hirdetés
21462661_1945821238967487_5837851841857175098_n.jpg

A kedvenc zenészed nem jön Magyarországra koncertezni? A Todi megoldja a problémádat

Hennel Tivadar, vagyis Todi egyetemistaként döntötte el, hogy koncertutakat szervez. Ma már ezrek utaznak vele évente.
Szegedi Éva, Fotók: Todi.hu - szmo.hu
2017. október 30.


hirdetés

Hennel Tivadar, a Todi koncertutazások alapítója és tulajdonosa egyetemistaként kezdett ezzel foglalkozni. Az ötlet onnan származik, hogy egyre kevesebb nagy név ad Magyarországon koncertet, és a húzónevekért, mint a Guns N’ Roses vagy a nagy öregekért, mint a Rolling Stones, gyakran külföldre kell menni. Tivadar egyszer stoppal utazott ki Lengyelországba egy U2-koncertre a barátaival, és rájött, hogy bár szerencséjük volt az utazással, nem árt előre leszervezni.

Így indult a buszos, koncertjegy eladásával egybekötött utak megszervezése, kifejezetten azoknak, akik például nem tudnak vagy nem akarnak autóval kimenni, hogy a kedvenceiket láthassák.

Todival ma már évente több ezren utaznak, a Facebookon 26 ezer rajongójuk van. Hennel Tivadarral a Todi koncertutazásokról beszélgettünk.

- Mi volt ebben az évben a legütősebb bulitok, amire pillanatok alatt elkeltek a jegyek?

- A Guns N’ Roses júliusi bécsi koncertje, amire több mint hétszázan utaztunk.

Amikor elkezdtük hirdetni, néhány nap alatt több száz jegyet adtunk el.

Szerencsére sikerült remek promóteri kapcsolatokat kiépíteni, ennek köszönhetően egyrészt a hivatalos jegyeladás előtt három nappal már a saját közönségünknek árusítottuk a jegyeket. Elég nagy megnyugvás volt a Guns-rajongók számára, hogy nem kellett a külföldi jegyértékesítő oldalakon bankkártyával ugrásra készen várniuk, hanem nálunk kényelmesen meg tudták venni. A jól kiépített kapcsolatok miatt akkor is tudtunk pluszjegyeket szerezni, amikor kifogytunk belőlük, és a hivatalos oldalon sem volt már elérhető.

VIDEÓ: Mindhalálig rock - koncertutak a Todival:

20140015_1925064261043185_8483481835311648786_n20292881_1925061894376755_40483603785090366_n20246378_1925064524376492_6206888228293657763_n

„Édesapám ismertette meg velem a rockzenét igazán. Valahogy úgy kezdődött, hogy 12 voltam, s egyszer csak ráakadtam az öregem bakelitgyűjteményére. Jugó utánnyomású, meg néhány féltve őrzött eredeti Deep Purple-, Pink Floyd- és Led Zeppelin-lemeze volt, amiket ezután rongyosra hallgattam.

Nem sokkal később volt egy kódolatlan HBO-hétvége, amikor leadták a U2 2001-es bostoni koncertjét. Magával ragadott az egyszerre hullámzó és a zenekarral együtt éneklő tömeg hangulata, és lenyűgözött, hogy mekkora energiák szabadulnak fel egy ilyen koncerten.”

Forrás: Hard Rock Magazin

- Annyian panaszkodnak, hogy nincsen pénzük koncertjegyekre, és a vállalkozásoknak is nehéz. Nem kockázatos a Todinak ezeket a koncertutakat megszervezni?

- Én azt látom, hogy mi olyan piacon kezdtünk el dolgozni, és olyan területen vagyunk jelen, ahol elég erős igény van arra, amit mi nyújtunk.

Búcsúturnék, hatalmas blockbuster koncertek zajlanak mindenfelé. Ez pontosan olyan szegmens, amire még a kisebb keresetű utasok is azt mondják, hogy

„nem érdekel, de erre összegyűjtöm a pénzt, mert ott akarok lenni az AC/DC-n, ott akarok lenni a Guns N’ Roseson, mert mi van, ha soha többet nem látom őket”.

Olyanról is hallottunk már, hogy valaki inkább későbbre tolta a lakásfelújítást azért, hogy elmehessen a kedvence koncertjére. Ennek az az oka, hogy sok zenekar most utoljára látható. Ilyen lesz novemberben a Manowar, de a HIM is búcsúturnén van. A Guns N' Roses turnéja Not In This Lifetime néven futott, de például Rolling Stonesék is 74 évesek már.

A vásárlóinkat pedig azzal segítjük, hogy például adunk részletfizetési lehetőséget. Úgy látom, a szolgáltatásunkra komoly igény van, júliusban például hétszázan voltak, akik a Guns N’ Roses koncertjére több mint 50 ezer forintot is kifizettek, de akadt, aki nyolcvanat is, mert kiemelt, színpad elé szóló jegyet kért.

Így azt mondhatom, én nem tapasztalom a vállalkozásokat érintő válság nyomait. Lehet, hogy mi nyúltunk bele jó szegmensbe, vagy mi mozgunk olyan piacon, de nekünk nincs okunk panaszra.

21752258_1945820895634188_3597342246213434210_n21616247_1947782128771398_7444029731916751265_n21687544_1947782135438064_8435602899872388212_n

- Most mi a legnehezebb a koncertutak szervezésében? Van-e visszatérő probléma?

- A legnehezebb annak a megtippelése, hogy mekkora lesz az igény az adott bulira. Mi rendszerint lefoglalunk egy-egy keretszámot egy adott koncertre, azt értékesítjük. Ezért fordulhat elő olyan helyzet, hogy az előbb említett HIM-koncertre nem lehet jegyet kapni a jegyértékesítő portálokon, nálunk viszont még elérhetők.

Van, amikor alábecsüljük, van, amikor túlbecsüljük az igényeket. Előfordul, hogy kétszáz emberre számítunk, de már négy nap után elfogynak a jegyek, mert alábecsültük a saját közönségünk érdeklődését. Van, amikor még az utazás előtti napokban is lehet nálunk jegyeket kapni, mert elszámoljuk magunkat.

Még most tanulgatjuk ezeket a dolgokat, nekünk ez a harmadik olyan évünk, amikor koncertutazásokat szervezünk.

Nem tizenéves cégről van szó, még zsenge vállalkozás a miénk.

- Három év távlatából mi az, amit másképp csinálnátok, ha elölről kezdhetnétek?

- Hobbinak indult ez az egész, első körben az volt a célunk, hogy a saját baráti körünket koncertre vigyük, és ebből nőtte ki magát a vállalkozás. Talán azt mondanám, ha három évvel ezelőtt tudtam volna, hogy ez a vállalkozás ennyire sikeres lesz, nem ilyen félve kezdtem volna hozzá, és nem kis lépésenként építettem volna fel.

A Todi koncertutazásokba úgy vágtam bele, hogy mellette még máshol dolgoztam. Délutánonként, estefelé, hobbiból kezdtük összerakni a honlapot, posztolgattunk a Facebookon. Ez két évig tartott. Szerencsére a munkahelyemen ezt rugalmasan kezelték.

Ha három évvel ezelőtt azt mondta volna valaki, hogy hat-hétszáz embert tudunk eljuttatni egy-egy koncertre, nagyobb lendülettel fogok bele. Ennek ellenére azt mondom, így is elég nagy fejlődésen mentünk keresztül, és úgy látom, még adódnak további lehetőségek.

Ha üzenetet kellene megfogalmaznom korábbi önmagamnak, az így hangzana: Ne félj!

- Volt, aki őrültségnek tartotta a Todi koncertutazásokat a környezetedben? Akadt, aki megpróbált erről lebeszélni?

- Nem, mindenki azt mondta, hogy szuper ötlet. Sokan még hozzáteszik: „De kár, hogy nem én találtam ki!” Szerencsére a családom is támogató, és a baráti körben sem tapasztaltam irigységet, inkább a szurkolást éreztem, és az elismerést, hogy látványosan fejlődünk. Ez utóbbi a Facebook-oldalunkon is nyomon követhető.

Hennel Tivadar gyakornokként kezdett dolgozni egy kis cégnél, majd ott el is helyezkedett. Onnan szervezte a koncertutakat. Az akkori főnöke vállalkozói szemmel látott fantáziát az utaztatásban. Most ő a Todi koncertutazásokban a cégtársa.
20374344_1925075184375426_5022272789807907618_n20265003_1925057287710549_485397039349975573_n

- Mivel telik egy napod?

- Ha egy szóval kellene válaszolnom, akkor csak azt mondanám: marketinggel. Cikkeket írunk, hírleveleket szerkesztünk, posztokat szövegezünk, kampányokat rakunk össze. Azt azért el kell mondanom, hogy nem olyan könnyű elérni a célközönséget, mert igen szűk rétegről van szó. Mondjuk van az országban nyolcezer ember, aki egy-egy zenekart kedvel. Őket pedig tudatos munkával kell elérni.

Ez egy tanulási folyamat, nem csak a marketinget kell megtanulni, hanem bele kellett jönni a cégvezetésbe, számlázásba. Főállásban csak ketten visszük a Todit, és van mellettünk még egy egyetemista munkatárs, aki besegít.

Hogy pörögjön a vállalkozás, minden olyan munkát, amit csak lehet, automatizálunk. Az a vesszőparipám, hogy amit a gép el tud végezni, azt ne az ember végezze el: például a számlát ne kézzel töltögessük minden alkalommal, ha van olyan szoftver, ami ezt elvégzi helyettünk. De ez csak egy példa a sok közül…

Amikor koncertbejelentés van, akkor kezdődik az őrült telefonálás, hogy jegykontingenst szerezzünk, frissítjük a honlapot az új utazással. Amikor pedig közeledik az utazás időpontja akkor főleg az ügyfélszolgálat pörög fel.

Igyekszünk mindenről tájékoztatni az utasokat, például az indulás pontos helyéről és idejéről. Ha valaki egy információt nem kap meg, elküldjük újra. Ezek teljesen átlagos ügyfélszolgálati problémák.

- Láttam néhány negatív értékelést a Facebook-oldalon, amikor valakinek valami nem tetszett, és ezt keresetlen szavakkal leírta, vagy alacsony pontot adott nektek. Ezek a bejegyzések nem törik le a lelkesedést?

- Ha ránézek ugyanarra a felületre, egyrészt azt látom, hogy bitang jó, 4,6 az értékelésünk. Másrészt arányait tekintve lényegesen több a pozitív megnyilvánulás. Egyébként az észrevételek is korrekt módon vannak megfogalmazva. Az utasainkra is jellemző ez a korrektség. Őszintén elmondják, ha valami nem működött megfelelően, például nem ment a buszban a légkondi, vagy nem volt kényelmes az ülés. Így mi is tudjuk, milyen problémát kell megoldani. A példánál maradva, legközelebbre szerzünk egy még jobb buszt.

A Facebook csillagokkal történő értékeléséhez még annyit, hogy az egycsillagos értékeléseket nem a saját kedvünk elrontására használjuk fel, hanem inkább tanulunk belőle, és fejlesztünk. Hiszen a negatív véleményeket sem véletlenül írták meg: mi is hibázunk, ha az alvállalkozónk hibázik, azt is nekünk kell felvállalnunk. Igyekszünk ezeken javítani, de tudni kell, hogy ilyen mindig lesz, mert sajnos az is előfordul, hogy akad, akinek a legjobb sem jó. Viszont olyan is történik, hogy mi látjuk a problémákat, ám az utasunk mégis maximális pontot ad. Amiért ő jött, azt megkapta, és nem tapasztalt semmi kivetnivalót.

- A résztvevőktől rendszerint milyen visszajelzéseket kaptok?

- Éppen azért, mert pici cég vagyunk, nekünk nagyon fontos minden visszajelzés, ezekből fejlődünk.

Már az utazás során megkérdezzük a véleményüket az útról és a koncertről,

ez a Mosoly Kártya intézménye. Ott írják meg a véleményüket a legnyersebben, mert nem kérünk nevet hozzá. Mi a véleményed rólunk? Hogyan tennéd jobbá a szolgáltatást? Milyen koncertre mennél el? Itt kerek perec elmondják, hogy zörög a busz, véleményt mondanak az utaskísérő munkájáról, mindenről. Mivel friss az élmény, az út során kitöltött kérdőív a legőszintébb, abból tudunk legjobban dolgozni, és azt látjuk, hogy száz emberből hatvan kitölti.

Másnap, miután hazaértünk, küldünk az utasoknak egy e-mailt, ami egy 1-10-ig tartó skálán történő pontozásos kontrolling, és az utaskísérőre, a tájékoztatásra, a hangulatra, a buszra, a buszsofőrre terjed ki. Ezen kívül egy szöveges box is a rendelkezésükre áll, ahol kiönthetik a lelküket. Ezekre az e-mailekre is sokan válaszolnak, és itt is őszinte reakciókat kapunk. De, mivel ez az értékelés már két nap múlva történik, a válaszadók nem térnek ki olyan problémákra, amelyeket a buszon még megemlítettek, inkább az összkép alapján értékelnek: milyen volt a koncert, az utazás hangulata, stb.

Végül a harmadik körben Facebookon is reagálnak a programra. Itt már látszik, hogy tudják, másoknak is írnak, az ismerőseik is látják a hozzászólást, úgyhogy itt egészen másképp fogalmaznak, lényegében azonban nem változik az üzenetük.

Bőven kapunk tehát visszajelzést, és ezek miatt tudunk így fejlődni.

Eljön mondjuk ötszáz ember egy koncertutazásra, abból háromszáz ad véleményt, amiből nagyjából száz igazán értékelhető, vagyis nemcsak azt mondja, hogy jó volt, hanem érdemben ír valamit. Ez lényeges, mert attól, hogy valaki tíz pontos értékelést ad, írhat olyat is, amire nem is gondoltunk addig. Száz véleményből pedig már nagyon sok hasznos információt lehet összegyűjteni, ezekből többet már meg is valósítottunk.

20374753_1925056481043963_201763590403170737_n

- Milyen irányban fejlődhet tovább a Todi koncertutazások a maga műfajában? Mi a jövő?

- Rengeteg még a bővülési lehetőség ezen a területen. Mondok egy konkrét példát: a szeptemberi ausztriai Rolling Stones-koncertre körülbelül háromszázötvenen utaztunk, a szlovén partnerünkkel pedig ugyanerre a koncertre háromezren jöttek. Ha azt számoljuk, hogy Szlovénia lakossága 2 millió a mi csaknem 10 milliós lakosságunkhoz képest, akkor az arányokat alapul véve azt kapjuk, hogy akár tizenötezren is lehettünk volna. Igaz, hogy Szlovénia gazdaságilag erősebb nálunk, de a horvát partnerünk is ötszáz koncertezőt vitt ki.

Az ő előnyük persze az, hogy 10-15 éve csinálják ugyanezt, amit mi, és lehet, hogy a marketinggel sem kell foglalkozniuk, mert aki a koncertezést szereti, őket követi. Nekünk még nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hogy elérjük azokat, akik egy adott zenekart szeretnek. Egy példát erre is tudok erre mondani.

Egymást követő években szerveztek két AC/DC-koncertet Ausztriában; mind a kettőre kiutaztunk, az elsőre 180-an, a másodikra pedig több mint 400-an.

Egy év alatt ekkora volt a fejlődés!

Ami az egész érdekessége, hogy marketingre a második útnál sem költöttünk többet,

mert aki eljött az előző évben, azok nagy része eljött a következőben is, nekik már csak egy e-mailt kellett küldeni. És eljöttek azok a Facebook-rajongóink is, akik az első koncertről lemaradtak.

Ha elértük a csúcsot, akkor beszélünk arról, hogy hogyan tovább.

- Ötletek azért már most vannak?

- Szeretnék repülős utakat is, például van egy nagyon jó arizonai fesztivál, arra is szeretnék kimenni 8-10 emberrel egy hétre. Emellett szeretnék ottalvós koncertezést egy kis városnézéssel, például olyan helyekre, mint Prága, ahol sörözéssel is összeköthetjük a programot. Ehhez hasonló terveink vannak. Már csak megvalósításra várnak.

20294431_1925066267709651_3055704152869464302_n
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
urrepulo2.png

Egy szigorúan őrzött katonai űrbázisra lógott be két magyar srác Kazahsztánban

Ozsváth Gergely 'Mentha' és Ákos a Buran nevű szovjet űrrepülőgépet akarták megkeresni. Sikerült.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 09.



Az orosz űrprogram központjának számító Bajkonur állomáshoz egy több mint 40 kilométeres sivatagi út után lehet eljutni és ez a két fiatalember volt az első két magyar, akiknek ez sikerült, egy urbex-túra keretében.

"Urbex körökben ez a helyszín nagyon felkapott, világszinten a top 3-ban benne van, ha nem a top 1-ben"

- magyarázza a veszélyes út egyik résztvevője, Mentha, akit a Hősök zenei formációjából ismerhetünk, de azt kevesebben tudják, hogy hobbiként imád elhagyatott, különleges építményeket felfedezni szerte a világban.

Az urbex jelentése ugyanis urban exploration, ami a turizmus ezen rendhagyó formájára utal. Szerelmesei homokos tengerpartok helyett az izgalmas, nehezen megközelíthető és hétköznapi emberek számára általában nem látogatható létesítményekbe vagy városokba szeretnének eljutni.

A Buran nevű szovjet űrrepülőgépet akarták megkeresni, ami 1988 november közepén járt az űrben, kétszer kerülte meg a Földet. Az űrrepülő 1992 óta elhagyatottan áll egy bajkonuri hangárban, amit katonák őriznek.

50 kilós hátizsákkal, több napi élelemmel indultak útnak az éjszaka közepén. Az őrség többször is észrevette őket, de végül sikerült elbújniuk, és egy kis ablakon bejutottak. Testközelből is láthatták a két Buran űrrepülőt. Szerettek volna bejutni a gépekbe is, de addigra jöttek az őrök. Kihallgatták őket a katonai bázison, végül 8 órával később engedték el őket.

VIDEÓ: a Fókusz riportja


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
nyitoo.jpg

Gyerekként verték és száraz kenyéren élt, ma kick-box-bajnok és címlaplány

Anyja a kórházban hagyta, állami gondozottként nevelkedett, ma pedig már kick-box-bajnok Zsiga Melinda.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 09.



Zsiga Melinda 52 kilóban indul majd az október végi kick-box világbajnokságon. A 33 éves kick-box-bajnok korábban kézilabdázott, fitneszmodellkedett, ökölvívásban magyar bajnoki címig jutott, és elvégzett egy főiskolát. De történhetett volna másképp is, például, ha annak idején nem hagyja magára az édesanyja a siófoki kórházban.

„A siófoki kórházban születtem, ott voltam három hónapos koromig, és találtam egy iratot, ami szerint egy időre az egyik somogyi gyermekotthonban helyeztek el. Szerintem innen kerülhettem el az első nevelőszülőkhöz, Marcaliba, de róluk semmilyen iratom és emlékem sincs”

– árulja el az ELLE legfrissebb számában Zsiga Melinda, aki egyben a novemberi magazin címlaplánya is.

Második nevelőszüleire már jól emlékszik, de ezek az élmények még a sportban képviselt attitűdjét is meghatározzák. „Amikor kiborítottam a virágföldet, nekivágtak az ajtónak. De a legkellemetlenebb az volt, amikor az osztálytársam előtt vertek meg, mert elkéstem” – folytatja tovább a történetet Melinda, és hozzáteszi, erről az egészről nem tudtak az iskolában, még a gyámja sem.

„Én mindig csak csendben tűrtem, és próbáltam megfelelni az anyukámnak. Mert ugye őket a szüleimnek hittem, és fogalmam sem volt arról, hogy állami gondozott vagyok. Amúgy ez a kick-boxban is előjön: a meccseken nagyon keveset támadok.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
innabraverman.jpg

Csernobil előtt két héttel született, majdnem meghalt a sugárzástól – a megújuló energiára tette fel az életét

Inna Bravermant nemrég a világ 100 legnagyobb hatású személyisége közé választották, Mark Zuckerberg és Elon Musk mellé. Még csak 33 éves, de cégével a bolygó lakosságának több mint felén segíthet.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. október 11.



Létezik egy technológia, amivel önmagában kétszer annyi energia állítható elő, mint amit a világon jelenleg termelnek, ráadásul teljesen tisztán, káros melléktermékek nélkül. Valószínűtlennek hangzik? Pedig ez az igazság.

A hullámenergiáról van szó, melynek kinyerése pár évvel ezelőttig megfizethetetlenül drága és bonyolult volt, egy fiatal vállalkozónőnek köszönhetően azonban fordult a kocka. A Föld lakosságának több mint fele tengerpartok közelében él, számukra ez óriási lehetőség arra, hogy szakítsanak a környezetszennyező, fosszilis energiahordozók használatával.

Az ukrán származású, Izraelben élő Inna Braverman az E.ON Energy Globe díjátadó gála díszvendégeként látogatott Budapestre, ennek során beszélgettünk.

– Ha pár szóban kellene összefoglalnia, miért igazán fontos a megújuló energia az emberiség számára?

– A legfontosabb ok, hogy belátható időn belül kifogyunk a fosszilis energiahordozókból: egy friss kutatás szerint maximum 100, de inkább 50 évre elegendőek a kőolaj- és földgáztartalékok. De még ha végtelen mennyiség is állna rendelkezésre belőlük, tegyük fel a kérdést, tényleg ezeket akarjuk használni? Hiszen rendkívül szennyezőek, komoly károkat okoznak a természetnek, az állatvilágnak és a gyerekeinknek. Az ENSZ szerint a környezetszennyezés fő okozója az energiatermelés – ennek fényében nem nehéz belátni, hogy a megújuló energia kulcsfontosságú.

Inna szülővárosa alig 300 kilométerre található a csernobili atomkatasztrófa helyszínétől. Az erőmű felrobbanása idején mindössze két hetes volt. Amikor édesanyja ezután nem sokkal a bölcsőjéhez lépett, azt vette észre, hogy a kislány arca hamuszürke, és nem lélegzik.

Mivel ápolónőként dolgozott, hatalmas szerencséjére értett a szájon át lélegeztetéshez. Így sikerült őt újraélesztenie és megmenteni az életét, azonban a légzőszervei maradandóan károsodtak.

A térképen azok a helyek vannak bejelölve, amelyeket valamilyen természeti katasztrófa sújtott

– Abban, hogy ezt vallja, mekkora szerepet játszott a Csernobil közelében töltött gyerekkora?

– Nyilván nagyot, hiszen alapvető benyomásom, hogy az emberek többsége azokat a dolgokat tartja igazán fontosnak, amelyek hatását a saját bőrén tapasztalja. Ami közvetlenül nem befolyásolja őket – vagy legalábbis nincsenek ennek tudatában –, arra sokkal kevésbé figyelnek oda.

Hogy csak egy példát mondjak: a világon több ember hal meg légszennyezés következtében, mint autóbalesetek miatt. Mégis, utóbbival kapcsolatos hírből, megelőző kampányból és hasonlókból sokkal több jön szembe napi szinten.

Ennek pedig az az oka, hogy míg egy autóbaleset hatásai azonnal láthatóak, a légszennyezés sokkal kevésbé észrevehető. A nukleáris energia is csak akkor kerül be a hírekbe, ha valamilyen rendellenesség történik, aminek legszélsőségesebb példája a csernobili katasztrófa volt.

– Nyilván azért, mert ha egy atomerőmű rendeltetésszerűen működik, nincs igazán káros hatása. Ön minden körülmények között, teljesen ellenzi?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
fut.jpg

Hihetetlen rekord: 2 órán belül teljesítette a maratont Eliud Kipchoge

1:59:40-es idővel teljesítette a kenyai futó a 42,195 km-es távot. Igaz, a csúcs nem hivatalos, mert iramfutókkal dolgozott együtt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 12.



Két órán belül még egy embernek se sikerült lefutnia a 42,195 km-es távot, azonban a kenyai származású Eliud Kipchoge 1:59:40-es idővel végzett. Az eredmény azonban mégsem számít világcsúcsnak, mert nem verseny körülmények között tette meg ezt a távot a futó.

A 34 éves Kipchogét a kilométerek leküzdésében 41 iramfutó segítette, ami versenyszituációban teljesen szabálytalan lenne, ahogy az is, hogy mozgó járműről lássák el frissítővel. A futás folyamán folyton cserélődő iramfutók meghatározott alakzatban futottak előtte, mögötte és mellette ezzel diktálva a megfelelő tempót.

Annak ellenére, hogy ez nem világcsúcsnak számítható, mégis történelmi pillanat, ugyanis sokak lehetetlennek tartották a két óra alatti idő teljesítését. Kipchoge a hivatalos világcsúcs tartója is egyébként 2:01:39-es idővel, amit a berlini maratonon futott.

Kipchoge 2017-ben már egyszer megpróbálta elérni ezt a lehetetlennek tűnő csúcsot, azonban akkor 25 másodperccel túllépte a kitűzött két órás célt - írja a 24.hu.


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!