hirdetés
49565158953_6fb79f1c01_b.jpg

A koronavírust tekinthetjük figyelmeztető főpróbának – beszélgetés dr. Földvári Gábor parazitológussal

A kutató szerint a jövőben egyre gyakrabban válthatnak gazdát a kórokozók. Magyar tudósok kidolgoztak egy módszert a baj előrejelzésére.
Szöveg:Göbölyös N. László - Fotó:Flickr - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

A világjárványokat okozó vírusok és egyéb kórokozók azonosítása és az ellenük való eredményes védekezésre való felkészülés megalapozása elsőrendű feladata ma a tudományos életnek. Ezt a célt szolgálja egy új magyar módszer, a DAMA-protokoll is, amelyet nemzetközi együttműködő partnerekkel az Ökológiai Kutatóközpont dolgozott ki és terjesztett a kormány elé. A módszer azon a felismerésen alapul, hogy megváltozott a kórokozók viselkedése - magyarázza dr.Földvári Gábor parazitológus, az Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

- A korábbi klasszikus nézet szerint a kórokozók csak egy szűk gazdakörön belül tudnak élősködni, és egyre nehezebben tudnak gazdát váltani. Az utóbbi évtizedben ennek éppen az ellenkezőjét figyelték meg mind a parazitológusok, mind a mikrobiológusok, köztük sajnos éppen a koronavírus esetében.

Most már nem kivételnek, hanem szabályszerűnek tűnik az, hogy a korábbi gazda-parazita kapcsolat felbomlik, és új gazdákon figyeljük meg a már ismert kórokozókat, de akár új kórokozók is létrejöhetnek ily módon.

Ezt szemléletváltást nevezik „Stockholm-paradigmának”. Ez az alapja annak az elméletnek, amely szerint a kórokozók eleve rendelkeznek a gazda-váltást elősegítő biológiai tulajdonságokkal. Ezt figyelhetjük meg mind a külső, vagy belső élősködőknél, például a bélférgeknél, de vírusoknál, baktériumoknál is. Ezek a gazdaváltások a jövőben a mindennapi élet részei lesznek.

- Ehhez hozzájárult a globalizáció is?

hirdetés

- Igen, a klímaváltozás, a globalizáció – ezen belül a repülőforgalom, az áruszállítás nagyon nagy mértékű megnövekedése – és az urbanizáció mind erősen érezteti a hatását. Ebből következik, hogy a kórokozók környezete is állandó változásban van.

Mit csinál egy élőlény, ha környezete változik? Kipusztul, vándorol, vagy alkalmazkodik hozzá.

Ha kipusztul, nincs vele dolgunk. Ha elvándorol, nagy gondok vannak, mert egy kórokozó új földrajzi régióba kerülve olyan új gazdákkal fog találkozni, embereket is beleértve, akiknek nincsen még védettsége, evolúciós léptékben mérve nincs egyensúly az immunrendszer és a kórokozó között. A harmadik eset, amikor alkalmazkodik: egy nagyvárosban az élőállat piacon az ember olyan vadállatokkal kerül kontaktusba, amelyekkel eddig nagy tömegekben nem találkozott és innen kirobbanhat egy járvány. A kórokozóknak van tehát egy olyan biológiai fegyvertára, amely képessé teszi őket különösebb mutációs változások nélkül is, hogy átmenjenek egyik gazdáról a másikra, illetve, hogy meg tudjanak telepedni új földrajzi területeken. Mit lehet ez ellen tenni? Éppen ezt célozza a DAMA-protokoll:

találjuk meg a kórokozókat, mielőtt ők megtalálnak minket.

- Miért pont DAMA a protokoll neve?

- Ez egy angol mozaikszó: dokumentáció (documentation), értékelés (assessment), megfigyelés (monitoring), cselekvés (action).

- Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?

- A dokumentáció azt jelenti, hogy ha már tisztában vagyunk azzal, hogy bárhol, bármikor felbukkanhatnak kórokozók, nagyon célzottan, megfelelő helyeken és megfelelő gazdákban meg kell próbálnunk felkutatni és regisztrálni őket. Nyilván nem lehet a világ minden emberében, állatában vagy területén figyelemmel kísérni a kórokozókat, de vannak hangsúlyos, járványtani szempontokat figyelembe vevő fontos területek és gazdák.

Ilyen lehet a természetes és a városi élőhelyek találkozása.

Például egy városi park, ahol nagyon könnyen összefonódik a járványtani kör: találkozik egy ember, egy gerinces gazda és annak parazitája. Gondoljunk a kullancsok által terjesztett kórokozókra. Ugyanilyen kiemelt hely a mezőgazdasági és természetes területek találkozása: bejárnak a vaddisznók, szarvasok, rágcsálók egy olyan területre, ahol van haszonállat-tartás.

A következő pont a felmérés, értékelés. Rengeteg mikróbát, vírust, baktériumot fogunk találni a munkánk során, nagyon fontos, hogy ezeket osztályozzuk az orvosi gyakorlathoz hasonlóan triázs alapon, azaz fontossági sorrendben, aszerint, hogy okozott-e már betegséget – így vagyunk a koronavírussal, amit denevérekben találtunk – ha pedig olyan mikróbát találunk, ami tudomásunk szerint még nem okozott megbetegedést, azt archíváljuk egy laboratóriumi mélyhűtőbe, hogy később, ha szükséges, vissza lehessen hozzá nyúlni.

Ha már tudjuk, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek vélhetően problémát okoznak, akkor azokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk. Ha például egy városi parkban megtaláltunk egy fontos kórokozót, innentől kezdve minden évben, vagy akár minden hónapban vissza kell menni oda célzottan monitorozni, hogy felbukkan-e, jelen van-e ez a megfigyelt kórokozó. Ez viszonylag költségigényes része a DAMA-protokollnak, viszont elengedhetetlen. Ezzel tudjuk igazán elejét venni annak, hogy valami váratlan felbukkanjon, és minél több kiemelt fontosságú kórokozót figyelünk, annál kevesebb meglepetés tud bennünket érni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Óriási baj van: 30 fok volt Szibériában a héten, alig van jég a Kara-tengeren

Kétszer olyan gyorsan zajlik az Északi-sarknál a felmelegedés, mint a világ többi részén.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 23.


hirdetés

30 Celsius-fok volt a héten, pedig 2 lenne a normális ilyentájt Szibériában, írja a Gizmodo. Jövő héten ugyan kisebb lehűlés várható, de a régió felmelegedése ennek ellenére is rohamtempóban folytatódik.

A Finn Meteorológiai Intézet kutatója szerint a rekordmeleg tél következménye a rendkívüli időjárási az északi sarkkörénél.

"Úgy vélem, hogy a meleg tél miatt nem volt hó, ez okozhatja jelentős mértékben a szokatlanul magas hőmérsékletet a környéken"

- mondja Mika Rantanen.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a térség szárazföldi részein egyre jobban terjednek a futótüzek. Elsősorban Szibéria keleti részén csaptak fel a lángok, ahol eleve kevesebb hó esik.

hirdetés

Ezzel párhuzamosan a térség nyugati részétől északra fekvő Kara-tengeren jelentősen csökkent a jég mennyisége: a hét elején mért volt a valaha eddig rögzített legalacsonyabb szint. A nyolcvanas években csak a nyár közepén, júliusban kezdett csökkenni a Kara-tenger jégszintje, most ez már nagyjából két hónappal korábban történik meg.

Nem csak a Kara-tenger az egyetlen, ahol a jégszint jelentős csökkenését rögzítették: ugyanez a jelenség megy végbe a Bering- és a Barents-tengeren is. Mindkét tengernél minden idők egyik legalacsonyabb jégmennyiségét mérték a tudósok.

A Szibériában mért mostani 30 fokos hőség még mindig elmarad a tavaly nyáron mért környékbeli kánikulától. Akkor a sarkvidék svédországi részén mértek 35 fokot, míg a Föld legészakibb településén egy évvel ezelőtt 21 fokos rekordot mértek.

Az Északi-sarknál a felmelegedés kétszer olyan gyorsan megy végbe, mint a világ többi részén. A lap szerint a mostani rekordok rövidtávúak lesznek, akár évről évre újabb és újabb hőmérsékleti csúcsok dőlhetnek meg a régióban.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
amazon-indians-69589_1920.jpg

Gyors tempóban pusztítja Brazília őslakos populációját a koronavírus

A bennszülöttek távol élnek a kórházaktól, gyakran az infrastruktúra sincs kiépítve, nem részesülnek egészségügyi ellátásban és a környékbeli, illegális esőerdő-irtások is veszélyeztetik őket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 24.


hirdetés

Kétszeres a koronavírus-fertőzés halálozási arány az őslakosok körében, mint Brazília más részein - közölte Brazília őslakos népeinek tagolódásával foglalkozó szervezet (APIB), akik nyomon követik ország 900 ezer fős bennszülött populációját.

Az APIB több mint 980 hivatalosan megerősített koronavírus esetet és legalább 125 halálesetet regisztrált, ami arra mutat rá, hogy a 12,6%-os halálozási arány közel kétszerese a nemzeti 6,4%-nak.

Az Egészségügyi Minisztérium őslakosok egészségéért felelős részlege mindösszesen 695 megbetegedésről és 34 halálesetről számolt be, de ők csak a hivatalosan klinikákon regisztrált vagy hagyományos falvakban, városokban élő őslakosok számával kalkuláltak.

A munkalehetőség vagy a tanulás miatt városokban letelepedett bennszülötteknek bizonytalanok és nehezek az életkörülményei, kevés közszolgáltatást tudnak igénybe venni, ezért az egészségük is nagyobb veszélyben van. A fejlett településektől távol élők pedig egyáltalán nem részesülnek egészségügyi ellátásban. Így lehetséges, hogy az első őslakos áldozata Brazíliában a járványnak egy tizenöt éves fiú volt, aki az Amazonas egy távoli kis falucskájában élt családjával.

„A koronavírus kihasználta az évek óta tartó szembetűnő gondatlanságot”

hirdetés

– mondta Dinaman Tuxa, az APIV ügyvezető koordinátora, és egyben a Tuxa őslakosnép tagja.

Közösségeik gyakran távoli, szinte lakatlan területeken élnek, ahol semmilyen infrastruktúra nincs kiépítve. Az ő 1400 fős Tuxa közösségükben nincs kórház, a hozzájuk legközelebbi egészségügyi intézmény négy és fél óra autóútra található. Így a védekezés elsődleges formáját választották ők is: a teljes elszigeteltséget.

„A világjárvány közepette nem volt sok választásunk” – mondta. – „Teljesen elzárkóztunk. Akadályokat állítottunk, így gátolva a ki -és bejárást.”

A Tuxa közösségben még nem találtak igazoltan koronavírussal fertőzött esetet, de nem tudják meddig lehetséges fenntartani ezt az állapotot.

Már több mint 60 bennszülött csoportban erősítettek meg koronavírus eseteket. A legtöbb fertőzött az Amazonas régiójában található, ahonnan csak repülővel vagy hajóval szállíthatóak az emberek kórházba.

A bennszülött jogok aktivistái figyelmeztették az országot, hogy az őslakos területeken zajló illegális bányászat és fakitermelések -, amik száma megugrott a fejlődést támogató elnök, Jair Bolsonaro tavalyi eskütétele óta -, most még nagyobb veszélyt jelentenek a bennszülött közösségekre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Hogyan lesz egy eldobott műanyagzacskóból egy világot megbénító járvány?

Mitől más a koronavírus-járvány, mitől tudott ennyire elterjedni? Miért gond a túlnépesedés és a globalizáció?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 23.


hirdetés

Már tavaly megjósolta a járványt egy magyar biológus, aki szerint a szabályok lazításának is szörnyű következményei lehetnek.

Jordán Ferenc szerint sokan vagyunk, sűrűn lakunk, kiírtjuk a természetes élőhelyeket. Ez összefügg azzal, hogy nő a vadállatok és emberek közti kapcsolatok gyakorisága is. Ez pedig összefügg az újfajta vírusok felbukkanásával. Az már törvényszerű, hogy ha egy élőlény nagyon elszaporodik, akkor rátalálnak az ellenségei. Az ember sok trükköt bevet, hogy kibújjon az ökológiai szabályok alól. Sokszor sikerül is, de van amikor nem tudunk elbújni előle.

Más tudósok is azt vallják, hogy

az emberek saját magukat vezették bele a jelenlegi világjárványba azon túl, hogy a klímaváltozás pusztító következményeit is maguknak köszönhetik.

Úgy vélik, hogy már eddig is félnünk kellett volna, de nem tettük. Ha időben észrevettük volna a jeleket, akkor most talán nem tartanánk itt - mondják. Tavaly a klímaválság volt a fő beszédtéma, ami most a járvány miatt - úgy tűnik - kicsit háttérbe szorulhatott. Pedig a két dolog elválaszthatatlan.

hirdetés

Ha tennénk a túlfogyasztás ellen, kevesebbet utaznánk, a vírus sem globálisan terjedne. Van még visszaút? Mi az a szegecs-elmélet, és hogyan hat ez az emberiségre? Miért gond a repülés, mit okoz a globalizáció?

VIDEÓ: Az RTL Fókusz beszámolója


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
snapshot-4.jpg

AIDS: évi 37 ezer halott a másfélmillió fertőzött országában – tarol a betegség az őskonzervatív Oroszországban

A szovjet típusú tájékoztatás egyik alapelve volt, hogy „amiről nem beszélünk, az nincs”. E hagyományt a putyini Oroszország is őrzi. Nincs szexuális nevelés az iskolákban, kevés embert teszteltek, pedig a HIV-vírust 57%-ban heteroszexuális nemi kapcsolatok útján adják tovább.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 23.


hirdetés

Az 1980-as évek közepén a világ az AIDS-tól való rettegésben élt. Már áldozatul estek az első hírességek: a német avantgárd kontratenor Klaus Nomi, a francia filozófus Michel Foucault, vagy az amerikai filmsztár Rock Hudson. 1986-ban – Csernobil évében! – egy évvel azelőtt, hogy az első HIV-fertőzöttet regisztrálták a Szovjetunióban, egy Vlagyimir Trofimov nevű egészségügyi illetékes az állami tv-ben kijelentette, hogy „az AIDS a Nyugat betegsége, és nincs is alapja annak, hogy a Szovjetunióban elterjedjen, mivel nálunk nincsen sem drogfüggőség, sem pedig prostitúció”. E két utóbbi társadalmi probléma létezéséről legfeljebb a rezsim által „ellenségesnek” minősített forrásokból értesülhetett a külvilág.

Napjainkban azonban aligha lehetne letagadni, hogy az AIDS Oroszországot is elérte. Több mint 340 ezren estek áldozatául az elmúlt évtizedben, és számuk minden évben ijesztően növekedett. Az eddigi legfrissebb adat szerint 2018-ban 37 ezren haltak meg, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új fertőzések növekedési rátáját 10-15% közé teszi – írja a Politico.

Bár korábban a kábítószeresek közös tűhasználata volt a betegség gyors terjedésének egyik fő oka, az orosz szövetségi AIDS-kutatási és megelőzési központ adatai szerint a HIV-vírust 57%-ban heteroszexuális nemi kapcsolatok útján adják tovább, a drog 40%, míg a homoszexuális érintkezések csupán 3%-ban felelősek.

Ennek ellenére Oroszország nem hajlandó bevezetni a szexuális nevelést az iskolákban, sőt, a hatóságok igyekeznek ellehetetleníteni azokat a civil szervezeteket, amelyek a maguk módján próbálják megfékezni a további fertőzések áradatát.

Ezek egyike a szentpétervári EVA, amely elsősorban HIV-pozitív nőket támogat. Koordinátoruknak, Marija Godlevszkajának, aki maga is 20 éve él ezzel a fertőzéssel, meggyőződése, hogy a betegség azért terjedt el ilyen mértékben az országban, mert nagyon kevés embert teszteltek. Ezért sokan úgy fertőztek meg másokat, hogy nem is tudták magukról, hogy HIV-pozitívak. Sok nőről például csak a terhességi vizsgálatok során derült ki.

hirdetés

Ugyancsak a támadások középpontjában áll az alig 25 tagú Andrej Rilkov alapítvány, amelynek tagjai tiszta tűkkel és óvszerekkel látják el a moszkvai drogfüggőket. Az orosz kormány 2016-ban a „külföldi ügynökök” listájára helyezte az alapítványt, amely amerikai pénzügyi támogatást kap. Az idén áprilisban arra kényszerítették őket, hogy korlátozzák a web-oldalukhoz való hozzáférést, miután Vaszilij Piszkarjov, az orosz parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke azzal vádolta a szervezetet, hogy a kábítószerélvezetet hirdeti. Holott csupán arról volt szó, hogy egy ellenzéki portálon beszámoltak a drogfüggőknek nyújtott tevékenységükről a moszkvai koronavírus-zárlat idején.

Ma egész Oroszországban a hivatalos statisztikák egymillióra teszik a HIV-fertőzöttek számát, a szakértők szerint a valós adat 1,5 millió lehet. Öt szibériai és Ural-menti városban, Cseljabiszkban, Irkutszkban, Szamarában, Togliattiban és Jekatyerinburgban megállapították, hogy a lakosságnak több mint 1,5 %-a HIV-fertőzött.

Bár Vlagyimir Putyin elnök nem nevezte az AIDS-et „a Nyugat betegségének”, soha nem mutatott túl nagy hajlandóságot arra, hogy mélyrehatóbban foglalkozzon a kérdéssel. Utolsó komoly megszólalása HIV-ügyben 2006-ra nyúlik vissza, amikor sürgős akcióra szólított fel a vírus megfékezésére.

A rendszer kritikusai szerint a betegség terjedése elleni határozott fellépéstől való vonakodás egyenes következménye annak az ultrakonzervatív politikának, amelyet a nagy befolyással rendelkező orosz pravoszláv egyház támogat Putyin 2012-ben kezdődött harmadik elnöki ciklusa óta. Jellemző, hogy 2013-ban Pavel Asztakov, aki akkor a gyermeki jogok bizottságának elnöke volt, kijelentette, hogy az olyan klasszikus orosz írók, mint például Lev Tolsztoj, mindent megírtak regényeikben, amit egy gyermeknek tudnia kell a szerelemről és a szexről. Őt ugyan három évvel később menesztették, de a helyzet ezután sem javult. 2017-ben az oktatási minisztérium elutasította azt a tervet, hogy online előadásokat tartsanak diákoknak a HIV/AIDS témakörben, mert kerülni kell „a kényes témákat”, vagy az olyan kifejezéseket, mint az „óvszer”. Ehelyett a kormány jelszót ad ki a fiataloknak: „A HIV elleni legjobb fegyver a szerelem és a hűség”.

„Putyin hallgatásával és tradicionalizmusával nagy mértékben felelős az oroszországi HIV-járványért” – írta Iszkander Jaszavejev szentpétervári szociológus a Novaja Gazeta című ellenzéki lapban.

A HIV-aktivisták szerint az orosz drogpolitika is bűnös. Betiltották ugyanis a metadont, amely a nemzetközi kutatások szerint csökkenti a vírusátadást azáltal, hogy helyettesíti az intravénás droghasználatot, és terjesztését 20 évi börtönnel büntetik. Ez különösen azután vált feltűnővé, hogy Oroszország 2014-ben elragadta a Krim-félszigetet Ukrajnától. Az egykori szovjet köztársaságban ugyanis a metadont receptre írták fel a heroin-függőknek.

Egy ENSZ-jelentés szerint mintegy 800 korábbi heroinistának szakadt meg így a helyettesítő terápiája. Közülük 100-an egy éven belül öngyilkosok lettek, túladagolták magukat, vagy pedig a HIV-vel és a tüdőbajjal kapcsolatos komplikációba haltak bele. Moszkva tagadta, hogy ezek a halálesetek összefüggnének a metadon-tilalommal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!