hirdetés

A klímaváltozással egyre gyakoribbá válnak a gyilkos villámcsapások

A hatalmas villámok egyre több emberéletet követelnek, de az eddig gondoltnál sokkal veszélyesebbek az erdők fáira is.
  Foto: Wikimedia Commons - NOAA Photo Library  - A. Clark - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

A sötét eget fényesen kettéhasító villámok évezredek óta rettegéssel töltik el az embereket, nem véletlenül nevezi a régi magyar nyelv is „istennyilának”. Már az ókori görög-római hitvilágban is villámokkal a kezében ábrázolták Zeusz/Jupiter főistent, és a villámlásokhoz számtalan mítosz, vallásos legenda kötődik.

A ma élő idősebb nemzedékeknek bizonyára feltűnik, hogy a villámok egy-egy vihar idején gyakoribbak, szélesebb spektrumot világítanak be és hosszabbak is, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Ez pedig elválaszthatatlan a klímaváltozástól, amely minden korábbinál nagyobb károkat okoz a Föld légkörének és élővilágának, és erre csak a közelmúltban kezdtek rádöbbenni az ökológusok.

Becslések szerint évente 24 ezer ember hal meg villámcsapásban, és 10-szer ennyien sebesülnek meg.

Az áldozatok többsége a szegényebb országokból való, ahol az embereknek nincs hová elbújniuk a villámok elől. 2016 tavaszán például Bangladesben négy nap alatt 64-en haltak meg, mert ez a rizsaratás ideje.

hirdetés

A villámok kártékony hatása azonban nem merül ki ebben. Néhány mikromásodperc alatt képesek egy légáramlatot 30.000 C fokra felhevíteni, az így létrejött gyors kémiai reakciók pedig feltörik az oxigén- és nitrogénmolekulák kötéseit és szennyező nitrogén-oxidot hoznak létre.

Emellett napjaink számos erdőtüzét is villámlás okozza, és ezek rengeteg fa pusztulásával járnak, amelynek különösen tragikus példáját láttuk az idén év elején Ausztráliában. A trópusokon pedig áldozatul eshetnek a legcsodálatosabb ősfák is.

Bár a villám okozta erdőtüzek mindig hozzátartoztak az erdők életciklusaihoz, helyet biztosítva új fák növéséhez és bizonyos magfajták csírázásához, egyre inkább nemkívánatos jelenséggé válnak az aszály sújtotta, tűzveszélyessé vált vidékeken.

A villámoknak az amazonasi esőerdőkre gyakorolt hatásáról végzett kísérletet Lucy Rowland, az exeteri egyetem ökológusa. Tűket szúrt néhány fába, hogy tesztelje a fanedvek áramlását a törzsükben, majd biztonságos helyről végignézte a villámlást.

Amikor visszatért a fához, a tűk elhamvadtak, de a fák nem mutattak sérülésnyomot. Néhány hónappal később azonban elpusztultak.

Ha a mérsékelt égövön villám csap egy fába, annak rögtön látható nyomai vannak. E csendes pusztulás láttán azonban Rowland kollégája, Tim Hill számításokat végzett a villámokról készült műholdas felvételeket és térségben lévő fák adatait felhasználva.

Megállapította, hogy ha minden fának ugyanannyi esélye lenne, hogy belecsap a villám, akkor annak semmi jelentősége nem lenne az erdő sorsát illetően.

Csakhogy a legnagyobb fák a leggyakoribb áldozatok, amelyeknek szerepe kulcsfontosságú: a biodiverzitás központjai, rovarok lakhelyei, emellett ezek tárolják a víz és a széndioxid legnagyobb részét.

Éppen ezért ma még felmérhetetlen az a kár, amelyet az egyre sűrűsödő és egyre váratlanabbul lesújtó villámok okoznak a trópusi erdőknek.

Hill most Nigériában és Ghanában 20 ezer fára szerel dróthuzalokat, hogy a villám által indukált mágneses mezőkkel pontosan be lehessen azonosítani a megsérült fákat.

Steve Yanoviak amerikai kutató, a louisville-i egyetem munkatársa, aki szinte testközelből érzékelt egy fába csapott villámot 1996-ban egy panamai erdőben, ellenőrző kamerákat telepített az erdő fölé, valamint több méterrel a föld alá olyan rendszert, amely jelzi az elektromos hullámokat. Így – algoritmusok és egy drón segítségével – megtalálhatják a villámcsapás által halálra ítélt fákat.

Az adatgyűjtés még folyik, de az máris kiderült, hogy a nagy trópusi fák fele villámcsapás miatt pusztul el, méghozzá úgy, hogy egyetlen villámlás, amely ledönt egy fát, átlagosan további ötöt megsebez. Ha ezt kivetítjük globális szintre, akkor

évente 190 millió trópusi fát öl meg a villám. Ez az összes elpusztult nagy fa 5%-a lehet

– mondta a New Scientist-nek Yanoviak, aki szerint csak most kezdjük megérteni a villámok jelentőségét.

Becslések szerint évente mintegy 1,4 milliárd villám sújt le évente a Földre, de ez az adat csupán helyi megfigyelésekre támaszkodhat.

2014-ben David Romps, a Berkeley egyetem kutatója nagy felzúdulást keltett azzal a modelljével, amely azt jósolta, hogy a villámlások gyakoribbak lesznek a bolygó felmelegedésével. Előrejelzése szerint

minden 1 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedéssel 12%-kal nő a villámcsapások esélye, és ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, ez a növekedés az évszázad végére elérheti az 50%-ot is.

Romps aggodalmai nem túlzottak. Sander Veraverbeke holland kutató az észak-kanadai és alaszkai fenyőerdőket sújtó villámokat tanulmányozta, és megállapította, hogy a sarkvidéki erdőkben évente 2-4 %-kal nőtt a villám okozta tüzek száma az elmúlt 40 évben. A két klimatológus hasonló tendenciát fedezett fel Skandináviában és Szibériában is.

Itt az erdők letarolásának van egy további veszélye: a pusztán maradt területeken több napfény tud behatolni az állandó jégtakaróba. A permafroszt viszont hatalmas mennyiségű széndioxidot őriz, amely, ha felolvad, mind az atmoszférába kerül. Ez pedig ördögi körhöz vezet: a felmelegedéstől több lesz a villám, amelynek nyomán több tűz keletkezik. A tüzek felerősítik a káros kibocsátásokat, amelyek tovább növelik a hőmérsékletet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
gyogyszerek-koronavirus-barabasi-albert-laszlo.jpg

Magyar kutató csapata azonosította a koronavírus ellen hatásos gyógyszereket

Listát írtak azokról a készítményekkel, amelyek felvehetik a harcot a COVID-19-cel szemben.
Fotó: Illusztráció/Pixabay/Alexandra Koch - szmo.hu
2020. augusztus 13.


hirdetés

Nagyszerű hírrel jelentkezett Facebookon Barabási Albert-László.

A világhírű magyar hálózatkutató a csapatával azonosította a hálózatos orvostudomány segítségével azokat a gyógyszereket, amelyek potenciális jelöltek lehetnek a koronavírus elleni küzdelemben.

A kutatásukban az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) által már befogadott 6000 készítmény koronavírus elleni hatékonyságát vizsgálták új módszerek - többek közt a mesterséges intelligencia - segítségével.

Az első listát a lehetséges, hatásos szerekről áprilisban tették közzé. Ezután indult a három hónapos kísérleti időszak, amelyben 918 gyógyszerrel kapcsolatos előrejelzést vizsgáltak a Vero sejtvonalakon keresztüli validáció segítségével.

A kutatók megállapították, hogy a hatékonyságot mutató 77 gyógyszer közül 76 hálózati gyógyszer, vagyis nem kötődik sem vírusfehérjékhez, sem víruscélhoz, tehát cél alapú gyógyszerfejlesztéssel nem fedezhetők fel. Működésük lényege, hogy zavarják a gazdasejt-hálózatot, ezért csak hálózati eszközökkel lehet őket azonosítani.

hirdetés

"A Barabási és csapata által kifejlesztett új módszer, és modelleken alapuló rangsorolás segítségével a gyógyszerfejlesztők számos ígéretes gyógyszert tudnak azonosítani és ezek alapján bevonni ezeket a szereket klinikai vizsgálatokra. A multimodális előrejelzési megközelítés óriási előnye, hogy a gyógyszerhatóság által már jóváhagyott termékekre fókuszál, és ezért toxikológiai és mellékhatásai ismertek" - írja a Portfolio.

A kutatócsoport azzal érvel, hogy a koronavírus-járvány gyors terjedése a világban felértékelte a mielőbbi beavatkozás szükségességét. Az új gyógyszerekre és gyógymódokra rövid időn belül van szükség, miközben a hagyományos gyógyszerfejlesztési folyamat akár egy évtizedig is tarthat, ami jelen helyzetben nem tartható.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
virgingalactic_szuperszonikus_repulogep.jpg

A hangsebesség háromszorosával repülő szuperszonikus utasszállítót fejleszt a Virgin Galactic

Ezzel négyszer olyan gyors lesz a gép, mint a legtöbb mai utasszállító.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

Nemcsak a világűrt akarja meghódítani a Virgin Galactic: az űrturizmusra szakosodott vállalat a földi utasszállítást is forradalmasítaná, írja a CNN. Richard Bransom cége elképesztően gyors szuperszonikus repülőgépet fejleszt.

A Rolls-Royce hajtóművekkel felszerelt sugárhajtású gép sebessége a tervek szerint eléri a Mach 3-at, vagyis a hangsebesség háromszorosával halad majd. Ez nagyjából négyszerese egy átlagos utasszállító sebességének.

Az első látványtervek szerint a repülőgép kísértetiesen hasonlít majd a 17 évvel ezelőtt nyugdíjazott Concorde-okhoz: a szárnyszerkezet és az orr is a francia-brit gépet idézi. Igaz, a Concorde csak a hangsebesség kétszeresével volt képes repülni az ugyancsak a Rolls-Royce által fejlesztett hajtóművekkel.

Az űrvállalat vezetője szerint koncepciójuk "ötvözi a biztonságos és megbízható utazást egy páratlan vásárlói élménnyel."

A Virgin Galactic új repülője jóval kisebb is lesz elődjénél: 9-19 ember tud helyet foglalni a fedélzetén. A repülési magasság meghaladja majd a 18 kilométert, vagyis közel kétszer olyan magasan repül majd, mint a legtöbb kereskedelmi járat. De még így is jócskán elmarad a világűr határának tartott Kármán-vonaltól, ami a földfelszíntől számítva 100 kilométeres magasságban húzódik.

hirdetés

Nem a Virgin Galactic az egyetlen, mely sugárhajtású utasszállítót fejleszt, bár a két legismertebb versenytárs gépei meg sem közelítik az egyelőre név nélküli Virgin-projekt végsebességét. A denveri Boom Supersonic prototípusának próbarepülései jövőre kezdődhetnek meg a maximális Mach 2.2 sebességgel, míg a szintén amerikai AS2 fejlesztése ennél valamivel lassabb (Mach 1.4) lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus_usa.jpg

Hogyan kényszerítette térdre a koronavírus Amerikát?

Magyar szemmel is tanulságos, mi az, ami annyira félresikerült az Egyesült Államokban, hogy már 165 ezer halottnál tartanak.
Fotó: Glenn Dene / Graffeg - Northfoto - szmo.hu
2020. augusztus 12.


hirdetés

Az amerikai megbetegedési arányok a szegényebb országok, például Brazília vagy Dél-Afrika adataihoz hasonlítanak. Főleg a hátrányos helyzetű közösségekben pusztít a vírus. A fekete és latin lakosság körében háromszor olyan magas a fertőzési ráta, mint a fehérek között. De összességében is rengeteg a beteg.

Az Egyesült Államok a világ lakosságának 4%-át adja, a koronavírus halálos áldozatainak viszont 22%-a amerikai.

Csak júliusban közel 1,9 millió új fertőzöttet regisztráltak. Az okoknak járt utána tudósok és közegészségügyi szakértők bevonásával a New York Times.

A lap felidézi, hogy Donald Trump már január 31-én bejelentette: korlátozzák a Kínából való belépést az Egyesült Államok területére. Ez mindössze tíz nappal azután történt, hogy az első amerikai esetet regisztálták.

Csakhogy a tilalom nem vonatkozott a Kínában élő amerikaiak családtagjaira, így a következő két hónapban 40 ezren érkeztek az Államokba.

hirdetés

Azt sem vették figyelembe, hogy a vírus már februárban tovább terjedt Kínából Európába.

Az amerikai epidemológusok kezdetben úgy gondolták, hogy a tesztelés, a karantén és a fertőzöttek kontaktjainak nyomon követése hatékonyabb eszköz az utazási korlátozásoknál. Ma már elismerik, tévedtek.

Gondok voltak a tesztekkel is.

Január 16-án tette közzé a világ első koronavírustesztjét a berlini Charite kórház, és képletét megosztotta az interneten is. Az amerikai Betegségellenőrző és Megelőző Központ (CDC) négy nappal később már saját teszt kifejlesztését jelentette be, amelyről azt állították, hogy a németnél hatékonyabb, mert nem kettő, hanem 3 génszekvenciát használ fel a vírus azonosítására. Gyorsan megkezdték ennek a szétosztását, csakhogy hamar kiderült, hogy nem működik.

A CDC hetekre leállította a teszteléseket, a vírus pedig csak terjedt tovább. Így válhatott például az egyik legnagyobb fertőzésgóccá New York és környéke.

Míg több országban, például Németországban az állam kezdettől állta a tesztelés költségeit, Amerikában Magyarországhoz hasonlóan fizetni kell érte, nagyjából 25-30 ezer forintot. Ezt pedig ott sem engedheti meg magának mindenki. Bár az utóbbi hetekben felgyorsult a tesztelés, a Johns Hopkins egyetem epidemiológusai elismerik, a vírus terjedésének tempóját képtelenek tartani.

Akár két hétig is eltarthat, mire a túlterhelt laboratóriumok eredményt produkálnak.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy országban akkor tekinthető megfékezettnek a járvány, ha a teszteknek kevesebb, mint 5%-a pozitív. Az amerikai ráta még mindig 8,2%, miközben Nagy-Britanniában 0,5, Németországban 0,7, Olaszországban 1, Franciaországban 1,4, Ausztráliában pedig 2,5% ez az arány.

A járvány kezdeti időszakában, akárcsak nálunk, ott is nagy volt a fejetlenség a maszkviseléssel kapcsolatban is. Igaz, kezdetben a a WHO sem foglalt állást egyértelműen. Leginkább azokban az ázsiai országokban viseltek maszkot az emberek, ahol a szmog miatt ezt már amúgy is megszokták. Ma azonban már világos, hogy a vírus cseppfertőzés útján is terjedhet a levegőben, és kevesebb a megbetegedés ott, ahol az emberek maszkot viselnek.

Számos országban a vezető politikusok mutattak példát, Justin Trudeau kanadai miniszterelnöktől Emmanuel Macron francia elnökig. Zuzana Caputová szlovák elnökasszony pedig egyenesen közösségi médiasztár lett a ruhájához illő lila maszkjával.

Donald Trumpot azonban Orbán Viktorhoz hasonlóan szinte sohasem lehet maszkban látni, sőt, többször arról beszélt, esze ágában sincs felvenni.

Az Egyesült Államok arra is jó példa, mekkora károkat okozhat a túl gyors újranyitás. Bár Trump a gazdaság védelmében sürgette az embereket, hogy mielőbb térjen vissza minden a normál kerékvágásba, Austen Goolsbee, Barack Obama egykori tanácsadója már a kezdetekkor rámutatott: a gazdaság stabilitása szempontjából a legfontosabb dolog megfékezni a vírust, mert amíg ez nem történik meg, az emberek félnek visszatérni a normális életbe, és enélkül a gazdaság sem fog működni.

Az elmúlt hónapok eseményei Goolsbee-t igazolták.

Sok család már azelőtt elkezdte visszafogni költekezéseit, mielőtt elrendelték volna a karantént, és a zárlatok feloldása sem hozott tartós fellendülést a gazdaságban, csupán a vírus kezdett az eddiginél is nagyobb mértékben terjedni.

Az Európai Unióban és más olyan régiókban, ahol sikerült csökkenteni az új fertőzések számát, a gazdaság is kezd magához térni. Németországban jelenleg 6,4%-os a munkanélküliség, míg az Egyesült Államokban 11,1 %.

A New York Times végső soron két okra vezeti vissza az amerikai kudarcot. Egyrészt arra, hogy az Egyesült Államokban amúgy is rendkívül egyenlőtlen az egészségügyi ellátás. Normál időkben is magasabb a gyermekhalandóság és alacsonyabb a várható átlagos élettartam, mint a legtöbb gazdag országban. Másrészt

talán nincs a világ vezető országai között még egy, amelynek politikai vezetői annyira zavaros üzeneteket küldtek volna polgáraiknak, mint ott.

Donald Trump kezdetben azt mondta, hogy a vírus nem komoly, és hamarosan el fog tűnni. Márciusban azt állította, hogy egy közönséges influenza halálosabb, mint a koronavírus, és gyógyszer gyanánt a malária-ellenes hidroxiklorokint ajánlotta, amelynek hatékonyságára és biztonságára semmilyen orvosi bizonyíték nem volt. Még legutóbbi nyilvános megszólalásaiban is azt próbálta elhitetni, hogy nincs is olyan nagy baj. Július 28-án azt állította, hogy az ország nagy része „koronavírus-mentes”.

De nemcsak Trump hibázott. Bill Di Blasio, New York-i polgármestere még március 15-én is azt üzente a metropolisz lakóinak, hogy nyugodtan menjenek le kedvenc bárjukba. Igaz, ő később korrigált, és március végétől már következetes volt a korlátozásokban. New York nem nyitott újra a többiekkel együtt. Ennek köszönhetően júniusra New York állam érte el a legalacsonyabb fertőzési rátát.

A Times szerint azokban az országokban és városokban, ahol tanultak a kezdeti hibákból, és következetesen végigvitték a vírus megfékezését célzó intézkedéseket, lassan visszatérhet a normális élet. Az Egyesült Államokat azonban továbbra is megbénítja a járvány.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Megvan, hogy hasznosítsák a rengeteg maszkot, ami szennyezi a környezetet – üzemanyag lesz belőlük

Indiai tudósok jöttek rá, hogy lehet egy régebb óta ismert eljárással lebontani, és folyékony bioüzemanyaggá alakítani a polipropilén-alapú védőfelszereléseket.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 11.


hirdetés

A koronavírusjárvány egyik kellemetlen mellékhatása a sok közül, hogy iszonyatosan sok hulladékot termelünk csak a szájmaszkokból. Persze nem a mosható textilmaszkokkal van probléma, hanem az egyszer használatos, eldobható, műanyag alapú maszkokkal.

Most indiai kutatók arra jöttek rá, hogy ezekből a védőfelszerelésekből megújuló, folyékony bioüzemanyagot lehet gyártani. A The University of Petroleum and Energy Studies tudósai cikkét a Biofuelsben mutatták be, amit a Phys.org szemlézett, és a hvg.hu talált rá.

A maszkok általában polipropilénből készülnek, amelyek sok hányattatás után a tengerekben, óceánokban kötnek ki. Nem újdonság, amit alkalmaznak, csak erre a problémára még senkinek nem jutott eszébe a pirolízis. Ami egy olyan eljárás, amelynek során az alapanyagból folyékony üzemanyag lesz. Lényegében tiszta kémia: 300 és 400 fok között bontják le a műanyagot, oxigénmentes eljárással. Ráadásul a pirolízis légszennyező hatása kisebb, mint a hulladékégetésé.

Bhawna Yadav, a tanulmány társszerzője szerint

ez az egyik legfenntarthatóbb módszer az újrahasznosításra, a jó minőségű olaj pedig biológiai úton lebomlik.

hirdetés

A tudósok szerint két legyet ütnek egy csapásra, hiszen nem csak a szennyezést csökkentik, de környezetbarátabb energiát is előállítanak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!