hirdetés
ekg-szivmukodes-maxpixel-1000x630.jpg

A mesterséges intelligencia képes lehet megmondani, hogy infarktust kapsz-e egy éven belül

Egy orvosi teszt során már bizonyított a modell: olyan dolgokat is képes észrevenni, amiket az orvosok nem.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 11.


hirdetés

A mesterséges intelligencia az EKG-adatok alapján előrejelezheti, hogy van-e esélye egy embernek szívroham általi halálra egy éven belül - írja a New Scientist.

Erre amerikai kutatók jöttek rá Pennsylvaniában, miután 4000 ember 1,7 millió EKG-eredményét vizsgálták meg egy mesterséges intelligenciával. Arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők közül kik halhatnak meg egy éven belül a szívműködésük alapján, vagyis kik vannak leginkább veszélyben.

Az első teszt során a mesterséges intelligencia algoritmusa csupán a nyers EKG-adatokra támaszkodhatott, a második tesztnél viszont a páciens korát és nemét is megadták.

Az eredmény még a kutatócsoportot is meglepte: a mesterséges intelligencia egészen nagy pontossággal, 0,85 feletti valószínűséggel határozta meg előrejelzéseit, ami azért nagy szó, mert 1 a maximum érték, az orvosok és az eddig használt előrejelzési modellek pedig jelenleg 0,65 és 0,8 közötti pontszámokra képesek.

Brandon Fornwalt, a kutatás vezetője elmondta, hogy a mesterséges intelligencia minden más modellnél pontosabban tudja megjósolni egy páciens valószínűsíthető szívproblémáit, és akár a halálát is.

hirdetés

Még az olyan embereknél is előre jelezte az életveszélyt, akiknél a kardiológusok normálisnak látták az EKG-adatokat.

Ezután három kardiológus egymástól függetlenül újra átnézte ezeket, ám még ekkor sem tudták megállapítani az életveszélyt, amit a mesterséges intelligencia viszont észrevett.

Hogy ez hogy sikerülhetett, arra még egyelőre a kutatók sem jöttek rá, de rendkívül fontosnak tartják a kutatás eredményét.

"Ez a megállapítás arra enged következtetni, hogy a mesterséges intelligencia olyan dolgokat is meglát, amelyeket az emberek valószínűleg nem, vagy amiket egyszerűen figyelmen kívül hagynak, és normálisnak gondolják. A mesterséges intelligencia potenciálisan olyan dolgokat taníthat nekünk, amiket évtizedek óta rosszul értelmeztünk"

- mondta Brandon Fornwalt.

Címkép: illusztráció (MaxPixel)


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
atomhaboru-katasztrofa-publicdomainpictures.jpg

A „sima” halál ehhez képest semmi: ez várna rád egy nukleáris apokalipszis közepébe kerülve

Aki egy atomrobbanás hatósugarába kerül, megsemmisül, de a Föld és az óceánok minden élőlénye megérezné.
Fotó: Public Domain Pictures - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Alan Robock klimatológus, a New Jersey állambeli Rutgers egyetem kutatója egy Oroszország és az Egyesült Államok közötti totális atomháború szörnyű vízióját vázolta nemrégiben a Fox News-nak adott interjúban. Ebben emlékeztetett arra, hogy egy atombomba olyan, mintha a nap egy darabját vinnék a Föld felszínére a másodperc tört részére, és ezáltal egy bizonyos körzeten belül minden porig égett, ahogyan Hirosimában a 15 kilotonnás robbanó erejű bomba nyomán.

Egy atomháború esetén a robbanások nyomán keletkezett minden füst felszállna a sztratoszférába, és több mint öt éven át eltakarná a napot. Lehűlés jönne, kevesebb napsütéssel, kevesebb esővel, ugyanakkor nagy mennyiségű UV-sugárzás érné a Földet, mert az ózonréteg elpusztulna

– idézte a Futurism.

Robock és kutatócsapata már tavaly közölt egy tanulmányt az amerikai geofizikus szövetségének lapjában, amelyben azt jósolták, hogy

egy nukleáris háború átlagosan 9 Celsius-fokkal csökkentené a globális hőmérsékletet, és nyáron az északi félteke nagy részén fagypont körüli hőmérséklet lenne még nyáron is.

hirdetés

Mindez súlyos élelmiszerhiányhoz is vezetne. Az óceánok a jelenleginél sokkal nagyobb széndioxid-mennyiséget nyelnének el, amelytől tovább savasodnának, és feloldanák a kagylók, rákfélék páncélját és a korallokat.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oreg-no-pxfuel.jpg

Három generáció alatt megháromszorozódott az emberi élettartam

A kutató szerint a társadalmak még nincsenek felkészülve arra, hogy tömegével jelennek meg 80-90 évesek.
MTI, Fotó: Illusztráció/Pxfuel - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A kutató elmondta, az emberiség történetének 99,9 százalékában a várható élettartam 30, de még 160 évvel ezelőtt is csak 45 év volt a svéd nők körében.

Ma a japán nők élnek a legtovább, az ő várható élettartamuk már 87 év.

"Egész egyszerűen nincs arra felkészülve a társadalom - egyénileg és családpolitikailag vagy társadalompolitikailag sem -, hogy miként lehet kezelni azt, hogy tömegével megjelennek olyan emberek a társadalomban, akik 80-90 évesek"

- mondta a kutató.

hirdetés

"Felvetődik, hogy ez a tömeg aktívan vagy inaktívan tölti-e az időskorát, illetve meddig fog tartani a nyugdíjkorhatár, ha az ember 90-100 évig él"

- tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is, fontos szerepük van a területet kutató szakembereknek, akik megoldásokat kínálnak az ebből fakadó társadalmi konfliktusokra.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
no-baba-pxfuel.jpg

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

A 34 éves francia nő meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték. Még ezelőtt vettek tőle petesejtet, így végül anya lehetett.
MTI, címkép: illusztráció (Pxfuel) - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek éretlen petesejtből, amelyet laboratóriumban érleltek, lefagyasztottak, majd öt évvel később felolvasztottak és megtermékenyítettek - jelentették be a Párizs melletti Antoine Béclere Egyetem Kórházának szakemberei az Annals of Oncology folyóiratban.

Esetleírásukban ismertették, miként született fia egy 34 éves francia nőnek, aki meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték.

A daganatos betegség kezelése előtt az orvosok hét éretlen petesejtet vettek petefészkeiből és az in vitro peteérlelés (IVM) módszerével laboratóriumban lombikban érlelték őket.

Az érett petesejteket azután lefagyasztották nagyon gyorsan folyékony nitrogénnel, hogy csökkentsék a jégkristályok formálódását és a sejtkárosodást.

Eddig még soha nem sikerült ily módon daganatos beteget megtermékenyíteni,

hirdetés

igaz születtek gyermekek in vitro peteérleléssel, de azokban az esetekben nem fagyasztották le az érett petesejteket, hanem azonnal visszaültették a páciensbe - olvasható a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Találkoztam a 29 éves beteggel azután, hogy diagnosztizálták nála a daganatot, és tanácsokat adtam neki a megtermékenyítés lehetőségeitől. Javasoltam neki a petesejtfagyasztást in vitro peteérlelés után, valamint petefészekszövet lefagyasztását. A beteg a másodikat elutasította, mivel az túlságosan megterhelő lett volna néhány nappal a rák diagnózisa után" - idézte fel Michael Grynberg professzor.

A nő petefészkeiben található éretlen petesejtek érését nem lehetett hormonkezeléssel serkenteni, mert az túl sok időbe telt volna, és súlyosabbá tehette volna betegségét. A legjobb opciónak így az IVM, majd a már érett petesejtek lefagyasztása bizonyult.

Öt évvel később a nő felépült a betegségből, de a kemoterápia miatt meddővé vált. A lefagyasztást hat petesejt élte túl, amelyet megtermékenyítettek intracitoplazmatikus spermiuminjektálással (ICSI), ami a lombikbébi kezelés egyik altípusa.

Öt sikeresen megtermékenyült, és egy embriót ültettek be a nő méhébe. Kilenc hónappal később, 2019 júliusában egészséges fiúnak adott életet.

"Nagyon örültünk annak, hogy a páciens mindenféle nehézség nélkül terhes lett, és kilenc hónapra egészséges gyermeknek adott életet" - mondta a professzor.

"A termékenység megőrzését mindig szem előtt kell tartani a fiatal rákbetegek kezelésekor. Tudatában voltunk annak, hogy a laboratóriumban érlelt petesejtek rosszabb minőségűek, mint amikor a peteérési folyamatot hormonkezeléssel serkentjük. De sikerünk azt mutatja, hogy ez a technika életképes opció lehet a női termékenység megőrzése érdekében"

- tette hozzá Michael Grynberg.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Hannah_Critchlow.jpg

Befolyásolja az agyműködés a jövőnket? - evolúció-biológus, agykutató és sci-fi író is van a 2020-as Brain Bar fellépői között

Hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten Brain Bar fesztivált, ahol évről évre az emberiség jövőjének legfontosabb kérdéseit boncolgatják.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A hit vagy a tudomány a túlélés kulcsa? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal?

Az ehhez hasonló nyomasztó kérdésekre próbálnak választ adni a 2020-as Brain Bar most bejelentett fellépői.

A hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki szerint

az emberi faj sikerének fontos része a vallásos hit, mely közös kulturális alapot teremt a túléléshez.

Létezik-e szabad akarat? Dr. Hannah Critchlow (lásd a címfotón) fiatal agykutató a neuronok rendszerét vizsgálva jutott arra, hogy az emberi sors nem is olyan kiszámíthatatlan. Vajon hányadrészét teszi ki végzetünknek a biológiai felépítésünk, és hogyan befolyásolja az agyműködés a jövőnket?

hirdetés

A történelem során nem csak a sci-fi műfaj merített ihletet a tudományos felfedezésekből és az új találmányokból.

Nemegyszer maguk a tudományos-fantasztikus szerzők formálták egy-egy technológia alakulását.

Eliot Peper népszerű amerikai sci-fi író egyenesen Kaliforniából látogat hazánkba, hogy bemutassa a Brain Bar közönségének, miként képes az irodalom megjósolni a jövőt.

Jentetics Kinga a PublishDrive alapítójaként új életet lehel a könyvkiadásba. Szakdolgozatát szerette volna digitálisan is megjelentetni, de olyan akadályokba ütközött, hogy saját vállalkozást kellett létrehoznia a megoldás érdekében. Most egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, e-bookokat forgalmazó cég élén áll. Előadásában elárulja, hogyan lehet megreformálni a legősibb iparágakat.

A magyar-kanadai Tom Szaky célja az ember által termelt szemét radikális csökkentése, de nem éri be ennyivel: vállalkozása, a TerraCycle kifejezetten hulladékból állít elő új termékeket.

Üzenete, hogy a szemétre ne feleslegként, hanem lehetőségként tekintsenek az emberek.

Szerinte az újrahasznosítást üzleti alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a nagyobb cégek is belemenjenek a játékba, ezzel megmentve a bolygót.

Jegyek és tovább infomációk a BarinBar honlapján

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!