hirdetés
49565158953_6fb79f1c01_b.jpg

A koronavírust tekinthetjük figyelmeztető főpróbának – beszélgetés dr. Földvári Gábor parazitológussal

A kutató szerint a jövőben egyre gyakrabban válthatnak gazdát a kórokozók. Magyar tudósok kidolgoztak egy módszert a baj előrejelzésére.
Szöveg:Göbölyös N. László - Fotó:Flickr - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

A világjárványokat okozó vírusok és egyéb kórokozók azonosítása és az ellenük való eredményes védekezésre való felkészülés megalapozása elsőrendű feladata ma a tudományos életnek. Ezt a célt szolgálja egy új magyar módszer, a DAMA-protokoll is, amelyet nemzetközi együttműködő partnerekkel az Ökológiai Kutatóközpont dolgozott ki és terjesztett a kormány elé. A módszer azon a felismerésen alapul, hogy megváltozott a kórokozók viselkedése - magyarázza dr.Földvári Gábor parazitológus, az Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

- A korábbi klasszikus nézet szerint a kórokozók csak egy szűk gazdakörön belül tudnak élősködni, és egyre nehezebben tudnak gazdát váltani. Az utóbbi évtizedben ennek éppen az ellenkezőjét figyelték meg mind a parazitológusok, mind a mikrobiológusok, köztük sajnos éppen a koronavírus esetében.

Most már nem kivételnek, hanem szabályszerűnek tűnik az, hogy a korábbi gazda-parazita kapcsolat felbomlik, és új gazdákon figyeljük meg a már ismert kórokozókat, de akár új kórokozók is létrejöhetnek ily módon.

Ezt szemléletváltást nevezik „Stockholm-paradigmának”. Ez az alapja annak az elméletnek, amely szerint a kórokozók eleve rendelkeznek a gazda-váltást elősegítő biológiai tulajdonságokkal. Ezt figyelhetjük meg mind a külső, vagy belső élősködőknél, például a bélférgeknél, de vírusoknál, baktériumoknál is. Ezek a gazdaváltások a jövőben a mindennapi élet részei lesznek.

- Ehhez hozzájárult a globalizáció is?

hirdetés

- Igen, a klímaváltozás, a globalizáció – ezen belül a repülőforgalom, az áruszállítás nagyon nagy mértékű megnövekedése – és az urbanizáció mind erősen érezteti a hatását. Ebből következik, hogy a kórokozók környezete is állandó változásban van.

Mit csinál egy élőlény, ha környezete változik? Kipusztul, vándorol, vagy alkalmazkodik hozzá.

Ha kipusztul, nincs vele dolgunk. Ha elvándorol, nagy gondok vannak, mert egy kórokozó új földrajzi régióba kerülve olyan új gazdákkal fog találkozni, embereket is beleértve, akiknek nincsen még védettsége, evolúciós léptékben mérve nincs egyensúly az immunrendszer és a kórokozó között. A harmadik eset, amikor alkalmazkodik: egy nagyvárosban az élőállat piacon az ember olyan vadállatokkal kerül kontaktusba, amelyekkel eddig nagy tömegekben nem találkozott és innen kirobbanhat egy járvány. A kórokozóknak van tehát egy olyan biológiai fegyvertára, amely képessé teszi őket különösebb mutációs változások nélkül is, hogy átmenjenek egyik gazdáról a másikra, illetve, hogy meg tudjanak telepedni új földrajzi területeken. Mit lehet ez ellen tenni? Éppen ezt célozza a DAMA-protokoll:

találjuk meg a kórokozókat, mielőtt ők megtalálnak minket.

- Miért pont DAMA a protokoll neve?

- Ez egy angol mozaikszó: dokumentáció (documentation), értékelés (assessment), megfigyelés (monitoring), cselekvés (action).

- Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?

- A dokumentáció azt jelenti, hogy ha már tisztában vagyunk azzal, hogy bárhol, bármikor felbukkanhatnak kórokozók, nagyon célzottan, megfelelő helyeken és megfelelő gazdákban meg kell próbálnunk felkutatni és regisztrálni őket. Nyilván nem lehet a világ minden emberében, állatában vagy területén figyelemmel kísérni a kórokozókat, de vannak hangsúlyos, járványtani szempontokat figyelembe vevő fontos területek és gazdák.

Ilyen lehet a természetes és a városi élőhelyek találkozása.

Például egy városi park, ahol nagyon könnyen összefonódik a járványtani kör: találkozik egy ember, egy gerinces gazda és annak parazitája. Gondoljunk a kullancsok által terjesztett kórokozókra. Ugyanilyen kiemelt hely a mezőgazdasági és természetes területek találkozása: bejárnak a vaddisznók, szarvasok, rágcsálók egy olyan területre, ahol van haszonállat-tartás.

A következő pont a felmérés, értékelés. Rengeteg mikróbát, vírust, baktériumot fogunk találni a munkánk során, nagyon fontos, hogy ezeket osztályozzuk az orvosi gyakorlathoz hasonlóan triázs alapon, azaz fontossági sorrendben, aszerint, hogy okozott-e már betegséget – így vagyunk a koronavírussal, amit denevérekben találtunk – ha pedig olyan mikróbát találunk, ami tudomásunk szerint még nem okozott megbetegedést, azt archíváljuk egy laboratóriumi mélyhűtőbe, hogy később, ha szükséges, vissza lehessen hozzá nyúlni.

Ha már tudjuk, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek vélhetően problémát okoznak, akkor azokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk. Ha például egy városi parkban megtaláltunk egy fontos kórokozót, innentől kezdve minden évben, vagy akár minden hónapban vissza kell menni oda célzottan monitorozni, hogy felbukkan-e, jelen van-e ez a megfigyelt kórokozó. Ez viszonylag költségigényes része a DAMA-protokollnak, viszont elengedhetetlen. Ezzel tudjuk igazán elejét venni annak, hogy valami váratlan felbukkanjon, és minél több kiemelt fontosságú kórokozót figyelünk, annál kevesebb meglepetés tud bennünket érni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
bionikus-karral-iro-kisfiu-northfoto.jpg

Bionikus kar segítségével tanult meg újra írni az angol fiú, akinek mind a négy végtagját amputálták

A 11 éves Kyle agyhártyagyulladás miatt veszítette el a kezeit és lábait. Nagyon menő, Star Wars-os bionikus karjával alig pár hét alatt megtanult újra írni és rajzolni.
Fotó: Northfoto - Cheryl Vincent/SWNS.COM - szmo.hu
2020. június 01.


hirdetés

Szuperhősnek érzi magát az a 11 éves angol fiú, aki egy bionikus karral tanult meg bal kézzel írni, miután mind a négy végtagját amputálták.

Kyle Vincent még 2016-ban, 8 évesen kapott agyhártyagyulladást, amely olyan súlyos volt, hogy az orvosok akkor azt mondták, csak napjai lehetnek hátra. Mesterséges kómában tartották, amíg sürgősségi beavatkozásokat végeztek el rajta. A végtagjai feketére színeződtek, és kiderült, hogy már egyiket sem lehet megmenteni. Az alkarjait és a lábait is amputálták, de szerencsére felépült a súlyos betegségből, miután 38 hetet töltött kórházban.

A fiú idén januárban egy bionikus kart kapott, amellyel meg kellett tanulnia írni - ráadásul bal kézzel. A koronavírus-járvány alatt azon igyekezett, hogy minél könnyebben tudjon írni, hogy ne maradjon le a tanulnivalóval az iskolában.

Még édesanyját is meglepte, amikor alig pár nappal azután, hogy megkapta a bionikus kart, már ceruzát ragadott, és próbálkozott az írással.

hirdetés

"Nagyon büszke vagyok rá. Én el se tudom képzelni, hogy bal kézzel írjak, de nagyon lenyűgözött, hogy ő milyen gyorsan megtanulta. Mindig is gyorsan tanult, a gyerekek ugyanis ebben a korban nagyon könnyen alkalmazkodnak"

- mondta Cheryl Vincent.

Az anya elmondása szerint a fiú először szégyellte a bionikus kart osztálytársai előtt, ezért sosem vitte magával az iskolába, mert nem akart vele feltűnést kelteni. A járvány viszont lehetőséget adott neki, hogy otthon megbarátkozzon a szerkezettel. Anyja szerint Kyle már egyre magabiztosabban használja a műkart, már nemcsak írni, de rajzolni, sőt akár festeni is tud.

"Nagyon jó érzés, hogy tudok írni, még ha nem is szeretek házi feladatot csinálni. Szuperhősnek érzem magam a bionikus kar miatt"

- mondta Kyle.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
PIA23690-Exoplanet-Kepler1649c-20200415-scaled.jpg

Életre is alkalmas lehet a Földhöz legközelebbi exobolygó

Egy nemzetközi csillagász-csoport erősítette meg a Földhöz hasonló bolygó létezését, amely naprendszerünk legközelebbi csillaga, a Proxima Centauri körül forog.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 03.


hirdetés

A Proxima b., amelyről az Astronomy and Astrophysics című szaklapban jelent meg tanulmány, megállapította, hogy tömege a Föld 1,17-szerese, és mindössze 11,2 nap alatt kerüli meg csillagát – írta a Futurism.

Az exobolygót 2016-ban látták meg először a HARPS nevű spektrográf segítségével, amelyet az Európai Déli Obszervatórium chilei állomásának egyik teleszkópjára szereltek. Azóta sikerült ráélesíteniük ugyancsak Chiléből egy újgenerációs spektrográffal, az ESPRESSO-val, amely háromszor olyan pontos, mint a HARPS. A program vezetője, Francesco Pepe, a genfi egyetem csillagász professzora, egyben ő a tanulmány társszerzője is.

Bár a Proxima b. a csillagát egészen közelről kerüli meg, körülbelül ugyanannyi energiát kap tőle, mint a Föld a Naptól. És éppen emiatt tételezik fel a csillagászok, hogy életet találhatnak rajta. Tény viszont, hogy a Proxima Centauri óriási mennyiségű röntgensugárral bombázza a közelében lévő bolygókat. A Proxima b. például 400-szor nagyobb dózist kap, mint a Föld a Naptól.

„Vajon van-e a bolygónak olyan atmoszférája, ami megvédi ezektől a halálos sugaraktól?” – tetette fel a kérdést Christopje Lovis, az ESPRESSO egyik kutatója. Reményei szerint e spektrográf előkészületben lévő folytatása, a RISTRETTO segíthet a válaszadásban.

Arra azonban egyelőre ne számítsunk, hogy a Proxima b-re átköltözhetünk, mert a Proxima Centauri 4,2 fényévnyire van a Naptól. Ez pedig azt jelenti, hogy a mai rakéta-technológiával több ezer évig tartana, amíg eljutnánk oda.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mesterseges-intelligencia.jpg

Kirúg egy csomó újságírót a Microsoft, mesterséges intelligencia veszi át a helyüket

27 embert bocsátottak el a korszerűsítés miatt. Ez lenne a jövő?
A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. május 31.


hirdetés

Több mint két tucat újságírót rúgtak ki miután a Microsoft úgy döntött, hogy helyettesíteni tudja őket egy mesterséges intelligenciával (AI). Azoknak az újságíróknak, akik a Microsoft MSN felületét szerkesztették, és naponta több millió britet láttak el hírekkel, azt mondták, hogy nincs rájuk többé szükség. A gépiesítés ezt az ágazatot is elérte, úgy tűnik, a robotok is képesek elvégezni az újságírói feladatokat - írja a The Guardian.

Körülbelül 27, a PA Media (Sajtószövetség) által alkalmazott ember szembesült a ténnyel, hogy már csak egy hónapig van munkahelyük, miután a Microsoft úgy döntött, hogy befejezi az emberek munkáltatását ezen a területen. A cég szerint robotok is képesek a cikkírásra, szerkesztésre és korrektúrázásra, ez pedig elővetíti az automatikus frissítéseket is, ami az emberek gyorsabb informálását jelenti.

„Minden időmet azzal töltöttem, hogy a mesterséges intelligencia térhódításáról írjak és olvassak. Most pedig itt vagyok, az én helyemet is átveszi egy AI robot”

– nyilatkozta az újságíró csapat egyik tagja.

Szerinte kockázatos a szoftver által generált cikkek megjelentetése. Hiszen eddig tapasztalt újságírók gyártották a híreket, akik különös precizitással követték a szerkesztési irányelveket, amelyek például biztosították, hogy a fiatalkorúak ne találkozhassanak erőszakos tartalommal.

hirdetés

A hírek manuális koordinálása azt is garantálta többnyire, hogy a címek és a tartalmak megfelelő formátumban íródjanak, és az oldalon is átláthatóan jelenjenek meg, ideértve a politikai semlegességet, a hamis hírek kiszűrését, továbbá az érdekes, kiemelt hírek optimális elhelyezését.

A Microsoft ezen döntése várhatóan befolyásolni fogja világszerte a híroldalak szerkesztőségeit, ami kihívást fog jelenteni az újságírók számára, akik munkája így már szükségtelenné válhat.

„Mint minden vállalat, mi is rendszeresen folytatunk üzleti tevékenységet. Ennek eredményeként egyes helyeken növeljük a beruházásokat, máshol csökkentjük. A döntésünk nem a jelenlegi világjárványnak köszönhető” – mondta a Microsoft képviselője.

Számos másik technológiai vállalat is kísérletezik az újságírás terén alkalmazható mesterséges intelligenciákkal, többek között a Google is, habár széles körben nem elfogadott a gondolat, hogy automatizálják a hírszerkesztést.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oltas-vakcina-pxhere.jpg

Már embereken kezdik tesztelni az egyik koronavírus elleni vakcinát Oroszországban

Az orosz hadsereg ötven önkéntes katonán próbálja majd ki a Covid-19 betegség elleni szérumot.
MTI, illusztráció: PxHere - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Ötven önkéntes katona, köztük öt nő bevonásával megkezdi a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni vakcina klinikai tesztelését az orosz hadsereg - közölte kedden a védelmi minisztérium.

Az oltóanyag kidolgozásában a tárca 48. központi kutatóintézetének szakemberei vettek részt. Szerdán a hivatalos tájékoztatás szerint

megkezdődik az önkéntesek első csoportjának kivizsgálása és a kísérletre való felkészítése.

Május 22-én vált ismertté, hogy a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) munkatársai elsőként és nem hivatalosan önmagukon próbálták ki az ott kifejlesztett vektorvakcinát. A központ igazgatója, Alekszandr Gincburg akadémikus sikeresnek nevezte a kísérletet, az oltások nem jártak káros mellékhatással.

hirdetés

Szergej Sojgu védelmi miniszter május 26-án azt ígérte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a katonák július végéig befejezik az általuk fejlesztett vakcina klinikai kísérleteit. Azt, hogy ilyen kutatás folyik, április 7-én Igor Kirillov altábornagy, a sugárzás, vegy- és biológiai védelmi csapatok parancsnoka jelentette be.

A szérum kifejlesztésében a 48. katonai kutatóintézet, amely korábban az ebola, a MERS és az influenza ellen is dolgozott ki oltóanyagot, együttműködött a NICEM-mel.

Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes május 20-án a parlament felsőházában bejelentette, hogy Oroszországban 47-féle Covid-19-vakcina kidolgozása folyik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!