hirdetés
49565158953_6fb79f1c01_b.jpg

A koronavírust tekinthetjük figyelmeztető főpróbának – beszélgetés dr. Földvári Gábor parazitológussal

A kutató szerint a jövőben egyre gyakrabban válthatnak gazdát a kórokozók. Magyar tudósok kidolgoztak egy módszert a baj előrejelzésére.
Szöveg:Göbölyös N. László - Fotó:Flickr - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

A világjárványokat okozó vírusok és egyéb kórokozók azonosítása és az ellenük való eredményes védekezésre való felkészülés megalapozása elsőrendű feladata ma a tudományos életnek. Ezt a célt szolgálja egy új magyar módszer, a DAMA-protokoll is, amelyet nemzetközi együttműködő partnerekkel az Ökológiai Kutatóközpont dolgozott ki és terjesztett a kormány elé. A módszer azon a felismerésen alapul, hogy megváltozott a kórokozók viselkedése - magyarázza dr.Földvári Gábor parazitológus, az Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

- A korábbi klasszikus nézet szerint a kórokozók csak egy szűk gazdakörön belül tudnak élősködni, és egyre nehezebben tudnak gazdát váltani. Az utóbbi évtizedben ennek éppen az ellenkezőjét figyelték meg mind a parazitológusok, mind a mikrobiológusok, köztük sajnos éppen a koronavírus esetében.

Most már nem kivételnek, hanem szabályszerűnek tűnik az, hogy a korábbi gazda-parazita kapcsolat felbomlik, és új gazdákon figyeljük meg a már ismert kórokozókat, de akár új kórokozók is létrejöhetnek ily módon.

Ezt szemléletváltást nevezik „Stockholm-paradigmának”. Ez az alapja annak az elméletnek, amely szerint a kórokozók eleve rendelkeznek a gazda-váltást elősegítő biológiai tulajdonságokkal. Ezt figyelhetjük meg mind a külső, vagy belső élősködőknél, például a bélférgeknél, de vírusoknál, baktériumoknál is. Ezek a gazdaváltások a jövőben a mindennapi élet részei lesznek.

- Ehhez hozzájárult a globalizáció is?

hirdetés

- Igen, a klímaváltozás, a globalizáció – ezen belül a repülőforgalom, az áruszállítás nagyon nagy mértékű megnövekedése – és az urbanizáció mind erősen érezteti a hatását. Ebből következik, hogy a kórokozók környezete is állandó változásban van.

Mit csinál egy élőlény, ha környezete változik? Kipusztul, vándorol, vagy alkalmazkodik hozzá.

Ha kipusztul, nincs vele dolgunk. Ha elvándorol, nagy gondok vannak, mert egy kórokozó új földrajzi régióba kerülve olyan új gazdákkal fog találkozni, embereket is beleértve, akiknek nincsen még védettsége, evolúciós léptékben mérve nincs egyensúly az immunrendszer és a kórokozó között. A harmadik eset, amikor alkalmazkodik: egy nagyvárosban az élőállat piacon az ember olyan vadállatokkal kerül kontaktusba, amelyekkel eddig nagy tömegekben nem találkozott és innen kirobbanhat egy járvány. A kórokozóknak van tehát egy olyan biológiai fegyvertára, amely képessé teszi őket különösebb mutációs változások nélkül is, hogy átmenjenek egyik gazdáról a másikra, illetve, hogy meg tudjanak telepedni új földrajzi területeken. Mit lehet ez ellen tenni? Éppen ezt célozza a DAMA-protokoll:

találjuk meg a kórokozókat, mielőtt ők megtalálnak minket.

- Miért pont DAMA a protokoll neve?

- Ez egy angol mozaikszó: dokumentáció (documentation), értékelés (assessment), megfigyelés (monitoring), cselekvés (action).

- Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?

- A dokumentáció azt jelenti, hogy ha már tisztában vagyunk azzal, hogy bárhol, bármikor felbukkanhatnak kórokozók, nagyon célzottan, megfelelő helyeken és megfelelő gazdákban meg kell próbálnunk felkutatni és regisztrálni őket. Nyilván nem lehet a világ minden emberében, állatában vagy területén figyelemmel kísérni a kórokozókat, de vannak hangsúlyos, járványtani szempontokat figyelembe vevő fontos területek és gazdák.

Ilyen lehet a természetes és a városi élőhelyek találkozása.

Például egy városi park, ahol nagyon könnyen összefonódik a járványtani kör: találkozik egy ember, egy gerinces gazda és annak parazitája. Gondoljunk a kullancsok által terjesztett kórokozókra. Ugyanilyen kiemelt hely a mezőgazdasági és természetes területek találkozása: bejárnak a vaddisznók, szarvasok, rágcsálók egy olyan területre, ahol van haszonállat-tartás.

A következő pont a felmérés, értékelés. Rengeteg mikróbát, vírust, baktériumot fogunk találni a munkánk során, nagyon fontos, hogy ezeket osztályozzuk az orvosi gyakorlathoz hasonlóan triázs alapon, azaz fontossági sorrendben, aszerint, hogy okozott-e már betegséget – így vagyunk a koronavírussal, amit denevérekben találtunk – ha pedig olyan mikróbát találunk, ami tudomásunk szerint még nem okozott megbetegedést, azt archíváljuk egy laboratóriumi mélyhűtőbe, hogy később, ha szükséges, vissza lehessen hozzá nyúlni.

Ha már tudjuk, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek vélhetően problémát okoznak, akkor azokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk. Ha például egy városi parkban megtaláltunk egy fontos kórokozót, innentől kezdve minden évben, vagy akár minden hónapban vissza kell menni oda célzottan monitorozni, hogy felbukkan-e, jelen van-e ez a megfigyelt kórokozó. Ez viszonylag költségigényes része a DAMA-protokollnak, viszont elengedhetetlen. Ezzel tudjuk igazán elejét venni annak, hogy valami váratlan felbukkanjon, és minél több kiemelt fontosságú kórokozót figyelünk, annál kevesebb meglepetés tud bennünket érni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-fertozes-teszteles-antitest-bezzegh-patay.jpg

„Ezek az emberek a megmentőink” – a vírussal szemben tartósan védettek húzzák majd ki társadalmunkat a bénultságból

Két magyar orvos írt a most folyó, főként magánfinanszírozással zajló kutatásról. „Minél többünkről derül ki, hogy IgG pozitív, annál hamarabb fogunk gazdaságilag is magunkhoz térni” – írják.
Forrás: Dr. Bezzegh Attila - Dr. Patay Gábor; Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. április 02.


hirdetés

Izgalmas tanulmányt tett közzé a (T)Egyél az életedért Facebook-csoportban Dr. Bezzegh Attila, az orvosi laboratóriumi diagnosztika és mikrobiológia szakorvosa és Dr. Patay Gábor orvos.

Ebben arról írnak, miért lényeges a koronavírus fertőzésen már átesettek tesztelése.

A tanulmányban leírják, hogy a koronavírus fertőzés állapotát fontos és járványügyi szempontból nélkülözhetetlen laboratóriumi vizsgálatokkal nyomon követni, igazolni. Két módon lehet bizonyítani a fertőzés:

- a vírus kimutatható a szervezet hámsejtjeiben (ez a vírus örökítő anyagának, az RNS-nek nevezett vírus nukleinsav kimutatásának a segítségével történik)

- vagy a szervezet által a vírus ellen termelt védekező molekulák, antitestek kimutatásának segítségével.

hirdetés

"A vírus nukleinsav-alapú kimutatása polimeráz láncreakcióval (Polymerase Chain Reaction, PCR) igen költséges, eszköz és munkaigényes vizsgálat, ugyanakkor nagy mértékben függ a tökéletesen kivitelezett mintavételtől – ami a legnagyobb igyekezet ellenére is nem ritkán sikertelen (a mintavétel során megtörténik a garat- és orrnyálkahártya hámsejtek levétele, azonban mégsem kerül bele olyan sejt, amelyből a vírus kimutatható volna), így a vizsgálatok 20-30%-ban úgynevezett álnegatív eredményt adnak: tehát a vírus ott van, csak nem sikerül kimutatnunk" - írják.

A PCR vizsgálat árának töredékéért elvégezhető a vírus elleni védekezés eredményeként a szervezetünkben megjelenő koronavírus elleni antitestek kimutatása (SARS-Cov-2 elleni IgM és IgG).

"Ezeket az antitesteket – más fertőzéses folyamatokhoz hasonlóan – az immunrendszer sejtjei a vírus szervezetbe kerülését követően kezdik el termelni. Először a fertőzést követő 5-8. napon az IgM tipusú antitest válik kimutathatóvá (valójában már korábban beindul a termelés, de a módszereink csak egy bizonyos mennyiség felett képesek észrevenni, ezért csak az 5. nap után lesz pozitív). A 14-21 napok között pedig az IgG tipusú antitest is megjelenik.

Egy ábrán a folyamat időbeli lefutását ábrázolják:

A tünetek kialakulását követő negyedik hét végére az IgM szint lecsökken, kimutathatatlanná válik, onnantól csak az emelkedett IgG szint deríthető fel, az viszont hónapokon át.

"A vizsgálatokat az elmúlt napokban nagy számban megkezdtük Magyarországon is. A tesztet vérből kell elvégezni, jelenleg a szokásos laboratórium vérvétel során (könyökhajlati vénából) levett vérminta a kiindulási alap, ebből végzi el a labor az antitest-kimutatást.

Az elmúlt időszakban több tucat, a laboratóriumi reagens-ellátóknál eladásra kínált tesztet vizsgáltunk be és találtunk köztük több olyat, amely nagy érzékenységgel és megbízhatóan képes az antitesteket meghatározni. Laboratóriumunk a törvényi szabályozásnak megfelelően kizárólag olyan teszttel dolgozik, amely rendelkezik a CE-IVD minősítéssel, tehát az Európai Unió országaiban a betegellátás területén felhasználhatóak az ezzel kapott eredmények.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-kina-gyanu-halottak.jpg

Egy apró ragtapasz hozhat áttörést a koronavírus elleni harcban

Az egereken elvégzett tesztek alapján működhet a pittsburghi kutatók ötlete.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

Egy ujjnyi ragtapaszra felvitt oltóanyag győzheti le a koronavírust a legfrissebb remények szerint. A Pittsburghi Egyetem kutatói a tapaszba 400 mikroméretű, cukrokból és fehérjéből készült tüskét építenek, ezek segítségével kerülhet az oltóanyag a szervezetbe, írja a New York Post.

A szakemberek azért döntöttek a szokatlan megoldás mellett, mert ez gyorsabban és könnyebben elterjeszthető, mint egy hagyományos vakcina, ráadásul egészségügyi szakember sem kell az alkalmazásához.

Az első tesztek mindenesetre biztatóak, ugyanis a módszer az egerekben beindította az antitest termelést, így pedig a rágcsálóknál kialakult az immunitás.

A kutatók most az embereken végrehajtott tesztekre készülnek, ehhez gyorsított eljárásban kérvényeztek engedélyt. Reményeik szerint akár már a következő hónapokban kipróbálhatják a ragtapaszokat embereken is.

A pittsburghieken kívül is rengeteg orvoscsoport dolgozik a vakcina kifejlesztésén. A többségük azonban inkább úgy számol, hogy egy év alatt lehet megtalálni a koronavírus hatásos ellenszerét.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
vervizsgalat.jpg

50 ráktípust mutathat ki egy egyszerű vérvizsgálat

A betegek között a daganatok több mint 50 fajtája – köztük bél-, tüdő- és petefészekrák – fordult elő. A minták 96 százalékában volt pontos a vérvizsgálat eredménye.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

A rák több mint 50 típusát mutathatja ki egy egyszerű vérvizsgálat, gyakran az első jelek vagy tünetek megjelenése előtt egy új kutatás szerint.

Az Annals of Oncology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői a daganatból a vérbe jutó DNS kémiai változásai után kutattak - számolt be róla a BBC hírportálja.

Az amerikai Dana Farber Rákkutató Intézet, a Harvard Orvostudományi Egyetem, a brit Francis Crick Institute és a University College London kutatói több mint 4000 mintát vizsgáltak meg, amely rákos és nem rákos páciensektől származott.

A betegek között a daganatok több mint 50 fajtája - köztük bél-, tüdő- és petefészekrák - fordult elő. A minták 96 százalékában volt pontos a vérvizsgálat eredménye.

"A módszernek minden tulajdonsága megvan ahhoz, hogy nagy tömegben, sokféle daganat kimutatásához használni lehessen. Egyelőre korlátozott számban klinikai tesztekben veszik igénybe. Rutinszerű használata előtt a mienkhez hasonló tanulmányok eredményeit kellene látni, hogy többet tudjunk meg a hatékonyságáról" - mondta el Geoff Oxnard, a kutatás egyik vezetője.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
MassVentilProject_02-1024x549-1.jpg

Egyszerre 50 embert lélegeztetne az a gép, ami az Óbudai Egyetemen készül

A kilélegzett levegőt is elvezetik a beteg környezetéből, át egy szűrőrendszeren, így jóval kisebb a kockázata annak, hogy az orvosok és az ápolók elkapják a kórt.
Kép forrása: Óbudai Egyetem - szmo.hu
2020. április 06.


hirdetés

Tábori körülmények közt is működő, egyszerre több ember lélegeztetését megoldó berendezés fejlesztésén dolgoznak az Óbudai Egyetem kutatói – írják az intézmény weboldalán kiemelve, hogy a MassVentil Project néven futó kezdeményezésben létrejövő termék terveit ingyen szeretnék a felhasználók rendelkezésére bocsátani.

A tömeges lélegeztetőgép ötletével még március első napjaiban, a világjárvány kinyilvánítása előtt állt elő Kozlovszky Miklós, a Neumann János Informatikai Kar dékánja, az EKIK BioTech Kutatóközpont vezetője.

Célja az volt, hogy egyszerre több ember életét lehessen megmenteni, és eközben az egészségügyi dolgozók is védelmet kapjanak, csökkenjen a fertőzés kockázata.

Az utóbbinak az a kulcsa, hogy a kilélegzett levegőt is elvezetik a beteg környezetéből, át egy szűrőrendszeren, így jóval kisebb a kockázata annak, hogy az orvosok és az ápolók elkapják a kórt.

"Olyan lélegeztető gépet tervezünk, amely egyszerre akár 5-10-50 esetleg még több ember lélegeztetését is meg tudja oldani, védi az egészségügyi dolgozókat, és akár kórházon kívül, ad-hoc táborokban, csarnokokban is üzemeltethető" – írják tájékoztatójukban.

hirdetés

Habár sokan csatlakoztak már a projekthez, az Óbudai Egyetem csapata még várja azokat a programozókat, villamosménököket, dizájnereket, makereket és tesztelőket, akik a legjobb tudásukat adnák bele a közös munkába, hogy létrejöjjön a tömeg-lélegeztetőgép.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!