hirdetés
magyarokakik.jpg

A magyarok, akik kitalálták Hollywoodot és a filmipart

Ügyes vállakozók, tehetséges rendezők és kiváló színészek tették naggyá az amerikai mozit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. október 17.


hirdetés

Mennyi zsenit és tehetséget adtunk mi magyarok a világnak... És közülük mennyien váltak az amerikai mozi kiválóságaivá... Sőt, szigorúan véve magyarok találták ki Hollywoodot, a sztárkultuszt, a modern filmforgalmazást és a korszerű mozihálózatokat.

Erősen élt a huszadik századi amerikai filmiparban az a tény, hogy sok magyar szakembernek (is) köszönhető Hollywood és az amerikai mozi. Olyannyira, hogy tartotta magát az a mítosz, miszerint a movie szó a magyar moziból ered.

Az Egyesült Államok filmgyártása és a moziipara valóban sokat köszönhet a magyaroknak.

Különösen Adolph Zukornak és William Foxnak.

Mindketten olyan filmvállalatot alapítottak, amely később az USA legnagyobb, legjelentősebb filmgyárai lettek. Zukor a Paramount Pictures, Fox pedig a nevét viselő Fox (majd 20th Centuries Fox) atyja volt.

hirdetés

Zukor Adolf (Zukor, Adolph) (Ricse, 1873. január 7. – Los Angeles, 1976. június 10.) magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója. A falusi szatócs fia 4 polgári osztályt végzett, azután inas lett egy vegyeskereskedésben. Mivel szülei meghaltak. 1888-ban, 15 évesen kivándorolt Amerikába. Úgy vágott neki az útnak, hogy nem tudott angolul, és az összes vagyona 25 dollárnyi készpénz volt. Mivel senki sem támogatta, és senki nem áll mögötte, szorgalmasan dolgozott, minden munkát elvállalt. New Yorkban és Chicagóban szőrmekereskedők boltjában dolgozott, később a spórolt pénzéből saját műhelyt nyitott.

Amikor 20 éves korában először látott filmet, rögtön beleszeretett a műfajba, és azonnal kiszimatolta az üzleti lehetőséget. A következő évben betársult egy nickelodeonba - ezek olcsó, rövidfilmeket bemutató bódék voltak - és társával hálózatot épített ki.

Később muszáj volt magasabb szintre lépnie, hogy labdába rúghasson az erős versenyben, ezért a pénzét kockáztatva 1912-ben megvette az Erzsébet királynő című francia film amerikai jogait.

A film hatalmas siker lett, és mivel Zukor volt a kizárólagos forgalmazó, nagyot kaszált vele.

Még abban az évben megalapított a Paramount elődjét, a Famous Players in Famous Plays Company nevű vállalatot. Kiváló színészeket kértek fel klasszikus művek megfilmesítésére, és olyan mozikat készítettek, mint a Monte Cristo grófja. 1914-ben a vállalata már évente 30 filmet volt képes leforgatni, a New York-i Broadway-n pedig megnyitotta 3500 személyes mozipalotáját, a Standardot.

Los Angeles külvárosában, Hollywoodban kibérelte egy narancsfarm gazdasági épületét, ott rendezte be az első stúdiót. Olyan nagyszerű színészek dolgoztak Zukor cégének, mint Douglas Fairbanks, John Barrymore (Drew Barrymore nagyapja), Pola Negri, Gloria Swanson, Clara Bow, Adolphe Menjou, Rudolph Valentino, Gary Cooper.

Zukor kemény üzletember volt, a konkurenciát bedarálta, a színészeket pedig kizárólagos szerződés kötötte a filmvállalathoz. Azt hamar felismerte, hogy a közönséget sztárokkal lehet becsalogatni a moziba.

Zukor cége 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky vállalatával, a Feature Film Company-val. Az elnök Adolph Zukor lett. A filmforgalmazást úgy szerezte meg, hogy amikor nem akart a vállalatával egyesülni a versenytárs, megbuktatta a céget. A Paramount szárnyalását a gazdasági világválság törte meg: 1932-ben veszteségessé váltak.

A nehéz időket túlélve a vállalat egyre meghatározóbbá vált, az 1940-es években az ABC-vel kötött szövetséget.

Adolph Zukor 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott.

1966-ban vállalata a Gulf and Western Industries konszernbe olvadt, Zukor pedig tiszteletbeli elnök lett.

103 évesen, 1976-ban halt meg. Emlékére egy független magyar stúdió készített filmet 25 dollár címmel.

VIDEÓ: 25 dollár

Kiknek köszönhet még sokat Hollywood és a filmipar?

Például Korda Sándornak, aki az 1920-as években a United Artists egyik rendezője lett. Később Londonba költözött, ám a II. világháború alatt Churchill kérésére visszatért az Egyesült Államokba és leforgatta a Lady Hamilton című nagy sikerű (bújtatott Hitler-ellenes propaganda-) filmet.

Vagy Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz (eredetileg Kaminer Manó) filmrendezőnek, aki 1926-ban költözött az Egyesült Államokba, és Hollywoodban 100 film elkészítésében működött közre. 1942-ben Casablanca című filmje Oscar-díjat kapott. A film minden idők egyik legjobb mozija lett, számtalanszor idézett ikonikus darab.

A rendezőről CURTIZ címmel idén ősszel kezdenek el filmet forgatni.

De George Cukor filmrendezőnek is hálás lehet az amerikai álomgyár, akinek olyan alkotásokat köszönhetünk, mint az 1944-s Gázláng - Ingrid Bergman a női főszereplő Oscart kapott érte -, vagy a My Fair Lady, amelyért Cukor Oscar-díjat kapott. (A film összesen 8 aranyszobrot kapott 1965-ben.)

Meg kell említenünk Rózsa Miklós zeneszerző nevét is, aki 1940-ben ment az Egyesült Államokba. Három Oscar-díjat nyert, és termékeny karrierje alatt olyan filmek zenéjét írta meg, mint A bagdadi tolvaj, a Ben hur és az El Cid.

Nem maradhat ki Leslie Howard (Steiner László) színész sem, kora ünnepelt sztárja, aki az Elfújta a szélben Ashley-t alakította, és akit többször is Oscar-díjra jelöltek.

Peter Lorre (Löwenstein László) is nagy név a szakmában. Az 1940-es, 50-es évek sztárjaként olyan filmekben játszott, mint A máltai Sólyom, az M- egy város keresi a gyilkost, a Nemo kapitány és a Casablanca.

William Fox Tolcsván született, 1879. január elsején, Fried Vilmos néven. Csupán kilenc hónapos volt, amikor a szülei útra keltek vele, és kivándoroltak Amerikába. A New York-i Lower East Side-on laktak, ahová a 19. század végének, 20. század elejének hatalmas migrációs hullámaival érkezők nagy része költözött. Ez a negyed sokáig kifejezetten szegénynek számított.

A kis Wilhelm/William először újságos fiú volt, majd a szőrme- és ruhaiparban dolgozott. Tanulásra nem volt lehetősége. Később felvette a Fox nevet - ez édesanyja születési nevének, a Fuchsnak az angolosított változata.

1900-ban alapította az első cégét. Ezt néhány évvel később eladta, és megvásárolta az első filmszínházát, ahol rövid némafilmeket mutattak be.

Vállalkozóként a filmszínházak megszerzésére és építésére koncentrált, így az első mozi megvásárlása után néhány évvel már a legnagyobb filmforgalmazó hálózat tulajdonosa volt, 1908-ban már a Broadway-n is volt mozija.

William Fox peres úton elérte, hogy ne csak a Motion Pictures gyárthasson filmeket, hanem az ő cége is. 1914-ben megvásárolta a Balboa filmjeinek jogait, hogy a filmeket a saját hálózatában forgalmazza, és más moziknak kölcsönözze. 1915-ben pedig megalapította a Fox Film Corporationt, azt a vállalatot, amelynek jogutódja a mai Fox vállalat.

A folytatás is izgalmas!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
utszamozas_ck.jpg

85 éve számozzák a magyar utakat

Ha mindig érdekelt, hogy miért az M7 vezet a Balatonra, akkor itt az ideje, elmélyedni a magyar utak számmisztikájában.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Mezőzombor 37-es (ekkor 34-es) főút, jobbra a leágazás Tokaj felé. 1939. Fortepan/Lissák Tivadar - szmo.hu
2020. szeptember 03.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Valószínűleg minden autót vezető vagy autóban utazó fejében megfordult már a kérdés, hogy vajon miképpen alakult ki a magyar utak számozásának rendszere. Ha máskor nem, az M7-esen a Balaton felé araszolva sokaknak jutott már eszébe Hofi Géza vicce, melyben azt tudakolja, hogy miért ez a neve az autópályának, és hol a többi hat? Bár azt gondolhatnánk, hogy az utak számozása ősidők óta kíséri a magyar automobilizmust, valójában

először 85 éve vezették be, majd a hatvanas évek közepén nyerte el mai, végleges logikáját.

Sajnos maga az ötlet nem a Kárpát-medencében látta meg a napvilágot, hanem a hitleri Németországban 1930-ban. Az ottani számozás a birodalmi utak rendszeréhez alkalmazkodott és valójában a náci autópályaépítési láz hívta életre. Abban az időben párhuzamosan az olaszok is fejlesztettek egy saját rendszert, ám az számok helyett ókori nevekkel (Via Flamini, Via Aurelia, stb.) illette a fontosabb utakat. A magyar kormány hosszas mérlegelés után végül a német minta mellett döntött, és röpke öt év alatt kidolgozta a hazai rendszert.

A mai 86-os és 7418-as út kereszteződése Belsősárd és Külsősárd között. 1941. Fortepan/Karabélyos Péter

A számozást elsősorban a hazánkba látogató külföldiek és – a szaporodó autóállomány következtében egyre nagyobb távokra utazó – hazai kirándulók igényei hívták életre. Ők egy ismeretlen helyen jóval könnyebben kiismerték magukat az egyértelmű számozásokat tartalmazó térképek segítségével, hiszen a kereszteződésnél leolvasták az út számát és az atlaszban már látták is, hogy mely városokat érhetnek el az adott útvonalon. Bár a számozást tartalmazó rendelet csak 1935. augusztus 1-én lépett életbe, valójában nem késtünk el semmivel. 1939-ben – rajtunk kívül - még mindig csak 3 ország, Németország, Franciaország és a Cseh-Szlovák Köztársaság használt számozásokat a térképein.

hirdetés

De hogyan is nézett ki a II. világháború előtt bevezetett rendszer?

Első körben a hazai utakat három kategóriába sorolták. Az I. kategóriába a határokon átmenő, nemzetközi érdekeltségű utak kerültek, 1 számjegyű, arab számos jelöléssel.

Ezeket útirányuk szerint, az óramutató járásának megfelelően számozták meg, a legfontosabb, Bécsbe vezetővel kezdve. Így ez lett az 1. számú főút, míg a 2-es a losonci, a 3-as a kassai, a 4-es az erdélyi, az 5-ös a Szeged – belgrádi, a 6-os az eszéki, a 7-es a Balaton – Varasdi és a 8-as a grazi út lett.

A további két kategóriába az ezekbe betorkolló és fontos nagyvárosok forgalmát odaszállító utakat (két számjegyű), valamint a helyi érdekű, csak közeli településeket összekötő (három számjegyű) hálózatot sorolták.

Jósvafő útelágazás a Jósvafő - Aggtelek közötti úton. 1943. Fortepan/Lissák Tivadar

A nyolc főút szektorokra osztotta az országot a térképen és az alsóbb rendű utak ez alapján kapták a számukat. Tehát az 1-es főúttól jobbra (az óramutató járásával megegyezően) található utak száma 1-essel kezdődött (11, 12, 111, stb.), egészen a 2-es főútig. Ott minden szám 2-vel kezdődött és így tovább. Így tehát mindenkinek világos volt, hogy az 1-essel kezdődő utakat az 1-es számú főút közelében, attól jobbra kell keresni. Ez a rendszer egyébként a mai napig érvényben van, bár 1966-ban – a megváltozott igények miatt – némileg változtattak a rendszeren.

1966 után...

Ekkor úgy módosult a felépítés, hogy az elsőrendű főutak országos jelentőségűek, és a nagyobb távolságú, illetve nemzetközi forgalmat szolgálják. Jelölésükre egy, illetve két jegyből álló számok szolgálnak. A másodrendű főutak az egyes nagyobb, vagy az idegenforgalmi szempontból jelentős helységek összekötését szolgálják, és forgalmuk lényegesen meghaladja az alsóbbrendű utak átlagos forgalmát. Jelölésük két, illetve három jegyből álló számmal történik. Tehát jól látható, hogy

ebben az időben már nagyobb fontosságot kapott az úton bonyolódó forgalom nagysága a számozás tekintetében.

Ez az újtípusú felfogás persze hozott magával néhány változást.

Budapest XI. Osztapenko szobor az M1-M7 közös szakaszánál, jobbra a Budaörsi út. 1968. Fortepan/UVATERV

Budaörs az M1-M7-es autópálya közös szakasza az elágazásnál. 1972. Fortepan/Urban Tamás

Az egyik legfontosabb és legszemléletesebb példa az 1-es főút esete. Az ugyanis korábban a Duna vonalát követte Győrön keresztül egészen a Dunakanyarig, majd magát a kanyart levágva Dorogon keresztül futott be Budapestre. Ám Tata és Tatabánya megnövekedett fontossága következtében 1966-tól a mai útvonal kapta az 1-es számot, míg a Dorogon áthaladó lett – a kevésbé kiemelt – 10-es. Ha ellenpéldát keresünk, akkor pedig megemlíthetjük a Hatvanból Salgótarján és a csehszlovák határ, Somoskőújfalu felé vezető utat, mely 3 számjegyűből 21-es főúttá lépett elő.

Legvégül érdemes még megemlíteni, hogy szintén 1966-ban lépett életbe az autópályák (illetve akkor még csak egy) jelölésének új rendje.

Bár az épülő balatoni sztrádát már korábban is megkülönböztették a többi úttól (VII. római számot kapott), az új rendelkezések szerint ez és minden olyan út, melyen csak motoros járművek közlekedhetnek(!) M jelölést és kiegészítő számot kapott. Ha eddig azt gondoltuk, hogy ez a „Magyar” szó rövidítése, akkor tévedtünk.

Az M ugyanis az angol „Motorway” (csak motorziált járműveknek épült út) szóból ered...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
keresztes-vipera-wiki.jpg

Az utolsó magyar, aki kígyómarásba halt bele – a hivatása lett a végzete

Az ország legismertebb kígyószakértőjén, Benke Zoltánon a tizenharmadik halálos támadás fogott ki. Gyermekei mellett negyven mérgeskígyót hagyott maga után.
Tóth Noémi, címkép: Benny Trapp/Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

Benke Zoltán (1964-2001) már gyerekkorában is az állatok bűvöletében élt, aztán a kígyókra összpontosította az érdeklődését. Bizonyára nem ő volt a szomszédok kedvence Tatabányán, miután első önálló lakásában elkezdett mérgeskígyókat gyűjteni. Szenvedélye a családalapítás után sem csillapodott, végül majdnem negyven életveszélyes csúszómászóval népesítette be otthonát.

Több évtizedes munkája révén vált Magyarország legelismertebb herpetológusává, azaz kígyószakértőjévé.

Három – gyermekeinek ajánlott, és néha kicsit róluk is szóló – kígyós könyv és rengeteg magyar, illetve külföldi publikáció maradt örökségül utána. Ezen kívül a Kistermelők Lapjának állandó szerzőjeként is tevékenykedett.

Magyarország kígyói című kötetét ezzel a lelkes felütéssel kezdte: „Kedves Olvasóim! Ugye nem találják túlzottan elszomorítónak azt a tényt, hogy hazánkban alig több mint fél tucat kígyófaj 'rémisztgeti' a lakosságot. Én bizony elkeserítőnek tartom ezt a hüllőszegénységet – hiszen százszor ennyit is el tudnék viselni! Hát még milyen sanyarúság az, hogy eme néhány 'polgártársunkat' is legszívesebben száműznék innen, pedig az igazi honfoglalók ők voltak.”

Mióta létezik a herpetológia?

A 18. században vált ki a zoológiából a kígyókkal foglalkozó külön tudományág. Első szaktekintélye Méhely Lajos volt, aki rendkívül megosztó személyiségével vívta ki sokak tiszteletét és ellenszenvét egyaránt. Ugyanis amellett, hogy a darwinizmus élharcosaként számos törzsfejlődéstani elméletet dolgozott ki, és megírta 1896-ra a Magyarország hüllőiről szóló grandiózus kötetét, a Herpetologia Hungaricát (amelyet saját akvarelljeivel tett halhatatlanná, és máig a Magyar Természettudományi Múzeum egyik fő relikviája), nyíltan hirdette a fajvédelem eszméjét.

hirdetés

Benke élete első mérgeskígyó-marását egy monoklis kobrától kapta, de további 13 alkalommal szenvedett el hasonlót, ebből az utolsó kettő bizonyult végzetesnek. Az egyébként profi kígyóbűvölő éppen fényképeket készített barátaival a lónyai erdőben egy készülő könyvéhez, amikor egy keresztes vipera pechjére az ujjába és a karjába kapott. Ellenszérum-allergiája miatt a kiérkező mentők már nem tudtak segíteni Benke Zoltánon, aki a szerencsétlenségben életét vesztette.

Az utána fennmaradt különleges és veszélyes állatseregletet az elhunyt barátja, Belső László fogadta be abban az abonyi iskolaépületben, ahol családjával lakott. Egy természetvédelmi alapítvány elnökeként bocsátották rendelkezésére az ingatlant, cserébe pedig izgalmas kutatásokat végzett világszerte. Például a Bolgár Tudományos Akadémia megbízásából tanulmányozta Dél-Bulgária állatvilágát, de járt Vietnamban, Laoszon, Malajziában, Szingapúrban, Peruban és Thaiföldön is hasonló céllal.

László remekül értett a kígyógondozáshoz, csakhogy pénz nem járt az egzotikus jószágok mellé, amelyeknek folyamatos meleg és fény kellett. Úgyhogy

amikor a Belső-család közüzemi tartozása elérte a félmilliót és kikapcsolták a villanyt, az állatbarát családapa kénytelen volt elaltatni Benke Zoltán örökségét, miután egyik állatkert sem tartott rájuk igényt.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sufnituning_ck.jpg

Top 8 sufni-tuning a Kádár-korból

A Kádár-kori DIY gyöngyszemei a rádióra gumizott ős-powerbanktól a Lada hangszimulátoron át a kávéfőző-tuningig.
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Az előző rendszer kapcsán gyakran hangzik el a hiánygazdaság kifejezés, és ez nem csupán egy szakzsargonból átvett szófutam, hanem akkoriban a mindennapok meghatározó tapasztalata volt. Különösen akkor igaz ez a kifejezés, ha nem csak a különböző áruféleségek, hanem azok esetleges alkatrészeivel kapcsolatban is használjuk.

Aki élt az előző rendszerben, az biztosan emlékszik a végtelen alkatrészkeresgélésre, a naphosszat tartó boltkörutakra és a folyamatos, semmitmondó ígérgetésekre a közeledő, de soha meg nem érkező szállítmányokról.

Ebben a légkörben pedig komoly virágzásnak indult az otthoni kendácsolás műfaja, melyet virágnyelven Kádár-kori DIY (Do It Yourself vagy magyarul csináld magad) névvel is illethetünk. Mint minden lista, ez is szubjektív, de lássuk hát a műfaj - szerintünk - top 8 gyöngyszemét!

8.

Bár egy nyolcas listán már minden versenyző nehézsúlyúnak számít, az általunk felállított rangsorban szőrösszívűen az utolsó helyre tettük az autó biztonsági zár korai, magyar ősét, a Koppány Zárat.

hirdetés

Ezt a szerkezetet egy Koppány Zsolt nevű lakatosmester találta fel 1984-ben és egy igencsak kínzó problémára, a Lada gépkocsik egyetlen öngyújtóval történő kinyitására adott megoldást.

Az említett poszt-olasz, szovjet típusoknak ugyanis gyenge pontja volt az oldalablak előtti, külön nyitható háromszög, a „pillangó ablak” vagy „elefántfül”. Ennek zárja ugyanis egyszerűen belülről az üvegre volt ragasztva. Ha a ragasztást az üvegen keresztül hevítették (mondjuk az említett öngyújtóval), az egyszerűen leesett, nyithatóvá téve az elefántfület és vele együtt az autót is (ekkoriban még nem lehetett itthon riasztót szereltetni az autóba, így az szabad prédává vált). A Koppány zárat megvásárolva bárki otthon is felszerelhette azt, persze ha nem volt az is éppen hiánycikk...

7.

Ha már az autóknál tartottunk, akkor szóljunk a csodás kipufogó-sípról, melyet már valóban többnyire otthon készítettek el.

A helyettesítésre váró alkatrész ebben az eseteben egy, a gyorsításnál sípoló hangot adó turbófeltöltő volt, melyet bizony a KGST piacon annak feloszlásáig nem építettek be egyetlen személyautóba sem.

A magyar azonban szilaj nemzet, és ha ő turbósivítást akar az autójába, akkor megoldja okosban. Elég volt egy - éppen a kipufogócsőbe passzoló - párcentis fémlemez, melyre lyukakat fúrtak, és már jöhetett is a sípolás...

6.

Szintén a kreatív megoldások fajtájába sorolható az igen elterjedt Autopress-tunning megoldás, a házikészítésű szárnyas anya. A

kotyogós kávéfőző mellett a hetvenes-nyolcvanas évek legelterjedtebb (és legrobbanékonyabb) eszköze, az Autopress volt, amely gyárilag egy csinos, fekete, bakelit tekerővel került a polcokra, mellyel a tetőt leszorító kengyel csavarját lehetett meghúzni.

A magyar ipar magas gyártási minősége folytán azonban ez a tekerő hamarabb tört el, mint hogy az első lefőzött kávé kihűlt volna. Ekkor az önjelölt kávéfőző tunerek egy mezei anyacsavarral helyettesítették a beszerezhetetlen alkatrészt. Az indusztriál stílus hívői ezt villáskulccsal nyitották zárták, míg a steampunk rajongók a képen látható módon „szárnyasanyát” gyártottak hozzá.

5.

Ötödik helyre futott be a szovjet-magyar gyártmánykoprodukció ékköve, a Perion zsebtelep-Sokol rádió kombó. Mivel a hatvanas évek végétől gyakorlatilag a rendszerváltásig hiánycikk maradt a rádiókészülékek működtetéséhez szükséges 9 voltos „négyszögelem”, így lépni kellett.

A két darab 4,5 voltos laposelem összekötése orvosolta ugyan a kínzó delejhiányt, ám azok – érthető módon – nem fértek el a rádiók elemtartójában. A megoldás így a befőttesgumival a rádióra erősített ős-powerbank lett.

4.

Tüzes élményt nyújtott egy, a lakótelepeken elterjedt házi kendács, a fűthető fregoli.

A felhúzható ruhaszárító fölé szerelt szobai hősugárzó ugyan orvosolta a panelfürdőszobák szellőzéshiánya miatti lassú ruhaszáradást, ám folyamatosan ellátta munkával a tűzoltókat is.

Nem véletlenül írták a hősugárzókra nagybetűkkel, hogy éghető anyagtól távoltartandó...

3.

Mit tesz egy gyakorlott alkoholista, ha a boltban drágán és rossz minőségben lehet csak italt kapni, miközben ő ügyesen mozog a konyhában, és sikerült a gyógyszertárból tisztaszeszt szereznie? Belép az anonim tojáslikőrfőzők klubjába. A nyolcvanas években ez volt az ország talán legnagyobb képzeletbeli klubja, annyira sokan főzték otthon ezt a likőrt. Bár néhányan megvakultak ugyan az rosszul sikerült tisztaszesz adagolástól, a mondás szerint a piát nem nézni kell, hanem nyelni...

2.

Egy fokkal szerencsésebbek voltak azok a függők, akik valamilyen trükkel elegendő gyümölcshöz jutottak (már ez is kihívás volt néha), mert ők előkapták a kuktát, és készítettek egy, a képen láthatóhoz hasonló kukta-pálinkafőző installációt.

Arról persze nem szólt a fáma, hogy a szomszédok mennyire voltak lelkesek a terjengő szagok miatt.

Láthatjuk, hogy az emberi kreativitás határtalan, így igen nehéz volt győztest hirdetni. Az első helyezett azonban mindent megtestesít, ami jellemzi a Kádár-kori DIY szellemét.

1.

A zuhanysapka-gumibugyit ugyanis a pelenkázó nadrág (leánykori nevén gumibugyi) csapnivaló minősége és folyamatos hiánya hívta életre, ráadásul a helyettesítő termék kiválasztása igen ésszerű és rendkívül kreatív. Aki nem látott ilyet, az is könnyen rájöhet az elkészítésre:

csak két lyukat kellett vágni a kisded lábainak, és valahogy meg kellett kötözni a derekán a sapkát.

Ha esetleg valaki eleve gumis zuhanysapkát használt, annak nyert ügye volt. Rendkívül ügyes! Sajnos azonban az akadozó gumibugyi kínálat többnyire a zuhany- és gumis úszósapkákat is hamar eltűntette a boltokból...

Éredemes elolvasni a kommenteket az eredeti blogbejegyzés alatt, mert további számos berhelést találtok, ami megkönnyítette az életet a 70-es, 80-as években.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Osama_bin_Laden_cropped.jpg

Pornófilmekbe rejtett üzenetekkel kommunikálhatott bin Laden egy új dokumentumfilm szerint

Legalábbis ezt állítja a CNN elemzője, a CIA szakértője szerint viszont csak nem kell mást belelátni, bin Laden is férfiből volt, így nyilvánvaló, miért kellett neki a sok pornó.
Fotó: Wikipedia / Hamid Mir - szmo.hu
2020. szeptember 07.


hirdetés

Pornófilmekbe rejtett üzeneteken keresztül kommunikált a terroristákkal Oszama bin Laden a National Geographicon megjelenő új dokumentumfilm egyik szakértője szerint - írja a Metro.

A Bin Laden’s Hard Drive című film elsősorban azokkal az anyagokkal foglalkozik, amelyeket a 2011-ben meggyilkolt terroristavezér pakisztáni rejtekhelyén találtak a bunkerben levő öt számítógépen.

Összesen 250 gigabájtnyi anyagot, 470 ezer fájlt, több mint 100 USB kulcsot, CD-t és DVD-t találtak a rejtekhelyen, ezeket elemezték ki.

A vizsgálat során azonban olyan dolgot is találtak, amire nem számítottak: nagy mennyiségű pornográf kép és videó is megbújt a gépeken.

A dokumentumfilmben Peter Bergen, a CNN nemzetbiztonsági szakértője - nem mellesleg az első nyugati újságíró, aki interjút készíthetett bin Ladennel - beszél arról, hogy a pornográf felvételek nem csupán a szórakozást szolgálták, hanem komoly, kódolt üzenetek lehetnek benne a terroristák számára.

hirdetés

Az Al-Kaida alapítója jellemzően futárokon és kézzel írt leveleken keresztül kommunikált híveivel, mivel nem bízott az internetben és az emailekben, úgy gondolta, hogy a kódolt emaileket is meg lehet fejteni. Bergen szerint a számítógépen talált nagy mennyiségű pornófájlokban kódolt üzenetek lehettek, amelyek segítségével tudott a többi terroristával kommunikálni.

CIA törvényszéki pszichológusa, Reid Meloy szerint azonban ez csak belemagyarázás, és bin Laden pusztán a nyilvánvaló okból tartott ennyi pornót a gépén: önmaga szórakoztatására.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!