hirdetés
pecsi-villamos-1-1.jpg

A kalandos pécsi villamos

Mert bizony Pécsen is volt villamos.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 21.


hirdetés

Nem is kevés ideig, az egykori villamoshálózat 1913 és 1960 között működött. Később a három vonalból álló hálózat szerepét autóbuszok vették át, de korszerű formában történő újbóli kiépítése azóta is újra és újra napirendre kerül.

Talán a pontos útvonalra már kevesen emlékeznek, de még biztosan sokaknak van személyes emléke arról, hogy a pécsi villamos bizony egy vágányon közlekedett, és mindössze három járata volt. De még ezen az egyszerű "hálózaton" is történt útvonal változás az évtizedek során.

Kalandos története egy (szerencsére könnyed) balesettel indult, azelőtt, hogy a villamosközlekedés elindult volna!

A korabeli pécsi sajtó is megörökítette a történetet:

„A villamos vasút ugyan még csak egyelőre a képes lapokon van meg, de azért ma megtörtént az első villamos baleset. Az Irányi Dániel téren ugyanis a Dóczi-fakereskedés előtt, ahol ma az esőzés miatt szünetelnek a munkálatok, egy pályakocsi vesztegel a síneken. Erre kapaszkodtak fel a Zsolnay-gyárba ebédet hordó gyerekek közül többen s ide-oda tologatták a kocsit, miközben egyikük oly szerencsétlenül ugrott le a kocsiról, hogy lába a kerék alá került, s lábujjait valamint a bokáját megsebesítette”. 1913 május 10.

Ez természetesen nem befolyásolta a munkálatok folytatását, így a villamosközlekedés 1913. október 20-án ünnepélyes keretek között vette kezdetét.

És ott van az eltévedt villamos esete is! Ez a történet 1960. júniusában játszódik és tudjuk, hogy az utolsó villamos két hónap múlva, azaz 1960. augusztus 31.-én gördült be végleg a Bacsó Béla utcai villamos remízbe. Úgyhogy halljuk az utolsó eltévedt pécsi villamos titkát:

„Eltévedt a villamos? Mert ugyebár ebben a városban akkora és olyan szerte ágazó villamosforgalom van, hogy ember legyen a talpán, aki ezt a hatalmas apparátust igazgatja. Még szerencse, hogy a "nagyállomásra" közlekedő járat megszűnt, mert akkor végképpen összegabalyítanánk a menetirányt, menetrendet. Így csak egy vágányhálózatunk van, illetve a 48-as térnél már két, írd és mondd két irányba ágazik el a sin. S ez a bökkenő. Mert ha csak egyfelé lehetne a villamosnak közlekedni, nem volna képes eltévedni. De így érthető a tévelygés, ami tegnap történt. A kispiaci megállóhoz beérkezik a sárga paripa. Elöl a tábláján: "Külvárosi pályaudvar" felirat.

A megállónál valaki megkérdi:

- hova megy a villamos?

Azt mondja a vezető:

- nem tudom, szálljon fel, majd a 48-as térnél kiderül. (Jó, mi?)

Ezek után már csak természetes, hogy a villamos a balokányi ligethez ment. Hiába, öreg már szegény”

Ismerd meg Pécs rejtélyeit!

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Pécs egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az Imagine sétáit neked találták ki. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

Következő alkalommal június 1. szombaton vár az Imagine Pécs csapata, regisztrálj Angyalok és elefántok között Pécsen – avagy az épületdíszek titkos üzenete sétájukra itt!

1960 szeptember elsején aztán nagy fordulatot jelentettek be Pécs közlekedésében.

„A mai naptól kezdve megszűnik közlekedni a város szűk utcáiban a döcögő villamos, s feladatot az újonnan érkezett autóbuszok látják el.

A két utolsó villamosjárat tegnap éjfélkor futott be Vidákovics Imréné és Cser József II. vezetésével, Horváth Margit és Kammer István kalauzokkal a Bacsó Béla utcai színbe. Az utazóközönség egy része sajnálkozva búcsúzott a villamostól, de nem úgy a villamosok személyzete! Herke József villamos kocsivezető, aki tegnap délelőtt vezetett utoljára pécsi villamost — kicsit, megilletődötten állt ugyan a fényképezőgép lencséje elé, de csöppet sem bánja, hogy a nehéz szolgálat helyett ma már indítóellenőrként dolgozhat a kertvárosi autóbusz-végállomáson. Ha tudnák, hogy az utóbbi években milyen nehéz volt villamost vezetni, nem kívánná vissza a senki sem. Harmincnégy évig voltam villamosvezető, s tapasztalatból állítom, hogy most már mutatvány volt a forgalmas utcákon, idegfeszítő figyelemmel, baleset nélkül vezetni.”

A villamosközlekedés 1960. szeptember elsején nem indult már el, a járműveket feldarabolták, a síneket szinten teljesen felszedték.

Csak két apró kézzelfogható emlék maradt, a Jókai téri sínpálya egy részét emlékül megőrizték, míg a Színháztér oldalán, a Corso épületének díszítésében egy kis villamos domborművet is felfedezhet, aki elég szemfüles.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
pecs_zsolnay_2019_05-90-Copy-1.jpg

Rózsaszín Zsolnay Kiállítás: a világon nincs még egy ilyen gyűjtemény, mint Pécsen

Winkler Barnabás építész a keresztanyjától örökölt boroskancsónak köszönhetően fogott bele a gyűjtésbe, a különleges mázzal készült tárgyak között a mosdótáltól a sütőformáig rengeteg használati tárgy megtalálható.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. július 15.



Mintha egy babaházba lépnénk be, olyan a Zsolnay Kulturális Negyedben található Rózsaszín Zsolnay kiállítás.

Itt tényleg minden rózsaszín… Az itt látható tárgyak bebizonyítják, hogy a pink nem csak Barbie baba óta divatos, annál sokkal régebbi múltra tekint vissza. Ráadásul mindez nálunk, Pécsen, ahol annak idején megálmodták és megvalósították a különleges kerámiákat.

A több mint ezer darabból álló gyűjteményt Winkler Barnabás építész gyűjtötte össze és adta át bemutatásra.

Több mint száz éve készültek a pink tárgyak a teáskannától a mosdótálig

Ezek a tárgyak – ki hinné – már igen régiek, már az is csoda, hogy ilyen épségben átvészelték az elmúlt századot. Az 1880-as évektől kezdődően készült, alapvetően használati tárgyak. a teás- és kávéskannák, szappantartók, süteményes- és tortatálak, zsíros- és lekváros bödönök, kancsók is készültek a nem mindennapi színvilággal. A pink-mázat Zsolnay Vilmos kísérletezte ki, és használta fel a tárgyaik szebbé tételére.

A rózsaszín konyhai és fürdőszobai kellékeket a Zsolnay-gyárban az alapítástól kezdve évtizedeken át, a századfordulóig gyártották. A folyamatos kísérletezéseknek köszönhetően egyre jobb minőségűek és egyre szebb színűek, díszítettebbek lettek.

A termékek olyan mennyiségben készültek, hogy egy hatalmas raktárra is szükségük lett. Erről Zsolnay Teréz – Zsolnay Vilmos unokája - így írta:

„Megépült a Felsővámház utca mentén húzódó emeletes raktárépület. Az emelet végestelen végig a rózsaszínedény-raktár foglalta el:

háromszázharminc különböző forma, nyolcszáznegyven nagyságban, illetve kivitelben.

Volt itt minden a játékedénykéktől a konyhaedényen át a harmincliteres zsírosbödönig, a mosdó- és étkészlettől a fényarannyal díszített vázákig és hamutartókig. Amikor a déli hosszú ablaksoron besütött a nap, még a levegő is rózsaszínűnek látszott. Ez a tökéletesen kidolgozott, egyenletes rózsaszín máz volt az 1880-as évek elején megkezdett pink-kísérletek eredménye, és hosszú éveken át ezzel mázoltak mindenféle használati edényt. A szép szín annyira megnyerte a közönség tetszését, gyártása pedig olyan méreteket öltött, hogy szükségessé vált egy ilyen óriási raktár építése”.

Ezt a hangulatot hozza vissza a Kezdetben volt a rózsaszín című kiállítás első terme. Belépve azonnal megfog mindenkit a csupa egyszínű, mégis teljesen más tárgy különös látványa.

A gyártás kezdetén még minden darab kézzel készült, így nem volt két teljesen egyforma közöttük. Vagy a formájuk, vagy a fülük, vagy akár a mázuk is kicsit különbözött. És ma is külön szívmelengető, hogy ezek a tárgyak ennyi éven át is megőrizték minőségüket, színüket, nem fogott rajtuk az elmúlt száz év sem, mégha néha a használattól csorbultak, vagy a cukor rájuk égett.

A pink tárgyak meghódították a hazai és a szomszédos országok vásárlóit. Elérhető volt, így ott volt a falusi és a városi otthonokban is, de az éttermek is szívesen használták.

Az első időkben még az egyszerű, népi eredetű edényformák voltak kaphatóak, melyek egyre több domborított rátéttel gazdagodtak, és folyamatosan közeledtek a dísztárgyak formájához, mívességéhez. A színe azonban maradt a rózsaszín,

amely időnként kézi festéssel kapott ünnepibb megjelenést.

A kiállításon járva láthatunk ezekből is szép példákat, a mosdótálaktól a kályhacsempéig, a tálaktól a biliig.

A keresztanyjától örökölt boroskancsó indította el a gyűjtést

A gyűjteményt az 1946-ban Szombathelyen született Winkler Barnabásnak köszönhetjük. A DLA, építész, akadémikus, a művészetek doktora címmel rendelkező Winkler építész tervezőként dolgozott hosszú éveken át az Ipartervnél, munkáját az általa alapított HAP Tervezőirodában folytatta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyito2.jpg

Különleges orgonája, harangja és története van Pécs ikonikus székesegyházának

Itt található Janus Pannonius síremléke, egyik tornyában egy kilátó, a sokat megélt föld alatti titkos alagút, híres magyar művészek alkotásai, de kiváló borok és kávék is kóstolhatók.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 20.



Pécs ikonikus épülete - a magasra nyúló négy tornyával, a színes kivilágítással, a különleges belső terével, az újdonságaival, és az érdekes, sokszor kalandos, viharos múltjával – a Székesegyház.

Kihagyhatatlan látnivaló a Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház – amit Dóm, Bazilika és Vártemplom néven is gyakran emlegetnek. A Pécsi egyházmegye katedrálisának múltja a 11. századig nyúlik vissza. Mára a megújuló épület és a hozzá kapcsolódó többi látnivaló változatos programot, élményt kínál a látogatónak: az orgonazenétől a kilátóig, a borkóstolástól a kávézásig, a kincsektől a kőtárig.

A többször felépített Bazilika története

A székesegyház alapítását Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja, de az altemplom alapjai már a 4. században álltak. Az egyházmegyét Szent István király 1009-ben alapította, és már akkor állt itt egy székesegyház.

A második székesegyházat Orseolo Péter magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati felén és

itt koronázták meg Salamon királyt.

1064-ben Géza és Salamon a háborúskodás befejezéseként itt ülte meg együtt a húsvéti ünnepeket, ám aznap éjjel egy tűzvész elpusztította a templomot és palotát.

A harmadik székesegyházat a 11. század végén kezdeték építeni Szent Mór püspöksége idején és 1180 körül készült el. A tatárok a dómot felgyújtották, majd a muszlim nádor is feldúlta Pécset, ekkor semmisült meg az épület tetőzete. A 14. században újjáépült és ekkor került hozzá több kápolna is. Az építkezés a 15. században is folyt, ekkor kerültek bele a gótikus emelek, a nagy ablakok, és boltozatok, több oltár is ekkor készült.

A 15. század végén a reneszánsz kultúra egyik fellegvára lett Pécset.

A törökök a 16. században az épület egyik részét dzsámiként használták, a többi részében élelmiszert és hadianyagot tároltak.

A 17. században egy villámcsapásban egy tornya megsérült, amit Ahmed aga felújíttatott, ekkor kerültek rá a török feliratok. Zrínyi ágyúzásai szintén súlyos károkat okoztak a tetőzetben. Közben a törökök több domborművet és festményt is megrongáltak, a felszabadító seregek pedig kifosztották a székesegyházat, elvitték az órákat is.

A pusztítás nem ért véget, a 18. század elején a kurucok majd a rácok is rongálták. A század első felében kijavították a sérüléseket, új bejáratot is nyitottak, majd új berendezést is kapott a székesegyház.

A főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762-ben már álltak a kanonoki stallumok.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:




hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x