hirdetés
A klímakatasztrófa elkerülhető, de a mai gyerekeknek apró szénlábnyommal kell élniük
Egy ma születő amerikai gyermeknek 97%-kal kisebb lenne a kibocsátási kvótája, mint a nagyszüleinek, a mai európai gyerekeké pedig 94%-kal csökkenne.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 15.


hirdetés

Az energiákból, a közlekedésből, az élelmiszerből származó globális kibocsátás gyors és mélyreható csökkentésére van szükség ahhoz, hogy féken lehessen tartani a hőmérséklet-növekedést, és egy elemzés kimutatta, hogy az új nemzedék életre szóló szénköltségvetésének csaknem 90%-kal kevesebbnek kell lennie, mint azoknak, akik 1950-ben születtek - írja a Guardian.

Ez az adat sokkoló módon világítja meg, hogy milyen terhet örökölnek a gyerekek. Nem véletlen, hogy az egyik olyan téma, ami klímaváltozás megállítására figyelmeztető világméretű iskolai sztrájkmozgalom középpontjában áll. A Fridays For Future mozgalom felhívására április 13-án ismét több mint 70 országban szerveztek megmozdulásokat a diákok.

„Azok, akik hatalmi pozícióban vannak, a politikusoktól az üzleti világ vezetőiig, akik sokkal nagyobb szénköltségvetést élvezhettek egész életükben, kötelességük cselekedni, hogy egy élhető bolygót biztosítanak a mostani és a következő nemzedékeknek – jelentette ki Jake Woodier, a brit klíma diákhálózat (UK Student Climate Network) szóvivője – megfelelő lépések nélkül a hatalmon lévők feláldozzák a mi holnapunkat a saját jelenükért.”

A klímaváltozással foglalkozó a Carbon Brief elemzői összekötik a széndioxid-kibocsátás adatait és a népesség változásait a klímamodellekkel. Így lehet kiszámolni, hogy mennyi kibocsátást engedhet meg egy átlagos földi polgár élete során, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen jobban, mint 1,5-2 fokkal a nagy iparosodás korszaka előtti szintnél. Ez a világ célkitűzése a klímakatasztrófa elkerülésére.

A korábbi és a jelenleg élő nemzedékek szinte az összes szén-dioxidot kibocsátották, amely elegendő e 1,5-2 C fokos emelkedéshez, és ez azt jelenti, hogy a következő nemzedékeknek nagyon szigorúan csökkenteni kell életük során a repülésből, húsevésből és más tevékenységükből származó kibocsátásokat.

A mai gyerekeknek és azoknak a fiataloknak, akik a klímasztrájkokban részt vesznek (az 1997 és 2012 között születettek), alig egyhatoda lesz a szénköltségvetésük a baby boom-nemzedékhez (1946-1964) tartozó nagyszüleikhez képest.

Leo Hickman, a Carbon Brief főszerkesztője szerint miközben minden pénteken nagyobb tömegek vesznek részt a diáktüntetéseken, az ő elemzésük rávilágít a klímaváltozás nemzedékek közti igazságtalanságára, mert sokkal keményebb takarékosságra kényszerülnek elődeikkel szemben, ha biztonságos szinten akarják tartani a globális felmelegedést.

Az elemzés ötlete Ben Caldecott-tól, az oxfordi egyetem fenntartható pénzügyi programjának vezetőjétől származott. Mint mondta, ez az első alkalom, hogy a kibocsátási adatokat arra használják fel, hogy megvitathassák az egyes nemzedékek felelősségét a klímaváltozásban és ezáltal „néhány igen kellemetlen számadatra” derült fény.

„Nem az a cél, hogy haragot gerjesszünk a nemzedékek között, hanem az, hogy objektív elemzésekkel segítsük a generációk közti párbeszédet az egyes országokon belül és határokon át. Így tudjuk megfékezni a klímaváltozást” – mondta Caldecott professzor.

Jelenleg igen nagy a szakadék az átlag éves kibocsátásban egy amerikai (16,9 tonna) és egy indiai (1,9 tonna) állampolgár között. A fenti elemzés szerint azonban arányaiban megmarad ez a szakadék akkor is, ha a most születő gyermekek csak a nagyszülők életre szóló szénköltségvetésének 90%-ával gazdálkodhatnak.

A Carbon Brief készített egy második elemzést is, ebben egy olyan jövőbeli szénköltségvetés tervét vázolta, amely szerint a bolygó minden lakójának egyforma lenne a szénlábnyoma.

Ez azt jelentené, hogy egy ma születő Egyesült Államokbeli gyermeknek 97%-kal kisebb lenne a kibocsátási kvótája, mint a nagyszüleinek, a mai európai gyerekeké pedig 94%-kal csökkenne.

„Az, hogy a ma születettek szénköltségvetése csak a töredéke lenne annak, ami az előző generációknak jutott, jól példázza, hogy olyan megközelítésre van szükség, amely a társadalmi és gazdasági igazságot a klímaválság megfékezését szolgáló tervek középpontjába állítja” – mondta Woodier.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Viharos szél vet véget a jó időnek, országos esőt is hoz a hidegfront
Húsvét után visszatér megint a szeszélyes április.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 20.



Egy erős széllel érkező hidegfront vet véget a nyáreleji időjárásnak. Húsvétkor még kitart a napos, melegebb idő, de keddtől megérkezik a csapadékosabb idő. Az esőre nagy szükség van, az előrejelzés szerint a következő hetekben gyakran számíthatunk csapadékra - derül ki az Időkép előrejelzéséből.

Vasárnap már gyakrabban zavarhatják meg gomolyfelhők a napsütést. Több felhő az északkeleti országrészben lehet, ahol délután, késő délután kisebb eső, egy-egy zápor is kialakulhat. Az északkeleti szelet több helyen élénk, néhol erős lökések kísérhetik. Délután 19-24 fokos maximumokra készülhetünk.

Húsvéthétfőn a felhősebb időben kisebb eső, futó zápor főként a Duna vonalában és attól keletre lehet. A keleties szél országszerte élénk, helyenként erős lesz. A csúcshőmérséklet 17-23 fok között alakulhat. Északkeleten lehet kicsit hűvösebb az idő.

Kedden délnyugat felől csapadék érkezik. Napközben több helyen előfordulhat eső, gyenge eső, zápor. Északkeletre csak este érkezik meg a csapadék. A délkeleti szél erős, helyenként viharos lesz. A hőmérséklet 14-20 fok között valószínű.

Szerdán ismét melegebb, naposabb, de szeles lesz az idő. Többfelé záporok alakulhatnak.

Címlapfotó: Rostásy Szabó Mihály


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Telitalálat az ötös lottón: közel 4,2 milliárd forintot vihet el a szerencsés nyertes
A mostani összeg a szerencsejáték történetének harmadik legnagyobb főnyereménye.
MTI - szmo.hu
2019. április 20.



Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott - közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton.

A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven).

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot.

A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat.

A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte.

Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki.

Magyarország "legszerencsésebb nyaralótelepe" 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: "nyer-telek".


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ez maradt a robbantások után: felvételek a Sri Lanka-i merényletsorozatról
Romok, törmelék, tűz és vér mindenhol.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 21.



A húsvéti szertartás idején három templomban, és három szállodában történt a detonáció, az eddigi források szerint több, mint 100-an haltak meg, és legalább 300 a sérültek száma.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Legalább 100 ember meghalt és 300 megsebesült Sri Lankán egy összehangolt merényletsorozatban
Hat helyen történt robbantás keresztény templomokban és külföldi turistákkal teli szállodákban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 21.



Három pokolgép a húsvéti mise idején robbant keresztény templomokban, a többi robbanószerkezet célpontja három, főként külföldiek lakta szálloda volt. A templomok belsejét vér és épülettörmelék borította.

A robbanások a fővárosban, Colombóban, valamint tőle északra Negombóban, Kochchikadéban és Batticaloában történtek, az utóbbi város keleten fekszik. A vasárnapi mise miatt sokan voltak a templomokban, az áldozatok közt több külföldi is van.

A BBC szerint a támadásokban legalább 137 ember életét vesztette, a sebesültek száma pedig eléri a négyszázat.

Ez a legsúlyosabb merényletsorozat az országban, a tíz évvel ezelőtt véget ért polgárháború óta.

A Sri Lanka-i polgárháború után a többségi buddhisták a muszlim kisebbség mecsetjeit és üzleteit is megtámadták, ezért tavaly márciusban rendkívüli állapotot vezettek be átmenetileg a szigetországban.

A 21 millió lakosú Srí Lanka lakosainak többsége, 74 százaléka a szingaléz, 18 százaléka a tamil népcsoporthoz tartozik, 70 százaléka buddhista vallású, 12 százalék hindu, 10 százalék muzulmán, és 7 százalék, azaz 1,2 millió lakos katolikus.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x