hirdetés
fe_800_500_toth_kriszta2019.jpg

„A kis hétköznapi szemétségek összerakódnak, és lavinaszerűen vezetnek nagyobb bajhoz” - Tóth Krisztina irodalomról és mindennapi játszmáinkról

A Könyvhétre jelent meg Tóth Krisztina Fehér farkas című novelláskötete, amelyet szerdán, június 12-én mutatnak be a Margó Irodalmi Fesztiválon. Beszélgetésünkben az irodalomtól rövid út vezetett nyomasztó mindennapjainkig.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. június 10.


hirdetés

Vasárnap, június 16-án, a Margó Irodalmi Fesztivál utolsó napján, Tóth Krisztina írásai ismét színre kerülnek. Este 19.30-tól válogatást láthatunk megfilmesített novelláiból. Levetítik a Fehér farkast, az Ahogy eddiget, továbbá a Pápai Pici rendezte Hátsó lépcsőt, Baranyai Gábor Benőtől a Hol a nyuszi? feldolgozását, valamint Idegenek címen a METU kreatív producer szakos hallgatói által készített szkeccsfilmet, amelyhez az írónő előző kötetéből, a Párducpompából merítettek. Tóth Krisztina a Fehér farkast vasárnap 12 órától a Magvető kiadó sátránál dedikálja.

– A Fehér farkas egy 2006-ban megjelent írása, főszereplője egy magányos cigánylány, akinek minden vágya, hogy az állatkertben bejusson e nemes vadhoz. Miért éppen ezt a novellát választotta címadóul?

– Elárulhatom, hogy több címlehetőség is felmerült, de azt gondoltam, hogy talán ez az egyik legerősebb írás a könyvben, apró mozzanatokban visszaköszön benne mindaz, ami alapmotívum a többi novellában is. A lány, mint áldozat, az alárendelt állatok, a visszaélés, az otthontalanság. Ha valaki csak ezt az egy írást olvassa el, sok mindent megsejt abból, hogy miféle könyvet tart a kezében.

– Az ön prózájában, verseiben, meséiben gyakran szerepelnek állatok, hol a maguk konkrét valóságában, hol egyfajta szimbólumként.

– Nagyon szoros kapcsolatom van az állatokkal, az egész életemet végigkísértek a kutyák, macskák. Nem volt testvérem, de gyerekkoromban olyan bensőséges viszonyom volt az állatokkal, mintha testvérek lennénk.

hirdetés

A történetekben az állatáldozat kicsit olyan, mint a gyerekáldozat: ezek a lények védtelenek és kiszolgáltatottak, rajtuk csattan az ostor, mindenki erősebb náluk. Nem tudnak beszélni, nem tudják elmondani, hogyha fáj nekik valami.

Talán éppen azért, mert én a szavakkal dolgozom, fontosak nekem ezek a kis lények. Mindig nagyon nehezen hevertem ki, ha elveszítettem egy állatot.

– A nagy francia színész, Michel Simon íratta a sírjára, hogy „jobban szerette a kutyákat, mint az embereket, mert a kutyákban sosem csalódott.”

– Én nem gondolom, hogy jobban szeretném őket, de nagyon elcsodálkozom, amikor valaki adakozik egy kutyamenhelynek és megszólják, hogy miért nem a gyerekeknek adja azt a pénzt. Ilyen szembeállítás nem létezik. Az ember vagy irgalmas a világban és akkor minden kiszolgáltatott iránt az, vagy nincs benne irgalom, és akkor az emberek iránt sincsen. Azt sem gondolom, hogy ha az ember nagy állatbarát, akkor az emberekkel van valami nagy konfliktusa. Egyébként, ha már francia művészeket említünk: az író André Malraux is nagy állatbarát volt, és ő egy egyiptomi macskaszobrot tetetett a sírjára, ami most a párizsi Pantheonban van. Tehát az irgalom és a szeretet a legfontosabb. Az állatok nagyon kedves, őszinte lények.

– Írásaiban gyakoriak a kibeszéletlen konfliktusok, vagy olyan helyzetek, amikor tudjuk, hogy nagyon nagy baj van, és mégis úgy éljük az életünket, mintha minden rendben lenne.

– Egyre nagyobb szerepe lesz az írásaimban annak, hogy mennyire meghatározzák életünket a múltbeli elhallgatások és titkok. Észrevétlenül befolyásolják a döntéseinket, a cselekedeteinket. A novellákban hétköznapi szituációkban látjuk a szereplőket, aztán egyszer csak beköszön a múlt, és valami rémületes dologra derül fény. Ott van például a Túlpart című novella, ahol egy egykori securitatés fut össze az áldozat gyerekével, egy másik országban, egy váratlan élethelyzetben. Vagy a Hinta, ahol a lakótelepen élő feleség hirtelen rádöbben, hogy a férje meleg és viszonya van az albérlővel. Nem tudjuk meg, hogy mi történik aztán, előbb ér véget a novella, de valószínűleg élnek tovább együtt, ahogyan addig, mintha semmi sem történt volna. A figurák nem képesek arra, hogy radikálisan megváltoztassák az életüket. Sokszor csak széttárják a karjukat: ez van, ezzel kell együtt élni. Mintha valami apátia uralkodna rajtuk és nem hinnének abban, hogy az adott helyzet megváltoztatható vagy hogy a múlt elgennyesedett sebei még kitisztíthatóak…

– Nemcsak az egyes embereknél pusztít ez az érzés…

– Azért is tartottam fontosnak, hogy most kötetbe rendezzem az ilyen tematikájú írásokat, mert sokszor társadalmi szinten is érzem ezt az apátiát és lemondást: úgysem lehet semmin sem változtatni, minek ugrálni, egy életünk van.

Van valami öreg és fáradt ezekben a mondatokban – én is tapasztalom néha magamon ezt a fajta megkeseredett belenyugvást. Ugyanakkor a szövegeimben megpróbálom megmutatni, hogy a sebek így csak tovább gennyesednek. Most már az a tét, hogy a gyerekeinknek tovább nyomjuk-e ezt a sok mocskot, mert már a következő nemzedék is viszi.

És ez azért borzasztó, ha belegondolunk…

– A Lift történetét bármelyikünk átélheti – például egy tízemeletes, hatvanlakásos panelházban…

– Beszállunk egy liftbe, vagy egy metrókocsiba, és elkezdünk az emberekről találgatni, a ruházata, a viselkedése, a nála lévő tárgyak alapján. Most írtam egy színdarabot, ami a júniusi Jelenkorban jelenik meg. Eltűnik egy apró tárgy az óvodában és a szülők, akiknek a gyereke elvesztette ezt a tárgyat, vagy ellopták tőle, egy másik szülőpáros gyerekét kezdi el gyanúsítani. Ez a két szülőpár soha nem beszélt egymással, nem is tudnak semmit egymásról, csak azt látják, hogy ki milyen autóval jár az óvodába, milyen ruhát hord a gyerek, és egy komplett kép alakul ki bennük arról, hogy milyen az „Audis” apuka: biztosan lop, már a gyerekét is arra neveli, hogy ha hazavisz valamit, azt ne adják vissza. A másik apukának is vannak előítéletei, érdemes belegondolni, mit képzel például az értelmiségi szülőkről, vagy hogy az óvónéninek mi jut eszébe a színésznő anyukáról…

– Mert klisékben, kategóriákban gondolkodunk…

– A szereplők alig tudnak valamit egymásról, interakció is alig van, de fejben lejátszanak teljes történeteket. Amíg csak képzeletben játsszák ezeket az egyre durvuló játszmákat, addig ez nagyon mulatságos, de aztán az a végén tragédiába torkollik az egész. Valami olyasmit akartam megmutatni ezzel, hogy ezek a kis hétköznapi szemétségek tét nélkülinek tűnnek, de mind összerakódnak, és lavinaszerűen vezetnek sokkal nagyobb bajhoz. A másik pedig az, hogy társadalmi szinten is ezt játsszuk.

Pontosan tudjuk egy beszélgetésben, hogy kik az „ők” és kik a „mi”. Ha egy kis távolságból ránéznénk a saját beszélgetéseinkre, rájönnénk, hogy ez maga a téboly. Éppen azt éljük át, amitől annyira megijedtünk szüleink és nagyszüleink generációjánál.

És mindezt megspékelik valami elképesztő militáris szóhasználattal: „térfoglalás”, erőközpont”, „kultúrharc”. Azt gondoltam, hogy egy ilyen teljesen eltávolított környezetben megmutatva, hogy mit játszunk egymással, kiderül ennek a totális abszurditása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
10-evesen-ugy-enekli-lady-gagat-hogy-felalva-tapsolt-a-kozonseg.jpg

Úgy énekelte Lady Gaga slágerét a 10 éves kanadai kislány, hogy állva tapsolt a közönség

Roberta 3 évesen kezdett énekelni, most pedig az America's Got Talent zsűrijét is lenyűgözte.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 03.


hirdetés

Nemrég került ki egy videó az America’s Got Talent tehetségkutató legutóbbi adásáról.

A felvételen egy 10 éves kislány énekli úgy Lady Gagát, hogy a közönség felállva tapsol.

Roberta Battaglia Kanadából nevezett a versenybe - egyébként nem ez az első szereplése. Édesapja, Alessandro Battaglia énekes 2008-ban költözött Kanadába Olaszországból, a lánya 2009-ben született.

Roberta 3 évesen kezdett énekelni édesapja biztatására.

A színpadon először könnyekben tört ki Sofía Vergara zsűritag láttán, mivel Roberta imádja őt.

hirdetés

A kislány Lady Gaga Shallow című számát adta elő, azt a dalt, amit sokan a Csillag születik című filmből ismernek.

Miután Vergara továbbjuttatta a kislányt, az egész zsűri állva tapsolt, és a színésznő megölelte Robertát.

VIDEÓ: 10 évesen leénekel bárkit a színpadról

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
dekameron-1.jpg

Kulka János és Csákányi Eszter a színháztörténeti jelentőségű online előadásban

A rendkívüli kihívást jelentő Dekameron 2020 című produkció humoros, pajzán, néhol kissé trágár történetekkel igyekszik a mostani időkben a társadalom tömeges szorongását legalább egy kis időre oldani.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

A Trojka Színházi Társulás többek között Csákányi Eszter, Eke Angéla, Gryllus Dorka és Kulka János közreműködésével mutatja be a Dekameron 2020 című online előadást június 11-én este.

A bárki számára ingyenesen elérhető közvetítés a karantén kezdete óta az első olyan színházi produkció hazánkban, amely kifejezetten az új élethelyzetet dolgozza fel.

A színháztörténeti jelentőségű előadás producere és látványtervezője Lakatos Márk, a rendező Soós Attila.

A Dekameron 2020 alkotócsapata – akárcsak az eredeti mű – humoros, pajzán, néhol kissé trágár történetekkel igyekszik a mostani időkben a társadalom tömeges szorongását legalább egy kis időre oldani. Lakatos Márk, az előadás producere és látványtervezője így indokolta a témaválasztást: „A Trojka 2019-2020-as évadjának tervezésénél Soós Attila rendezővel gondolkodtunk a Dekameronban, de végül elvetettük az ötletet. Aztán az évadtervet keresztülhúzta a koronavírus okozta karantén, és visszataláltunk ehhez a reneszánsz novellafüzérhez.

hirdetés

Boccaccio klasszikusa a korabeli Itáliában játszódik a pestisjárvány időszakában, amikor a halálos kór miatt mindenki kénytelen volt az otthonába visszahúzódni. Ha az alapműből kihagyod a pestis szót, az szinte hátborzongatóan rímel a mostani helyzetre.”

Az alkotók már a munkafolyamat legelején fontosnak tartották, hogy valami olyan élő színházi formát hozzanak létre, amely túlmutat az utóbbi hónapokban megismert és használt videókommunikációs csatornák segítségével rögzített produkciókon.

„Szijj András és a StreamPUNK digitális stúdió segítségével egy közös virtuális térből jelentkezünk egy mind technikájában, mind esztétikájában új, online előadóművészeti kísérlettel. Egészen hibrid műfaj ez, az élő színészi játék keveredik az animációkkal és az előre felvett, filmes jelenetekkel. Mindezt a művészek lakásából, a chatszoba szituációból átlépve egy mesevilágba. A jelmezek a színészek ruhatárából és magyar tervezők munkáiból állnak, de ebben a páratlan helyzetben új értelmet nyer egy velencei maszk vagy éppen egy gázálarc is”

– tette hozzá Lakatos Márk.

Az előadásban a saját maga által irányított kamera elé lép többek között Csákányi Eszter, Eke Angéla, Ladányi Andrea, Nagy Dóra, Gryllus Dorka, Bárnai Péter, Kulka János és Nagy Zsolt is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
csik-zenekar-hazam-hazam-dal.jpg

A Csík Zenekar Hazám, hazám című új száma lett a nemzeti összetartozás dala

A dalban több neves előadó is énekel, akik közül jó páran a határon túlról származnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 04.


hirdetés

Új klippel jelentkezett a Csík Zenekar a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. A Hazám, hazám című dalban többek közt Dér Heni, Földes Eszter, Mező Misi, Miklósa Erika, Keresztes Ildikó, Molnár Ferenc "Caramel" és Takács Nikolas is közreműködött. Közülük többen is a határon túlról származnak.

A dal és a hozzá készült videóklip arról szól, hogy bár 1920 óta határok választják el egymástól a magyarságot Közép-Európában és a világban, mégis egyek vagyunk.

A szerda este megjelent klipet Orbán Viktor is megosztotta hivatalos Facebook-oldalán.

Security Check Required

null

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
rudolf-schuster.jpg

Magyar nótát dalol a volt szlovák államfő a Dankó Rádióban

Rudolf Schuster édesanyja magyar volt, és nagyon szereti a népdalokat is, nem először fog nyilvánosan magyar dalt énekelni.
MTI - szmo.hu
2020. június 04.


hirdetés

A magyarokhoz való kötődéséről beszél és nótázik is Rudolf Schuster, Szlovákia volt államfője a Dankó Rádiónak adott interjúban, amelyet a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön hallhatnak az érdeklődők.

Rudolf Schuster édesanyja magyar volt, így a magyar nyelv ismerete mellett a népdalok, nóták szeretete is öröklődött a családban

- mondta el Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója az MTI-nek, kiemelve: Rudolf Schustert mint a magyar nóták kedvelőjét szólították meg az interjúban, nem mint egykori politikust.

A csatornaigazgató hozzátette: Rudolf Schuster jó kedélyű ember, nagyon szereti a nótákat, a történetei pedig azt jelzik, hogy a népek közti barátság kimunkálásban a közös dalanyagnak nagy szerepe van. Az interjút készítő Erdélyi Claudia, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője felidézte:

Rudolf Schuster idén a szlovákiai Szőlőskén ünnepelte 86. születésnapját, amelyen magyar nótákat és magyar operettrészleteket énekelt Abaházi Nagy Lívia operaénekesnővel.

hirdetés

Az eseményt rögzítette a szlovák televízió és ott készült el Rudolf Schuster Harmadszorra a legjobbat című harmadik lemezének felvétele is. Az első lemezén német nóták, a másodikon szlovák dalok hangzottak el. Az interjúban pedig elmondta, hogy úgy érezte, a magyar nóták megszólaltatásával tartozik a magyaroknak, ezzel is szeretné kifejezni a magyarok iránti tiszteletét.

Erdélyi Claudia kitért arra is, hogy Rudolf Schuster a Dankó Rádió műsorában elénekli édesanyja nótáját Az a szép címmel, emellett pedig nagy kedvence az Akácos út.

Az interjú 19 óra 4 perckor hangzik el az Az a szép - A nóta nagymesterei című műsorban.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!