hirdetés
harta-kikoto-holttest-duna-1000x676.jpg

A Hartánál talált holttest egy gabonaszállító uszály sodronykötelében akadt fenn

Az áldozat egy dél-koreai férfi, akit a múlt héten történt hajóbaleset után sodort el a Duna egészen odáig.
Fotók: Zsiga Ferenc/KALOhírek.hu - szmo.hu
2019. június 03.


hirdetés

Új információk derültek ki a Hartánál talált holttesttel kapcsolatban.

Ahogy azt korábban megírtuk, a múlt szerdán történt halálos hajóbaleset miatt több, a Hableány hajón utazó utas is elmerülhetett a Dunában, őket eltűntként keresik.

Korábban két holttestet a Lánchíd és az Erzsébet híd között, kettőt a Nemzeti Színház közelében, kettőt a Kopaszi-gátnál, egyet pedig Budatéténynél emeltek ki a folyóból.

A rendőrség korábban már közzétett egy térképet, amin bejelölték az áldozatok megtalálásának pontos helyeit.

FRISSÍTÉS: Azonosították a halálos hajóbaleset kilencedik áldozatát, testét a Margit hídnál találták meg.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
atlantic-3757677_960_720.jpg

A klímaváltozás miatt új sziget jelent meg az Atlanti-óceánban

Az elkövetkező 10-100 évben további kisebb szigetek megjelenése várható a Spitzbergákon.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 08.



A gleccserek olvadása nyomán új sziget született a Spitzbergákon - írja az MTI. Miután a nyár folyamán elolvadt a jég, a Brageneset-félszigetről kiderült, hogy önálló szigetet alkot - mondta el az NRK norvég köztévében Anders Skoglund, a földrajzi változást felfedező topográfus, a tromsői Norvég Sarkkutató Intézet munkatársa.

A nyáron készült műholdas felvételeken világosan látszik, hogy a gleccser eltűnése óta egy kék csík - a tenger - választja el az eddig félszigetnek hitt földdarabot a szigetcsoport északkeleti részén, ahol a térképészeti munkákat végző kutatóállomás is működik.

Eddig is előfordult, hogy aprócska szigetek maradtak hátra a visszavonuló jégmezők után, de a Brageneset a maga 10 négyzetkilométeres területével egészen kivételes eset.

Geir Moholdt, az intézet gleccserkutatója szerint miután a szigetcsoporton általános jelenség a gleccserek zsugorodása, az elkövetkező 10-100 évben további kisebb szigetek megjelenése várható a Spitzbergákon (más néven: Svalbard-szigeteken).

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Download-1.jpg

Azonos neműek örökbefogadási jogáról és új drogpolitikáról is beszélt Orbán Viktor Kötcsén

Az Index információi szerint a miniszterelnök több területen is változtatásokra készül az önkormányzati választás után.
Kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs - szmo.hu
2019. szeptember 08.



Orbán Viktor a Kötcsén, zárt körben elmondott beszédében utalt arra, hogy az azonos nemű párok örökbefogadását és a drogfogyasztást illetően változtatásokra készül – írja az Index.

Az Orbán-beszéd központjában a nemzetépítés stratégiája állt, ennek részeként beszélt arról, hogy a magyar gazdaság fejlődését ki kell terjeszteni a teljes Kárpát-medencére, és a határon túli magyarok helyzetét is javítani kell. Ezt azonban úgy kell megtenni, hogy azzal ne generáljunk vitát a szomszédainkkal.

A tudósítás szerint az is elhangzott, hogy az októberi önkormányzati választások után két területen tervez változtatni a kormány: az egyik az azonos nemű párok örökbefogadási joga, a másik a drogfogyasztással kapcsolatos jogi szabályozás.

A beszédében állítólag szó volt arról is, hogy bár szövetségesei, Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter és Hans-Christian Strache volt osztrák alkancellár egyelőre nem állnak túl fényesen, ám Orbán reményei szerint hamarosan ebben is (leginkább Salvininél) fordulat állhat be és meglehet a régóta várt áttörése az általa "nemzeti erőknek" nevezett politikai pártoknál.

A miniszterelnök azért beszélt teljes Közép-Európa újjáépítéséről, mert így szerinte érdekeltté lehet tenni a szomszédos országokat. Például hogy a románok a Budapest-Kolozsvár vonatban nekik is hasznos lehetőséget lássanak.

Orbán a nemzetépítés körébe sorolta azt a konkrét tervet is, hogy 2022-re

minden autópályát kiépítenek az országhatárig. Vagyis így még gyorsabb lesz majd az összeköttetés a határon túli területek magyarságával.

A 2022-es választásokkal kapcsolatban annyit mondott a Fidesz esélyeiről, hogy „nem az a fontos, milyen nagy a kutya, hanem hogy milyen harciasság van a kutyában”. Vagyis vélhetően marad harcias kommunikáció.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
konvoj.jpg

Újra katonai konvojok vonulnak a magyar utakon hétfőn, alig két héttel a halálos tömegbaleset után

Közzétették, pontosan milyen útvonalakon haladnak majd.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 08.



Nemzetközi gyakorlatra készül a Magyar Honvédség ismét – ezt közölte a honvédelmi tárca.

A felkészülés ideje alatt szeptember 9-én, hétfőn katonai járművekből álló menetoszlop fog közlekedni az alábbi útvonalakon:

Útvonalak

Hajdúhadház, Vay Ádám Kiképző Bázis 2. telephely

4 sz. főút

354 sz. főút

M35 autópálya

47 sz. főút

Berettyóújfalu

Szeghalom

Hódmezővásárhely

M43 – Sándorfalvi út

Sándorfalva

Atkai holtág

A Magyar Honvédség arra kéri a járművezetőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a menetoszlopokat, és segítsék azok biztonságos és folyamatos áthaladását.

Korábban mi is írtunk arról a katonai konvojról, amely balesetet szenvedett az M7-es autópályán. A balesetben egy katona életét vesztette.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
30212411048_2a1d7200e2_b.jpg

Wired: Tévúton jár a világ legdrágább mesterséges intelligencia kutatása?

A lap szerint egyáltalán nem biztos, hogy a megerősítő mélytanulás hozza el a nagy áttörést, hiába költöttek rá eddig dollármilliárdokat a Google tulajdonosai.
G. N. L. - szmo.hu
2019. szeptember 08.



A DeepMind, amely ma a világ legnagyobb mesterséges intelligenciákat fejlesztő cége, a tavalyi évet 572 millió dolláros (172,5 milliárd forintos) veszteséggel zárta.

Az elmúlt három évben pedig a veszteség meghaladta az egymilliárd dollárt, ami azért már Google-léptékben is hatalmas összeg.

A DeepMind tulajdonosa ugyanis a Google anyavállalata, az Alphabet.

Ők eddig közel kétmilliárd dollárt fektetettek abba, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen a DeepMind rendszere. Ehhez képest tavaly csak 125 millió dollár bevételük származott belőle, ráadásul ennek egy része is az Alphabeten belülről érkezett, ugyanis a mesterséges intelligenciát használták arra, hogy csökkentsék a Google-szerverek hűtésének áramköltségét.

A nem túl rózsás üzleti adatok kapcsán a Wired felteszi a kérdést, vajon a DeepMind tudományos értelemben jó úton halad-e? A szaklap szerint van ok a kételkedésre.

A DeepMind szinte mindent egy lapra tett fel, a megerősítő mélytanulásra.

Ez a technika kombinálja a mélytanulást, amelyet elsősorban a rendszerek felismerésére használnak, és a megerősítő tanulást, amely jutalomjelzésekre épül.

2013-ban hatalmas visszhangot keltett egy DeepMind tanulmány, ami bemutatta, miként lehetséges egy neurális hálózati rendszert úgy kiképezni, hogy bizonyos videójátékokat, például a Breakout-ot vagy a Space Invaders-t jobban játsszon, mint az ember. Erre a tanulmányra figyelhetett fel a Google is, amely 2014 januárjában megvásárolta a céget. A további fejlesztések vezettek a DeepMind Go- és Starcraft-győzelmeihez.

VIDEÓ: a DeepMind Strarcraft bemutatója

Mára azonban kiderült, a megerősítő mélytanulás csak jól körülhatárolt, kevés meglepetést tartogató környezetben megbízható

- állítja a Wired cikkének szerzője, Gary Marcus, aki Ernest Davissel közösen könyvet írt a témáról.

A baj szerinte az, hogy már apró változtatások is erősen ronthatják az eredményességet. A Go táblája és szabályai nem változtak 2000 éve, a Breakoutban viszont már a paddle néhány pixeles felnagyítása problémát okoz. Ugyanez a helyzet a Starcarfttal, ahol ahhoz, hogy át lehessen alakítani a figurákat, teljesen elölről kell kezdeni a rendszer betanítását. Márpedig a valóságban a körülmények és a szabályok gyorsan változhatnak.

Bizonyos értelemben a megerősítő mélytanulás egyfajta felturbózott memorizálás: ezek a rendszerek hihetetlen teljesítményre képesek, de csak halványan értik, hogy mit csinálnak.

- állítja Gary Marcus.

Ráadásul a betanításukhoz óriási mennyiségű adat kell, például több millió saját Go-játszma, sokkal több, mint amennyire egy embernek szüksége lenne ahhoz, hogy világklasszis legyen.

Egyelőre úgy tűnik, hiába fűztek nagy reményeket ahhoz is, hogy a megerősítő mély tanulást orvosi célokra használják.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x