hirdetés
magyarokakik.jpg

A magyarok, akik kitalálták Hollywoodot és a filmipart

Ügyes vállakozók, tehetséges rendezők és kiváló színészek tették naggyá az amerikai mozit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. október 17.


hirdetés

Mennyi zsenit és tehetséget adtunk mi magyarok a világnak... És közülük mennyien váltak az amerikai mozi kiválóságaivá... Sőt, szigorúan véve magyarok találták ki Hollywoodot, a sztárkultuszt, a modern filmforgalmazást és a korszerű mozihálózatokat.

Erősen élt a huszadik századi amerikai filmiparban az a tény, hogy sok magyar szakembernek (is) köszönhető Hollywood és az amerikai mozi. Olyannyira, hogy tartotta magát az a mítosz, miszerint a movie szó a magyar moziból ered.

Az Egyesült Államok filmgyártása és a moziipara valóban sokat köszönhet a magyaroknak.

Különösen Adolph Zukornak és William Foxnak.

Mindketten olyan filmvállalatot alapítottak, amely később az USA legnagyobb, legjelentősebb filmgyárai lettek. Zukor a Paramount Pictures, Fox pedig a nevét viselő Fox (majd 20th Centuries Fox) atyja volt.

hirdetés

Zukor Adolf (Zukor, Adolph) (Ricse, 1873. január 7. – Los Angeles, 1976. június 10.) magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója. A falusi szatócs fia 4 polgári osztályt végzett, azután inas lett egy vegyeskereskedésben. Mivel szülei meghaltak. 1888-ban, 15 évesen kivándorolt Amerikába. Úgy vágott neki az útnak, hogy nem tudott angolul, és az összes vagyona 25 dollárnyi készpénz volt. Mivel senki sem támogatta, és senki nem áll mögötte, szorgalmasan dolgozott, minden munkát elvállalt. New Yorkban és Chicagóban szőrmekereskedők boltjában dolgozott, később a spórolt pénzéből saját műhelyt nyitott.

Amikor 20 éves korában először látott filmet, rögtön beleszeretett a műfajba, és azonnal kiszimatolta az üzleti lehetőséget. A következő évben betársult egy nickelodeonba - ezek olcsó, rövidfilmeket bemutató bódék voltak - és társával hálózatot épített ki.

Később muszáj volt magasabb szintre lépnie, hogy labdába rúghasson az erős versenyben, ezért a pénzét kockáztatva 1912-ben megvette az Erzsébet királynő című francia film amerikai jogait.

A film hatalmas siker lett, és mivel Zukor volt a kizárólagos forgalmazó, nagyot kaszált vele.

Még abban az évben megalapított a Paramount elődjét, a Famous Players in Famous Plays Company nevű vállalatot. Kiváló színészeket kértek fel klasszikus művek megfilmesítésére, és olyan mozikat készítettek, mint a Monte Cristo grófja. 1914-ben a vállalata már évente 30 filmet volt képes leforgatni, a New York-i Broadway-n pedig megnyitotta 3500 személyes mozipalotáját, a Standardot.

Los Angeles külvárosában, Hollywoodban kibérelte egy narancsfarm gazdasági épületét, ott rendezte be az első stúdiót. Olyan nagyszerű színészek dolgoztak Zukor cégének, mint Douglas Fairbanks, John Barrymore (Drew Barrymore nagyapja), Pola Negri, Gloria Swanson, Clara Bow, Adolphe Menjou, Rudolph Valentino, Gary Cooper.

Zukor kemény üzletember volt, a konkurenciát bedarálta, a színészeket pedig kizárólagos szerződés kötötte a filmvállalathoz. Azt hamar felismerte, hogy a közönséget sztárokkal lehet becsalogatni a moziba.

Zukor cége 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky vállalatával, a Feature Film Company-val. Az elnök Adolph Zukor lett. A filmforgalmazást úgy szerezte meg, hogy amikor nem akart a vállalatával egyesülni a versenytárs, megbuktatta a céget. A Paramount szárnyalását a gazdasági világválság törte meg: 1932-ben veszteségessé váltak.

A nehéz időket túlélve a vállalat egyre meghatározóbbá vált, az 1940-es években az ABC-vel kötött szövetséget.

Adolph Zukor 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott.

1966-ban vállalata a Gulf and Western Industries konszernbe olvadt, Zukor pedig tiszteletbeli elnök lett.

103 évesen, 1976-ban halt meg. Emlékére egy független magyar stúdió készített filmet 25 dollár címmel.

VIDEÓ: 25 dollár

Kiknek köszönhet még sokat Hollywood és a filmipar?

Például Korda Sándornak, aki az 1920-as években a United Artists egyik rendezője lett. Később Londonba költözött, ám a II. világháború alatt Churchill kérésére visszatért az Egyesült Államokba és leforgatta a Lady Hamilton című nagy sikerű (bújtatott Hitler-ellenes propaganda-) filmet.

Vagy Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz (eredetileg Kaminer Manó) filmrendezőnek, aki 1926-ban költözött az Egyesült Államokba, és Hollywoodban 100 film elkészítésében működött közre. 1942-ben Casablanca című filmje Oscar-díjat kapott. A film minden idők egyik legjobb mozija lett, számtalanszor idézett ikonikus darab.

A rendezőről CURTIZ címmel idén ősszel kezdenek el filmet forgatni.

De George Cukor filmrendezőnek is hálás lehet az amerikai álomgyár, akinek olyan alkotásokat köszönhetünk, mint az 1944-s Gázláng - Ingrid Bergman a női főszereplő Oscart kapott érte -, vagy a My Fair Lady, amelyért Cukor Oscar-díjat kapott. (A film összesen 8 aranyszobrot kapott 1965-ben.)

Meg kell említenünk Rózsa Miklós zeneszerző nevét is, aki 1940-ben ment az Egyesült Államokba. Három Oscar-díjat nyert, és termékeny karrierje alatt olyan filmek zenéjét írta meg, mint A bagdadi tolvaj, a Ben hur és az El Cid.

Nem maradhat ki Leslie Howard (Steiner László) színész sem, kora ünnepelt sztárja, aki az Elfújta a szélben Ashley-t alakította, és akit többször is Oscar-díjra jelöltek.

Peter Lorre (Löwenstein László) is nagy név a szakmában. Az 1940-es, 50-es évek sztárjaként olyan filmekben játszott, mint A máltai Sólyom, az M- egy város keresi a gyilkost, a Nemo kapitány és a Casablanca.

William Fox Tolcsván született, 1879. január elsején, Fried Vilmos néven. Csupán kilenc hónapos volt, amikor a szülei útra keltek vele, és kivándoroltak Amerikába. A New York-i Lower East Side-on laktak, ahová a 19. század végének, 20. század elejének hatalmas migrációs hullámaival érkezők nagy része költözött. Ez a negyed sokáig kifejezetten szegénynek számított.

A kis Wilhelm/William először újságos fiú volt, majd a szőrme- és ruhaiparban dolgozott. Tanulásra nem volt lehetősége. Később felvette a Fox nevet - ez édesanyja születési nevének, a Fuchsnak az angolosított változata.

1900-ban alapította az első cégét. Ezt néhány évvel később eladta, és megvásárolta az első filmszínházát, ahol rövid némafilmeket mutattak be.

Vállalkozóként a filmszínházak megszerzésére és építésére koncentrált, így az első mozi megvásárlása után néhány évvel már a legnagyobb filmforgalmazó hálózat tulajdonosa volt, 1908-ban már a Broadway-n is volt mozija.

William Fox peres úton elérte, hogy ne csak a Motion Pictures gyárthasson filmeket, hanem az ő cége is. 1914-ben megvásárolta a Balboa filmjeinek jogait, hogy a filmeket a saját hálózatában forgalmazza, és más moziknak kölcsönözze. 1915-ben pedig megalapította a Fox Film Corporationt, azt a vállalatot, amelynek jogutódja a mai Fox vállalat.

A folytatás is izgalmas!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kolera_bp_ck1.jpg

Zavargások voltak, amikor kemény lezárásokat vezettek be kolera idején 200 évvel ezelőtt

A XIX. századi kolera idején Pesten meglepően szigorú intézkedéseket hoztak a járvány megfékezésére.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. november 07.


hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

„Szabad Kir. Pest városa egésség fenntartására ügyelő Bizottsága” 1831. július 12-én „Életrendszabásokban” hozta a város lakosainak tudomására, hogy mindennapi életükben mit kell szem előtt tartani a „keleti bélgörcs” vírusának elkerülése érdekében.

Ekkor már az ország határait kordonokkal lezárták és „vesztegelő házakat” állítottak fel. A hatósági szabályozás és útmutató megjelenése elött az ország főorvosa, Lenhossék Mihály Ignác (a nagyhírű orvosdinasztia első tagja) „Rövid Oktatásban” írta meg, hogy miképpen előzhető meg vagy kezelendő a betegség. Kortársa, Patzek Károly felvilágosító céllal írt egy füzetecskét e tárgyban, mondván, hogy „a’ félig ismert bajtól való rettegés mindig nagyobb és veszedelmesebb…”

Lenhossek Mihály Ignác orvosdoktor portréja az "Emlékkönyv a Budapesti Királyi magyar Tudomány Egyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről című könyvből"; jelzete a Budapest Gyűjteményben: B 378/16

hirdetés

Báró Mednyánszky Alajos, Buda és Pest városának királyi biztosa a járvány idején. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye, 277. o.

A „napkeleti epekorság” július 14-én kopogtatott be a város ajtaján: a Ferencvárosban halt meg egy fuvaros, aki a Tisza környékéről tért vissza. Ekkor már egy hónap telt el azóta, hogy az első megbetegedést jelentették Ugocsa megyéből, s a járvány rohamosan terjedni kezdett az országban. Július 5-től Buda és Pest városának élén királyi biztos, báró Mednyánszky Alajos irányította a járvány elleni védekezést. A Duna vonalánál lezáratta a két várost, a hajóhíd megnyitásával felfüggesztette közöttük a közlekedést.

Intézkedése súlyos zavargásokat váltott ki, amiben a vidékre hazakészülő diákság játszotta a vezető szerepet. A törve-zúzva vonuló tömeg többek között tiszteletét tette a Széna (Kálvin) téren, látványos nyomokat hagyva maga után a Két pisztolyhoz és a Két oroszlánhoz címzett vendéglőnél. A lázongók egy ideig a kivezényelt katonasággal is szembeszálltak, a sortüzeknek halálos áldozatai is voltak.

A rendelkezések a tisztaságra vonatkoztak elsősorban, de a törvényeket megszegőkre "apelláta nélkül" halálbüntetés várt

Pest városa az 1831. évi összeírás szerint - a katonaság nélkül - 65.494 főt számlált, Budán nagyjából 30.000-en éltek. A testvérvárosokban összesen 4300-an fertőződtek meg, és 2370-en estek áldozatul a kolerának. A megbetegedettek és a halottak aránya a lakosság számához viszonyítva közel azonos mértékű mindkét közösségben. A járvány szeptemberben és októberben érte el csúcspontját, a következő év április végén csendesedett el, bár szórványos esetek még 1833-ban is előfordultak Magyarországon.

A cikk elején említett "Életrendszabások, mellyek a' szabad Királyi Pest városa' Lakosainak közönségesen ajánltatnak" című nyomtatványt teljes terjedelmében elérhetővé tettük itt.

Az 1831-es kolerazárlat elleni zavargások egyik színhelye, a Széna (ma (Kálvin) tér az 1840-es években. Újházy Ferenc ifjúkori emlékei alapján festette 1900-ban. (Fotóreprodukció, az eredeti elveszett.) A református templomtól balra a Rottenbiller-ház, mellette a Soroksári (mai Ráday) utca jobb oldalán az egykori Két Oroszlánhoz címzett fogadó áll. A festmény bal szélén a Két pisztoly vendéglő cégére látszik.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!