hirdetés

A jövő papírja kőből készül és vízálló

Nem vicc! Világosabb, kellemesebb érzés írni rá, és még környezetbarát is.
Kép forrása: YouTube/Karst - szmo.hu
2019. november 27.


hirdetés

Kevésbé elterjedt, de már így is több cég (pl. ImStone, Good Company, Rockstock, FiberStone vagy Karst Stone Paper) foglalkozik a kőpapír előállításával – írja a CNET.

Utóbbi vállalat papírját tesztelte is a lap, az eredmény pedig minden várakozást felülmúlt. Kivéve az ár, ami elég borsos: egy átlagos notesz 20 dollárba (kb. 6000 forint) kerül.

hirdetés

A kőpapír – más néven ásványi papír – lényegesen környezetbarátabb, mert nem kell egyetlen fát sem kivágni az előállításához, az anyagot ugyanis kőbányák és építési törmelékek újrahasznosított törmelékéből állítják elő.

Egy tonna 80 százalékban kalcium-karbonátból, vagyis mészkőből készülő papír gyártásához alig több, mint 100 liter vizet használnak fel, szemben a hagyományos papírral, ahol ugyanekkora mennyiséget 58 700 liter víz segítségével hoznak létre.

A lap szerzője tesztelte az egyik ausztrál gyártó termékét. Tapasztalatai szerint a kőből készült papír első ránézésre is jóval világosabb a faalapú papírhoz képest.

Írás közben feltűnő, hogy sokkal simább a felülete, hiszen nem rostokból készül, hanem porból állítják elő. Emiatt kellemesebb élmény a kőpapírra írni, jobban csúszik a felületén a toll, nem kell annyira rányomni, és ugyanez volt az élménye ceruzával is. Fokozza a műanyaghoz hasonló érzést, hogy a szakítópróbánál előbb megnyúlik a papír és csak utána lehet eltépni.

Problémás lehet viszont töltőtollakkal és filctollakkal írni az ilyen papírra, mivel az anyag vízálló. De ez egyben jó hír is lehet azoknak, akik véletlenül valamilyen folyadékkal leöntik a lapokat.

A kőpapír használható tintasugaras nyomtatókban, viszont nem ajánlott lézernyomtatókkal nyomtatni rá, mert hő hatására deformálódhat, megolvadhat. Ugyancsak gondot okozhat az ásványi papír a szeletív hulladékgyűjtés során, mivel kategóriája szerint ugyan papírról van szó, de valójában ez az anyag nem papír, de nem is műanyag. Jobb híján a szakértők egyelőre azt javasolják, hogy a háztartási szeméttel együtt dobjuk ki a kőpapírt.

A gyártó közölte, hogy az újfajta papír 6-12 hónap alatt bomlik napfényben, de semmiképp ne tegyük komposztládába, mert a hagyományos papírral ellentétben biológiailag nem bomlik le. Elődjével szemben viszont az ásványi papír korlátlan alkalommal újrahasznosítható.

Ebből is látszik, hogy még bőven vannak kérdőjelek a kőpapír helyes kezelésével kapcsolatban, abban viszont minden szakértő egyetért, hogy ez lehet az iparág jövője.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
21930218-7766123-image-a-58_1575684217828.jpg

Majom-disznó hibridek születtek Kínában

Ez lehet az orvostudomány jövője, ugyanakkor sok tudós aggódik is amiatt, hová vezethet a kísérletezés.
Kép forrása: State Key Laboratory of Stem Cell and Reproductive Biology - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.

A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.

hirdetés

A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.

A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.

Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.

A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:

"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."


KÖVESS MINKET:





hirdetés
sperm.jpg

Egy másik férfi DNS-ét hordozza spermájában egy nevadai férfi

A furcsa jelenség ritka, de nem ismeretlen az orvostudomány előtt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 09.


hirdetés

A nevadai Chris Long négy évvel ezelőtt esett át csontvelőátültetésen, aminek következtében a vérében található saját DNS-e néhány hónap leforgása alatt átalakult csontvelődonorjának DNS-évé, írja a The New York Times.

Ez egyébként nem rendhagyó, hiszen a beavatkozásnak végső soron pont az a célja, hogy a beteg vére egészséges vérre cserélődjön, és ennek közvetkezményeképpen a benne lévő DNS is átalakul.

Most 4 évvel a beavatkozás után Christ újabb vizsgálatoknak vetette alá egy munkatársa a helyi seriffhivatalban. A vizsgálat meglepő eredményre jutott, ugyanis kiderült, hogy németországi donorjának DNS-e nem csak a vérében, de az ajkáról, illetve az arcáról vett mintákban is kimutatható volt. De ami ennél is jobban meglepte a bűnügyi labor dolgozóit, az volt, hogy a vizsgálat szerint Chris spermája kizárólag a csontvelődonor DNS-ét tartalmazta.

Chris esete egyébként nem újdonság az orvostudomány előtt, több olyan orvosi beavatkozás is ismeretes, amitől az ember DNS-ének egy része megváltozik, ez az úgynevezett kimérizmus.

hirdetés

A szó maga a kiméra elnevezésű oroszlán, kecske és kígyó részekből álló görög mitológiai lényre utal, és ismert jelenségnek tekinthető, de korábban még nem vizsgálták kifejezetten bűnügyi aspektusból.

Évente emberek tízezrei esnek át csontvelő-transzplantáción, és bár kicsi a valószínűsége, hogy valamelyikük bűnügyi elkövetővé válik, mégis fontos megvizsgálni, milyen következményei lehetnek a kimérizmusnak ezekben az esetekben, hiszen ez félrevezetheti az ügyekben folyó nyomozást.

A jelenségre egyébként már volt példa a bűnügyi történelemben. 2004-ben egy nemi erőszak gyanúsítottját azonosították a DNS adatbázis alapján, csakhogy volt egy apró bökkenő: a férfi a bűntett idején már börtönben ült. Később kiderült, hogy csontvelőátültetésen esett át, a bűncselekményt pedig a donor, azaz a bátyja követte el.

Egy másik esetben pedig egy áldozat vallomását vonták kétségbe, mivel azt állította, egy férfi erőszakolta meg, miközben kétféle DNS-t mutatott ki a rajta végzett vizsgálat.

Chrisnél valószínűleg az okozta a DNS teljes átalakulását, hogy évekkel korábban vazektómiát csináltatott. Persze felmerülhet a kérdés, hogy egy kimériás ember kinek a DNS-ét adná át a saját gyermekének. A kérdésben megkérdezett három orvos egyetértett abban, hogy ez egy nagyon érdekes kérdés, de abban is, hogy valaki más DNS-ét átadni megtermékenyítés által nem lehetséges.

„Lenyűgözött a tény, hogy egyszerűen csak eltűnhetek, és egy másik emberré alakulhatok”

– nyilatkozta Chris Long.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
robot.png

730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok

A kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. december 08.


hirdetés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.

Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak

– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.

hirdetés

Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.

A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.

A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.

A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.

A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).

A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
artificial-neurons-neurosciencenews.jpg

Áttörés az orvostudományban: mesterséges neuronokat hoztak létre

A bath-i, a bristoli és az aucklandi egyetem kutatóinak most először sikerült olyan mesterséges neuronokat alkotni, amelyek pontosan úgy működnek, mint a természetesek.
Fotó: University of Bath - szmo.hu
2019. december 13.


hirdetés

A kutatók már régóta próbálkoztak létrehozni olyan mesterséges neuronokat, amelyek megfelelő módon képesek reagálni az idegrendszer elektromos stimulációira, mivel ezzel lehetővé válna olyan betegségek gyógyítása, amelyeket a nem megfelelően működő neuronok okoznak. Súlyos gerincsérülésnél vagy szívelégtelenségnél például az agy neuronjai nem mindig válaszolnak az idegrendszer ösztönzésére, nem közvetítik a szívnek a szükséges jeleket, ezért a szív nem pumpál olyan erősen, ahogyan kellene.

A cél elérése nem volt könnyű. A kutatók különböző egyenleteket állítottak fel annak megértésére, hogy a neuronok hogyan válaszolnak más idegsejtek elektromos ösztönzéseire. Mivel ezek a válaszok nem „lineárisak”, vagyis egy jel erejének növekedése nem ugyanolyan intenzitású reakciót vált ki egy-egy neuronnál, ezek az egyenletek rendkívül összetettek lettek.

hirdetés

A számítógépes matematikai modellek alapján azonban végül sikerült megalkotni egy olyan szilícium-chipet, amely 94%-os pontossággal leutánozza az idegrendszerben található szinte valamennyi neuron válaszát a különböző stimulációkra.

A tesztelést patkányok hippokampusz-neuronjain végezték, amelyek a légzés tudat alatti szabályozásáért felelősek, de ez a régió létfontosságú az emlékezet és a tanulás szempontjából is.

A kutatók az eredmények alapján azt állítják, hogy képesek bionikus neuronokat létrehozni a gerincvelőben található bármelyik idegsejtneuronból, sőt még a periferiális idegrendszerből is, például a bőr érzékelő neuronjaiból.

Ezek a bionikus neuronok, mint arról a Nature Communications-ban közölt tanulmány beszámolt, beültethetők a betegekbe, és általuk esély nyílhat számos krónikus és degenerativ betegség, például az Alzheimer-kór gyógyítására.

A mesterséges neuronok beültetése nem közvetlenül az agyba történik, hanem néhány milliméter szélességű mikrochipekbe. Ezek a chipek adják a bázisát azoknak az eszközöknek, amelyek egyenesen rácsatlakoznak az idegrendszerre, például úgy, hogy elkapják azokat a jeleket, amelyek az agy és a lábizmok között haladnak.

A bionikus neuronok képesek az egészséges idegsejtektől kapott elektromos jelek feldolgozására, majd ez alapján jeleket küldhetnek más neuronoknak, vagy a test bármelyik izmának, szervének.

Eközben nagyon kevés energiát fogyasztanak, mindössze 140 nanowattot, egy mikroprocesszor erejének egymilliárd részét, ami ideálissá teszi orvosi és más bioelektronikus beültetésekhez.

„A neuronok eddig olyanok voltak, mint a zárt dobozok, de most végre tudtuk nyitni őket és beléjük tudunk nézni” – mondta Alan Nogaret, a bath-i egyetem fizika tanszékének professzora, a program vezetője a Guardian-nek.

"Lehetővé vált, hogy a legkisebb részletekig reprodukáljuk a természetes neuronok elektromos tulajdonságait. Bármely területen, ahol valamilyen degenerativ betegség van, mint például az Alzheimer-kór, vagy ahol a neuronok nem jeleznek megfelelően az életkor, betegség vagy sérülés miatt, elméletileg helyettesíthetjük a meghibásodott bioáramkört egy szintetikus áramkörrel.”

Julian Paton, a bristoli és az aucklandi egyetem tanára, a tanulmány társszerzője szerint a mesterséges neuronokban hatalmas lehetőségek vannak, mivel most már az orvostudomány alapjaiban érti és belelát az agy funkcionális egységébe, így fel tud használni olyan eszközöket, amelyek javítják a memóriát, vagy visszaadják a megbénult embereknek a mozgás esélyét.

A mesterséges neuronok használhatóak önmagukban, vagy pedig neuronális hálózattá kapcsolva.

hirdetés

Mindezek ellenére Nogaret hangsúlyozza: egyáltalán nincs szó arról, hogy a mesterséges neuronokkal fel akarnának építeni egy egész agyat. Egy emberi agy ugyanis nem kevesebb, mint 86 milliárd neuronból áll.

Nogaret és csapata jelenleg egy intelligens pacemakeren dolgozik, amely a mesterséges neuronok segítségével képes valós időben reagálni a szív igényeire.


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!