hirdetés
vece_wc.jpg

A jövő okosvécéje miután lehúzzuk, komplett egészségügyi diagnosztikát ad

Egy ember élete során összesen három évet tölt a vécén kuporogva. Túl azon, hogy egy mini laboratórium kerül a lakásba, ez az idő sem veszik kárba.
képünk illusztráció, fotó: Unsplash - szmo.hu
2019. november 19.


hirdetés

Vajon milyen lesz a jövő vécéje? A kérdésre egy WC-higiéniai márka kereste a választ a trendkutató, James Wallmann segítségével. Az eredmények publikálását pedig nem véletlenül november 19-re időzítették: ezen a napon ünnepeljük ugyanis a WC világnapját, írja a Metro. Éljen, éljen!

A 30 oldalas jelentés úgy véli, hogy a deszkán töltött idő az eddigi újságolvasás és telefonnyomkodás helyett valóban hasznos időtöltés lehet nemsokára. A jövőkutató szerint 2050-re a WC-k beállhatnak az egyre okosodó eszközök sorába, és miközben az ember üríti a salakanyagot, közben komplett egészségügyi diagnosztikát kaphat a szeánsz végére.

James Wallmann víziója szerint ugyanis a jövő vécédeszkája kakilás közben

méri majd a pulzusszámot és a vérnyomást.

Ráadásul még beépített mesterséges intelligenciával is rendelkezhet, így akár egy kellemes csevejt is folytathatunk állapotunkról a lakás legnyugisabb helyiségében, miközben a reggeli / esti rutint végezzük.

hirdetés

Ha a művelet befejezése után még pár percet képesek leszünk eltölteni egy légtérben a végtermékkel, az okosvécé kielemzi a széklet tartalmát is. Így

kiderülhet, hogy mi a helyzet a cukorszintünkkel, rendben van-e a vitamin-háztartásunk, és hogy kell-e valamit változtatni az étrendünkön.

Túl azon, hogy egy mini laboratórium kerül a lakásba, még rengeteg időt is megspórolhatunk ezekkel a vécékkel, ha valóra válnak. Mivel egy átlagos ember élete során összesen három évet tölt a vécén kuporogva, jelentős időt szabadíthat fel, ha a tevékenység közben kapott eredményekkel dolgozhat a háziorvosa, és nem kell ezért még külön mintákat is adni a kórházban.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Itt a világmentő műanyag, ami lebomlik és újrahasznosítható

A speciális fólia 'ereje' használatkor változatlan. Viszont 3 hónap múlva már nem is műanyagról van szó, hanem a természetben előforduló baktériumok és gombák számára emészthető tápanyagról.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. február 25.


hirdetés

Már eddig is ismertük az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, sőt, hallottunk már a lebomló műanyagról is. Ám eddig ismeretlen volt az a fólia, amellyel gyakorlatilag nem tudunk hibázni, ha fontos számunkra a környezetünk.

A legújabb német fejlesztésnek köszönhetően megszületett az újrahasznosítható fólia, amely egyúttal biológiailag valóban lebomló. Olyannyira, hogy még szabad szemmel nem látható mikroműanyag sem marad hátra szétszóródva.

Bizonyos idő után ugyanis átalakul olyan anyaggá, amely a természetben lévő baktériumok számára tápanyagként szolgál, így a műanyag fólia után nem marad hátra más csak víz és szén-dioxid. Ráadásul a speciális tulajdonságai ellenére ugyanolyan erős a fólia, mint “hagyományos” társai.

A részletekről a különleges csomagolóanyagot kifejlesztő Manupackaging magyarországi ügyvezetőjével beszéltünk.

"A legjobb és legpraktikusabb a csomagolóanyagok esetében egyértelműen az, ha csökkentjük a felhasználásukat és gondoskodunk azok újrahasznosításáról, újrafelhasználásáról" - magyarázza a Manupackaging Magyarország ügyvezetője.

hirdetés

A németországi anyavállalat 50 éve foglalkozik csomagolóanyagokkal, a világ egyik legnagyobb gyártójának számít, jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal. Arató Gábor szerint "előfordulhat olyan eset, amikor valamiért mégsem kerül újrahasznosításra a csomagolóanyag. Ilyenkor lehet fontos, hogy az adott műanyag valóban, azaz molekuláiban is lebomló legyen. Erre eddig nem volt példa" - mondja a szakember rögtön hozzátéve azt is, hogy sok technológiával és megoldással kapcsolatban téves meghatározások és fogalmak keringenek. Így aztán nehéz is tisztán látni azt, hogy valójában mi a legjobb a környezetünk számára.

Valóban könnyű zavarba esni, ha a nagykereskedelmet, a logisztikát és az ipart kiszolgáló, környezetet kímélő csomagolóanyagot keresünk. Ugyan van, amire azt mondják, hogy lebomlik, ám ezzel szemben a helyzet az, hogy csak szabad szemmel nem látható, apró darabokra hullik szét, amelyek ugyanúgy hosszú éveken, akár évszázadokon keresztül megmaradnak a környezetben szétszóródva.

Létezik komposztálhatónak mondott műanyag is, amellyel kapcsolatban könnyen azt hihetnénk, hogy a földre hullva csak idő kérdése, hogy az enyészetté váljon. Lebomlik, ez igaz, de ehhez speciális körülmények - UV fény és hőmérséklet - szükséges, ezek nélkül pedig csupán ugyanolyan hétköznapi szemét, mint bármelyik másik. Továbbá a korábban már ismert lebomló fóliákkal az volt a probléma, ha véletlenül újrahasznosítás láncába került, akkor a lebomló tulajdonsága miatt tönkretette az amúgy visszagyűjtött, nem lebomló fólia alapanyag-tulajdonságát is.

"Ezért izgalmas a Manunature strech-fólia, amely teljes mértékben újrahasznosítható, ám ha mégis hulladékként végzi, akkor legkevesebb 3, legfeljebb 24 hónap alatt biológiailag lebomlik. Ezzel a két tulajdonsággal korábban egyetlen csomagolóanyag sem bírt"

- magyarázza Arató Gábor. Hozzátéve, hogy a speciális fólia “ereje” változatlan, azaz ugyanúgy alkalmas több tonnányi áru egyben tartására a raklapokon. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a valódi megoldást az újrahasznosítás jelenti. “Elsődleges célunk a visszaforgatás, azonban ha a hulladék gondatlan kezelése miatt a természetbe kerülnének a csomagolóanyagok, biztosítanunk kell, hogy ott ne okozzon károkat”.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Hannah_Critchlow.jpg

Befolyásolja az agyműködés a jövőnket? - evolúció-biológus, agykutató és sci-fi író is van a 2020-as Brain Bar fellépői között

Hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten Brain Bar fesztivált, ahol évről évre az emberiség jövőjének legfontosabb kérdéseit boncolgatják.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A hit vagy a tudomány a túlélés kulcsa? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal?

Az ehhez hasonló nyomasztó kérdésekre próbálnak választ adni a 2020-as Brain Bar most bejelentett fellépői.

A hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki szerint

az emberi faj sikerének fontos része a vallásos hit, mely közös kulturális alapot teremt a túléléshez.

Létezik-e szabad akarat? Dr. Hannah Critchlow (lásd a címfotón) fiatal agykutató a neuronok rendszerét vizsgálva jutott arra, hogy az emberi sors nem is olyan kiszámíthatatlan. Vajon hányadrészét teszi ki végzetünknek a biológiai felépítésünk, és hogyan befolyásolja az agyműködés a jövőnket?

hirdetés

A történelem során nem csak a sci-fi műfaj merített ihletet a tudományos felfedezésekből és az új találmányokból.

Nemegyszer maguk a tudományos-fantasztikus szerzők formálták egy-egy technológia alakulását.

Eliot Peper népszerű amerikai sci-fi író egyenesen Kaliforniából látogat hazánkba, hogy bemutassa a Brain Bar közönségének, miként képes az irodalom megjósolni a jövőt.

Jentetics Kinga a PublishDrive alapítójaként új életet lehel a könyvkiadásba. Szakdolgozatát szerette volna digitálisan is megjelentetni, de olyan akadályokba ütközött, hogy saját vállalkozást kellett létrehoznia a megoldás érdekében. Most egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, e-bookokat forgalmazó cég élén áll. Előadásában elárulja, hogyan lehet megreformálni a legősibb iparágakat.

A magyar-kanadai Tom Szaky célja az ember által termelt szemét radikális csökkentése, de nem éri be ennyivel: vállalkozása, a TerraCycle kifejezetten hulladékból állít elő új termékeket.

Üzenete, hogy a szemétre ne feleslegként, hanem lehetőségként tekintsenek az emberek.

Szerinte az újrahasznosítást üzleti alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a nagyobb cégek is belemenjenek a játékba, ezzel megmentve a bolygót.

Jegyek és tovább infomációk a BarinBar honlapján

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
surena-irani-robot.jpg

Fúrni, írni és szelfizni is tud egy újabb emberszerű robot, aminek remek egyensúlyérzéke is van

A Surena IV nevű modellt úgy tervezték, hogy tudjon reagálni a környezetére, így például az ember mozdulatait is le tudja másolni, és egyenetlen talajon is tud menni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Egyre több olyan robotot terveznek manapság, amelyek egyre inkább hasonlítanak az emberekre külsőre és "belsőre" is, azaz már olyan képességekkel is rendelkeznek, amelyekre mi képesek vagyunk.

A Teheráni Egyetemen évek óta fejlesztenek humanoid robotokat. Az elsőt még egy évtizede mutatták be, annak a Surena nevet adták, azóta pedig már három újabb verzióját is megalkották.

Most leplezték le a legújabb fejlesztésüket, a Surena IV-et, ami sokkal többet tud már, mint elődei.

A járás, a beszéd és a tárgyak megfogása és megtartása már gyerekjáték számára. Tud például villanyfúróval fúrni, utánozni egy ember mozdulatait, sőt mivel igazi 21. századi robot, még szelfizik is!

A modellnek kiváló az egyensúlyérzéke is, ezt is bizonyította abban a videóban, amit nemrég tettek közzé róla a YouTube-on.

hirdetés

A robotot egy 50 fős kutatócsapat hozta létre négy év alatt. A vezető kutató elmondta, hogy elsősorban arra törekedtek, hogy Surena minél szorosabb kapcsolatot alakíthasson ki a környezetével.

Jobb kézügyességgel és jobb helyzetfelismerő képességgel látták el, a talpán található erőérzékelők pedig abban segítik, hogy az egyenetlen felületeken is tudjon lépkedni. Fürgébb is lett az elődeinél, hiszen míg azok csak 0,3 km/h-val tudtak menni, addig a Surena IV már 0,7 km/-s sebességgel gyalogol.

A kutatócsoportot vezető professzor minél több nemzetközi konferenciára és kereskedelmi kiállításra szeretné elvinni a robotot, hogy megismerje a világ. Reményeik szerint a Surenát jövőben minél több területen hasznosíthatják majd.

Forrás: IEEE Spectrum

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
KUKA_Industrial_Robots_IR.jpg

A robotizálást bevezető cégeknél egyre többen dolgoznak, a lemaradóknál egyre kevesebben

Egy új kutatás azt vizsgálta, összességében hogyan hatnak a robotok a munkahelyek számára. Nem lett túl biztató a végeredmény.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. február 26.


hirdetés

A bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói arra voltak kíváncsiak, mennyire megalapozottak a robotokkal kapcsolatos félelmek, tényleg elveszik-e a robotok az emberek munkáját. Hogy erre a kérdésre választ kapjanak, több mint 55 ezer francia ipari cég adatait elemezték. Elsősorban azt vizsgálták, hogyan változott a termelékenység és a munkaerő nagysága azokban a gyárakban, ahol 2010 és 2015 között robotokat vásároltak. Eredményeikről a New Scientist számolt be.

A Daren Acemoglu vezette csapat megállapította, hogy

a robotok alkalmazásának 20%-os növekedése a szektor egészében a munkaerő 3,2%-os csökkenését okozta.

Az adatokból az is kiderült, hogy a felmért cégeknek mindössze 1%-a vásárolt robotokat – igaz, hogy ennél az 589 cégnél dolgozik a gyári munkások ötöde Franciaországban.

Ami viszont meglepő: a robotokat vásárló cégeknél nemhogy csökkent volna, hanem nőtt az alkalmazottak száma.

hirdetés

Az automatizálás köveztkeztében a futószalagok mellett ugyan kevesebben dolgoznak, de mivel ezek a cégek átlagosan 20%-kal növelték értéküket, volt elég forrásuk ahhoz, hogy más területeken növekedjenek. Így jellemzően az értékesítésre sokkal nagyobb energiát fordíthattak, és összességében a felvett emberek száma meghaladta azokét, akiket elküldtek.

Hogy akkor mi okozta az iparág egészében mégis a csökkenést?

Az, hogy hogy a robotokba nem fektető konkurens cégek egyre nehezebb helyzetbe kerültek, és tömeges elbocsátásokra kényszerültek.

Nem voltak képesek versenyezni az automatizált gyárakban egyre olcsóbban előállított termékekkel.

A kutatók hasonló eredményekre jutottak az amerikai ipari robotizáció hatásaival kapcsolatban. Összességében ott is kevesebb munkahely jött létre, mint amennyi a robotok miatt megszűnt.

Acemoglu szerint általánosságban elmondható, hogy automatizáció összességében mindig csökkenti a munkahelyek számát az iparban.

Az MIT szakértői erre számítanak a jövőben is. Szerintük nem várható, hogy az ipari forradalomhoz hasonlóan az új munkahelyek száma ellensúlyozza majd a megszűnő régiekét.

Franciaországban egyébként különösen az autóiparban erős a robotizáció. A Le Point által ismertetett legfrissebb adatok szerint 1000 alkalmazottra már 148 robot jut, több mint az Egyesült Államokban (136) vagy Németországban (120).

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!