hirdetés
albert3.jpg

A magának való polihisztor, akinek Budapest egyik fő látványosságát köszönhetjük

Schickedanz Albert tervezte a Hősök tere arculatát, azaz a Milleniumi emlékművet, a Műcsarnokot és a Szépművészeti Múzeumot. Utóbbinál ráadásul nem is ő nyerte a pályázatot.
Kovács-Tóth Noémi, Fotó: Wikipédia, Oszk, Mervai Márk - szmo.hu
2019. augusztus 13.


hirdetés

Felsorolni is lehetetlen volna, hogy a csendes, magának való Schickedanz Albert (1846-1915) milyen életművet rakosgatott össze magának építészként, festőként és tervezőként egyaránt. A klasszikus értékeket éltető, merész újításoktól ódzkodó művész Galíciában született egy szász származású, de magyar érzelmű család sarjaként.

Építészeti tanulmányait a család rossz anyagi helyzete miatt meg kellett ugyan szakítania, azonban szerencséjére nem akármilyen mentort talált: a 19. század egyik legsikeresebb magyar építésze, Ybl Miklós irodájában dolgozott egy évtizeden át. Lotz Károly és Székely Bertalan műhelyében festeni is tanult, úgyhogy gyakran gazdagította a száraz tervrajzokat akvarell-illusztrációkkal.

Később a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti rajz- és alaktantanára lett, de még idős korában is bejárt a Képzőművészeti Főiskola esti aktrajz-tanfolyamaira, hogy fejlődjön.

Kezdeti sikerek

Mindössze 23 éves volt, amikor először felfigyelt rá a szakma: ekkor nyerte meg ugyanis a Batthyány-mauzóleum tervezésére kiírt pályázatot, amelynek eredménye a Fiumei úti sírkertben látható. Utána is bezsebelt néhány elismerést (például első helyezést ért el a szegedi állandó híd tervpályázatán, a budapesti országos kiállításon pedig elnyerte a Nagy Érmet), ráadásul aktívan hozzájárult a magyar iparművészet kezdeteihez is.

Polihisztorként ontotta magából az általa megálmodott síremlékeket, szobor-talapzatokat, üvegablakokat, székesegyházba székeket, ornamentális díszeket, üdvözlő feliratokat és középkori stílusú bútorokat. Zichy Jenő gróf pedig minden éjszaka áldhatta Schickedanz Albert nevét, mivel ő készítette el egyedi hálószoba-bútorait, amelyeket az 1885-ös országos kiállításon be is mutattak.

A millenniumi földalatti Oktogonnál található lejárócsarnoka is hozzá fűződik, de mára sajnos elbontották az eredetit. Festőként szintúgy beírta magát a történelemkönyvekbe: neki köszönhető a Magyar Tudományos Akadémia dísztermének mennyezete (Lotz Károllyal karöltve), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának ablakfestése.

Nem kis feladat egy főváros emblematikus helyszínét megálmodni

Az elhivatott férfi saját építészirodát hozott létre – társával, Herzog Fülöp Ferenccel – Schickedanz-Herzog néven 1894-ben, és egyből elképesztő volumenű megbízást kaptak az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácstól a Műcsarnok megtervezésére. A reformkor után megerősödött polgárság egyik szimbolikus épületét Schickedanz klasszikus görög és reneszánsz mintákból rakta össze. (Történelmi érdekesség, hogy 1989-ben a Műcsarnok lépcsőjén történt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása.) Nem sokkal később a miniszterelnök Zala György szobrásszal közösen őt bízta meg a grandiózus Millenniumi emlékmű elkészítésével is, amely a Hősök tere közepén dicsőíti őseinket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
elbert_ck.jpg

Máig kísért a legrejtélyesebb siófoki haláleset

A rendőrség szerint véletlen baleset történt 1983-ban, de sokan a leghíresebb politikai gyilkosságként emlegetik.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: A siófoki móló, Fortepan/Urbán Tamás - szmo.hu
2019. augusztus 31.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Több, mint 35 éve, egy tavaszi napon Elbert János az előző rendszer ismert és elismert nyelvzsenije Siófokon a Balatonba fulladt. Persze előfordul az ilyesmi, hiszen sok híres és sikeres ember halt már meg balesetben, sőt szép számmal akadtak olyanok is közöttük, akik önként vettetek véget az életüknek.

Csakhogy az Elbert-ügyben túlságosan sok nyitott kérdés maradt, és a hatóságok is meglepően gyorsan zárták le az ügyet, ami szinte azonnal életre hívta a máig nem csitult összeesküvés-elmélet hullámot. Melyet csak erősített, hogy pár hónapon belül Elbert fia és felesége is öngyilkos lett.

Elbert János halálhíre. Magyar Hirlap, 1983. március 11. (Arcanum)

Ki volt Elbert János?

Először is nézzük az akkori nyomozás által feltárt(?) tényeket. Elbert János, 51 éves korára szinte mindent elért, amit az előző rendszerben csak el lehetett érni: színházak játszották az általa fordított darabokat, folyamatos vendég volt a TV és rádióműsorokban, több egyetemen volt óraadó tanár, ráadásul szinte nem volt olyan fontos külföldi (különösen orosz és lengyel) tolmácsolási feladat, melyet nem őrá bíztak volna. Gyakorlatilag a legfelsőbb körök állandó tolmácsának számított a diplomáciai életben.

Ráadásul – bár felesége korábban depresszióban szenvedett – magánélete is teljesen rendben volt. Kiválóan nevelte 17 éves fiát és remek férjnek is számított (legalábbis semmilyen bizonyíték sem támasztja alá ennek ellenkezőjét). Minden a legtökéletesebben alakult számára, amikor egy napon kapott egy megmagyarázhatatlan telefonhívást a pesti irodájában, mely után nem sokkal a térdig érő Balatonban találtak rá holtan.

Mi történt 1983. március 9-én?

Elbert a Színházi Intézet igazgatói irodájában végezte napi teendőit, amikor titkárnője fél tízkor egy telefonhívást kapcsolt be neki. A beszélgetés alig fél percig tartott, és utána a férfi azonnal, mindenét (még a legfontosabb noteszét is) hátrahagyva kiviharzott a helyiségből. Titkárnőjének csak annyit mondott, hogy hamarosan visszajön és üres kézzel(!) távozott. A rendőrségi vizsgálat szerint ezután a Magyar Rádióba sietett, ahol felvette esedékes 1050 forintnyi honoráriumát, majd a Déli pályaudvaron oda-vissza jegyet vásárolt Siófokra.

Elbert János (középen) egy interjú közben. 1965. Fotó: Fortepan/Hunyady József

A vonaton tudta meg, hogy Lepsénynél vágányjavítás miatt nem jár a vonat, így pótlóbuszra kellene szállnia. Elbert a kalauz elmondása szerint ekkor azonnal aziránt érdeklődött, hogy így várhatóan mikor érkezik Siófokra. Amikor megtudta, hogy nem valószínű az egyórás érkezés, nagyon komor és feszült lett. Lepsénynél nem is szállt fel a buszra, hanem taxit fogott és a siófoki Bányász üdülőhöz vitette magát. A sofőr vallomása szerint ekkor már egy papírba csomagolt dosszié féleséget szorongatott a kezében, és több ízben is az órájára nézett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyito-Copy-1.jpg

A delejes tekintetű családfő és vérszomjas lányai: 50 évvel a Manson-család rémtettei után

Még napjainkban is hallunk olyan eseteket, amikor gyilkosságokat, öngyilkosságokat, összefüggésbe hoznak a rockzenével, és a kettő között kapocs maga a sátán. Ez az agyrém Charles Manson szektájának fél évszázaddal ezelőtt elkövetett vérengzéseinek következménye.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. augusztus 20.



Az ürügy erre a Beatles történetének legagresszívebb dala, az 1968-as Fehér Albumon hallható Helter Skelter.

Maga a kifejezés sokféleképpen értelmezhető. Jelenthet, zűrzavart, véletlent, sorsszerű döntést, a dolgok elsietését, pánikszerű menekülést, de egy Angliában divatos spirális csúszdát is. A szöveg viszont olyan kábítószeres utazásra utal, amelyben a fent és lent gyorsan váltakozik. De vérengzésre semmiképpen.

A Manson-féle „Helter Skelter”-ideológia szerint a végítélet egy fajok közötti háborúban jön el, amelyben a feketék megölik az összes fehér embert, kivéve egyetlen kiválasztott Családot, amely a háború idején egy feneketlen lyuk mélyén rejtőzik el. Csakhogy a feketék az évszázadok során mindig csak azt tették, amit a fehérek mondtak nekik és ezért a megszerzett világuralommal sem tudnak mit kezdeni. Így aztán elindulnak a föld alá, hogy megtalálják a „Családfőt”, és a világ királyává tegyék.

Ez a „Családfő” volt maga Charles Manson.

A szektavezér 1934. november 12-én jött a világra Cincinnatiben egy 16 éves leányanya, Kathleen Maddox gyermekeként. Az anya ezután ment férjhez egy William Manson nevű földmunkáshoz, aki nevét adta a gyermeknek, mást nem. Iszákos anyja sokszor napokra eltűnt, ezért Charlie-t inkább nagyanyja és nagynénje nevelte. Alig volt öt éves, amikor anyját és nagybátyját öt évi börtönre ítélték rablás miatt. Tízévesen visszakapta az anyját, aki két év múlva intézetbe adta. A fiú hamarosan a bűn útjára lépett, volt két fegyveres akciója is. A nevelőintézetekből 18-szor szökött meg, de mindig elkapták, végül 1954-ben feltételesen szabadult. Mindössze négy osztályt végzett el, gyakorlatilag analfabéta volt, kirendelt szociális gondozója „agresszívan antiszociálisként” jellemezte őt.

Manson a következő 13 évből és 9-et töltött börtönben. Amikor 1967. március 21-én kiszabadult a kaliforniai Terminal Island-beli börtönből, egy későbbi vallomása szerint elhatározta, hogy rock-zenész lesz és a Beatles ötödik tagja. Az ilyen fajta karrierre a nagy nyugati parti állam tökéletesen alkalmasnak látszott, hiszen virágzott a „Flower Power”, a hippivilág, amelynek elválaszthatatlan része volt a szabad zenélés és a kábítószeres tudattágítás egyaránt, a kommunák pedig a társadalommal szembefordulók vagy az abból kitaszítottak számára is új közösségi életformát jelentettek. Ugyanakkor mindenkinek jogában állt „csodabogárnak” lenni, külsejében, viselkedésében vagy gondolkodásában.

Manson végzetes útjában fontos szerepe volt a valláskeresésnek. Utolsó börtönbüntetése idején L. Ron Hubbard szcientológiáját tanulmányozta megszállottan, de legalább ennyire izgatta a Process Church világvége-váró szekta, amely szerint Jézus Krisztus és a Sátán békét kötnek és együtt ítélkeznek a világ felett.

Manson a börtönben egy bankrablótól tanult meg gitározni, de nem tudott belőle megélni. Ekkor ismerkedett meg egy Mary Brunner nevű 23 éves berkeley könyvtáros lánnyal, aki ideiglenesen eltartotta. Manson hamarosan azzal az ötlettel állt elő, hogy további nőket költöztessenek magukhoz. Ez lett a Család „magja”.

Még 1967 nyarán beköltöztek a San Franciscó-i Haight-Ashbury-be, a város hippi-központjába, ahol Manson mindenhonnan összeszedett, zavaros filozófiájával egyfajta „gurunak” adta ki magát. A Család egyre bővült, főleg nőkből, akik híveivé szegődtek.

Az események 1968 tavaszán gyorsultak fel, egy szerencsétlen véletlen során. Dennis Wilson, a Beach Boys dobosa felvett ugyanis két stoppos nőt, Patricia Krenwinkelt és Ella Jo Bailey-t, akik Manson gyülekezetéhez tartoztak. Wilson tehát hazavitte saját házába a két lányt, elment egy stúdiófelvételre, és mire visszatért, ott találta Mansont és további 12 nőt. A zenész megrémült az iszonyú tekintetű Mansontól, megkérdezte tőle, hogy bántani akarja-e őt, a guru azonban válasz helyett megcsókolta Dennis lábát. Wilson „hálából” bevezette Mansont a helyi zenei világba, stúdióidőt fizetett neki, hogy felvételeket készíthessen, összehozta a show-business néhány jeles személyiségével, Gregg Jacobson és Terry Melcher producerekkel, valamint Rudi Altobelli menedzserrel. Altobellinek Los Angeles egyik elit negyede, Bel-Air felett egy dombon egy zsákutcában volt egy háza, amelyet ekkoriban bérelt ki tőle az új amerikai szexbomba, Sharon Tate és férje, Roman Polanski…

Manson és lányai a westernekhez gyakran díszletként használt Spahn Ranchen rendezték be főhadiszállásukat, de időnként a Halál Völgye elhagyott farmjait is igénybe vették. Manson 1968 végén hallgatta meg először a Fehér Albumot, és valósággal megszállottja lett. Ekkor vette a fejébe, hogy a zenekar „a végtelen lelke”, amely meghirdette a végítéletet. A fajok háborújáról alkotott elméletében közrejátszott Martin Luther King 1968. április 4-i meggyilkolása is. A lyukat pedig, ahol a világmegváltó kivárja az utolsó háború végét, Manson éppen a Halál Völgyében vélte megtalálni. Lányai pedig vakon hittek neki, aki kételkedett szavaiban, vagy engedetlenséget tanúsított, annak a legkegyetlenebb büntetésekre kellett számítania.

A családba bekerült néhány férfi is, mint Tex Watson vagy Bobby Beausoleil, akik később a gyilkosságokból is alaposan kivették a részüket.

Ismét egy fatális véletlen sodorta az eseményeket a véres végkifejlet felé 1969 márciusában. Melcher megígérte Mansonnak, hogy meghallgatja a Család elkészült lemezét, amelyen az új világ eljövetelét hirdetik. Csakhogy a producer nem jelentkezett. Manson ezért felkereste a Cielo Drive 10050. számú házat, amelyről úgy tudta, hogy Melcheré. Manson és Sharon Tate ekkor találkoztak először és utoljára szemtől szembe.

A „Családfő” 1969 júniusában bejelentette: „itt az idő, hogy megmutassák a feketéknek, miként kell a Helter Skeltert végrehajtani.” Az öldöklés július 27-én kezdődött. Beausoleil, Brunner és egy másik lány, Susan Atkins foglyul ejtették Gary Hinman zenetanárt. Manson azt követelte tőle, hogy adja oda nekik örökölt 21 ezer dollárját. Beausoleil később azt vallotta, hogy csupán azt a pénzt követelték vissza, amit a Hinman által nekik szállított rossz minőségű kábítószerért fizettek. Hinman azonban nem állt kötélnek, ezért két napi fogság után halálra szurkálták, a ház falára pedig az áldozat vérével írták fel: „Politikai disznó”. (Political Pig) Biztos, ami biztos, még egy párducmancsot is festettek, a Fekete Párducok szimbólumát.

Beausoleilt augusztus 6-án letartóztatták, Hinman lopott kocsijában, és ott volt nála a gyilkos fegyver is. Két napra rá Manson kiadta a parancsot az újabb öldöklésre. Watsont bízta meg, hogy vigye Atkinst, Krenwinkelt és Linda Kasabiant a Cielo Drive 10050-hez és mészároljanak le mindenkit.

1969. augusztus 9 lett Hollywood történetének legvéresebb éjszakája. Az iszonyú mészárlás áldozatai a gyilkosok számára mind ismeretlenek voltak, nem úgy a film- és a művészvilág előtt.

A 26 éves, nyolc és fél hónapos várandós Sharon Tate brutális meggyilkolása tartósabb utóéletet biztosított neki, mint néhány éves filmes pályája. Legemlékezetesebb alakítását a Polanski rendezte Vámpírok báljában nyújtotta, amelyben férje egyben partnere is volt.

A gyilkosság idején Polanski Londonban volt. Azt ígérte, a szülésre otthon lesz, addig megkérte honfitársát, Wojciech Frykowski forgatókönyvírót és barátnőjét, Abigail Folgert, a Folger kávé-birodalom örökösét, hogy vigyázzanak feleségére a terhesség utolsó heteiben. A rendező helyett így Frykowskiék estek áldozatul a „rituális” mészárlásnak. A házban tartózkodott a sztárfodrász Jay Sebring, aki két évig Sharon Tate élettársa volt.

Az autóstop, mint végzet jelent meg a 18 éves Steven Parent sorsában: nem sokkal az események előtt felvette kocsijába a vele egykorú William Garretsont, akit Polanskiék alkalmaztak bérelt házuk gondnokaként. Parent egy különleges FM-rádiót szeretett volna eladni Garretsonnak, ezért hajtott oda a házhoz augusztus 8-án, nem sokkal éjfél előtt. Ő volt az első, akit Watson halálra szurkált.

Hogy mi történt a Cielo Drive 10050-ban, a gyilkosok későbbi vallomásaiból részletekbe menően kiderült.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
sir-cim.png

Megtalálhatták II. András király és felesége sírhelyét

A királyi pár maradványait azonban valószínűleg nem fogják megtalálni. Nem a földbe, hanem a templom járószintje fölé emelkedő szarkofágokba temették őket, amit viszont a tatárok, majd a törökök is elpusztítottak.
MTI, képek: Rosta Tibor - szmo.hu
2019. augusztus 28.



A bánsági Egresen (Igris) végzett ásatások során a kutatók feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben egykor II. András magyar királyt, és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát temették el.

Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az MTI-nek szerdán elmondta, a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelybe egykor a királyi párt temették. A templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és kereszthajó kereszteződésében található "négyezetben" találták meg ugyanis a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két szarkofág feküdt.

"Az egyik szemem nevet, mert úgy tűnik, hogy egy Árpád-házi magyar király sírjának a helyét tudtuk rekonstruálni, a másik szemem viszont sír, hiszen valószínűleg nem fogjuk megtalálni a királyi pár maradványait"

- fogalmazott Langó Péter. Hozzátette: biztosan csak akkor lehet majd kijelenteni, hogy a két sírépítmény a királyi páré volt, ha az egresi ciszterci monostor teljes feltárása megtörténik. Egyelőre a templom területének csak azt a részét - mintegy tíz százalékát - kutatták, ahol a királysír helyét valószínűsítették.

A királyi párt feltételezhetően nem a földbe, hanem a templom járószintje fölé emelkedő szarkofágokba temették. A monostort viszont a tatárok, majd a törökök is elpusztították, így feltételezhető, hogy a sírok is a rombolás áldozatául estek.

Búzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatója azt nyilatkozta: a két síralapozás a templom első építési korszakához tartozó szentély diadalívének az indítópillére mellett fekszik.

Az ásatási területen néhány olyan vörösmárvány faragványt is találtak, amelyekről feltételezhető, hogy a nagyon reprezentatív királyi síremlékekhez tartoztak.

A múzeumigazgató kiemelte: az első templom egy háromhajós, közel húsz méter széles és majdnem ötven méter hosszú bazilika volt, amelyet egy későbbi periódusban, valószínűleg a tatárjárás után nagyon jelentősen átépítettek és kibővítettek. A templomot szélesebbre építették, és egy nagy, több hajós új szentélyt is építettek hozzá. Úgy vélte, még egy évtizedbe is telhet, míg a templom teljes területét, és a mellette álló kolostor területét is sikerül feltárni. Erre azonban lehetőség van, hiszen a terület nincsen beépítve.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
sziklalakas1.jpg

Föld alatti nyomor Budapesten: a barlanglakások látszólag az életet, valójában a halált kínálták

Még ötven éve is laktak bennük.
Forrás: Budapest romantikája blog, Címkép: 1908. Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Kerekes J. Zoltán - szmo.hu
2019. szeptember 08.



Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

A sziklalakások eredete

A sziklalakások létét a török uralomnak és ezen keresztül a bornak köszönhetjük. A megszállás idején ők voltak, akik a bor megfelelő tárolásához a sziklákba – leginkább mészkőbe - vájtak barlangokat. Legtöbb esetben a nagyobb, tárolásra szolgáló mélyedés közelében a bor őrzésével megbízott vincellér számára is vájtak egy odút, mely lakásul szolgált neki és a családjának. A mészkőbányászat – különösen Budafokon vagy akkori nevén Promontoron – csakhamar túlnőtt a borászat által elvárt mennyiségen, és a kiváló, víznek is ellenálló mészkő keresett építőanyag lett Pesten majd később Budapesten is.

1932. Fortepan/Horváth Lajos

Ebben az időszakban már két legyet ütöttek egy csapásra és a mészkövet úgy bányászták, hogy eleve lakássá alakítható mélyedéseket készítsenek.

Ide eleinte a kőfejtéseken dolgozó munkások költöztek be, ám később ezeket már a normál lakások módjára adták-vették, sőt leggyakrabban bérbe adták őket.

Ahogy az igények nőttek, az eljárásokon is változtatni kellett. Az 1800-as évek közepén Budafok lakosságának negyede, vagyis megközelítőleg 3000 ember élt barlanglakásokban, és ehhez már nem volt elegendő a hagyományos vájási módszer nyújtotta lehetőség.

Így néztek ki a sziklalakások

Ebben az időben már kezdetleges lakótelepeket vájtak a mészkőbe, melyet egy ember magasságú, téglalap alakú mélyedéssel kezdtek. Ez lett a közös udvar, melyből minden irányba barlangokat vájtak a kőbe. Az emberek eleinte igen praktikusnak tartották a barlangot, mint lakóhelyet, hiszen falai jóval ellenállóbbak voltak az akkori – de akár a mai – házakénál is. Az elkészült barlangokon csak minimális átalakításokat kellett elvégezni, hogy élhetővé tegyék őket.

Budafoki barlanglakás kiállítás. Honismeret c. folyóirat 1976./Bach Melitta felvétele

Általában a nyílást úgy alakították át, hogy egy fa keretet és egy ebbe illeszkedő ajtót lehessen hozzá rögzíteni, a falakat fehérre meszelték és néhány lakás esetében egy kéményt fúrtak a mennyezeten keresztül a szabadba, ez utóbbi azonban ritka volt. Emellett néhány egyszerű bútorral és kezdetleges tűzhellyel rendezték be a barlanglakásokat. A padlót és a mennyezetet szinte minden esetben érintetlenül hagyták.

Ezek a lakások természetesen az áruk miatt voltak népszerűek, és ennek megfelelően a kezdetektől a legszegényebb rétegek szorultak rájuk.

Egy budafoki barlanglakás éves díja az 1800-as évek második felében 50-120 korona között mozgott, míg a közelben, a Törley gyárban vagy a Sörházban 40-60 koronás havi bért lehetett keresni.

Ma már múzeum az utolsó budafoki barlanglakás. Népszabadság, 1998. szeptember 30.

Vagyis, ha a mai számok nyelvére fordítjuk, akkor egy-két havi átlagbérért lehetett egy évre megoldani a lakhatást. Sőt egy átlagos barlanglakást már 2-3000 koronáért meg is lehetett venni (ha volt eladó), ami nagyjából négy és fél évnyi fizetésnek felelt meg. Ám a huszadik század fordulójára a lakások már inkább feketebáránynak, mintsem csodás és olcsó lehetőségnek számítottak.

Nem alkalmasak emberi életre: túlzsúfoltak voltak és közművek híján járványok alakultak ki

1910 környékén röppentek fel az első hangok, hogy

ezek a barlanglakások nem alkalmasak emberi életre és nemcsak az ott élőket, de a környezetüket is veszélyeztetik és lakhatatlanná teszik.

Nem meglepő módon kiderült, hogy éppen a legelőnyösebbnek tűnő tulajdonságok tették őket a leginkább veszélyessé. Először is olcsóságuk folytán éppen a leginkább rászoruló családok jutottak ide, akik sok gyereket neveltek, igen kevés bevétel mellett.

Ennek következtében nem volt ritka, hogy még a legkisebb, 5-6 négyzetméteres lakásokban is akár 8-10 ember zsúfolódott össze. Emellett a barlang felépítése folytán egyetlen falon lehetett csak nyílást vágni, így, ha ritkán vágtak is apró ablakokat, huzatot nem lehetett létrehozni, vagyis a levegőcsere igen minimális volt.

1900. Budapest XI.,Gellérthegy barlanglakás a későbbi Sziklatemplom helyén. A felvétel 1874 körül készült. Fortepan /Budapest Főváros Levéltára

Szintén szóba sem jöhetett a csatornázás, lévén, hogy a lakások jóval az utcaszint alatt voltak, így legtöbbször csak egy gödröt véstek a sziklába, ami WC és emésztőgödör szerepkört is betöltött. Az így terjengő rettenetes bűz még igazából csak zavarólag hatott – a környéken lakók számára –, ám a fentiek tükrében

nem nehéz elképzelni, hogy micsoda melegágyai voltak ezek a telepek a legkülönbözőbb járványoknak.

A 1910-es években nem volt ritka, hogy a 3000 körüli lakosságból egy időben akár hatszázan is betegek voltak, ráadásul

olyan járványok tűntek fel, mint a vérhas, a tífusz, a kolera, sőt a lepra is. Emellett a napfény szinte teljes hiánya kapcsán igen gyakori volt a test torzulásához vezető angolkór is.

A sziklalakásokban még a 60-as években is laktak

Azonban a telepek felszámolása – a helyiek és kormányzat erőfeszítései ellenére - végül lehetetlennek bizonyult. Az itt lakók nem csak, hogy ragaszkodtak a lakásukhoz és az életformájukhoz, de anyagi lehetőségeik miatt, ha akartak sem tudtak volna elköltözni a barlanglakásokból.

1975. Fortepan/Balázs Lajos

A budafoki barlangi telepet így több, mint 100 évig lakták a legszegényebb rétegek és csak a szükséglakások, illetve lakótelepek nagyobb arányú megjelenésekor, az 1960-as években kezdett elnéptelenedni. Volt azonban, aki még ekkor is ragaszkodott a barlanglakásához.

Az egyik utolsó lakó 1971-ben hagyta hátra a barlangját,

mely most kiállításként az eredeti állapotában látogatható.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x