hirdetés
pecsi-villamos-1-1.jpg

A kalandos pécsi villamos

Mert bizony Pécsen is volt villamos.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 21.


hirdetés

Nem is kevés ideig, az egykori villamoshálózat 1913 és 1960 között működött. Később a három vonalból álló hálózat szerepét autóbuszok vették át, de korszerű formában történő újbóli kiépítése azóta is újra és újra napirendre kerül.

Talán a pontos útvonalra már kevesen emlékeznek, de még biztosan sokaknak van személyes emléke arról, hogy a pécsi villamos bizony egy vágányon közlekedett, és mindössze három járata volt. De még ezen az egyszerű "hálózaton" is történt útvonal változás az évtizedek során.

Kalandos története egy (szerencsére könnyed) balesettel indult, azelőtt, hogy a villamosközlekedés elindult volna!

A korabeli pécsi sajtó is megörökítette a történetet:

„A villamos vasút ugyan még csak egyelőre a képes lapokon van meg, de azért ma megtörtént az első villamos baleset. Az Irányi Dániel téren ugyanis a Dóczi-fakereskedés előtt, ahol ma az esőzés miatt szünetelnek a munkálatok, egy pályakocsi vesztegel a síneken. Erre kapaszkodtak fel a Zsolnay-gyárba ebédet hordó gyerekek közül többen s ide-oda tologatták a kocsit, miközben egyikük oly szerencsétlenül ugrott le a kocsiról, hogy lába a kerék alá került, s lábujjait valamint a bokáját megsebesítette”. 1913 május 10.

Ez természetesen nem befolyásolta a munkálatok folytatását, így a villamosközlekedés 1913. október 20-án ünnepélyes keretek között vette kezdetét.

És ott van az eltévedt villamos esete is! Ez a történet 1960. júniusában játszódik és tudjuk, hogy az utolsó villamos két hónap múlva, azaz 1960. augusztus 31.-én gördült be végleg a Bacsó Béla utcai villamos remízbe. Úgyhogy halljuk az utolsó eltévedt pécsi villamos titkát:

„Eltévedt a villamos? Mert ugyebár ebben a városban akkora és olyan szerte ágazó villamosforgalom van, hogy ember legyen a talpán, aki ezt a hatalmas apparátust igazgatja. Még szerencse, hogy a "nagyállomásra" közlekedő járat megszűnt, mert akkor végképpen összegabalyítanánk a menetirányt, menetrendet. Így csak egy vágányhálózatunk van, illetve a 48-as térnél már két, írd és mondd két irányba ágazik el a sin. S ez a bökkenő. Mert ha csak egyfelé lehetne a villamosnak közlekedni, nem volna képes eltévedni. De így érthető a tévelygés, ami tegnap történt. A kispiaci megállóhoz beérkezik a sárga paripa. Elöl a tábláján: "Külvárosi pályaudvar" felirat.

A megállónál valaki megkérdi:

- hova megy a villamos?

Azt mondja a vezető:

- nem tudom, szálljon fel, majd a 48-as térnél kiderül. (Jó, mi?)

Ezek után már csak természetes, hogy a villamos a balokányi ligethez ment. Hiába, öreg már szegény”

Ismerd meg Pécs rejtélyeit!

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Pécs egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az Imagine sétáit neked találták ki. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

Következő alkalommal június 1. szombaton vár az Imagine Pécs csapata, regisztrálj Angyalok és elefántok között Pécsen – avagy az épületdíszek titkos üzenete sétájukra itt!

1960 szeptember elsején aztán nagy fordulatot jelentettek be Pécs közlekedésében.

„A mai naptól kezdve megszűnik közlekedni a város szűk utcáiban a döcögő villamos, s feladatot az újonnan érkezett autóbuszok látják el.

A két utolsó villamosjárat tegnap éjfélkor futott be Vidákovics Imréné és Cser József II. vezetésével, Horváth Margit és Kammer István kalauzokkal a Bacsó Béla utcai színbe. Az utazóközönség egy része sajnálkozva búcsúzott a villamostól, de nem úgy a villamosok személyzete! Herke József villamos kocsivezető, aki tegnap délelőtt vezetett utoljára pécsi villamost — kicsit, megilletődötten állt ugyan a fényképezőgép lencséje elé, de csöppet sem bánja, hogy a nehéz szolgálat helyett ma már indítóellenőrként dolgozhat a kertvárosi autóbusz-végállomáson. Ha tudnák, hogy az utóbbi években milyen nehéz volt villamost vezetni, nem kívánná vissza a senki sem. Harmincnégy évig voltam villamosvezető, s tapasztalatból állítom, hogy most már mutatvány volt a forgalmas utcákon, idegfeszítő figyelemmel, baleset nélkül vezetni.”

A villamosközlekedés 1960. szeptember elsején nem indult már el, a járműveket feldarabolták, a síneket szinten teljesen felszedték.

Csak két apró kézzelfogható emlék maradt, a Jókai téri sínpálya egy részét emlékül megőrizték, míg a Színháztér oldalán, a Corso épületének díszítésében egy kis villamos domborművet is felfedezhet, aki elég szemfüles.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
munkacsy.jpg

Munkácsy mintegy 60 művét bemutató kiállítás nyílik a pécsi Zsolnay Negyedben

Látható lesz az Ásító inas is, és több olyan alkotás, amit most először állítanak ki.
MTI - szmo.hu
2019. május 07.



Munkácsy Mihály mintegy hatvan művét bemutató kiállítás nyílik a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériájában május 17-én.

A november 10-ig megtekinthető kiállításon Munkácsy festményei, több rajza, tanulmánya, vázlatai és az életét dokumentáló fotóanyag is szerepel, összesen 58 mű és mintegy 20 fotó.

A Zsolnay Örökségkezelő a kiállítással tiszteleg a 175 éve született magyar festőóriás előtt. A kiállított gyűjtemény Pákh Imre magyar-amerikai műgyűjtő kollekciójának része, amely a ZSÖK szerint a legnagyobb anyagi értéket képviselő Munkácsy-magángyűjtemény, egyben a legátfogóbb is, ugyanis Munkácsy életművének valamennyi szakaszából őriz festményeket.

Szerepel köztük az Ásító inas (1896), amely a legismertebb magyar festmények egyike, a művész pályaívét követve megjelennek a bibliai témájú művek, a szalonzsánerek és a késői melankolikus tájképek is.

A ZSÖK a tárlat külön színfoltjának nevezte a kiállításban a Munkácsyt megjelenítő, más ismert művészek - köztük Rippl-Rónai József, Hans Temple, Halmi Artúr, Pásztor János - által készített művek csoportját.

A tárlat további különlegessége, hogy három kép most először lesz látható, ezek közé tartozik Munkácsy Mihály Műteremben V. című képe, amely a festő "Műterem"-sorozatába illeszkedik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
egervolgy_kiefer-8-1.jpg

Az Éger-völgy romantikus tópartja olyan, mintha egy mesebeli erdőbe lépnél

A Pécs közelében található kis tisztás, a patakból duzzasztott tó remek hely a nyugalmat keresőknek.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2019. május 22.



Különös hangulatúvá varázsolta a májusi bolondos időjárás a kedvelt kirándulóhelyet, a Pécs közelében található Éger-völgyet.

Az eső után a színek élesebbé váltak, és szinte meseszerű erdővé alakították a helyet, amely az errefelé található égerfákról kapta a nevét.

A völgyet átszelő patak vizét egy gáttal felfogták, és így alakult ki egy kis tavacska, melynek partján tűzrakó helyek, esőház, asztalok, padok is találhatók.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
utnyito.jpg

Gyönyörű utak, melyeknek már a látványa is megnyugtató

Pécs környékén és a Mecsekben készültek ezek a csodaszép képek. Már a látványuk is mosolyt csal az arcunkra.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2019. május 17.



Néha jó letérni a főútról, és egy kicsit csavarogni, eltévedni, olyan utakat felfedezni, amik nem szerepelnek a gyorsan tovaszáguldók útitervében.

De néha jó föld úton sétálni, néha többet ér egy erdei ösvényen óvatosan lépkedni, néha jó beszívni a virágzó fák illatát... Néha jó egy kicsit megpihenni, kiszállni az őrült rohanásból... Például itt:


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Gebauer-Apollo-mozi.jpg

Pécs mesélő épületei

Hogyan került freskó a moziba vagy Hunyadi János és lova a Széchenyi térre? Ismerd meg a város titkait.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 06.



Pécsett sétálgatva nemcsak az épületeknek van érdekes sztorija, de azok díszei vagy éppen a város szobrai is rengeteg mesélnivalót tartogatnak.

Freskó a moziban

Az Apolló mozi volt a vidék első hangosfilmszínháza, a szecessziós épület 1912-ben nyitotta meg a kapuit. Falán történelmi népcsoportokat megjelenítő freskók láthatóak a mai napig, amit Gebauer Ernő, a híres templomfestő készített. Bár templomfestőként hivatkoznak rá a legtöbb helyen, a mozi mellett ő volt az, aki a Nagycsemege párkányzatát is körbefuttatta művészetével. Az 1882-ben született művész úgy ültette át a klasszikus finomságokat a hétköznapi életbe, ahogy kevesen tudják: tervezett bélyeget, könyvborítót és az ötkoronás bankjegy is az ő keze munkája volt, miközben kiemelkedő alkotása a Belvárosi templom azaz a Gázi Kászim pasa dzsámija falfreskói. Hálásak lehetünk a szerencsénknek, hogy nem csupán templomokban láthatjuk viszont munkáit!

Kiss György szobrai

Éppen 100 éve, 1919. április 29-én hunyt el Kiss György, a magyar épület- és köztéri

szobrászat egyik jeles képviselője. Róla szól ez az anekdota. Történt 1868-ban, hogy bérmaútra indult Dulánszky püspök Troll Ferenc oldalkanonokkal. Az ekkor 16 éves pásztorfiú Kiss György pedig a hírre feldíszítette faragványaival házukat.

A kanonok - kocsijából meglátva a faragványokat és megismerve a készítőjüket, úgy döntött, vállalja a fiú kitaníttatását, így került Kiss Grazba és Rómába, így köszönhetjük részben neki, hogy Géniusz táncol a Pécsi Nemzeti Színház tetején.

Kiss György munkáját látjuk a Székesegyház főnixében, a Káptalan utcai Szent Péter és Szent Pál szobrokban, és a Széchényi téren álló Szentháromság szoborban, carrerai márványból faragott Mária szoborral.

Ismerd meg Pécs rejtélyeit!

Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Pécs egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az Imagine sétáit neked találták ki. A sétákról bővebben itt olvashatsz.

Következő alkalommal május 11-én várnak, regisztrálj Angyalok és elefántok között Pécsen – avagy az épületdíszek titkos üzenete sétára itt!

Hogyan lett végül Esztergomi-, a Pécsi mise?

Liszt Ferenc 1846. októberében járt Pécsett, hogy három nap alatt három koncertet adjon a városban. Az első helyszín, a Mária utcai régi Oertzen-féle színház, a mai Bíróság volt, a másodikat a Király utcai Hattyú fogadóban tartották, a harmadik napon a Székesegyház orgonáját szólaltatta meg Liszt. A három nap, és az az alatt szerzett élmények hatására Scitovszky püspök díszebédjén Liszt ígéretet tett rá, hogy a Székesegyház felavatására ünnepi misét komponál, és minden honoráriumról lemond. Bejelentését hatalmas ováció fogadta, később azonban a püspök Magyarország Hercegprímásaként Esztergomba tette át székhelyét, Liszt pedig a pécsi ígéretét tartva, megírta számára a - végül - Esztergomi misét. Liszt látogatását őrzi a Bösendorfer zongora, amin játszott - ma is megtalálható a Leőwey Klára Gimnáziumban, és a Püspöki Palotából kihajoló szobor is róla, a Székesegyház felé tekintve, hogy a harangjátékából ihletett merítsen.

Találkozunk a ló farkánál!

A Széchényi téren áll a Dzsámi, a Szentháromság szobor és a Nádor szálló is, mégis a Hunyadi János szobor - és leginkább annak lova lett évtizedek legkedveltebb találkozási pontja a városban. A szoborról a leplet 1956. augusztus 12-én, Hunyadi János halálának 500. évfordulóján rántották le, ebben az időszakban alakítják át a dzsámi kupoláját is, lassan, de biztosan épül az Uránváros, feláll a Mecsek Áruház előtti körhinta, s mivel égető szükség volt a lakás, a Kertváros paneltengerré nőtte ki magát. A szobor felavatása azonban nem ment a leggördülékenyebben, először Hunyadi buzogányában, majd a ló fülében akadt meg az ünnepi lepel, mintha nem adná magát a Budapestről lepasszolt szobor. Ugyanis az eredeti fővárosi elképzelés az ötvenes években végül mégsem találtatott jó ötletnek, a török megszállásra emlékeztető alkotás félő volt, hogy megidézte volna a szovjet megszállás eseményeit is, így dugták el vidékre Hunyadit. A Kossuth-díjas szobrászművész a szobrot oda helyezte, ahol a térre befutó utcákból egyaránt látni lehet, így akárhonnan is közelítjük meg a főteret, messziről látni a dicsőségesen hadba lovagló törökverő nándorfehérvári hőst.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x