hirdetés
hh-1.jpg

A Google bevallotta, hogy titokban figyelte az Androidosok tartózkodási helyét

Hiába tiltották le a telefonjukban a helyazonosítást, az továbbra is működött.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. november 28.


hirdetés

Beismerte a Google, hogy lekövette androidos felhasználóit, annak ellenére, hogy kikapcsolták a GPS-funkciót a telefonjukon. A 24.hu arról számol be, a keresőóriás január óta használja a bázisállomás-azonosítókon alapuló helymeghatározást, azaz a mobilok begyűjtik a közelben lévő adótornyok cellainformációit (Cell ID), amiket titkosítva továbbítanak a Google felé, amint internetre csatlakoznak. Ezek ismeretében nagyságrendileg behatárolható a készülék tulajdonosának tartózkodási helye, sőt mozgása is.

Ezt még az sem akadályozza, ha kiveszik a telefonból a SIM-kártyát.

A felhasználók titkos lekövetéseire korábban is volt már példa, korábban például Dániában fedezték fel, hogy az Angry Birds vagy a Candy Crush is beazonosítja a geolokációt. Nem olyan rég ráadásul arról is beszámoltunk, hogy az Androidos telefonok felveszik a beszélgetéseinket, mármint azokat, amiket nem a telefonba intézünk.

hirdetés

Címkép: Pixabay


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
21930218-7766123-image-a-58_1575684217828.jpg

Majom-disznó hibridek születtek Kínában

Ez lehet az orvostudomány jövője, ugyanakkor sok tudós aggódik is amiatt, hová vezethet a kísérletezés.
Kép forrása: State Key Laboratory of Stem Cell and Reproductive Biology - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.

A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.

hirdetés

A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.

A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.

Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.

A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:

"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."


KÖVESS MINKET:





hirdetés
robot.png

730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok

A kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. december 08.


hirdetés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.

Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak

– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.

hirdetés

Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.

A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.

A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.

A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.

A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).

A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
repulo-auto-1000x647.jpg

2021-ben indulhat útjára a világ első repülő autója, ami 320-szal képes hasítani a levegőben

A kétüléses autó 230 lóerős, benzinnel működik, és kocsira és repülőre szóló jogosítvánnyal lehet csak vezetni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 04.


hirdetés

A jövő egyik meghatározó közlekedési eszköze lehet a repülő autó, amely a levegőben és a szárazföldön is képes közlekedni.

Az utóbbi évtizedben több gyártó is tervezett ilyet, nyilvánosságra is hozták a terveket, ám kedden az Egyesült Államokban már be is mutatták az első modellt.

A Pioneer repülő személyautója (roviden PAL-V) szénszálból, titánból és alumíniumból készül, 600 kg a súlya és olyan propellerekkel van felszerelve, amikkel akár 3800 méteres magasságban is lehet repülni, de "vissza is húzhatóak", ha szárazföldön akar közlekedni vele a sofőr.

Benzinnel működik, 230 lóerős, négyhengeres motorral és három kerékkel rendelkezik. Alig 10 perc alatt képes átalakulni girokopterré, vagyis átállni repülő módra, és 8 másodperc alatt gyorsul fel 96 km/h-ra. 160 méteres "futópályára" van szüksége ahhoz, hogy fel tudjon szállni, és csak 30 méteres útra a leszálláshoz.

hirdetés

Levegőben 320 km/-val is tud hasítani, a földön pedig 160 km/h-s végsebességre képes.

A járművet hasonlóan lehet vezetni, mint egy motort, a sofőrnek egy vezérlőkarral kell irányítani. A vezetéséhez nemcsak autóra, de repülőre szóló jogosítvány is szükséges.

A kétüléses holland autó már a gyártási fázisban van, darabját 600 ezer dollárért (180 millió forint) árulják. Eddig már 70 előrendelést adtak le rá, az első darab pedig 2021-ben indulhat útjára.

Később építenek majd egy olcsóbb modellt is, ami Pal-V Liberty Sport névre hallgat majd, és "csak" 335 ezer dollárba (100 millió forint) kerül.

Robert Dinemanse ügyvezető igazgató korábban elmondta, hogy évekig dolgoztak azon, hogy legyőzzék a műszaki kihívásokat, és olyan innovatív, repülni is képes autót alkossanak, amely megfelel minden biztonsági előírásnak.

"A repülő autók már sok filmben megjelentek, de a következő években már a valóságban is elérhetőek lesznek"

- mondta az Associated Pressnek.

Forrás: Daily Mail


KÖVESS MINKET:






hirdetés
tudos-kutato-pexels.jpeg

Előre nem látott mutációkat okozhatott a génszerkesztés kínai babáknál

A két kínai baba génjeit még embrió állapotukban módosították azért, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben. Egy most megjelent tanulmány szerint viszont nem tartották be az etikai és tudományos normákat a kutatás során.
MTI, Címkép illusztráció: Pexels - szmo.hu
2019. december 05.


hirdetés

Előre nem látott génmutációkat okozhatott a génszerkesztés annál a tavaly született két kínai babánál, akinek a génjeit még embrió állapotukban módosították, hogy ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben - közölték kutatók az után, hogy először tették közzé a kínai tudományos kutatásról készült tanulmányt.

A tanulmány egyes részeit az MIT Technology Review tudományos folyóirat tette közzé azzal a céllal, hogy bemutassa, Ho Csian-kuj biofizikus nem tartotta be az etikai és tudományos normákat, amikor létrehozta az ikreket, Lulát és Nanát, akiknek születése 2018 végén megrázta a tudományos világot - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

hirdetés

A kínai kutató azt állította akkor, hogy ezzel az orvosi áttöréssel uralni lehet a HIV-járványt, az azonban nem volt nyilvánvaló, hogy sikeres volt-e a beavatkozás eredeti szándéka, hogy a babák ellenállók legyenek a HIV-vírussal szemben.

Az emberek egy kicsiny része ezzel az immunitással születik, mivel a CCR5 génjükben van egy mutáció. A kínai kutató azt állította, hogy ez volt az a gén, amelyet megcélzott a CRISPR/CAS9 elnevezésű genetikai olló használatával.

"Az aktuális adatok nyilvánvaló félremagyarázása az az állítás, hogy reprodukálták az uralkodó CCR5 variánst, és ezt csak egyetlen kifejezéssel lehet leírni: szándékos hazugság"

- közöltet Fyodor Urnov, a berkeleyi székhelyű Kaliforniai Egyetem génszerkesztési tudósa a tudományos folyóirattal.

"A tanulmány megmutatja, hogy a kutatócsoportnak nem sikerült reprodukálnia a CCR5 mutációt"- hangoztatta.

A kutatócsoport ugyan a megfelelő gént célozta meg, de nem tudta replikálni a CCR5 variánst, helyette újakat szerkesztettek, amelyeknek hatásai nem világosak.

A kutatók szerint a CRISPR még nem tökéletes eszköz, mivel nem kívánatos vagy a célnak nem megfelelő géneket hozhat létre, ezért igen ellentmondásos a használata embernél.

Az etikai aggodalmak közé sorolták a szakemberek, hogy a gyermekek szülei rossz okok alapján vettek részt a tudományos kutatásban. A férfi HIV-pozitív volt, ami Kínában jelentős társadalmi megbélyegzéssel jár, és emiatt szinte soha nem lehet mesterséges megtermékenyítés részese, holott van egy jól ismert technika, a "spermamosás", amellyel megelőzhető, hogy a fertőzés átkerüljön a még meg nem született gyermekre.

Ez motiválta őket abban, hogy részt vegyenek a kísérletben, annak ellenére, hogy gyermekeiket nagy kockázatnak tették ki - mondta Jeanne O'Brien reprodukciós endokrinológus tudományos folyóiratnak.

Ho megpróbálta tanulmányát megjelentetni neves tudományos folyóiratokban, mint a NATure vagy a JAMA, de egyik sem adta ki.


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!