hirdetés
cimlap.jpg

A káosz ügynökei - az HBO leleplezi, hogyan épültek be Putyin trolljai Amerikában

Egy akciófilm sem lehetne izgalmasabb annál, hogyan jött létre a szentpétervári titkos trollfarm, és hogyan segítettek Trump megválasztásában 2016-ban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 26.


hirdetés

Putyin ételeit rendszerint Jevgenyij Prigozsin szolgálja fel. De egyben ő Oroszország egyik legbefolyásosabb oligarchája is, aki cégeivel hatalmas állami közbeszerzéseket nyer el, és az így befolyó pénzből titkos trollfarmot működtet Szentpéterváron, valamint egy Wagner nevű katonai magánvállakozást, amely a legpiszkosabb akciókban vesz részt - derül ki az HBO legújabb dokumentumfilmjéből, a Káosz ügynökeiből.

Alex Gibney filmjében több olyan újságíró megszólal, aki Oroszországban szó szerint az életét kockáztatva nyomozott Prigozsin, valamint a cégei után.

Volt, amelyiküknek levágott kosfejet küldtek figyelmeztetésként, hogy hagyjon fel a kutatással.

Leültek a kamera elé olyanok is, akik maguk is dolgoztak a 2012-ben létrejött szentpétervári trollfarmon.

Az Internet Research Agency (IRA) fő feladata kezdetben az orosz közvélemény Putyin-mellé állítása volt, később pedig a Krím-félszigeti invázió támogatása, majd a 2016-os amerikai választások befolyásolása.

hirdetés

VIDEÓ: a Káosz ügynökei

De mit is takar a trollfarm kifejezés?

Minden abból az ötletből indult, hogy álkommentelőkkel befolyásolhatnák, ki mit gondol Oroszországban Putyinról. A neten toboroztak munkatársakat "digitális tartalomgyártásra", akiknek kezdetben az volt a dolguk, hogy Putyin védelmére keljenek a különböző fórumokon.

A közösségi média berobbanásával azonban minden megváltozott.

A trollok álnéven hamis profilok százait hozták létre, amelyekből hálózatokat alkottak. Ha valamelyikük megosztott egy tartalmat, a többiek rögtön továbbosztották, így rendkívül hatékonyan terjeszthették az üzeneteiket. Hogy legyen mit terjeszteni, külön részlegeket állítottak fel, amelyek a tartalmat gyártották. Voltak, akik blogbejegyzéseket, vagy twitter-posztokat írtak, mások hamis híroldalakat hoztak létre, amelyek már hírként tálalták a blogok infóit, megint mások vicces vagy éppen félelemkeltő mémeket gyártottak belőlük, amik futótűzként terjedhettek a közösségi médiában.

Miután Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet és háború tört ki a még vitatott területekért, a trollfarm azt a feladatot kapta, hogy keltsen minél nagyobb káoszt Ukrajnában. Nem az volt a céljuk, hogy kizárólag Putyin álláspontját népszerűsítsék, hanem az, hogy egymás ellen uszítsák az Ukrajnában élő oroszokat és ukránokat.

A trollfarm álvideókat gyártott például arról, hogy az ukránok oroszpártiakat kínoznak, vagy feszítenek keresztre, és álriportokat arról, hogy Kijevben éheznek a gyerekek az iskolában.

Alex Gibney dokumentumfilmje szerint ezután vetődött fel, hogy mindezt nagyban, Amerikában is alkalmazhatnák.

Aprólékosan felkutatták az amerikai társadalom töréspontjait. Rájöttek, hogy a migráció és a feketék helyzete az, ami a leginkább megosztja az amerikaiakat.

Akárcsak Ororszországban és Ukrajnában, a trollok Amerikában is felépítették az álprofilokból és áloldalakból álló hálózataikat. De itt az ügyek mindkét oldalán: létrehoztak migrációpárti és migráció-ellenes csoportokat is. Olyan nem létező aktivistákat, akik a feketék jogai mellett álltak ki, és olyanokat, akik a fehér felsőbbrendűséget hirdették.

Ezek után megpróbálták eszkalálni ezeket a konfliktusokat. Nemcsak a virtuális térben, hanem az utcán is. Tüntetéseket szerveztek, ahol a barikád mindkét oldalán ők vezették a tiltakozókat.

A cél az volt, hogy kihasználval Amerika sebezhetőségét minél nagyobb legyen a káosz, váljon lehetetlenné a párbeszéd, és az emberek veszítsék el a bizalmukat a demokratikus intézményekben. Arra számítottak, hogy a belső megosztottság gyengíti az Egyesült Államokat, és ezzel erősíti Oroszországot.

Az általuk létrehozott álprofilok némelyike annyira meggyőző volt, hogy a mainstream média is elhitte, igazi, hús-vér aktivistákról van szó. Volt, amelyiküktől a BBC idézett. A szentpétervári trollfarmon éveket szántak egy-egy ilyen profil felépítésére, és ügyeltek arra, hogy az egyre nagyobb követőtábornak izgalmas napi tartalmat kínáljanak. Az álszemélyiség nemcsak propagandát osztott meg, hanem vicces bejegyzéseket is, rengeteg poptörténeti utalással, amelyek miatt fel sem merült a követőkben, hogy nem egy amerikai honfitársuk posztjait olvassák, aki épp úgy gondolkozik, ahogy ők.

A Texas Szíve csoport például az elszakadáspártiak legnagyobb csoportja volt Amerikában, 300 ezer követővel. Csakhogy Szentpétervárról irányították. Akárcsak a "feketék jogaiért küzdő" BlackMattersUS.com weboldalt, amit félmillióan követtek. Vagy egy olyan Twitter-fiókot, ami a Tennessee-i republikánusok hivatalos oldalának tűnt.

A kialakított befolyását azután a film szerint az IRA arra használta, hogy a 2016-os választásokon növelje Trump esélyeit, és csökkentse Hillary Clintonét.

Elsősorban úgy, hogy csökkentik a szavazási hajlandóságot a Clintont támogatók körében. A látszólag feketék jogaiért harcoló közösségi oldalaik például olyan kampányokat indítottak, amikben a brutális rendőri erőszakra hivatkozva lebeszélték az amerikai feketéket a szavazásról. Azt üzenték: ne szavazz, inkább döntsd meg a rendszert. És mindez úgy tűnik, működött. Detroitban például 70 ezer olyan fekete szavazó maradt otthon, aki korábban Obamát támogatta.

A film azt állítja, hogy az orosz titkosszolgálat, az SVR áll az olyan összeesküvés-elméletek mögött is, mint ami például egy Seth Rich nevű férfi halálával kapcsolatban terjedt el. A Demokrata Pártnak dolgozó férfit egy balul sikerült rablás során ölték meg, a neten viszont futótűzként terjedt, hogy egy Hillary Clinton által fizetett bérgyilkos végzett vele, hogy ne juttathasson el újabb e-mail-eket a WikiLeaksnek. Minderre Julian Assange is rájátszott, amikor vérdíjat tűzött ki az ügyben. A "hírt" azután felkapta a jobboldali mainstream sajtó, sőt, készpénznek vette később a Trump-féle Fehér Ház is.

Összességében persze nehéz megmondani, hogy a ténylegesen mennyit tett hozzá az Internet Research Agency akciója Trump 2016-os győzelméhez, mert egyszerre sokféle hatás működött, sőt, az oroszok maguk is próbálkoztak más, keményebb módszerekkel is, amelyeket szintén bemutat az HBO filmje. Például bevetették az orosz katonai hírszerzésnek azt a Fancy Bearként emlegetett hacker-csapatát, amely korábban átvette az irányítást egy ukrán atomerőmű irányítódendszere fölött. Ők törték fel a Demokrata szervereit és ők lopták el Hillary Clinton e-mailjeit, majd továbították azokat a WikiLeaks-nek. Támadást indítottak a szavazási infrastuktúra ellen. És persze ott volt a Clinton e-mailek ügyében nyomozó FBI, meg maga Trump, a kiszámíthatatlanságával, egymásnak teljesen ellentmondó állításaival, zűrzavaros nézeteivel, Putyin-szimpátiájával és a stábjával, akik közt többen is gyanús kapcsolatba kerültek Oroszországgal.

De bármekkora volt is a trollfarm szerepe, az egyértelmű, hogy a közösségi oldalak sötét oldalát már 2016-ban is mesterien használta ki Oroszország.

Végül az történt, amire ők maguk sem számítottak: Trump nyert.

A filmben megszólaló egyik szakértő szerint amennyiben Clinton győz, valószínűleg meghamisították volna a gépi eredmények egy részét, hogy ezzel elültessék a kétely magvait, rombolják a demokráciába vetett hitet és gyengítsék az új elnök helyzetét. A választási infrastruktúrába behatoltak, de erre az akcióra végül akkor nem volt szükség. Csak hátra kellett dőlniük, és figyelniük a showt.

A Káosz ügynökei végkicsengése: Amerikát 2016-ban megtámadták. Egy külső állam súlyosan megsértette az ország szuveneritását. Nem tudták a támadást kivédeni, sőt, az igazi mélységére csak jóval később döbbentek rá.

A filmet megnézve lehetetlen szabadulni attól a gondolattól, hogy a mostani hírekben szereplő események mögött vajon hány esetben állhat Oroszország kifinomult befolyásolási taktikája? Ha ezt tudták négy éve, hol tarthatnak most, 2020-ban? És mennyivel felkészültebb ennek a kivédésre az Egyesült Államok négy évnyi Trump-kormányzás után?


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
repuloauto-1000x519.png

Három perc alatt alakul repülővé a szlovák csodaautó

2021-ben már el is kezdik árulni a repülő autót.
Fotó: klein-vision.com. - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

Akció közben mutatta be a KleinVision nevű cég saját fejlesztésű járművét, az AirCart, amelyet három perc alatt képes autóból repülőgéppé alakulni - írja a Ladbible.

A szlovák cég repülő autójának ez az ötödik prototípusa, több változatban tervezik piacra dobni már a 2021-es év folyamán.

Két- és négyszemélyes, valamint különböző motorméretű változatokat fognak majd belőle árulni személyes és kereskedelmi célra egyaránt - nem titkolt céljuk, hogy akár légitaxi is lehet majd a járművükből.

Ahogy a videón is jól látszik, az autó összecsukható szárnyakkal rendelkezik, amelyek gombnyomásra nyílnak.

Amikor a levegő helyett az utakat választja az autó vezetője, a repüléshez szükséges szárnyakat és farokrésznél található szárnyfelületeket teljesen össze tudja úgy csukni a jármű, hogy nem akadályoz másokat az utakon.

hirdetés

Az autóhoz ejtőernyő is jár.

Anton Zajac, a KleinVision egyik alapítója és tesztpilótája elmondta: az AirCar egyik nagy előnye az lesz, hogy meg lehet spórolni vele a reptereken a becsekkolással és biztonsági átvilágítással eltöltött időt. A cég szorosan együttműködik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel, hogy a jármű minden szempontból megfeleljen az európai normáknak.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei

A bükki Vörös-kő alatti időszakos karsztforrás mostani látványos „kitörése” valójában annak a jele, hogy komoly betegségben szenved itt a táj – figyelmeztet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere.
Haiman Éva, fotók: Baráz Csaba/lithosphera.hu - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Sok kiránduló, túrázó osztotta meg a közelmúltban a fotókkal illusztrált hírt: működik a Vöröskői karsztforrás a Bükkben. A csapadékos időjárásának köszönhetően szökőkútszerűen tör föl az időszakos karsztforrásból a víz. A jelenség tényleg nagyon szép, főleg a laikusok számára, Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság referense azonban egy bejegyzésében lehűtötte a kedélyeket, mondván:

ez az őszi természeti csoda, földrajzi jelenség tulajdonképpen az erdő pusztulásának a jele, egy betegség tünete.

Közvetve a bükk hegységi erdőtakaró „szétfoszlásának”, a még erdőnek nevezhető fás növénytársulások leromlott állapotának, a vízmegtartó-képességük hiányának, közvetlenül a bükki karszt-hidrodinamika „megzavarodásának” a jele. Mint a szakember fogalmaz: nem írható csupán a múltban is előforduló időjárási szélsőségek, valamint az éghajlatváltozás, azaz a földi légkör dinamikus egyensúlyának rovására. Ennek a földrajzi jelenségnek a Bükk hegységben (a Bükk-fennsíkon és környezetében, azaz a karsztforrás vízgyűjtő területén) az is oka, hogy hosszú évtizedek óta az erdőgazdálkodás gyakorlatilag faanyagtermesztést jelent.

Régen, vagyis az organikusabb erdőművelés korszakában, amikor megfelelő volt az erdőborítás – azaz nem csupán erdőterületről, hanem ökológiai értelemben vett erdőről beszélhettünk –, nem fordult elő olyan, hogy egy néhány napos intenzív esőzés hatására működésbe lépjenek a Déli-Bükk időszakos karsztforrásai.

A Bükk-fennsíkon, 440-500 m tengerszint feletti magasságban négy karsztforrás van, amelyek működése időszakos, és aktivitásuk hosszát, számát a karsztba szivárgó csapadék mennyisége határozza meg: az Imó-kői-, a Vöröskői-felső-, a Vöröskői-alsó- és a Fekete-leni-forrás. Normális esetben a bükki időszakos karsztforrások hóolvadás után, tavasszal lépnek működésbe. Akkor, amikor a Magas-Bükk, Bükk-fennsík belsejében a nagy kiterjedésű, összefüggő karsztvízfelület jelentősen megemelkedik, és az időszakos karsztforrások vonalában eléri a mészkő és a vízzáró kőzetek határán kialakult úgynevezett karszterózió bázist.

hirdetés

Az elmúlt években ez a működési hektikus lett: néha évek telnek el anélkül, hogy ezek a források vizet szolgáltatnának, másszor pedig évente többször, ősszel is, télen is működésbe lépnek

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Baráz Csaba rámutat: napjainkban gyakorlatilag megszűnt az erdőtakaró a Bükkben (mindenütt kicsiny hazánkban), ezzel együtt a szépen kifejlett lombkoronák is eltűntek, ahogyan az aljnövényzet, a talaj vízmegtartó képessége is elillant. A csapadékvíz azonnal a karsztba jut (márpedig a Bükk-fennsík és a Központi-Bükk nagy része jól karsztosodó mészkőből áll), a mészkő barlangjaiban, rés-üregeiben, repedéshálózatában gyorsan végigáramlik és a kilépőpontokon, a karsztforrásokban intenzíven a felszínre tör. Aztán amilyen gyorsan következik be a forrás vízhozam-növekedése, olyan gyorsan apad le, szűnik meg a vízszolgáltatása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba, ami tömeges kihaláshoz vezethet

A Másfélfok cikkéből kiderül, szélsőségesen gyorsan változik a klíma, amiért egyértelműen az üvegházhatású gázkibocsátás a felelős.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

A 66 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kréta-tercier tömeges kihalási eseményt szinte mindenki ismeri, ugyanis ezzel ért véget a dinoszauruszok uralma a Földön. A Science-ben megjelent friss kutatás az azóta eltelt időszak éghajlatváltozását és egyensúlyi klímaállapotait, más szóval éghajlati rezsimeit vizsgálta. Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, eljegesedési időszakban – tehát igazából nem is akkora probléma korunk éghajlatváltozása?

A kutatók szerint, ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba.

Az ilyen típusú, szélsőségesen gyors változáshoz pedig kérdés, hogy mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág, előrevetítve ezzel egy újabb tömeges kihalási eseményt.

66 millió évvel ezelőtt hatalmas mennyiségű por és gázok kerültek a légkörbe, melynek hatására olyan gyorsan és nagymértékben megváltozott az éghajlat, hogy az élőlények több mint háromnegyede, beleértve a dinoszauruszokat, eltűntek a Föld színéről. Az, hogy ennek egy hegyméretű aszteroida becsapódása, vagy egy nagyon intenzív vulkáni tevékenység, esetleg ezek együttese volt az oka, a kutatók még vitatják. Az viszont tény, hogy az akkori tömeges kihalási hullámhoz olyan geológiai értelemben extrém ütemű éghajlatváltozás vezetett, mint ami napjainkban is játszódik.

Az egyik legfrissebb, a Science tudományos folyóiratban összegzett kutatás során a tudósok több ezer foraminifera (tengerfenéken élő egysejtű amőba) minta kémiai összetételét vizsgálták és elkészítették a valaha volt legrészletesebb éghajlati adatsort az „emlősök korára”, az úgynevezett Kainozoikum időszakra, vagyis az elmúlt 66 millió évre.

hirdetés

Az egysejtű amőbák a 66 millió éve bekövetkezett kihalási eseményről, a „dinoszauruszok korának” végéről és az azóta történt földtörténeti folyamatokról zártak magukba értékes információkat. Az üledékben található amőbák vázának vizsgálatával, a szén és oxigén izotópjainak elemzése alapján következtetni lehet a régmúlt tengervíz hőmérsékletére és a légköri üvegházgáz koncentrációra is.

Az említett tanulmányban Westerhold és munkatársai 21 neves nemzetközi kutatóintézet átfogó kutatásán alapuló tanulmányban bemutatták, hogyan változott a földi éghajlat a Föld pályaelem változásai, az üvegházhatású gázok koncentrációváltozása és a sarki jégtömeg mennyiségének alakulása hatására.

Az egyensúlyi klímaállapot – más szóval éghajlati rezsim – az éghajlati rendszer egy tartós állapotát jelenti. Az egyes rezsimek között geológiai értelemben hirtelen, azaz néhány millió év alatt bekövetkező váltások jellemzőek.

A legújabb eredmények alapján négy klímaállapot különíthető el: meleg, forró, hűvös és jeges.

A vizsgált időszak egy kihalási hullámmal kezdődött. Utána körülbelül 10 millió évvel a meleg klímaállapotból a forróba „ugrott” a földi éghajlat. A kutatók úgy gondolják, ezt az ugrást nagymennyiségű vulkanizmushoz köthető üvegházhatású gáz felszabadulása okozta.

A következő 20 millió év során az üvegházhatású gázok koncentrációja lecsökkent és kialakult a sarki jégsapka az Antarktiszon és Földünk belépett a hűvös klímaállapotba. A meleg időszak során a hőmérséklet globálisan 5 °C-kal, míg a forró időszak során 10 °C-kal volt magasabb, mint napjainkban.

A kutatás megerősítette azt a tényt, hogy az emberi eredetű globális felmelegedés üteme messze túlmutat a természetes változékonyságon.

Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, jeges időszakban. A modellek előrejelzése alapján azonban, ha ilyen ütemben változtatjuk meg a Föld klímáját,

2300-ra már a forró éghajlati állapotra jellemző hőmérsékleti értékek lesznek jelen, ami nem fordult elő a bolygón az elmúlt 50 millió évben.

Földünk éghajlata az évmilliárdok során mindig változott, amit számos természetes tényező befolyásolt. Az elmúlt 66 millió év éghajlati rezsimeit vizsgáló kutatás is megmutatta, hogy akár egy rezsimen belül is előfordulhatnak jelentős fluktuációk, amik azonban a trendeken nem változtatnak. Ezek a változások több százezer, vagy több millió év alatt játszódtak le, és így is sokszor drámai hatással voltak a földi élővilágra.

Beavatkozásunk az éghajlati rendszerbe soha nem látott mértékben rövidítette le ezeket a hosszú folyamatokat, így a felé haladunk, hogy bolygónk aktuálisan egyensúlyi állapotban lévő éghajlatát felfoghatatlanul gyors rezsimváltásra kényszerítjük. A paleoklimatológia és más föld- és környezettudományi kutatások tanulsága szerint az ökoszisztémák még az ennél lassabb változásokra is többször tömeges kihalási eseménnyel reagáltak.

Amennyiben a mostani trendeket folytatva módosítjuk a Föld éghajlatát, úgy a szélsőségesen gyors tempó miatt kérdéses, hogy ehhez mennyire lesz képes alkalmazkodni az élővilág, köztük mi, emberek is.

A mostani rezsimváltásért az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás lesz a felelős, ami egyben kijelöli a beavatkozási pontokat, ha nem akarunk olyan forró éghajlati állapotot előidézni csupán pár száz éven belül, mint amit 50 millió éve nem látott a Föld, mi pedig sohasem.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogyan alakítja például a vulkáni tevékenység, az El Niño vagy a napfoltciklusok az éghajlat véletlenszerű és periodikus természetes változékonyságát, kattintsatok a Másféfok teljes cikkére, IDE.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
google-959059_1920.jpg

Bajban van a Google, az amerikai kormány pert indított ellenük az antitröszt szabályok megsértése miatt

Az eljárás akár a techóriás feldarabolásához is vezethet. A vizsgálat középpontjában az Apple-lel kötött megállapodásuk áll.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Pert indított az amerikai igazságügyi minisztérium a Google ellen. Azzal vádolják az techóriást, hogy törvénytelen módon igyekszik megőrizni egyeduralmát az internetes keresésben és az ehhez kötődő reklámpiacon.

A fő vádpont, hogy olyan szerződéseket kötöttek az Apple-lel és más mobileszközök gyártóival, amelyek révén a Google keresőprogramja elsőszámú opció maradt a felhasználók 80%-a számára.

Az egy éven át tartó nyomozás során a szövetségi ügyészek meghallgatták a Google riválisait, továbbá megvizsgálták a Google szerepét a digitális reklámpiacon.

A kereset szerint a Google üzletpolitikája árt a fogyasztóknak, elnyomja az innovációt, csökkenti a választási lehetőségeket, és rontja a keresési szolgáltatások minőségét.

Ez az amerikai kormány eddigi legerőteljesebb lépése a Google monopólium-törekvéseivel szemben. A per várhatóan évekig elhúzódik, és keresetek lavináját indíthatja majd el. Már eddig is több tucat állam, köztük New York és Texas igazságügyi hatóságai indítottak párhuzamos nyomozásokat a Google online hirdetéseket korlátozó technológiája miatt, és 11 republikánus vezetésű állam főügyésze biztosította támogatásáról a szövetségi pert – írja a New York Times.

hirdetés

Az igazságügyi minisztérium lépése jól tükrözi az egyre erősebb ellenérzéseket a digitális óriáscégek – főleg a Google, az Amazon, az Apple és a Facebook – iránt. Politikai oldaltól függetlenül egyre többen bírálják szinte korlátlanná vált hatalmukat a kereskedelem, a média és a reklámipar terén.

Az Alphabetnek, a Google anyacégének értékét 1,06 trillió dollárra becsülik, készpénz-készletét pedig 120 milliárd dollárra. A Google az e-Marketer pénzügyi kutató adatai szerint tavaly 34,2 milliárd dollár bevételre tett szert a keresésekből. Ez az összeg az idén várhatóan eléri a 42,5 milliárdot.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!