hirdetés
mti-szerbia-scaled.jpg

„A kormány meghamisította az adatokat” – egy újabb polgárháborút sem zárnak ki sokan Belgrádban

Névtelenséget kérő szerbiai forrásunk elégedetlenkedő diákokról, adatokat hamisító kormányról és nagy társadalmi szakadékokról. Egyre többek szerint hasonló az ország helyzete, mint a miloševići időkben.
Kövesdi Miklós Gábor, fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic - szmo.hu
2020. július 12.


hirdetés

Interjúalanyom a munkája jellege miatt szeretné megőrizni névtelenségét. Ötödik éve dolgozik Belgrádban, jó rálátása van az ottani eseményekre, ezért megkértem, adjon rövid helyzetjelentést. Fotókat is kaptunk tőle a vírushelyzet miatt amúgy üres utcákról.

– Indítsunk távolabbról. Hogy kezdődött Szerbiában a járványhelyzet?

– Minket, külföldieket, már március 13-án haza küldött a munkahelyem, az országot lezárták, korlátozásokat vezettek be, és átálltak digitális oktatásra.

– A digitális oktatás ott valamivel profibban zajlott, mint nálunk, vagy ott is azt mondták a tanároknak, hogy oldják meg, ahogy tudják?

– Amennyire tudom, utóbbi. Főleg a felsőoktatásban vannak ismerőseim. Szerencsére meg tudták beszélni a diákokkal, hogy milyen platformot használjanak, ha kellett, készítettek videókat is.

hirdetés

– Hogyan kezelték a szerb hatóságok a válságot?

– Meglepően jól. Gyorsan reagáltak, meghozták a szükséges szigorításokat, és a számok is megfelelően alakultak. Például volt egy időszak, amikor csak negatív PCR teszttel engedtek be bárkit az országba, annak hiányában 28, később 14 nap karantént írtak elő.

Én itthonról követtem az eseményeket, vártam, hogy vissza lehessen jönni. Először a határ 30 km-es körzetében élő ingázóknak engedték az utazást – gondolom, a vírus nyilván tudja, hol van 30 km a határtól, és oda nem megy. Aztán május 25-én bejelentette Szijjártó Péter, hogy mindkét irányban újranyitották a szerb–magyar határt a két ország állampolgárai számára.

A szerbek eleinte nagyon fegyelmezetten betartották az előírásokat, ott is elkülönítették az időseket például, kötelező volt a maszk használata. Júniusra ez teljesen eltűnt, talán mert a hatóságok közölték, hogy a vírusnak vége. Sajnos a legtöbben maszk nélkül mentek a boltba is, sőt.

Az üzletek előtt ki vannak téve fertőtlenítő lábtörlők, de van, aki direkt széles terpeszben megy át, hogy még véletlenül se lépjen rá.

– A tüntetések sem tesznek éppen jót a második hullám megakadályozásának.

– A hírekkel ellentétben a tüntetések nem amiatt indultak, mert megint szigorítottak a vírussal kapcsolatos rendelkezéseken. Hanem a kormány intézkedései ellen tüntettek. Azt tudni kell, hogy Szerbiában óriási anyagi különbségek vannak. Az egyetemi oktatók például valamivel jobban keresnek, mint nálunk, egy adjunktus fizetése 80 ezer dinár, amit körülbelül hárommal kell szorozni. Egy bolti eladó fizetése viszont már csak 20–25 ezer dinár, amiből nem lehet megélni. Az árak körülbelül hasonlóak, mint nálunk.

Ráadásul rendszerszintű a korrupció.

– De azért valami köze csak van a járványhoz is, hisz a szerb kormány a nyomás hatására vissza is vonta a szigorításokat.

– Ismét be akarták vezetni a hétvégi és éjszakai kijárási tilalmat, ezt vonták vissza. De azért a többi korlátozó intézkedés, a maszkviselet, a távolságtartás, az érvényben van, és nem is tiltakozik senki ellene.

Sőt, a fő probléma az, hogy nagyon úgy néz ki, a Vučić-kormány tavasszal meghamisította a számokat, hogy jobbnak tűnjön a helyzet, és meg lehessen tartani június végén a választásokat.

- Most kiújult a vírus. Gócokról beszélhetünk, vagy ez már a második hullám?

– Egyelőre úgy néz ki, több nagy gócpont van. Az egyik Belgrád, ami érthető, hiszen ide jött vissza a legtöbb ember külföldről, ráadásul hatalmas bulikat szerveztek. Elég megnézni, micsoda ünnepléseket rendezett Vučićék pártja. Az ellenzék bojkottálta a választásokat, nem indultak el, és nagyon sok ellenzéki szavazó nem szavazott, így a kormánypárt túlnyerte magát. A választásokon sem volt kötelező a maszkviselet, nem csoda, hogy mindenki összefertőzött mindenkit.

A másik góc Dél-Szerbiában van, ahol finoman szólva sokkal rosszabbak a higiéniai és egészségügyi körülmények.

Beszédes, hogy a kragujevaci kórházigazgatót, aki elkapta a Covidet, fel kellett hozni Belgrádba, mert ott nem tudták ellátni.

Illetve gócpont még Novi Pazar, és a teljes Szandzsákban nagy a baj.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
foo-kutyavacs-soki.jpg

Ti, akik a zenészeket most kapálni küldenétek, ugye nem hallgattok többé zenét?

Ha következetesek maradtok, akkor ettől fogva semmilyen formában nem lesztek az általatok „siránkozó” művészeknek titulált emberek munkáinak élvezői. Vélemény.
SzÉ, illusztráció: MTI/Sóki Tamás - szmo.hu
2020. július 31.


hirdetés

Idén már nem lesznek fesztiválok és 500 főnél nagyobb koncertek. Emiatt a zenészek és a rendezvényeket kiszolgáló személyzet tagjai közül sokan kilátástalannak érzik a helyzetüket.

„Egyre több kolléga fog elmenni futárnak vagy árufeltöltőnek – zenészek a kormány döntéséről” című cikkünkben megírtuk, hogy a zenekarok és előadók nagy része számára a teljes nyári szezon kiesik, és a zeneipar több szereplője is elmondta, mennyire hátrányosan érinti őket a döntés.

Olvasom a cikk alatt a kommenteket. Sokan vélik úgy, hogy amit a zenészek, énekesek csinálnak, az nem munka. „Hajrá! Nekik is lehet dolgozni, nem fog leesni az ujjukról a gyűrű!” „El lehet menni dolgozni!” „Nem siránkozni kell! Lehet mást is csinálni!” „Tessék igénybe venni a közmunkaprogramot!” „Nem is árt neki egy kis fizikai munka!”

Először is, amit a hozzászólásokból látok, az sajnos a rosszindulat és a kárörvendés.

hirdetés

Másodszor akármilyen kicsi fellépésről, előadói tevékenységről van szó, a közönség ebből csak annyit lát, hogy „énekelgettek fél órát”. Én „csak” egy kórusban énekeltem pár évig, azt elmondhatom, hogy mennyi meló, mennyi gyakorlás, mennyi koncentráció, mennyi mentális munka, mennyi energia van akár csak egy fél órás „dalolászásban”. SOK.

De lehet, hogy hiába mondom, mert sokan óriási tévedésben vannak az előadó-művészettel kapcsolatban. Abból az alapfeltevésből (számomra agyrémből) indulnak ki ugyanis, hogy az összes művész haszontalan, dolgozni nem akaró ember, és amit csinálnak, az szerintük (a kommentelők szerint) nem munka.

Ennek az egyik legékesebb példáját már korábban láttam, amikor először döbbentem rá arra, hogy vannak, akik a zenészek, énekesek Facebook-oldalán hozzászólásukban azon háborognak, hogy miért nem adnak ingyen koncertet, és hogy „milyen anyagiasak”, azért, mert pénzt kérnek a fellépésért. Hiszen ugyebár ez „nyilván nem munka”, hanem „szenvedély, szerelem, hobbi”, szórakoztassák hát az embereket ingyen.

Erre egy volt egyetemi tanárom azt mondta volna, hogy aki az ő „haszontalan” egyetemi munkáját kritizálja, az tartsa meg helyette az óráit, hajrá, ő meg tudja kapálni a veteményest, ha kell, de kéretlen kritikusa nem fog tudni felkészülni cserébe az ő óráira.

A fő mondanivalóm azonban nem ez.

Most nem térnék ki arra, hogy nem csak a favágás, az árufeltöltés, a disznóól takarítása, a kamionok vezetése, meg a traktor összeszerelése a munka.

És hogy mekkora gürizés megtanulni profin zenélni, hangszeren játszani, dalszöveget írni és énekelni.

Hanem arra térnék ki, hogy aki szerint "a zenészek ingyenélők, akiknek büdös a munka", azok legyenek már következetesek, és ha ez a véleményük az előadókról, akkor ne hallgassanak soha többé zenét.

Ne töltsenek le zenét soha, de soha többé, ne indítsák el a Spotify-t, ne vásároljanak zenét semmilyen formátumban.

Rádiót se hallgassanak, és ha valahol, például egy üzletben zene szól, dugják be a fülüket, és szaladjanak ki, nehogy hallgatniuk kelljen ezeket az ingyenélőket.

Soha többé ne menjenek koncertre, buliba, fesztiválra, akkor sem, ha már lehet.

És az a legjobb, ha ők maguk sem énekelnek, fütyörésznek, dúdolgatnak soha többé, hiszen akkor ugyanazt csinálják, mint egy ingyenélő, lusta zenész, aki inkább dolgozna ugye.

Aztán lehet folytatni a sort azzal, hogy a tévét is kiköttetik, lemondják a Netflixet, a HBO-t meg a többit, nehogy bárhonnan bármilyen zeneféleséggel találkozzanak, és az a legjobb, ha az internet-előfizetést is visszamondják.

De a legeslegjobb talán mégis az volna, ha senki nem irigykedne a másikra, nem vezetné le rajta a saját frusztrációit, és ha mindenki inkább tízig (vagy akár százig) számolna, mielőtt hozzászólásában meg akarna sérteni bárkit is.

És még az is jó volna, ha nehéz helyzetekben kárörvendés és egymás kioktatása helyett inkább összefognánk és kreatív módon együtt oldanánk meg egy-egy súlyos problémát. Akárkinek, akármelyik rétegnek is a problémája.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
mero-laszlo.jpg

Mérő László: „Az Index szétrobbanása meggyorsíthatja a jövő kialakulását”

A matematikus-pszichológus szerint most az olvasókon, magánembereken is múlik, hogy az Index utódaként létre tud-e jönni egy valóban teljesen független lap.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 25.


hirdetés

A Facebookon írta meg véleményét az Index körül zajló eseményekről Mérő László matematikus, pszichológus és publicista.

A tudós összehasonlította a 2014-es netadó és a pénteki, Index-beszántás elleni tüntetés hasonló képeit, de felhívta a figyelmet egy fontos különbségre.

Szerinte míg korábban a kormány meghátrált a tiltakozások előtt, most sokkal jobban jár, ha lényegében nem csinál semmit, és piaci tényezőkre hivatkozik az Index megszűnésekor.

Mint írja, a jelenlegi tulajdonosi struktúra a jelek szerint valóban tarthatatlan volt, abban sem lát különöset, ha ezt valaki gyanúsnak tartja. Azonban úgy véli, a tüntetés a jövőről szólt.

Szerinte ahogy a koronavírus megváltoztatta számos mindennapi szokásunkat, úgy fogja az Index sorsa átalakítani a tartalomfogyasztásunkat.

hirdetés

Ő is osztja a véleményt, hogy ha az olvasók valódi független médiát akarnak, elengedhetetlen lesz, hogy fizessenek érte, ahogy azt a tegnapi tüntetésen Hadházy Ákos is kiemelte.

Óriási értéknek tartja, hogy az Index stábja egyben maradt, és hogy minden jel arra utal, hogy dolgoznak azon, hogy a lap szellemiségét tovább vigyék. Ahogy Mérő írja, az eddigi munkájukkal megspórolják a marketingköltségeket, ami egy brand felépítéséhez kellene.

Becslése szerint így is körülbelül 2-300 millió kell ahhoz, hogy egy új online lapot indíthassanak, ezen túl pedig jogi és más természetű támogatásra is szükségük lesz.

A matematikus bízik abban is, hogy a dacára a kormányzati ellenszélnek, lesznek olyanok, akik hajlandóak beszállni egy "új Index" felélesztésébe. Posztjának végén Mérő László arra kér mindenkit, hogy gondolkodjon el - ő is ezt teszi -, hogy hogyan tud segíteni a remélhetőleg hamarosan születő új lapnak. Ilyen segítség lehet szerinte egy újabb tüntetésen való részvétel is.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
torok-gabor-index-elemzes.jpg

Török Gábor: Az Index sorsáról végső soron a Fideszben döntenek

A politikai elemző a Facebook-oldalán értékelte az Index körüli helyzetet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 24.


hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy felmondott az Index szerkesztőségének három vezetője, Tóth-Szenesi Attila vezető szerkesztő, illetve Munk Veronika és Haász János főszerkesztő-helyettesek. Velük együtt pedig a szerkesztőség több mint 60 munkatársa is kezdeményezte a felmondását.

Döntésüket azután hozták meg, hogy Bodolai László, az Index Zrt. igazgatóságának elnöke elbocsátotta Dull Szabolcs főszerkesztőt, majd nemet mondott a szerkesztőségnek arra a kérésére, hogy a szakmai függetlenség és az Index jövőjének megőrzése érdekében helyezze őt vissza a pozíciójába.

Az Index körüli helyzetről Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán írt egy bejegyezésben.

"Az Index sorsáról végső soron a Fideszben (értsd: a miniszterelnök körüli hatalomgyárban) döntenek, hiszen ma már ott találhatók a tulajdonosok. A "tulajdonos diktál" elvet más ügyekben (...) ezt mindenki természetesnek fogadta el, érdemes lenne most is tisztában lenni ezzel"

- kezdi posztját Török Gábor.

hirdetés

A politikai elemző szerint

"a hatalomgyár nem gyakorol gesztusokat, de fél a politikai veszteségektől: könnyekkel nem érdemes próbálkozni nála, de ha erős ellenállástól tart vagy már azt tapasztal (elsősorban olyat, amire érzékenyek a szavazók), akkor óvatos lesz – ezért is volt az eddig ebben az ügyben, és ezért látunk még mindig újabb és újabb „nemfideszes” döntéshozókat az Indexnél".

Török Gábor azt is leírja: "akik nem pártmédiát szeretnének vagy éppen ellenzéki médiára vágynak, azok sem tulajdonosként, sem fogyasztóként nincsenek eltiltva attól (és eddig sem voltak), hogy ezért tegyenek is. Az ország sorsáért őszintén aggódó, felelősséget érző, hazafias milliárdosok – ha vannak ilyenek - nyugodtan finanszírozhatnának nem pártsajtóként működő szerkesztőségeket, a tényekre kíváncsi olvasók – ha vannak ilyenek - pedig olvashatnak, nézhetnek, hallgathatnak és ezáltal támogathatnak olyan orgánumokat, amilyeneket értéknek tartanak".

A politikai elemző azzal zárja a posztját, hogy

"a sajtószabadság fontos dolog, de ha valójában annyira nem is fontos elég sok ember számára (hogy politikai erőt képezzenek mellette), akkor nyilván csak addig marad életben, amíg valaki nem lesz elég erős, hatalmas és cinikus ahhoz, hogy a maga érdekei szerint értelmezze. A hatalom bizonyára – sok ügyben - lehetne mérsékeltebb, mértéktartóbb és méltányosabb is, de ha egy országban csak attól függ minden, hogy a hatalmon lévő képes-e a politikai logikát nem a végsőkig elvinni, mert a politikai logika (azaz ebben az esetben valamilyen ellenerő) nem kényszeríti rá erre, akkor ott kár erőlködni".


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
foo_soki.jpg

„Egyre több kolléga fog elmenni futárnak vagy árufeltöltőnek” – zenészek a kormány döntéséről

Az általunk megkérdezettek egyikét sem érte váratlanul, hogy marad az 500 fő feletti koncertek és fesztiválok tiltása, de a kettős mércét felháborítónak tartják. Arra is nagyon kíváncsiak, milyen kompenzációt kapnak most, hogy a teljes nyári szezonnak lőttek.
Láng Dávid; címkép: MTI/Sóki Tamás - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

Mint azt megírtuk, a kormány hosszas halogatás után végül úgy döntött, augusztus 15. után sem engedélyezik az 500 fő feletti koncertek és fesztiválok megtartását.

Ezzel eldőlt, hogy a zenekarok nagy része számára a teljes nyári szezon kiesik – kisebb koncerteket ugyan tarthatnak, a bevételeik túlnyomó részét adó fesztiválfellépések azonban szinte mind elmaradnak idén.

A döntés kihirdetésével egy időben bejelentettek egy 5,3 milliárd forintos kompenzációs csomagot, amiből az első hírek szerint „garázskoncert-sorozatot” indítanának, ennek részletei azonban egyelőre homályosak.

Megkértünk néhány érintettet, mondják el első gondolataikat a kialakult helyzetről, illetve a lehetséges jövőképről.

hirdetés

Delov Jávor (Random Trip)

„Természetesen inkább a rossz hírre számítottam, hiszen az sem lenne konzekvens, hogy az augusztus 20-i ünnepségek elmaradnak, közben meg több ezer ember előtt játszunk mondjuk a Strand Fesztiválon, Alsóörsön, vagy a Szegedi Ifjúsági Napokon.

Összességében a mentőcsomag első lépésként, mint szándék, pozitív (az összeg kapcsán nincs annyi információm, hogy meg tudjam ítélni, fedezi-e a károkat), örülnünk kell és örülök valójában annak is, hogy legalább 500 főig bezárólag zenélhetünk, de akkor is szíven ütött a mai bejelentés.

Azt hittem, együtt csináljuk végig ezt a nehéz időszakot országosan, és ugyanannyira vesszük ki a részünket a kihívásokból. Azt nem érzem igazságosnak, hogy a szakmánk azért ne dolgozhasson rendesen, hogy mások strandot üzemeltethessenek teltházzal, stadionokban focizhassanak/drukkoljanak, esküvőkiállításra járhassanak és még sorolhatnám ... Nyilván van egy sorrend, az egészség az első, nincs kérdés. Ja, de mégis van: akkor csak a koncerteken/színházakban a legfontosabb az egészség?”

Lázár Domokos (Esti Kornél)

„Meglepetésként biztos senkit nem ért. Aki követte az elmúlt hetek, hónapok kormányzati kommunikációját, az tudja, valami nagyon radikális fordulatnak kellett volna történnie ahhoz, hogy enyhítsenek a szabályokon.

Amit továbbra is felháborítónak tartunk, az a korlátozás diszkriminatív jellege. Más – egészségügyi kockázat szempontjából a koncertekhez nagyon hasonló – tömegrendezvényeket, eseményeket simán engedélyeznek: például focimeccseken, strandokon több ezer ember zsúfolódhat össze továbbra is. Persze ezeken a helyeken, jól tudjuk, nem fogyasztanak alkoholt.

Ami a belengetett támogatást illeti, szerintem ez csak látszatcselekvés, nem fogja kompenzálni sem a fesztiválszervezők, sem a klubok veszteségeit, ahogy egy átlagos zenekar egzisztenciális problémáit sem oldja meg.

5,3 milliárd forint nem is olyan sok pénz egy egész iparágat tekintve, és sokkal jobb helyre is mehetne, mint "garázskoncertekre". Ebben a formában ez a pénzösszeg nem fogja megoldani a zeneipar súlyos válságát, ráadásul az egésznek az a Magyar Turisztikai Ügynökség lesz a lebonyolítója, amely nem tekinthető zenei szakmai szervezetnek.”

Leskovics Gábor "Lecsó" (Pál Utcai Fiúk, Kiscsillag)

„Garázskoncertek. Most pár napig ez a szó fog pörögni a Facebookon...

Ezzel persze nem lehet kompenzálni azt a bejelentést, amit a szemüveges pár szóval odavetett: Idén nem lesznek már fesztiválok!

Már jó pár éve a legtöbb zenekarnak, így nekünk is a nyári koncertek adták a bevételeink 80%-át. El lehet képzelni, hogy ez mit jelent. Folytatódik az utolsó pár hónap tendenciája: egyre több zenészkolléga hagy fel a pályával és mennek futárnak, árufeltöltőnek, stb.

És már hallom is a trollokat: Nem baj! Legalább nem lesz annyi éneklés! Sötéten látom annak az országnak a jövőjét, ahol abbamarad a dal.”

További nyilatkozókért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!