hirdetés
fe_800_500_toth_kriszta2019.jpg

„A kis hétköznapi szemétségek összerakódnak, és lavinaszerűen vezetnek nagyobb bajhoz” - Tóth Krisztina irodalomról és mindennapi játszmáinkról

A Könyvhétre jelent meg Tóth Krisztina Fehér farkas című novelláskötete, amelyet szerdán, június 12-én mutatnak be a Margó Irodalmi Fesztiválon. Beszélgetésünkben az irodalomtól rövid út vezetett nyomasztó mindennapjainkig.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. június 10.


hirdetés

Vasárnap, június 16-án, a Margó Irodalmi Fesztivál utolsó napján, Tóth Krisztina írásai ismét színre kerülnek. Este 19.30-tól válogatást láthatunk megfilmesített novelláiból. Levetítik a Fehér farkast, az Ahogy eddiget, továbbá a Pápai Pici rendezte Hátsó lépcsőt, Baranyai Gábor Benőtől a Hol a nyuszi? feldolgozását, valamint Idegenek címen a METU kreatív producer szakos hallgatói által készített szkeccsfilmet, amelyhez az írónő előző kötetéből, a Párducpompából merítettek. Tóth Krisztina a Fehér farkast vasárnap 12 órától a Magvető kiadó sátránál dedikálja.

– A Fehér farkas egy 2006-ban megjelent írása, főszereplője egy magányos cigánylány, akinek minden vágya, hogy az állatkertben bejusson e nemes vadhoz. Miért éppen ezt a novellát választotta címadóul?

– Elárulhatom, hogy több címlehetőség is felmerült, de azt gondoltam, hogy talán ez az egyik legerősebb írás a könyvben, apró mozzanatokban visszaköszön benne mindaz, ami alapmotívum a többi novellában is. A lány, mint áldozat, az alárendelt állatok, a visszaélés, az otthontalanság. Ha valaki csak ezt az egy írást olvassa el, sok mindent megsejt abból, hogy miféle könyvet tart a kezében.

– Az ön prózájában, verseiben, meséiben gyakran szerepelnek állatok, hol a maguk konkrét valóságában, hol egyfajta szimbólumként.

– Nagyon szoros kapcsolatom van az állatokkal, az egész életemet végigkísértek a kutyák, macskák. Nem volt testvérem, de gyerekkoromban olyan bensőséges viszonyom volt az állatokkal, mintha testvérek lennénk.

A történetekben az állatáldozat kicsit olyan, mint a gyerekáldozat: ezek a lények védtelenek és kiszolgáltatottak, rajtuk csattan az ostor, mindenki erősebb náluk. Nem tudnak beszélni, nem tudják elmondani, hogyha fáj nekik valami.

Talán éppen azért, mert én a szavakkal dolgozom, fontosak nekem ezek a kis lények. Mindig nagyon nehezen hevertem ki, ha elveszítettem egy állatot.

– A nagy francia színész, Michel Simon íratta a sírjára, hogy „jobban szerette a kutyákat, mint az embereket, mert a kutyákban sosem csalódott.”

– Én nem gondolom, hogy jobban szeretném őket, de nagyon elcsodálkozom, amikor valaki adakozik egy kutyamenhelynek és megszólják, hogy miért nem a gyerekeknek adja azt a pénzt. Ilyen szembeállítás nem létezik. Az ember vagy irgalmas a világban és akkor minden kiszolgáltatott iránt az, vagy nincs benne irgalom, és akkor az emberek iránt sincsen. Azt sem gondolom, hogy ha az ember nagy állatbarát, akkor az emberekkel van valami nagy konfliktusa. Egyébként, ha már francia művészeket említünk: az író André Malraux is nagy állatbarát volt, és ő egy egyiptomi macskaszobrot tetetett a sírjára, ami most a párizsi Pantheonban van. Tehát az irgalom és a szeretet a legfontosabb. Az állatok nagyon kedves, őszinte lények.

– Írásaiban gyakoriak a kibeszéletlen konfliktusok, vagy olyan helyzetek, amikor tudjuk, hogy nagyon nagy baj van, és mégis úgy éljük az életünket, mintha minden rendben lenne.

– Egyre nagyobb szerepe lesz az írásaimban annak, hogy mennyire meghatározzák életünket a múltbeli elhallgatások és titkok. Észrevétlenül befolyásolják a döntéseinket, a cselekedeteinket. A novellákban hétköznapi szituációkban látjuk a szereplőket, aztán egyszer csak beköszön a múlt, és valami rémületes dologra derül fény. Ott van például a Túlpart című novella, ahol egy egykori securitatés fut össze az áldozat gyerekével, egy másik országban, egy váratlan élethelyzetben. Vagy a Hinta, ahol a lakótelepen élő feleség hirtelen rádöbben, hogy a férje meleg és viszonya van az albérlővel. Nem tudjuk meg, hogy mi történik aztán, előbb ér véget a novella, de valószínűleg élnek tovább együtt, ahogyan addig, mintha semmi sem történt volna. A figurák nem képesek arra, hogy radikálisan megváltoztassák az életüket. Sokszor csak széttárják a karjukat: ez van, ezzel kell együtt élni. Mintha valami apátia uralkodna rajtuk és nem hinnének abban, hogy az adott helyzet megváltoztatható vagy hogy a múlt elgennyesedett sebei még kitisztíthatóak…

– Nemcsak az egyes embereknél pusztít ez az érzés…

– Azért is tartottam fontosnak, hogy most kötetbe rendezzem az ilyen tematikájú írásokat, mert sokszor társadalmi szinten is érzem ezt az apátiát és lemondást: úgysem lehet semmin sem változtatni, minek ugrálni, egy életünk van.

Van valami öreg és fáradt ezekben a mondatokban – én is tapasztalom néha magamon ezt a fajta megkeseredett belenyugvást. Ugyanakkor a szövegeimben megpróbálom megmutatni, hogy a sebek így csak tovább gennyesednek. Most már az a tét, hogy a gyerekeinknek tovább nyomjuk-e ezt a sok mocskot, mert már a következő nemzedék is viszi.

És ez azért borzasztó, ha belegondolunk…

– A Lift történetét bármelyikünk átélheti – például egy tízemeletes, hatvanlakásos panelházban…

– Beszállunk egy liftbe, vagy egy metrókocsiba, és elkezdünk az emberekről találgatni, a ruházata, a viselkedése, a nála lévő tárgyak alapján. Most írtam egy színdarabot, ami a júniusi Jelenkorban jelenik meg. Eltűnik egy apró tárgy az óvodában és a szülők, akiknek a gyereke elvesztette ezt a tárgyat, vagy ellopták tőle, egy másik szülőpáros gyerekét kezdi el gyanúsítani. Ez a két szülőpár soha nem beszélt egymással, nem is tudnak semmit egymásról, csak azt látják, hogy ki milyen autóval jár az óvodába, milyen ruhát hord a gyerek, és egy komplett kép alakul ki bennük arról, hogy milyen az „Audis” apuka: biztosan lop, már a gyerekét is arra neveli, hogy ha hazavisz valamit, azt ne adják vissza. A másik apukának is vannak előítéletei, érdemes belegondolni, mit képzel például az értelmiségi szülőkről, vagy hogy az óvónéninek mi jut eszébe a színésznő anyukáról…

– Mert klisékben, kategóriákban gondolkodunk…

– A szereplők alig tudnak valamit egymásról, interakció is alig van, de fejben lejátszanak teljes történeteket. Amíg csak képzeletben játsszák ezeket az egyre durvuló játszmákat, addig ez nagyon mulatságos, de aztán az a végén tragédiába torkollik az egész. Valami olyasmit akartam megmutatni ezzel, hogy ezek a kis hétköznapi szemétségek tét nélkülinek tűnnek, de mind összerakódnak, és lavinaszerűen vezetnek sokkal nagyobb bajhoz. A másik pedig az, hogy társadalmi szinten is ezt játsszuk.

Pontosan tudjuk egy beszélgetésben, hogy kik az „ők” és kik a „mi”. Ha egy kis távolságból ránéznénk a saját beszélgetéseinkre, rájönnénk, hogy ez maga a téboly. Éppen azt éljük át, amitől annyira megijedtünk szüleink és nagyszüleink generációjánál.

És mindezt megspékelik valami elképesztő militáris szóhasználattal: „térfoglalás”, erőközpont”, „kultúrharc”. Azt gondoltam, hogy egy ilyen teljesen eltávolított környezetben megmutatva, hogy mit játszunk egymással, kiderül ennek a totális abszurditása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
rtlvaltozas.jpg

Váratlan műsorváltozás miatt átalakulnak az esték az RTL Klubon – már hétfőtől

Például a Fókusz is új időpontot kap.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 22.



Péntek délután hirtelen műsorváltozást jelentett be a TV2 Csoport.

Eszerint mégsem adják jövő héttől A hegyi doktort.

Eredetileg ezt tervezték, ám helyette a Bezár a bazár! ismétlései mennek majd. Ez pedig annyira népszerű, hogy az ismétléseket is sokan nézik.

A Sorozatwiki szerint részben ezért változtathatott az RTL Magyarország az RTL Klub műsorain.

Másrészt az elmúlt két hétben A Konyhafőnök helyett induló új RTL-es török sorozat, a Megtörve kifejezetten rossz nézettséget produkált, a Bezár a bazár! megverte.

Mi minden változik az RTL Klubon?

Június 24-től megcserélik az esti, Megtörve című török sorozatát és a Fókuszt.

A Megtörve 55 perccel előbb, 19:05-től kezdődik, a Fókusz 19:05-ről 20:00-ra kerül.

A változások a Barátok köztöt és az esti heti sorozatokat nem érintik.

"A csere azért is meglepő döntés, mert a Fókusz nagyon régóta az RTL Híradó után vagy előtt kerül képernyőre. 2013 nyarán fordult elő olyan utoljára, hogy a Fókusz este ment és nem közvetlenül a hírműsort követően sugározták" - írja a Sorozatwiki.

Nyitókép: RTL Klub/Megtörve


KÖVESS MINKET:



hirdetés
testor-1.jpg

27 év után derült ki: nem is Whitney Houston van a Több mint testőr plakátján

Kevin Costner árulta el a titkot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 22.



Kevin Costner a közelmúltban egy interjúban elárulta:

az 1992-es Több mint testőr című film ikonikussá vált fotóján valójában nem Whitney Houston szerepel.

Azt mondta, hogy a lány az énekesnő dublőre.

Whitney Houston aznap ugyanis már elment a forgatásról, amikor a fotó készült - később ez a kép került ki a moziplakátokra és a DVD-borítókra is.

A színész elmondta, amúgy sem látszott a dublőr arca, mert a vállára borult. Neki ez a kép tetszett a legjobban, bár a Warner Brothersnél nem voltak elégedettek a képpel, pontosan azért, mert nem látszott "az énekesnő" arca.

Kevin Costner pedig ezt fotót találta sokatmondónak. Az idő őt igazolta, a filmet sokan máig erről a képről azonosítják.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MovieScope (@movie.scope) által megosztott bejegyzés,


KÖVESS MINKET:




hirdetés
56664718_2479056158772406_1198774773027438592_n-1.jpg

Nagy Ervin: Ha úgy szinkronizálnánk, ahogy minket fizetnek, a nézők nagyon rosszul járnának

30 éve változatlan bérezés, megalázó feltételek, kiszolgáltatottság - a Bosszúállók-filmek magyar hangjai megunták, csatába indulnak a szinkronszakma érdekében.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. június 21.



Igazi kettős ügynöknek éreztem magamat a Katona József Szíházban rendezett sajtótájékoztatón, hiszen azon kívül, hogy újságíróként tudósítanom kellett az eseményről, szinkrondramaturgként érintett is vagyok az ügyben, saját bőrömön érzem, mekkora problémák vannak a szinkronszakmában.

Alacsony munkadíjak, súlyosan jogtipró szerződések, kiszolgáltatott alkotók, fenyegetőző, a helyzetükkel szemérmetlenül visszaélő stúdiók és forgalmazók.

Általános tapasztalat, hogy a megrendelőknek fontosabb a munka olcsósága, mint a minősége. Épp ezért örvendetes, hogy a Bosszúállók magyar hangjai összefogtak. A magyar szinkronhang állami védelemét és a szinkronizálás hivatalos szakmai elismerését kérik, egyúttal összefogásra szólítják fel a szinkron szakmábban dolgozó valamennyi alkotót.

A Rajkai Zoltán, valamint Baráth István, Csondor Kata, Csőre Gábor, Fekete Ernő, Kőszegi Ákos, Miller Zoltán, Mórocz Adrien, Nagy Ervin, Rajkai Zoltán, Simon Kornél, Stohl András, Széles Tamás, Takátsy Péter és Zámbori Soma által aláírt kiáltvány azt kéri a törvényhozóktól: alkossanak olyan médiatörvényt, amely garantálja az audiovizuális tartalomhoz való hozzáférést eredeti, feliratos és szinkronos változatokban. A döntés jogát

– ki hogyan szeretne filmeket nézni – a közönségre bíznák. Érvelésük szerint a szinkronizált tartalom közérdek és művelődési alapjog.

Kőszegi Ákos (Thanos) ezzel kapcsolatban meg is jegyezte:

"A magyar szinkron a magyar színművészet és a magyar kultúra elvitathatatlan része. Ezt veszélyeztetni olyan, mintha megpróbálnánk kitörölni a magyar irodalomból Adyt, vagy a magyar festészet térképéről lecsippentenénk Mednyánszkyt."

Miután Rajkai Zoltán, a Színházi Dolgoszók Szakszervezte Szinkron Alapszervezetének elnöke felolvasta a kiáltványt, kérdezni lehetett az egybegyűltektől - az aláírók közül Csőre Gábor, Stohl András és Zámbori Soma igazoltan távol volt.

Nagy Ervin szerint - aki a sajtótjáékoztató legaktívabb és legvehemensebb felszólalója volt - a szakma

"elérte a padlót, és koppant... Több lyuk nincs a nadrágszíjunkon."

A maga részéről háborúra készül. Lassan egy takarítónő is jobban keres, mint a szinkronszínészek és az ágazat többi dolgozója, de bízik benne, hogy a kétségbeesés összekovácsolja őket. "Ha mi úgy szinkronizálnánk, ahogy minket fizetnek, a nézők nagyon rosszul járnának" - tette még hozzá később.

Megkérdeztem a színész kollégáktól, ők hogy látják, mi az oka, hogy ennyire rosszul fizetik őket, vagy akár minket, szikrondramaturgokat? A megrendelők - tévécsatornák, filmforgalmazók - fizetnek keveset a szinkronokért, vagy menet közben szivárog el a pénz, mire eljutna a dolgozókig? "Van egy piaci tápláléklánc" - kezdte válaszát Rajkai Zoltán. "A szinkroniparban dolgozók nem találták meg eddig a válaszokat a piacgazdaság kihívásaira." Véleménye szerint a piacgazdaság természetéhez tartozik a profitmaximalizálás. Mindenki minél kevesebb befektetéssel minél több hasznot akar húzni.

"A tápláléklánc alján vagyunk mi, alkotók.

Mivel eddig nem volt megfelelő érdekérvényesítő képességünk, ezért a gazdasági erőfölényüknél fogva a megendelők rákényszertíették ezeket a kedvezőtlen feltételeket a szakmára."

A Bosszúálló filmekben Scarlett Johansont szinkronizáló Csondor Kata saját példáján keresztül érzékeltette az anyagi viszonyokat. Mint elmondta, az utolsó Bosszúállók film szinkronizálásáért 40 ezer forintot kapott. Ráadásul ez egy kiemelt film kiemelt gázsival. Egy "hétköznapi" film főszerepéért 15-20 ezer forint körül vihetnek haza.

Az ATV-s újságíró kolléga idézte az egyik nagy hazai filmforgalmazót, aki kartellnek nevezte a szinkronszínészek összefogását, és azt jósolta, ha sikerül jelentős fizetésemelést elérniük, az a szinkronos filmek számának csökkenését és a szinkronpiac összeomlását, a jegyárak emelkedését eredményezi.

Nagy Ervin csattanós választ adott a felvetésre:

"Amikor bevezették a bankadót, fél éven keresztül sírt mindenki. Aztán senki nem ment sehova..."

A kartellvádra pedig így reagált: "Mi nem kartell vagyunk, hanem szakszervezet... El tudnám intézni, hogy többet keressek, mint mások, de kit érdekel? Évekig ezt csinálták: neked kifizetem, a másikon majd megspórolom. Mellettem áll a kollégám, és feleannyiért csinálja ugyanazt, mert átverték. És utána ezek az emberek a szemünkbe néznek."

Takátsy Péter a kartellvádra még mejegyezte:

"Akármelyik szinkronstúdióba megyek, ugyanakkora gázsit fizetnek nekem."

Széles Tamás kitért az egyik leggyakoribb szinkronellenes érvre is, miszerint a feliratos filmek segítenék a nyelvtanulást. "Attól nem fognak a magyarok idegennyelveket beszélni, ha nem szinkronnal mennek a tévében a sorozatok. Akkor fognak nyelveket beszélni,hogyha többet tanulnak."

Rajkai Zoltán még fontosnak érezte, hogy mindnekit megnyugtasson: "Mi nem állami szektor vagyunk, tehát nem az adófizetők pénzéből élünk. Kőkemény piaci helyzetben vagyunk. Olyan hozzáadott értéket termelünk, ami nélkül nem lehetne eladni ezeket a termékeket. És ezekenek a sikeréből gyakorlatilag nem részesül ez a szektor."

A Bosszúállók magyar hangjai a magyar szinkronért

A Bosszúállók magyar hangjai a magyar szinkronhang állami védelemét és a szinkronizálás hivatalos szakmai elismerését kérik, egyúttal összefogásra szólítják fel az ezen a területen dolgozó valamennyi alkotót a szinkroniparban kialakult jogtalan szerződéses gyakorlat ellen.

A Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDosz) Szinkron Alapszervezetét képviselő színészek azért fordulnak a nyilvánossághoz, mert veszélyeztetve látják a mozikban, a televíziós csatornákon vagy az interneten látható filmek magyar szinkronjának a jövőjét. Megítélésünk szerint megszűnhet, ellehetetlenülhet a magyar kulturális örökség részét képező magyar szinkron. A Szídosz-Szinkron Alapszervezet elnöksége ezért a legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdeményez a jogalkotókkal és a szinkronstúdiókkal.

A szinkron erősíti a nemzeti összetartozást

Rajkai Zoltán elnök, valamint Baráth István, Csondor Kata, Csőre Gábor, Fekete Ernő, Kőszegi Ákos, Miller Zoltán, Mórocz Adrien, Nagy Ervin, Rajkai Zoltán, Simon Kornél, Stohl András, Széles Tamás, Takátsy Péter, Zámbori Soma kiáltványukban hangsúlyozzák, hogy a magyar nyelven szinkronizált filmek és médiatartalmak összekapcsolják a magyarokat az egész világon, erősítik a nemzeti egységet és a kulturális összetartozást.

Magyar szinkron nélkül megszűnik a magyar nyelv használata a filmekben és sorozatokban, ami pótolhatatlan veszteség.

A Bosszúállók magyar hangjai egyformán szükségesnek tartják a tartalmak hozzáférhetővé tételét eredeti és a magyar nyelven egyaránt. Azt kérik a törvényhozóktól: alkossanak olyan médiatörvényt, amely garantálja az audiovizuális tartalomhoz való hozzáférést eredeti nyelven és eredeti, vagy magyar felirattal, eredeti nyelven és szinkronizáltan – audionarrációval (a fogyatékkal élő magyarok miatt), illetve szinkronizáltan – magyar felirattal. A döntés jogát – ki hogyan szeretne filmeket nézni – a közönségre bíznák.

A szinkronizált tartalom közérdek és művelődési alapjog

A szinkronizálással összefüggő tevékenységek – színészek, szinkronrendezők, szinkrondramaturg-fordítók, hangmérnökök, vágók, szinkron gyártásvezetők – szaktudást igényelnek, magas hozzáadott értéket képviselnek, mégsem minősülnek szakmáknak. Nincs szakmai besorolásuk, nincsen, vagy töredékes az oktatásuk, nem tartoznak sem középfokú, sem felsőfokú iskolákhoz, de még OKJ képzésük sincs. Nem vonatkozik rájuk szakmai előírás, semmilyen minőségbiztosítási rendszer. Ez súlyos probléma, mert a szinkronizálást végzők munkájának végeredménye: a magyar nyelvre szinkronizált filmek a lakosság egészét érintik. Minősége döntő jelentőségű.

Magyarországon szinkronizált tartalom nélkül a művelődés alkotmányos alapjoga, a nemzetközi szerződésben vállalt kulturális sokszínűség védelme nem valósítható meg, a magyar nyelv Alaptörvényben vállalt védelme pedig nem biztosítható.

Helyre kell állítani a törvényességet

A Bosszúállók fellépnek a szinkroniparban kialakult kizsákmányoló, a gazdasági erőviszonyokkal visszaélő, a partnerséget és sok esetben a törvényes jogi kereteket nélkülöző üzleti gyakorlat ellen.

A munkavállalók harminc évvel ezelőtti árakon dolgoznak. Nem érvényesülnek a mindenkit megillető tisztességes munkafeltételek. A szinkronizált tartalmakat megrendelő cégekkel fennálló kapcsolatban legtöbbször nincsenek is szerződések, vagy utólagosan törvénysértő, és jogszerűtlen szerződéseket iratnak alá az alkotókkal. Ezekben a szerződésekben nem érvényesül a szerzői és előadóművészi jogdíj.

Összefogás az érdekvédelem sikeréért

A Bosszúállók hangjai összefogásra szólítják fel a szinkronban dolgozó alkotókat és szakembereket. Azt kérik kollégáiktól: csak törvényes, kölcsönösen kialkudott és elfogadható feltételeket tartalmazó szerződéseket írjanak alá a szinkronstúdiókkal. Ne hagyják magukat kizsákmányolni. A szinkroniparban dolgozó összes kollégájukat arra hívták fel, hogy csatlakozzanak a SzíDosz-Szinkron Alapszervezet és a Bosszúálló hangjainak kezdeményezéséhez, egyben arra kérik a magyar nézőket és médiafogyasztókat, hogy támogassák a magyar szinkron ügyét!

Fotók: A sajtótájékoztatón készült képeket Juhász Éva készítette.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
elveszett-mercury.png

Előkerült egy Freddie Mercury-dal, amit évtizedekig elveszettnek hittek

A legendás énekes 1986 áprilisában, a Time című musical-albumhoz énekelte fel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 20.



Sosem hallhatta még a nagyközönség Freddie Mercury Time Waits for No One című számát, amit egészen idáig elveszettnek hittek, de most váratlanul előkerült, írja a Variety.

A legendás énekes 1986 áprilisában, a Time című musical-albumhoz énekelte fel a dalt.

33 évet kellett arra várni, hogy nyilvánosságra kerüljön,

még Dave Clark, aki zeneszerzőként jegyezte, sem tudta, hol lehet. Évekig kutatott utána, a Universal Music pedig most publikálta.

Clark és Mercury egyébként a Queen egyik londoni koncertjén találkoztak és kötöttek barátságot még a 70-es években.

Lapozz a videóért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x