hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
A Luby-kastély körül található Magyarország legnagyobb tematikus, zenélő rózsakertje
A kastélyt Luby Géza, a Rózsakirály építtette, ma interaktív múzeum működik benne.
Söptei Zsuzsanna írása, Fotók: a szerző és Pótor Melinda - szmo.hu
2018. október 13.


hirdetés

Nagyar település nevével ma már összeforr a Luby-kastély. A szépen felújított épületet és a körülötte kialakított gyönyörű rózsakertet egyre többen keresik fel.

A község nevét már 1393-ban megemlítik, az akkor iratokban Nagor néven szerepelt. Történelme során olyan neves családok birtokában volt, mint a Báthoryak, a Bethlen-, majd a Rákóczi-család. A 19. század elején került Luby Károly, majd Luby Zsigmond és Géza tulajdonába.

A család bővelkedett kiváló szakemberekben. Az 1819-ben született Luby Zsigmond Kölcseyvel is kapcsolatban állt, és a nagyari házában Petőfi Sándor is vendégeskedett. Luby Károly szintén Nagyaron született 1830-ban. A földbirtokos híres geneológus (eredetkutató) is volt. Luby Géza ültette a híres rózsakertet, lánya, az 1885-ben született Luby Margit gyűjtötte össze a környék néprajzi emlékeit, amik máig forrásmunkának számítanak.

A kastély története

A kastélyt Luby Géza építtette 1879-ben klasszicista stílusban, és itt rendezkedett be feleségével, Okolicsányi Margittal. Az épület körül gyönyörű parkot létesített, amelyet betelepített rózsákkal. A Rózsakirálynak is hívott Luby Géza különösen rajongott ezekért a virágokért. Az akkoriban Magyarországon is egyedülálló rózsaligetet alakított ki.

Gézának a 20. század elején, anyagi nehézségei támadtak, ezért 1903-ban kénytelen volt eladni a kastélyt, majd tíz évvel később, 1913-ban meghalt. Fia - az ifjabb Luby Géza - végül 1936-ban visszavásárolta újra a családi otthont és itt élt feleségével Kölcsey Borbálával és annak gyermekeivel.

1946-ban államosították az épületet, és 1977-ig iskola működött benne. A leromlott, romos kastélyt 2010-ben Szabó Zoltán vette meg, és 2013-ben megnyitotta a felújított Luby-kastélyt.

Kiállítás, kert, pálmaház

A kastély állandó kiállításán Erdélyi Tibor táncos, koreográfus, népi szobrász faragóművész műveit lehet megnézni az emeleten. Az évtizedekig a néptáncnak élő kiváló művész hobbija a fafaragás. Különlegessége, hogy a néptánc mozdulatait is megörökítő alkotásai mellett vallási és misztikus szobrokat is készít. Elnyerte a Népi iparművész, a népművészet mestere címet és elérte a legrangosabb két elismerést is: Gránátalma- és Kapoli nagydíjat is.

Az épületben ma ideiglenes kiállításokat bemutató múzeum, interaktív kiállítás és foglalkoztató, szabaduló-szoba és étterem is működik. A bálteremben és a kerti színpadon rendszeresen tartanak programokat, és kedvelt helyszíne lett a romantikus esküvőket kedvelőknek. Sőt, még geoládát is rejt a kastély, ahová akár csak egy hangulatos sétára is érdemes betérni.

A parkot szintén rendbe hozták, jelenleg négyszáz fajból, közel ötezer tő rózsa virágzik az Antik Rózsák kertjében. A rosariumban ritkaságok és magyar rózsafajok is megtalálhatók. A parkban halk muzsika szól, a rózsák között pedig szökőkút és szobrok díszítik a kertet. Ez ma Magyarország legnagyobb tematikus zenélő rózsakertje.

A virágokból pedig különlegességeket is készítenek, például a rózsás limonádé remek frissítő. De ajándékként is lehet vásárolni sokféle rózsás érdekességet, a porcelántól a szappanig, a rózsavíztől az illatosítóig.

A kastély másik különlegessége a pálmaház, melyben trópusi hangulat és több száz különleges növény fogadja a belépőt.

A Luby Interaktív Kastélymúzeum, Pálmaház és Antik Rózsák Kertje egész évben látogatható:

Május – Szeptember:

kedd – vasárnap: 9:00-17:00

hétfő: zárva

Október – Április:

kedd – szombat: 9:00 – 17:00

Bővebb információk ITT.


KÖVESS MINKET:




8 magyar falu a bakancslistádra: az Alföld legszebb kertjét és a legérdekesebb középkori templomot is felfedezheted
Kastélyt, csónakos kopjafát, tufába vájt lakásokat és művésztelepet, mosolygó szentet is láthatsz, hozzá pedig csodás környezetben élvezheted a vidék nyugalmát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 09.


hirdetés

Az országot járva érdemes letérni a főutakról és csavarogni egyet a kisebb településekre is. A falvak a csend és nyugalom mellett sokféle izgalmas látnivalót rejtenek, így a pihenés mellett felfedezheted a múltat, eljuthatsz hírességek lakóhelyére, vagy megismerhetsz még ma is rejtélyes szokásokat.

Tarts velünk, nézz szét néhány kihagyhatatlan magyar faluban.

1. Cégénydányád

A Cégénydányádon álló Kölcsey-Kende Kastély kertje különleges fákat és virágokat rejt. A kiállításon egy 19. századi szakácskönyvet is átlapozhatsz, és kiderül az is, hogy mire való a sötétszoba.

A Szamos partján fekvő Cégénydányád és környéke ősidők óta lakott volt, monostoráról pedig már 1180-ben írtak. A helyet híressé a Kölcsey és a Kende család tette, hiszen ez az ő birtokuk volt. A Kende-kúriát 1833-ban építtette Kende Zsigmond, klasszicista stílusban, a mai alakját végül a későbbi bővítésekkel nyerte el. A homlokzatán látható verset Kölcsey Ferenc írta, kifejezetten ide. A kastély 1958 óta műemlék.

A leromlott állagú kastélyt a Hortobágyi Nemzeti Park 2003-ban vásárolta meg, és 2015-ben teljesen felújítva nyitották meg, benne pedig egy múzeumot hoztak létre. Az állandó kiállításon a nemesi életet, a gasztronómiát, a környező vidék természeti értékeit mutatják be. Van benne a Kölcsey és a Kende család történetét bemutató rész, sőt a belépőt Kölcsey fogadja, és még szelfizni is lehet vele.

A gasztronómiai kiállításon a nemesi és a paraszti konyhával is megismerkedhetünk, konyhai berendezéseket, bútorokat, edényeket láthatunk. Ráadásnak pedig egy 1867-ből származó szakácskönyvbe is belelapozhatunk a technika segítségével.

A kiállítás egyik izgalmas tere a sötétszoba, ami valami különlegességet rejt.

A 100 holdas parkot Kende Zsigmond báró hozta létre, aki maga is lelkes növénygyűjtő volt. A kertnek különleges az állatvilága is. A kastélyt körülölelő parkot az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik. A páratlan értékű növény- és állatvilág megóvása miatt kapott védettséget a hely 1959-ben.

A látnivalókról és programokról bővebben ITT olvashatsz

2. Csaroda

Csarodán áll az egyik legszebb középkori templomunk, a mosolygó szentek temploma. Az épület restaurálásakor bukkantak elő a különös falfestmények.

Meghatóan kedves, mosolygós arcok, békességet sugalló alakok, nagyon is emberi ábrázolások – ők a „mosolygó szentek”. Ez a 13. században épült különleges középkori templomunk a keleti országrészben várja a hívőket és a látogatókat. A késő román stílusban készült épülethez egy körerkélyes, zsindelyes torony is tartozik, a fa harangláb a templom mellett áll.

A csarodai templom a Középkori templomok útjának egyik leghíresebb állomása. A karcsú tornyú épület pedig a Bereg egyik jelképévé vált.

A bizánci freskón többek között Péter, Pál, és János apostolok, Szent Anna és Mária, ölében a kis Jézussal, valamint az orvosszentek, Kozma és Damján láthatók. Az arcukon lévő rejtélyes kis mosolyról kapták a „mosolygó szentek” nevet.

A falakon található mintákról, a szőttesekről, a templom történetéről még többet ITT olvashatsz.

3. Egerszalók

Egerszalóki barlanglakások: egy letűnt kor elevenedik meg, és még a kívánságod is teljesül. A bátrak legyőzhetik Burgonyát, az érdeklődők 3D-s moziban nézhetik meg a múltat, a Sáfránykertben pedig hasznos dolgokat lehet megismerni.

A tufába vájt lakóhelyek – valószínűleg – a 17-18. századtól kezdve készültek itt. Volt köztük lakás, istálló, és pince is. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt itt, mára 18 maradt meg épségben. A lakásokat még a 20. században is lakták.

A megmaradt barlanglakásokban most múzeum működik, ahol – a 2. világháborút megelőző időszakot megidézve - korhűen berendezett bútorokkal, eszközökkel mutatják meg a valaha itt élt emberek hétköznapjait.

Egy 3D-s moziban a terület földtörténetét mutatják be a magyar kötődésű dinóktól napjainkig. Gyakran tartanak előadásokat, koncerteket, ilyenkor kemencében sült finomságokat is kínálnak.

A házakba betérve érdemes óvatosan szétnézni, hiszen az egyikben ül Róza néni, és fogadja a vendégeket. A fejkendős asszonyságról azt tartják, hogy a fülébe súgott kívánságot teljesíti.

A tufába vájt lakások történetéről, az itt élők életéről még több érdekességet ITT találsz.

4. Noszvaj

A Bükk egy csodás részén, Noszvajon az elhagyott barlanglakásokból művésztelepet hoztak létre. A szegények helyét a gazdag fantáziájú, kreatív elmék vették birtokba, és egy romantikus, különös hangulatú helyet varázsoltak belőle. Ez lett a Pocem.

A 19. század óta lakták ezeket a barlanglakásokat, melyek még a múlt század második feléig otthonok voltak. Az üressé vált helyet 1997-ben a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület vette birtokba, és a Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították, átalakították úgy, hogy ma már egy romantikus, érdekes hellyé vált a korábban elkoszosodott, sokszor sötét tér. A belső terek megváltoztatásával egy izgalmas alkotóhely jött létre.

A táborban sokféle művész megfordult már, dolgozott itt szobrász, zenész, festő, iparművész, kézművesek is, és ők mind hozzátettek valamit a térhez.

A hely egyik különlegessége az akusztikus terem, egy különös fülkékkel teli tér, melyekben egészen furcsa élményben lehet része az embernek. A terem szabályosan „zeng”, ha megfelelő hangot adnak ki benne, így speciális hanghatásokat lehet létrehozni és persze élvezni is az éneklés, „morgás”, a különféle magasságú hangok rezgését.

A Pocem-ról, programjaikról, a különösen zengő teremről, vagy a művészeti sokszínűségről ITT olvashatsz.

5. Palóznak

A Balaton-felvidéki hagyományos falusi hangulat sok pihenni vágyót vonz. A régi épületek mellett a borok és a rendezvények is igen népszerűek.

A Veszprém megyei Palóznakot először egy 970-es évekből származó adománylevélben említik. A hangulatos településén manapság pár százan élnek, de óvják, védik régi faluképüket.

A Bakony lábánál fekvő falu borászattal és turizmussal foglalkozik. A hegynek köszönhetően klímája védett, enyhe az időjárása. A gyümölcsök közül a barackok, a füge és a szőlő mellett a mandula az egyik jellemző, és a vidék élővilága is igen gazdag.

A hely fő vonzereje a hagyományos falusi hangulat, a szép környezet, a csend és nyugalom. A régi épületek közül az Árpád-kori katolikus templom gótikus részletei, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély is érdekes látnivalót kínál.

A helyiek különféle rendezvényekkel is készülnek, ezekről és a falu érdekességeiről bővebben ITT olvashatsz

6. Szatmárcseke

Rejtélyes csónakos fejfák között áll Kölcsey síremléke a szatmárcsekei temetőben. A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering.

Különös hely a szokatlan csónakos fejfákkal teli temető, melyet 1973-ban műemlékké nyilvánították. Még ma is kerülnek új fejfák a temetőbe, ahol Kölcsey síremléke is áll.

A legrégebbi fejfa 1820-ból való, azt a szentendrei Skanzenben őrzik. A szatmárcsekei temetőben a legrégebbi fejfák az 1880-as években készültek.

A rejtélyes múltú temetőbe még napjainkban is temetnek, és a hely nemzeti zarándokhely is.

A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering. Az egyik szerint a település régen halászfalu volt, innen eredt a csónak forma. A fákat régen kettévágták, az egyik részéből készült a koporsó, a másikból a fejfa.

A fejfák formáját is sokféle módon magyarázták: hátulról csónakot, oldalról fejkendős nénit, elfektetve pedig egy csónakban fekvő embert láttak bele. Bár még mindig vizsgálják a fejfák múltját, pontos magyarázatot eddig nem találtak kialakulásukra.

A temető másik nevezetessége, a legmagasabb helyre épített, oszlopos csarnokban álló Kölcsey Ferenc síremlék, mely egy feliratos, címeres urnát vesz körül. Petőfi 1847-ben látogatott el a faluba, és ekkor kereste fel Kölcsey sírját. Megemlékezésében azt írta, hogy még csak fejfa sem jelezte, hol nyugszik a költő. De mint írta: „nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve”.

A Kölcsey síremlékről, a kopjafék készítéséről és történetéről sok érdekességet ITT találsz.

7. Vácrátót

13 000 növényfajt bemutató Vácrátóti Botanikus Kertben a növényeket kedvelők egyben felfedezők is lehetnek. Magyarország legkülönlegesebb botanikus kertjében minden hónapban más-más helyre kalauzolnak el.

Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Ezzel a vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje és egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye.

A kert története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.

Vácrátót igazi családi kikapcsolódás, hétvégenként pedig programokat is szerveznek.

A különleges növényekről, a kert megható történetéről bővebben ITT olvashatsz

8. Vérteskozma

Vérteskozma, a meseszép zsákfalu élő skanzenként működik. A szinte kihalt település mára új életre kelt, az üdülőfalu meseszép fehér házsora, a csend és béke vonzza a kirándulókat, turistákat.

Az egyutcás kis település nevezetessége a 19. századi, hófehér német parasztházak sora, melyekhez szépen ápolt kertek is tartoznak. Elsősorban a pihenni vágyók keresik fel a falut, ami ma természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik.

A környék, a Vértes sokféle utat, élményt kínál. A látványos, hófehér dolomittömbökkel teli déli oldalon szubmediterrán a klíma, az északi felén azonban inkább alhavasi. Változatos domborzata, klímája miatt sok ritkaság él meg. Ősszel pedig még szebb a látvány, mert az itt elterjedt cserszömörce ezer színben pompázik. A környék állatvilága Európa-hírű.

A környékről, a faluról bővebbem ITT olvashatsz


KÖVESS MINKET:



4 ritkábban emlegetett, de annál érdekesebb magyar vár
A királynék jegyajándéka, a Botticelli freskót rejtő, a legendás korokat megélő, és egy híres vitéz által védett vár – csupa érdekes történet, amiért érdemes útra kelni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 06.


hirdetés

Magyarországon sok ismert, híres vár vonzza a történelem, a múlt, a híres személyiségek iránt érdeklődőket. Az utóbbi időszak várfelújításai nyomán egyre több régi építményt rekonstruálnak, és mutatják be a várak, és lakóik történetét.

Most négy érdekes helyre hívunk el.

1. Diósgyőr

Királynék jegyajándéka is volt a diósgyőri vár, ahol Európa legnagyobb lovagterme áll. Nagy Lajos király idején élte fénykorát, majd évszázadokig csak pusztult. Ám felújították, és most te is megismerheted a sok száz éves falak történetét.

Valaha egy földvár állhatott a helyén, a kővár csak a tatárjárás után épült ide. Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme akkoriban a legnagyobb volt Európában.

Habsburg Mária (II. Lajos felesége) volt az utolsó királyné, aki itt lakott. Miután lemondott a várról, az erdélyi vajda foglalta el. A török időkben az egri pasa lakta. A 17. századtól lakatlanná vált, a falait széthordták.

Az 1960-as években kezdték el a régészeti feltárását, majd 2010-es években rekonstruálták és egy részét újra felépítették. A palotaszárnyban helyreállították a híres lovagtermet is, valamint a várkápolnát és a királynék lakótermét is meg lehet nézni.

A megújult várban várjátékokat is tartanak, ahol Nagy Lajos korát elevenítik fel, előadásokat és lovagi tornát is rendeznek.

A vár kalandos történetéről és a jelenlegi állapotáról bővebben ITT olvashatsz

2. Esztergom

A káprázatos helyen épült magyar vár évszázadok történelmének tanúja. A toronyból fantasztikus a körpanoráma, és van egy szoba, ahová Botticelli festett női alakot.

Kiváló adottságainak köszönhetően már a római kortól kiemelt terület volt a hely, amely később királyainkat is megfogta. Esztergomban szinte összesűrűsödik a magyar történelem. Élt itt Géza király, és itt született István király, akinek a vár volt az egyik legfontosabb székhelye.

De a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek is a várat választotta székhelyéül.

A várat többször átalakították, a középkori épületből így vált reneszánsz palotává. A kornak megfelelően ebédlőterem, hideg-meleg fürdő, kertek, tornácok és torony is épült hozzá. A törökök erődítményként használták, majd ez a vár is mostoha sorsra jutott.

A mára szépen felújított várban időutazáson vehetsz részt. A berendezett termek, a konyha, a harci eszközök élethűen mesélnek a régmúltról. A kiállításon a vár történetén kívül kiderül, hogy honnan kapott vizet az épület, milyen fürdők voltak benne, hogy működött a királyi konyha, milyen volt egy lakószoba.

A vár egyik különösen értékes része a „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Szintén igen különlegesek a feltáráskor előkerült „Dolgozószoba” freskói is, az egyikről azt tartják, hogy Sandro Botticelli festette.

A vár történetéről, a királyok itteni életéről még többet megtudhatsz ITT.

3. Veszprém

Legendás történelmi események színhelye volt a hét dombra épült Királynék városa. Veszprém volt az első püspöki székhely az országban, évszázadokon át az itteni püspök koronázta meg a magyar királynékat, és Szent Imre is itt tett szüzességi fogadalmat.

A veszprémi vár az egyik legősibb várunk. Kutatások szerint már a honfoglaláskor is kiemelt szerepe volt a területnek, majd Géza idején épült ide erődítmény. A meredek hegyoldalhoz épült veszprémi várnak kalandos története volt.

A virágkorát a 15. században élte, majd a 16. században a törökkel vívott harcokban tízszer is gazdát cserélt. A Rákóczi-szabadságharcban a császári csapatok feldúlták.

A 18-19. században konszolidálódott a helyzete, gabonapiaca révén kereskedelmi központtá vált, ekkor épült fel a vár épületeinek jelentős része. A 2. világháborúban többször is bombázták. A várnegyed épületeit később felújították, és hangulatos, szép városrésszé vált, palotákkal, egyházi, tudományos és művészeti intézményekkel, kedves utcákkal és emlékhelyekkel.

A barokk korban újjáépített, macskaköves burkolatú, egy utcás, vár ma Magyarországon egyedülálló.

A várnegyedben sétálva megcsodálhatod az érsekség főszékesegyházát, a Gizella-kápolnát, ami Veszprém legrégibb középkori épülete, a Várkutat, a késő barokk Püspöki (ma Érseki) palotát, vagy a barokk stílusú Szentháromság-oszlopot. Itt áll a Szent György-kápolna, a Várkapu (Hősi kapu), a Tűztorony és több gyönyörű épület, múzeum és galéria.

A várról és a Várnegyedről még több érdekességet megtudhatsz ITT

4. Várpalota

A monda szerint Mátyás király is járt a véres ostromokat megélt Thury-várban, ahol manapság a Diadal Napján megelevenedik a történelem.

A Várpalota központjában álló Palota vár, vagy más néven Thury-vár elődje a Bakony erdejében omladozó - a Csák nemzettség által a 13. században emelt - Pusztapalota, Bátorkő vára lehetett. A 14. században még mocsaras vidék volt a hely, ahová a mai épület elődje épült. A várat a 16. század elejéig a kor egyik legjelentősebb családja, az Újlakiak lakták.

Az utolsó Újlaki özvegye feleségül ment Móré Lászlóhoz, a kor hírhedt rablólovagjához, akit végül elűztek a birtokáról, ám a törökök elfogták és gyerekeivel együtt az isztambuli Héttoronyba zárták, ott is halt meg.

A várba 1558-ban Thury Györgyöt nevezte ki a király várkapitánynak. A messze földön híres vitéz hősien védte a várat, és egy félreértésnek köszönhetően a törökök végül fel is adták a harcot. Utána még több kapitánya is volt a várnak, ami végül szinte rommá vált.

A 17. században került a Zichy-család tulajdonába, akik barokk kastéllyá alakíttatták. A később lepusztult épületet mára felújították, és múzeumként látogatható.

A vár kalandos történetéről és a benne látható mai kiállításokról bővebben ITT olvashatsz


KÖVESS MINKET:




6 magyar természeti csoda, amit feltétlenül látnod kell
Örök élmények várnak a buborékoló láperdő felett vezető fasétányon, a különleges ciprusok közt álló kilátón, az ősi magyar állatokat bemutató pusztán, és a legszebb gímszarvasokat rejtő erdőben is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 03.


hirdetés

Magyarország földrajzi adottságának köszönhetően sokféle különleges, sőt ritka természeti látványosságot nyújt a kirándulóknak. Például a puszták ma már ritka, védett állatait is megismerheted, vagy sok évtizede eltűnt, majd újjáéledt láperdő vize felett sétálva csodálhatod meg e nem mindennapi világ titkait. A Balaton is rejt olyan kertet, ami kihagyhatatlan, és van olyan arborétumunk is, amelyben szó szerint hatalmas fák nyűgöznek majd le.

Fedezd fel te is ezeket a fantasztikus helyeket.

1. Folly Arborétum - Badacsonyörs

Az ükunoka viszi tovább a családi örökséget, ahol a ritka növényekkel teli Folly Arborétumban különleges cédrusok, ciprusok, fenyőtobozt formázó kilátó, csodálatos panoráma, fenyőrügyszörp, saját borok, gyerekfoglalkozások is várnak a Balaton partján.

Badacsonyörsön érdemes a főútról letérni és ellátogatni a ma már nemzetközi hírre szert tett arborétumba, ahol öt világtáj fenyőivel, 400 fenyőfélével és 200 lombos fával és cserjével ismerkedhetsz meg. A világ mind a 25 ciprus faja és három változata is otthonra lelt itt. Van mediterrán ciprus, arizónai ciprus is. Ritkábban látható fajok közül bemutatnak néhányat, így az amerikai MacNab, Gowen, Kuyamaka ciprus, az ázsiai Kashmir és Himalájai ciprus is, sőt egy fél évszázados könnyező ciprus is van a kertben.

A sok nővény között, a csúcson áll a fenyőtobozok tengelyét és pikkelyei csavarvonalas felépítését jelképező, lombozat fölé emelkedő kilátó, amely az új jelképük is. Mindenképpen ki kell próbálni, mert csodás panorámában lesz részed.

A családról, a kertről és a sokféle különlegességről még többet ITT olvashatsz.

2. Körös-Maros Nemzeti Park túzokrezervátum – Dévaványa, Réhely

A ma már csak védett helyen előforduló madarak nyugodt életterének kialakítása céljából hozták létre a Körös-Maros Nemzeti Parkban a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontot. Itt biztonságban élhetnek, szaporodhatnak és még a látogatók is megcsodálhatják különös párzási táncukat.

A parkban láthatsz még különböző magyar őshonos állatfajokat is, élnek itt, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták is.

A tanösvény bemutatja az itteni növény- és állatvilágot, de séta helyett a bérelhető kerékpárral szintén bejárható a vidék, melyhez túraútvonalakat is ajánlanak. Sokféle programot szerveznek, a madárlestől az éjszakai túráig. A központban egy múzeum működik, ahol a terület érdekességeit, a túzokokat és a túzokvédelmi munkát is megismerheted.

A túzokok viselkedéséről, a látogatóközpont szolgáltatásairól még többet ITT olvashatsz

3. Gemenci-erdő - Pörböly

Ez Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű ártéri erdeje, melyben a különleges növény- és állatvilágot kisvasúton, bakancsos, kerékpáros és vízi úton is megcsodálhatod.

Az erdő a Duna mentén fekszik, hossza 30, szélessége 7 kilométer, összesen 180 négyzetkilométernyi terület, amely természetvédelmi oltalom alatt áll, és a Duna–Dráva Nemzeti Park része. A Duna itt lelassul, több holtág és sziget alakult ki benne. A Duna menti erdőben élnek a legértékesebb trófeát növesztő gímszarvasok.

A Gemenci-erdőt célszerű Pörböly felől felfedezni, hiszen itt található az Ökoturisztikai Központ, és innen indul a kisvasút, több túraútvonal és számos látnivalóval is vár.

A Gemenci-erdő érdekességeiről, a túrázási lehetőségekről bővebben ITT olvashatsz

4. Bugaci puszta - Bugac

Bugac az ősi puszta, a magyar szürke marha, a ménes és az Aranymonostor hazája. Valaha a térség gazdag központja volt, manapság kétévente itt tartják Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényét.

Az Alföldön, a Duna és Tisza között, a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Bugac. A fokozottan védett területen egyedülálló természeti kincsek vannak, köztük az ősborókás, a homoki erdők, a homokpuszták, lápok, mocsarak, szikes puszták. A vidék a mai napig az őshonos magyar háziállattartás egyik fő területe, lovakat, magyar szürke marhákat, rackákat tenyésztenek.

A Pásztormúzeumban a puszta történetét, a pásztorok életét, hétköznapi eszközeiket ismerhetitek meg.

A manapság egyre nagyobb tömegeket vonzó rendezvényekről, a puszta múltjáról bővebben ITT olvashatsz.

5. Szarvasi Arborétum - Szarvas

Szarvas arborétuma, a Pepi-kert, a Holt-Kőrös partja és a makettparkja is egyedülálló.

A gróf Bolza család nevéhez fűződik a kastély, a szárazmalom megépítése, és ők hozták létre az Anna-ligetet, a Hármas-Körös egyik holtága mentén kialakított Pepi-kertet (a mai Szarvasi Arborétumot). A kert az egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménnyel rendelkező arborétum Magyarországon.

A 82 hektáros terület leghíresebb fái a több mint száz éves mocsáricprusok és mamutfenyők.

Az országos védettségű természetvédelmi területen lévő kertben 5 fás növénygyűjtemény található: a "Pepi-kert",a Törzsültetvény és faiskola, a Parkerdő, a Mitrowssky-kert és az ún. Konyhakert. A kert igen gazdag állatvilággal is rendelkezik, 415 feltárt rovarfaj és több mint 100 körüli madárfaj él itt.

Honnan kapta a kert a Pepi nevet, milyen különleges növények élnek az arborétumban? Ezek és még sok más érdekesség olvasható ITT

6. Fényes tanösvény - Tata

Egyedülálló ökoturisztikai tanösvényen sétálhatsz a Fényesen, ahol a bányászat nyomán majdnem elpusztult láperdőbe nemrég visszatért a víz és vele együtt a különleges lápi élet is.

Tata mindig is híres volt a vizeiről, és az Öreg-tó mellett a Fényes forrásai is messze földről vonzották a fürdőzőket. A ma újra életre kelt láperdőben kialakított tanösvény a víz felett vezet végig, és csodákat mutat be.

A hídon sétálva meghallhatod, ahogy a föld mélyéből előtörő víz „bugyborékol”, és látványnak is különleges a buborékok gyöngyözése. Újra benépesült a hely, számos növény újra megtelepedett és burjánzani kezdett. Ahogy az élővilág, a halak, lepkék, madarak is újra birtokba vették a vizes élőhelyet.

Számos különlegesség él a láperdőben, melyekről a tansövény képes tábláin sok-sok érdekes információt lehet megtudni. A vezetett sétákon pedig az éppen előbukkanó, vagy hallható állatokkal is meg lehet ismerkedni. A kalandvágyóknak még éjszakai túrát is szerveznek.

Mi mindent látni, hallani a Fényes-tanösvényen? Mitől különleges a hely? Ezekről is olvashatsz ITT.

Fotók: Okolicsányi Zoltán, Simon László, Söptei Zsuzsanna


KÖVESS MINKET:




Adony: Romantikus vidék fogad a Duna partján, ahol számtalan madár is otthonra lelt
A városban vidéki nyugalom, finom borok, vízi sportok, madárles, kocsikázás és történelmi érdekességek várnak.
Söptei Zsuzsanna, fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2019. január 20.


hirdetés

Fejér megye keleti részén, a Duna mellett található Adony. Földrajzi elhelyezkedése igen kedvező volt, ezért már a bronzkorban is éltek itt, sőt a római korban a Pannonia proviciabeli limes egyik fontos katonai helye volt.

A középkorban mezővárosként volt szerepe, később a török időkben a magyar lakosság elmenekült vagy meghalt. A törökvész után sokan betelepültek, a német és szlovák népesség is megjelent a korábban is itt élő szerb lakók mellett. A német családok magukkal hozták a szőlőművelés, gazdálkodás tudományát és templomot is építettek maguknak.

A 19. században jelentős polgári élet zajlott a városban, de megőrizték múltjukat is. Több helyi legenda, mese és dal örökítette tovább az ősök gondolkodásmódját, érzelmeit, világlátását.

A 20. században a régiós szerepe csökkent, mikor Dunaújváros felépült. Ám a település megtartotta gyökereit, ápolja hagyományait mind a kultúrában, mind a fesztiválokban.

A 2004 óta városi rangot kapott Adonyba az ideérkezőket

a békés vidék, a pihenés, az aktív kikapcsolódás vonzza elsősorban.

Azt vallják az itteniek, hogy falusias környezetben városi ellátást nyújtanak.

A turistáknak elsősorban a természeti kincsek felfedezését ajánlják. A Duna és mellékága a Nagyszigettel, a vízparti, ártéri növény- és állatvilág sok érdekességet kínál. A vízi sportok, a horgászat és vadászat kedvelői számos lehetőség közül választhatnak. Van mód a lovaglásra, sétakocsikázásra, kerékpározásra, gyalogos túrákra is.

A szőlőhegy pincesoraiban borkóstolókkal várják a vendégeket, a környező tanyai gazdaságok pedig szintén fogadnak látogatókat.

A Líviai halastavaknál madárlesen lehet részt venni, és horgászni is lehet.

A város környékén, a védett területen többféle madárfaj is otthonra lelt: többek között a nagykócsag, feketenyakú vöcsök, vörösgém, selyemgém, bakcsó, fehérszárnyú szerkő, jégmadár és kékbegy is. A vonuló fajok közül sasok és sólymok is megfigyelhetők a területen.

A Zichy-kastélyban művelődési központ és könyvtár működik, a kastélyparkban pedig sétálni lehet az ősfák között. A városban érdemes megnézni a betelepült németek által épített, műemlék barokk Római Katolikus Templomot és a kertjében található Xavéri Szent Ferenc szobrot, amely a nagy pestisjárvány után készült 1742-ben.

Egy jó séta vezet az 1811-ben épült szőlőhegyi Orbán-kápolnához, ahová a gazdák Orbán napján körmenettel mentek ki, hogy áldozzanak a szőlő és bor istenének.

A város egyik érdekessége a Vetus Salina. A 2. századtól szolgált helyőrségi táborhelyként. A romok egy részét a Duna mellékága elhordta, de egy része még megvan a 6-os főút két oldalán. A régi tábor egy támadást követően elpusztult, az újat már arrébb – a város belterületén – építették fel.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x