hirdetés
kabosgyula2.jpg

A legünnepeltebb sztár volt Kabos Gyula, mégis a legszomorúbban alakult az élete

Százezrek imádták a nagy nevettető vicceit, fura beszédét és mozgását, mégis többnyire szegényen és szomorúan élte életét.
Forrás: Budapest romantikája blog - szmo.hu
2019. szeptember 20.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Az aranykor után letargiába süllyedő Budapest nagy nevettetője, Kabos Gyula soha nem tartotta magát vidám embernek. Bár hadaró beszédén, szerencsétlen megjelenésén dőltek a nevetéstől a színházak és mozik nézői, ő maga súlyos anyagi gondokkal és sikertelen vállalkozásokkal küzdött élete végéig. Pedig abban mindenki egyetértett a 30-as években, hogy nála kiválóbb színészt nem is találhattunk volna a fővárosban és nevével reklámozott filmek sorra nézettségi rekordokat döntögettek.

Az első szerep...

Kabos Gyula egyébként Kann néven látta meg a napvilágot egy zsidó kereskedő hatodik gyermekeként. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az apa nem támogatta a kis Kabos színészi ambícióit, sőt el is verte párszor, amikor éppen színészkedésen vagy színiiskolába járáson kapta. De az atyai pofonok sem tántoríthatták el az ifjú színészpalántát attól, hogy a világot jelentő deszkákra lépjen.

Első bemutatkozása persze balszerencsésre és röhejesre sikerült:

Kabos egyszerű statisztaként szerepelt Fedák Sári egyik szuperprodukciójában a Népszínházban, igen ám, de a legelső színpadra lépésekor rögtön a zenekari árokba esett, így a nagyívű karrier helyett a kórházban kötött ki.

Ez az incidens nem törte kedvét, hanem szorgalmasan járta a különböző színiiskolákat, Rákosi Szidinél, majd Solymosi Eleknél is megfordult, hogy végül Kunszentmártonban horgonyozzon le alkalmazott színészként, ezután több évre Szabadkára, majd Nagyváradra került, ez utóbbi helyen még egy színtársulat vezetésével is megpróbálkozott. Igazgatóként viszont megbukott, így adósságokkal a nyakában kénytelen volt visszaköltözni a fővárosba a háború végén. Már Budapesten született egyetlen fia is szeretett feleségétől, Puhalag Máriától.

Szerepálmok

A nagy nevettető rögtön népszerű lett a fővárosi közönség körében, hiszen egyszerűen nem tudták megunni a félszeg pesti kispolgár személyét, amit annyiszor alakított a színpadon és a filmekben egyaránt. De miközben sorra kapta a komikus szerepeket, ő végig valamilyen tragikus, komoly feladatra vágyott. S bármennyire is

nehéz elképzelni, de hihetetlenül nagyot alakított a Bűn és Bűnhődésben a részeg Marmeladovként, a Magyar Színházban.

Kabos Gyula emléktáblája, Budapest, VI., Király utca 76. Wikipédia

Még a kritikusok is kénytelenek voltak elismerni, hogy Kabos vérbeli színész, aki mindenféle szerepben különlegeset nyújt a közönségnek. Kabos után kapkodtak a színházi igazgatók és rendezők, játszott a Dunaparti Színház, az Andrássy úti Színház, a Magyar Színház, a Belvárosi Színház és Vígszínház színpadain, de fellépett a Revü és a Pesti Kabaré, a Budai Színkör, a Városi Színház produkcióiban is, valamint a Fővárosi Operettszínházban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szkita-1140x641.jpg

Kislányát ölelő nőt találtak a régészek egy soroksári sírban

A nő bordái között pedig egy háromélű szkíta nyílvesszőt, jó eséllyel az végezhetett vele.
Kép: Budapesti Történeti Múzeum - szmo.hu
2019. október 14.



Kislányát ölelő nőt találtak a régészek egy soroksári sírban - írja a 24.hu hozzátéve, hogy a szakemberek szerint az asszonnyal valószínűleg nyílvessző végzett, a gyerek halálának oka ismeretlen.

Dr. Felföldi Szabolcs régészt a portálnak elmondta: a szkíták kemény harcosok voltak, ők honosítottak meg a térségben olyan nagy horderejű újításokat, mint például a vas újszerű megmunkálása vagy a kerámiakorongolás.

Az M0-s építéséhez kapcsolódóan a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai egy szkíta temető feltárásán dolgoztak Soroksár határában, itt bukkantak a sírra, amiben anya és gyermeke feküdt.

A nőt felhúzott lábakkal találták, karjai közt pedig egy 7-8 év körüli gyereket, mint később kiderült, egy kislányt tartott, és egyelőre nem lehet biztosan állítani, hogy saját gyermeke volt.

A szakemberek végül eredeti helyzetben szedték fel a sírt, vagyis annak bolygatása nélkül emelték ki a leletegyüttest, ami ma is ugyanabban a helyzetben látható a múzeumban, ahogy másfél évezrede eltemették.

A nő bordái között egy háromélű szkíta nyílvesszőt találtak, jó eséllyel az végezhetett vele.

A gyerek halálának okáról egyelőre semmit nem lehet tudni, annyi azonban biztos, hogy ugyanabban az időpontban temették el őket.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
szovjet-taborokba-kerult-magyar-hadifogylok-azonosito-kartonja-mti-foto-1000x667.jpg

Végre kiderülhet, hol haltak meg a szovjet táborokba került magyar hadifoglyok

Magyarország megkapja 600 ezer, a második világháborúban hadifogságba került magyar azonosító kartonját, amelyből akár az is kiderülhet, hol temették el őket.
MTI, fotó: MTI/Illyés Tibor - szmo.hu
2019. október 14.



Az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját - jelentette be Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség (Roszarchiv) helyettes vezetője, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság orosz társelnöke hétfőn Budapesten, az Országházban.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében elmondta,

a második világháború alatt 600 ezer magyar került szovjet hadifogságba. Róluk, majd később a málenkij robotra elhurcoltakról sem volt szabad beszélni sem Magyarországon, sem a Szovjetunióban.

A rendszerváltozások, politikai átrendeződések következtében új alapokra helyeződtek a magyar-orosz kapcsolatok. Ennek szimbolikus eseménye volt, amikor előbb Mihail Gorbacsov, majd később Borisz Jelcin Oroszország nevében - a magyar parlament épületében - bocsánatot kért az 1956-os forradalom eltiprásáért.

1992-ben, majd 1998-ban részben hozzáférhetővé váltak a magyar hadifoglyokra vonatkozó oroszországi iratok. 2017-ben új lendülettel folytatódott a feltárás, és most mérföldkőhöz érkezett az orosz-magyar levéltári vegyesbizottság munkája.

A legnagyobb mennyiségű irat átadása történik, a teljes orosz nyilvántartás elérhetővé válik a magyar kutatók, majd feldolgozás után az érdeklődők számára is.

Az Országgyűlés alelnöke szerint minden remény megvan arra, hogy az első nagyszabású projekt után újabbak következzenek, bizonyítva, szakmai alapokon a közelmúlt más, vitatott dokumentumai is feltárhatóak, bemutathatóak.

Mint mondta, az ilyen tudományos munkák nem csak a két ország közötti párbeszédet segítik, hanem a magyar társadalom "információs kárpótlását" is. Fontos, hogy mindenki tanuljon a kollektív emlékezetté összeálló egyéni életutakból, hogy az elődeink által elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg - mondta Latorcai János.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
janos-vitez-1000x583.jpg

Ki volt valójában János vitéz?

Két meggyőző elmélet is létezik, miszerint az ismert mesehős valódi élettörténet alapján született. Vajon a pápamentő vagy a jenki huszár ihlette Petőfit?
Kovács-Tóth Noémi, fotók: Wikipédia - szmo.hu
2019. október 15.



A magyar irodalom egyik alapműve Petőfi Sándor 1844-es elbeszélő költeménye, a János vitéz. A verses népmese Kukorica Jancsiról szól, aki – Iluska iránt érzett szerelme miatt – először minden elveszít, végül azonban elnyeri méltó jutalmát. Két elmélet is kering azzal kapcsolatban, hogy János vitéz alakja egy létező személy köré lett kanyarintva.

Horváth N. János, aki saját kabátjával mentette meg a pápát

Az egyik verzió szerint az ihletadó karakter Horváth Nepomuki János volt. A ráckevei temetőben tényként vésték rá az egyik síremlékre: „Itt nyugszik Horváth Nepomuki János … aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse: János vitéz.”

A jobbágyból lett huszárkapitány 1774-ben született Ráckevén, akkor még Piringer János néven. Igen hasonló életutat járt be, mint a költemény hőse, kezdve az elárvulást követő gonosz nevelőszülőtől a Juliska nevű mostohatestvér-szerelmén át a sikeres háborús szolgálatig.

Úgy jutott hírnévhez és egyre magasabb rangokhoz, hogy a francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen I. Ferenc császár katonákat toborzott. A marengói csatában (a mesebeli Taljánországgal, azaz Olaszországgal egybecsengve) elnyerte az Ezüst Vitézségi Érmet, miután testével védett meg egy tábornokot. Később már alhadnagyként kapott ki a győri csatában, amely a napóleoni háborúk egyetlen magyar területen lezajlott harca volt. Horváth gyorsan lépdelt előre a ranglétrán, hamarosan kapitányként parancsolt egy egész huszárszázadnak, és ekkortájt egy ezredben szolgált a fiatal Széchenyi Istvánnal.

A kapitány életének sorsfordító eseménye annak volt köszönhető, hogy VII. Pius pápa komoly összetűzésbe került Napóleonnal, ám miután a francia hadvezér csillaga leáldozóban volt, kénytelen volt visszaadni a pápa jogait 1814-ben. Ekkor megbízták az osztrák–francia határ mentén szolgáló Horváth N. János lovasszázadát, hogy kísérje vissza az Alpokon keresztül a pápát egészen Rómáig. A kétnapos megterhelő utazást a 72 éves pápa nem viselte túl jól, dideregve fázott a hintóban. János ezt látva saját köpönyegét és mentéjét terítette az alvó egyházfőre, amely gesztust meg is örökítették egy falfestményen, a vatikáni könyvtár folyosóján. A diplomáciai üggyé vált küldetés végeztével a kapitány rengeteg kitüntetést kapott, többek közt a pápa által adományozható legmagasabb rangot is, a Krisztus-rend csillagot. Később Nepomukit őrnaggyá léptették elő, és a bécsi udvarban szolgált testőrként a császár mellett.

Miután 22 év katonai szolgálat után leszerelt, első dolga volt, hogy felkeresse gyermekkori szerelmét, Juliskát. Beletörődéssel fogadta, hogy szíve hölgye rég férjhez ment és gyermeket szült.

Végrendeletében jelképesen Juliskára hagyta Krisztus-rend csillagát (amely mára a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény része), szerelme fiára pedig az ezüstsarkantyús csizmát. Végül szülőföldjén, Ráckevén vásárolt házat, és ott élt haláláig, 1847-ig, azaz három évvel élte túl a János vitéz elkészültét.

De Petőfi hogyan szerezhetett tudomást ennek az embernek a létezéséről? A kulcsfigura a ráckevei születésű Ács Károly joghallgató, aki mély barátságot ápolt a – szintén Kecskeméten jogot tanuló – Jókai Mórral.

Jókai mutatta be Petőfinek osztálytársát, aki regélt neki földijéről, a Ráckevén híressé vált huszárkapitányról.

A helyi Árpád Múzeumban sok dokumentum olvasható a témában, a főtéren pedig János vitéz szobra állít emléket a vélt vagy valós kapcsolatnak.

Fabricy Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háború magyar legendája

Él egy másik alternatív elképzelés is János vitéz valódi kilétét illetően. A Budapesti Műszaki Egyetem egykori professzora, Kováts László Dezső rengeteget kutatott a témában, hogy bebizonyítsa: a mesebeli huszár igazából Fabricy Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háború magyar hőse volt.

Amerikában ’Johann Michael Kováts de Fabricy’ közismert híresség – akiről Washingtonban teret neveztek el, lovas szobrot állítottak az emlékére, és halálához nemzeti ünnepnap kötődik –, ugyanakkor Magyarországon szinte senki nem hallott még róla.

A 18. század elején, Karcagon született férfi életéről pedig még Antall József is írt egy cikket az Élet és Tudományban. A professzor ezt a cikket olvasva ébredt rá arra, hogy mennyi életrajzi párhuzam fedezhető fel Fabricy Kováts Mihály és János vitéz között.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ket_polgarmester_ck1.jpg

Amikor két polgármestere volt egyszerre Budapestnek

1872-ben egyesült Budapest, amelyet ettől fogva két vezető irányított: a főpolgármester és a napi ügyekért felelős polgármester.
Forrás: Budapest romantikája blog - szmo.hu
2019. október 14.



Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Budapest 1872 decemberében jött létre Buda, Pest és Óbuda egyesülésével,

Az erről szóló törvény pedig karácsony előestéjén 23-án lett hatályos, miután a császár, Ferenc József szentesítette azt aláírásával. A három városrész küldötteiből alakult meg a várost irányító 34 fős bizottság, akik rohamtempóban készítették el az új város igazgatási szerkezetét, jelölték ki a kerületeket.

Az új törvény szabályozta a városvezetés struktúráját is, mely szerint Budapest élén minden esetben két fő tisztviselő állt: egy fő- és egy sima polgármester.

Előbbi elsősorban reprezentációs feladatokat látott el, illetve az uralkodó és az országos törvényhozás felé képviselte Budapestet, míg a polgármester a város közigazgatási feladatait irányította, szerepe a mai főpolgármesteréhez volt hasonló.

Központi Városháza középattikája a város címerével és allegórikus szobrokkal. A latin felirat, fordítása: "Mindenkor felséges VI. Károly császár, a haza atyja ezen épületet emelte az aggkor, betegségek és sebek által megrokkant katonák számára, az Üdv. 1728. esztendejében." Erdélyi Mór felvétele/FSzEk/Budapest Gyűjtemény.

Az uralkodó jelölte ki minden esetben azt a 3-3 személyt, akiket alkalmasnak tartott a két pozícióra, és belőlük választotta meg a választmányi bizottság a főpolgármestert és polgármestert.

Az új főváros születését egyébként baljós előjelek kísérték, 1872 őszén kolerajárvány kezdődött, amelynek 2000 halottja volt, és az újdonsült város emellett igen komoly pénzügyi nehézségekkel nézett szembe első éveiben.

Akik az elsők voltak

Ilyen körülmények között vállalta el a főpolgármesteri tisztséget

Ráth Károly 1873-ban,

aki ekkorra már komoly jogi karriert tudhatott maga mögött. Szoros kapcsolatok fűzték Budapesthez, hiszen itt szerezte jogi diplomáját és a királyi táblai jegyzője is volt. A hatgyermekes boldog családapa mindig is fontosnak tartotta lakóhelyének sorsát. Már ügyvédként is részt vett a pesti városi politikában, 1865-ben például Lipótváros képviselőjének is jelölték, de megbízását igen rövid ideig látta el, ugyanis kinevezték a korona ügyészének, majd bírájának.

A császár megbízható embereként nem volt kérdés, hogy az uralkodó őt is a három lehetséges főpolgármesteri jelölt közé választja az egyesülést követően, végül Ráth Házmán Ferencet, Buda addigi polgármesterét és Havas Sándort győzte le a szavazás során. Budapest első főpolgámestere 24 évig volt hivatalban, és hivatali ideje alatt hihetetlen fejlődésen ment keresztül a főváros.

Ebben a sikerben azonban komoly szerepe volt a mellette tevékenykedő, mindennapi feladatokat irányító

Kamermayer Károlynak is,

aki szintén szorosan kötődött Budapesthez. Itt született egy polgári család sarjanként, s mivel egészen fiatalon már önmagát kellett eltartania, a fiatal Kamermayer Buda városigazgatási hivatalához csatlakozott napidíjas titkárként, itt tanulta ki a városvezetés csínját-bínját. Később főjegyzővé és pesti tanácsnokká nevezték ki, ebben a pozícióban a város a közegészségügyi és köztisztasági ügyeiért felelt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!