hirdetés
platan_ck.jpg

A Margitsziget platánfáinak rejtélye

Vajon ki, mikor és miért ültette a ma már 150-200 éves platánfákat, amik közül a legöregebb a 635 cm vastag törzsű, 200 éves hintafa?
Mr. Foster írása a Mr. Foster kalandozásai Budapesten blogon - szmo.hu
2019. augusztus 10.


hirdetés

Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

A Margitsziget platánfáinak története egészen az 1800-as évek elejéig, azaz József nádor korszakáig nyúlik vissza, aki igen sokat tett a sziget fejlesztéséért és neki köszönhető a gyorsan növő platánfák honosítása is. Történt ugyanis, hogy

az 1790. évi országgyűlés döntése alapján a Margitszigetet, mint „pihenő és mulató helyet” a Habsburg uralkodót Budán képviselő, nádor méltóságú főherceg használatába adták.

Tudta, hogy a nádor kezdeményezésének hatására az országban számos helyen ültettek platánt? Ezt az időszakot ezért „platánkorszakként” említi a szakirodalom.

Ki volt József Nádor?

A nádor az 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár/magyar király öccse volt, 51 éven át Magyarország nádora, akit a „legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegettek. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt és nagymértékben elősegítette az ország gazdasági és kulturális fejlődését.

A szigettel különösen sokat foglalkozott, az ő keze nyomán alakult ki angolpark jellege, de egyébként is növény- és kertkedvelő szemléletű volt és leginkább az összefüggő parkok létesítésére törekedett. Sőt! Sokszor saját maga is foglalkozott a növények gondozásával, kedvenc fáit nem egyszer metszette.

A Margitszigeten az 1810-es évektől kezdtek bele a kertrendezésbe, ennek köszönhetően az itt található platánok között 150–200 éves fák megkapó látványában gyönyörködhetünk.

Ezek a platánok igazi túlélők: átvészelték a területrendezéseket, a világháborúkat és a hatalmas, 1838-as árvizet is.

Miért pont a platánok?

Ebben a korszakban nemcsak a nádor égett növénygyűjtő és kertépítő lázban. Ahogyan egyre inkább lehetővé vált távoli helyekre utazni, új helyszíneket felfedezni, úgy bontakozott ki a botanikusok és a kertkedvelők növénygyűjtő szenvedélye. Az európai kertkultúrában ekkor alakult ki a fentebb már említett úgynevezett „platánkorszak” valamint a „dendrológiai korszak”. Utóbbi során számos idegen tájakról származó fákat ültettek kertekbe, parkokba.

Tudták, hogy a görög mitológiában a leggyakrabban előforduló fa a platán? Tisztelete a krétai, illetve főníciai kultúrába nyúlik vissza és hasonlóan az itthoni diófa szokáshoz, a régi Rómában platáncsemetét ültettek az újszülött tiszteletére. „Kallimakhosz szerint a platán Heléné szent növénye, de Apollón is szerette" - olvasható a görög hitvilág növényeiről szóló írásban, ahol Surányi Dezső arra is kitér, hogy sokfelé volt szent platánliget Görögországban, főként a Peloponnészoszon. A városok főterét, az agorát, s ugyanígy a szabadtéri iskolák, a nevezets „gymnasiumok” környékét is platánnal ültették be. Athén nevezetes gymnasiumának kertjében, az Akadémiában is terebélyes platánok sorakoztak, alattuk padokkal, amiken a sétáló és vitatkozó bölcsek megpihenhettek.

Nevet adni a fáknak: Hét testvér és Hét vezér

A Margitszigeten számos nevezetes platánfa található, ilyen a Palatinus strand főbejáratával szembeni. Ennek a fának a története a következő: a platánfa koronája a háború időszakában súlyosan károsodott, bombatalálatot kapott, ezért Kunsch Antal főkertész a fát visszavágatta. Ennek következtében hét ága fejlődött ki és a még József nádor által ültetett, az 1838-as árvízben megsérült, majd 1930-ban kipusztult „Hét testvér” platánra emlékezve „Hét vezérnek” nevezték el.

Lombkoronája mintegy 300 négyzetmétert árnyékol.

De a sziget leghatalmasabb koronájú fája a Nagyrét szélén állt. Ez a csodálatos példány egy 36 órás csendes esőben 1988. augusztus 23-án kidőlt - olvasható a Margitszigetről szóló tanulmányban.

Lombozatán a számítások szerint 10 tonnánál több víz volt, ami a halálát okozta.

Korát Babos Károly 158 évben állapította meg.

Az 1790. évi országgyűlés döntése alapján a Margit-szigetet „pihenő és mulató hely” céljára a Habsburg uralkodót Budán képviselő, nádor méltóságú főherceg használatába adták. A főhercegi család és a vendégek kiszolgálására az alsósziget területén majorság, konyhakert, gyümölcsös és néhány helyen szőlőültetvény is létesült.

Bercsek Péter: Mesélnek a margitszigeti fák

A hintafa története

A Művészliget mellett vannak a Domonkos kolostor romjai, ha ezeket elhagyjuk érünk az ősplatánhoz, a 200 éves, európai szinten is a legszebb koronával rendelkezők között nyilvántartott platánfához, amit sokan csak

hintafaként emlegetnek.

Törzskörmérete majdnem 635 cm, egytörzsű, legalsó oldalágai pedig majdnem földig hajolnak. Évről-évre egyre lejjebb érnek az ágai, és ez sajnos komoly veszélyt jelent a fára nézve. Megyeri Szabolcs blogposztjában külön nyomatékosítja, hogy a platán védelmének érdekében nem szabadna hintázni az ágain; óvni-vigyázni kellene a fát az utókornak.

Kevesen tudják, hogy az idehaza őshonos platánfák a harmadidőszakban a Kárpát-medencében is összefüggő erdőségeket alkottak. A közönséges platán (Platanus x hispanica) mégsem honos idahaza, hanem a keleti- (P. orientalis) és a nyugati platán (P. occidentalis) feltételezett hibridje, de ez még ma is vita tárgya - írja Megyeri Szabolcs. A Margitsziget platánfáit a szaknyelv juharlevelű platánnak (P. x acerifolia) is hívja, ugyanis levele több juharfajtához hasonlóan három-öt karéjos. Április-májusban nyílik gömbös virágzata.

Az 1838. évben bekövetkezett árvíz a fiatal ültetvényekben nagy károkat okozott, de az erős platánok csodával határos módon megmaradtak. A Nagyszálló terasza előtt három fekete diófa áll, amiket még az 1800-as évek elején ültettek. A fák törzsén a mai napig láthatók a sérülések, amiket az 1838-as jeges árvíz okozott. Ha nem hiszik, járjanak utána!

Ha kíváncsi vagy merre kalandozik Mr. Foster, kövesd őt Facebookon vagy a blogon!

KÖVESS MINKET:





hirdetés
budapest-kisfilm-dicseretek-1000x532.jpg

Ámulnak Budapesten a külföldiek - lenyűgöző drónvideó készült a fővárosunkról

'Gyönyörű, lélegzetelállító, fantasztikus, a világ legszebb városa' - többek közt ilyen bókokat kapott Budapest. Van olyan turista, aki szerint Párizsnál is szebb a magyar főváros.
Fotó, videó: TimeLab Pro Video, Design - szmo.hu
2019. augusztus 08.



Fantasztikus kisfilmet készített a magyar fővárosról a TimeLab videóstúdió, amely azóta folyamatosan terjed a közösségi oldalakon, ennek köszönhetően pedig sorra kapja a dicséreteket Budapest.

Az orosz filmes csapatot is lenyűgözte a fővárosunk, amikor itt jártak Magyarországon.

"Ez egy fenomenális város, amely magában hordozza Európa legnagyobb városainak szépségét. Ha az építészetet megvizsgáljuk közelebbről, láthatjuk, hogy mindenből van valami: egy kis Párizs, egy apró Szentpétervár, egy csipetnyi London. Minket a Duna felett végignyúló Lánchíd nyűgözött le a legjobban, amely a város egyik jelképe"

- írták a YouTube-on megjelentetett videóhoz.

A kisfilmben fantasztikus felvételeken mutatják be Budapestet. Láthatjuk a Lánchídon átvonuló villamost a hajnali órákban, a napfelkelte fényeiben pompázó utcákat és épületeket, valamint a Dunát, a Szent István Bazilikát, és az éjszakai fényeket, de a drónok felülnézetből is pazar képeket készítettek a városról. A felvételek alatt a világhírű magyar zongoraművész, Havasi Balázs klasszikus zeneműve szól, még különlegesebbé téve ezzel a filmélményt.

A videót még csak egy hete tették közzé a YouTube-on, de máris több külföldi Facebook-oldalon (például ITT és ITT is) megjelent, amelyet látva a kommentelők a csodájára járnak a magyar fővárosnak.

Többen leírták, hogy szerintük Budapest gyönyörű város, és egyszer mindenképpen szeretnék megnézni személyesen is, de voltak olyanok is, akik már jártak itt és megosztották, milyen élményeket éltek át.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
67499123_10218109530483986_823882582591537152_n.jpg

Kaotikus a helyzet a 4-6-os felújítás alatt álló vonalán: egy peron üzemel, torlódik a tömeg

Nehézkes a ki- és beszállás, majd amikor elindul egy villamos, mindenki megrohanja a síneket. A türelmetlen utazóközönség helyzetét a kánikula sem könnyíti meg.
Fotók: Mervai Márk - szmo.hu
2019. július 31.



Amint arról mi is beszámoltunk, idén is elkezdődött a szokásos nyári 4-6-os villamosfelújítás. Eleinte a szerelvények a Széll Kálmán tér és a Corvin-negyed között közlekedtek, majd július 6-tól a Margit körúti munkálatokat is elindították, így

július 11-től csupán a Margit híd, budai hídfő és a Corvin-negyed között járnak a villamosok. A vonal többi részén pótlóbuszok szállítják az embereket.

Az akció azonban természetesen most sem zökkenőmentes, az utazóközönség helyzetét a kánikula sem könnyíti meg.

Fotósunk a budai hídfő csúcsforgalom idején tapasztalt pillanatait örökítette meg.

Kollégánk tapasztalatai szerint a BKK csak egy peront üzemeltet, tehát a ki-beszállás igazán nehézkesen megy a türelmetlen tömeg számára. Majd amikor elindul egy villamos, mindenki megrohanja a síneket.

A felújítás elvileg augusztus 20-ig tart, addig várhatóan marad ez a káosz:

Még több helyszíni képért kérjük, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kallo-esernyos-fotav.jpg

150 méter magasan egyensúlyozott a rejtélyes Esernyős Ember Budapest felett

Ha nézzük is szédülünk... Ide hogy mer felmenni? Ráadásul egy kis szél is nagyon veszélyessé teszi a mutatványt.
Fotó, videó: Kálló Péter - szmo.hu
2019. augusztus 07.



Lélegzetelállító magasság, de félelemnek nyoma sincs. Új helyszínen jelent meg a titokzatos Esernyős Ember.

Legutóbb a Duna közepén, illetve a Megyeri híd tetején is észrevehették az arra járó szemfülesek. Korábbi mászásával pedig egy amerikai színészt is felülmúlt. Most közel 150 méter magasra jutott.

Képek a korábbi mutatványokból:

Lapozz a friss videóért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
cirkusz.jpg

130 év után a Nyugati-pályaudvar mellé helyeznék át a Fővárosi Nagycirkuszt

A minisztérium szerint az új épület a város építészeti különlegessége lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 03.



130 év után elköltözik a Fővárosi Nagycirkusz a Városligetből. A hvg.hu írta meg, hogy a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint,

a Nyugati-pályaudvar mellé helyeznék át.

A terület jelenleg elhagyatott, több rossz állapotú épület áll rajta.

A cirkusz szakmai vezetője azt mondta, régóta várják a költözést, de az új helyszínről ő is csak a hírekből hallott. A mostani épület régi, és már nem felel meg a mai kor követelményeinek - mondta. Kicsi a légtere, más az elrendezése, mint egy modern cirkusznak. A most kijelölt hely szerinte jó lenne, mert kellőképpen nagy, az intézmény mellett artistaiskola és cirkusz múzeum is elférne.

A Minisztérium az RTL Híradó kérdésére arról nem írt, hogy mindez mennyibe kerül és mikor várható az építkezés megkezdése. Annyit elárultak, hogy az új épület a város építészeti különlegessége lesz.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x