hirdetés
ferenciek-tere-1939_fortepan_gali.jpg

A fővárosi közlekedés Trianonjától a biciklis Budapestig

A Magyar Kerékpárklub szervezésében rendezett A kerékpározás elmúlt 100 és következő 10 éve című előadáson és vitaesten a részt vevő felek üdítően sok mindenben egyetértettek. Ha az est résztvevőin múlna, Budapest egy szuperül biciklizhető, élhető város lenne 2030-ra. Ahogy ez a régmúltban is így volt.
Címkép: Ferenciek tere, 1939; forrás: Gali / Fortepan - szmo.hu
2020. július 01.


hirdetés

Amszterdam és Koppenhága. Ezt a két példát említette Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) főigazgató-helyettese, amikor a leginkább bringásbarát városokról beszélt. Valószínűleg ma kevesen gondolnák, hogy egykor (legfőképp a '30-as években) Budapest is igazi biciklis paradicsomnak számított, egy cseppet sem voltunk elmaradva bármely nyugati nagyvárostól. Zsigmond egy 1932-es téli(!) adatot idézve elmondta: egy átlagos napon a Ferenc József (ma: Szabadság-) hidat naponta 2500 kerékpáros használta, de a Nyugati tér mellett is több mint napi 3000 autós haladt át. Nyári hónapokon értelemszerűen ez a szám még magasabb volt.

1932 és 1939 között megduplázódott a városi kerékpárhasználók száma, egy 1938-as adat szerint a budapestiek 37 százaléka használta napi szinten a biciklit a közlekedésben.

Konfliktusok persze így is akadtak, de ezek nem a mostanság jól ismert biciklis-autós tengelyen mozogtak, sokkal inkább a mai városlakó számára furcsának ható biciklis kontra tömegközlekedés ellentét volt a jellemző. A fő ok, hogy az olcsó, gyors és nem is feltétlenül kényelmetlen városi kerékpározás nagyon komoly vetélytársa volt az állam által fenntartott Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságnak, a legendás "Beszkártnak". Azonban sújthatták akár kezdetben komoly, 10 koronás (mai áron kb. 35 ezer forintos!) adóval, vagy tilthatták ki a város bizonyos részeiről, a bicikli utat tört magának, és a második világháború előtti közlekedés szerves részévé vált.

A budapesti kerékpározás nagy csapása - ahogy Zsigmond Gábor fogalmazott, a fővárosi közlekedés Trianonja - a szocialista, szovjet típusú közlekedéspolitika megjelenése volt.

hirdetés

Ez nagyon röviden annyit jelentett, hogy a felszínen biztosítani kell a zavartalan autós és buszközlekedést, akár olyan, városi autópályáknak is beillő utakon, mint a Rákóczi út. A villamosvonalak közül is számosat megszüntettek, a kötöttpályás közlekedést, akárcsak a gyalogos átkelést (lásd: aluljárók) igyekeztek a föld alá szorítani. Teljesen természetes, hogy ilyen modellbe nem illett bele a kerékpározás mint közlekedési forma, amit a belső városrészekből a '60-as, '70-es években egyre jobban kiszorítottak, tiltottak.

Jellemző, hogy az 1930-as években elkészült Horthy Miklós (ma: Petőfi) és az ekkoriban épülő, de csak 1950-re elkészült Árpád (egy ideig: Sztálin) hídra is terveztek kerékpársávot, ami az előbbi helyen meg is valósult. A szocializmus időszakában elkészült híd terveiről azonban az évek "letörölték" a bringasávot, amivel az 1984-es kibővítéskor sem számoltak. A biciklit főleg vidéken, a fővároson belül pedig elsősorban a külvárosokban és az újonnan épült lakótelepek környékén használták előszeretettel.

A budapesti kerékpárközlekedést tehát a kilencvenes években kellett (volna) újjáépíteni, ráadásul jó negyven év "bringacsendje" után. Nem csoda tehát, hogy sokaknak még mindig idegen a városban bringázás ötlete. És

szinte a nulláról kell kezdeni a magyarázatát annak, hogy ez nem afféle bolond hóbort, sőt mára nem is egy szubkultúra úri huncutsága, hanem a városi közlekedés szerves és integráns része - kellene, hogy legyen.

Az áhított 10 százalék

Ebben az est második programpontjaként szakmai vitára leültetett szereplők is maximálisan egyetértettek. Így nem is beszélhetünk igazi vitáról, hiszen kevés dolog volt, amiben ne lett volna egyetértés Balogh Samu várostervező, Karácsony Gergely kabinetfőnöke, Kürti Gábor "Kükü", a Magyar Kerékpárosklub (MK) elnöke és Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója között. Lényegében csak a súlypontokban volt némi eltérés, a probléma gyökerét és a megoldás körvonalait is hasonlóan látják.

A második rész elnevezése a budapesti kerékpározás következő 10 évére, azaz a 2030-ig tartó időszakra vonatkozott. Abban szintén nem volt vita a szereplők között, hogy erre az időszakra a 10 százalék volna az ideális szám, ami a rendszeresen kerékpárt használó közlekedőket jelenti. (Megjegyzendő, hogy bizonyos időszakokban, főképp tavaszi, nyári vagy koraőszi napokon, illetve a közelmúltban a koronavírus miatti karantén idején ez a szám néhány napon jóval magasabb is volt.)

Ez a szám azonban nem érhető el, ha alapvető bicikliutak hiányoznak. Kürti szerint ilyen például a külső Üllői vagy a Soroksári út szakasza. Balogh ugyanakkor hozzátette, hogy már tervezik a belsőbb városrészek bringasávjainak felfestését. Példaként a Baross utca (azóta el is kezdett) biciklisbarátabbá tételét említette, aminek köszönhetően tulajdonképpen (a viszonylag jól bringázható Szabadság híddal együtt) összefüggő kerékpárút jön létre Kelenföld és Kőbánya között. Vitézy pedig arról beszélt, hogy állami beruházás keretében bicikliút fog vezetni az újonnan épülő Galvani hídhoz vagy például a Ferihegyi gyorsforgalmi úthoz is.

Manapság forró téma a Lánchíd felújítása. Különösen érdekes lehet, ha egy asztalhoz ül a témában egy kormányhoz közeli szervezet (BFK) vezetője, illetve a fővárost és egy civil szervezetet (MK) képviselő szakértő. Érdekes módon azonban itt sem volt vita a felek között. Azon túl, hogy mindannyian a híd mihamarabbi felújításában gondolkoznak, tulajdonképpen abban is egyetértettek, hogy renoválás mellett forgalomcsillapításban is gondolkodni kell.

Vitézy Dávid szerint, ha a Lánchíd lezárásának nagyjából 18 hónapja azt mutatja, hogy az autósok nagyobb gond nélkül megoldják az útvonal pótlását, érdemes elgondolkodni azon, hogy a hidat autóforgalom nélküli, kerékpáros-gyalogos-tömegközlekedési útnak hagyják meg.

Az egykori BKK-vezér a Széchenyi teret és környékét is radikálisan átalakítaná, megközelíthetővé téve például a tér közepén található nagy zöldterületet.

Megkerülhetetlen volt természetesen az új, nagykörúti bringasáv kérdése is. Kürti Gábor elmondta, öröm volt megélnie, hogy hosszú évek után a kerékpárosklubnak végre nem kellett centiről centire alkudozni a fővárossal, sőt a kapott eredmény még több is lett, mint amit ő elképzelt volna. Az útvonal biciklis számaival mindannyian elégedettek (most 1500-an használják a sávot, a cél a július végi 3000-es szám volna), de Vitézy máshogy, a parkoló autók terhére oldotta volna meg a kerékpározást, 2X2 sávosnak hagyva meg a körutat. Szerinte ezzel egy olyan koncepció jött volna létre, mint a Kiskörút esetében, ahol a helyi kereskedelemnek és vendéglátásnak is jót tett a parkolók megszüntetése. Balogh Samu még nem tudta megmondani, hogy szeptember után is marad-e a mostani rendszer, mindenesetre

ha állandósulna a Nagykörút biciklis sávja, akkor is komoly átalakításokra és felújításokra lesz szükség.

Vitézy egyébként hozzátette még, hogy nagyon örülne, ha a Rákóczi út közlekedési szellemisége is alapvetően megváltozna.

A cikk a következő oldalon folytatódik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
keziarena-1.jpg

Megjelentek a látványtervek: ilyen lesz a Népligetnél épülő kézilabdacsarnok

A 20 ezres befogadóképességű arénát jövőre adják át.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

"Most még csak képek, jövőre valóság – íme Európa legnagyobb kézilabda arénájának látványterve" – ezzel a kommentárral tette közzé Facebook-oldalán Kocsis Máté, a Kézilabda Szövetség elnöke az alábbi fotókat.

A csarnok 20 022 fő befogadására alkalmas és a 2022-es férfi kézilabda Eb-re készül.

"A Magyar Kézilabda Szövetség büszke rá, hogy a sportág világszínvonalú otthont kap, de nem csak a kézilabda szurkolói örülhetnek, ugyanis az aréna nagy koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz, mindemellett pedig az összes létező teremsportág számára is megfelelő szabványokkal rendelkezik, ide értve például a kosár- és röplabdát, a jégkorongot, teniszt, és korcsolyát, de még bizonyos lovas és motoros versenyeket is"

– írja Kocsis.

A Portfolio cikkéből kiderül, hogy a mintegy 78 milliárd forintba kerülő csarnokot a Market Építő Zrt. építi.

hirdetés

A pontos helyszín a népligeti buszpályaudvar mögötti terület, a Gyáli út és az Üllői út között. A fejlesztést a kormány már korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította.

Íme a látványtervek:

További látványtervekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
lanchid_pixabay.jpg

Lezárják a Lánchidat szombat éjjel

Este fél nyolctól nem lehet a hídra hajtani.
Fotó: Pixabay/Rudy and Peter Skitterians - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

Állagmegóvási munkák és egy futóverseny miatt szombat éjjel lezárják a Lánchidat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.

A közlemény szerint a hidat nem lehet használni szombaton 19.30-tól vasárnap hajnalig.

A korlátozás miatt változik a 16-os, a 105-ös, a 916-os és a 990-es buszjárat közlekedése - tették hozzá.

Az 1849-ben átadott budapesti híd egyre rosszabb állapotban van. A teljeskörű felújítása jövő tavasszal kezdődhet meg:

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
bringasav.jpg

Már fel is festették a legújabb biciklisávot Budapesten

A fejlesztéssel az egybefüggő nagykörúti sáv eléri a Petőfi-hidat, így a híd járdáin keresztül csatlakozik a Budán már meglévő hálózathoz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

Új kerékpáros sávot festettek fel Budapesten, a jelek szerda reggelre készültek el. A BKK a közösségi oldalán osztotta meg a hírt:

"Aki reggel végigtekert vagy végighajtott a Ferenc körúton, már biztosan látta, aki pedig nem, annak mutatjuk: a Budapest Közút munkatársai az éjjel nem pihentek, hanem felfestették a körút Üllői út felé vezető oldalán is az új bringasávot.

A fejlesztéssel az egybefüggő nagykörúti sáv eléri a Petőfi-hidat, így a híd járdáin keresztül csatlakozik a Budán már meglévő hálózathoz. A Ferenc körúton nem csökkent az autók számára biztosított 2 x 2 sáv. A parkolóhelyek egy része is megmarad, a megszűnő várakozóhelyek pótlására pedig a Közraktár utcában létesítenek új parkolósávot".

A honlapjukon a fejlesztésről azt írják: "Budapest egyik legfontosabb útvonalán, a Nagykörúton még április végén létesült ideiglenes kerékpársáv az Üllői út és a Váci út közötti 3 kilométeres szakaszon. A nagykörúti kerékpársáv forgalma mindössze néhány nap alatt elérte a több mint egy évtizede meglévő – a biciklivel közlekedők számára már jól ismert és gyakran használt – Múzeum körúti biciklisáv forgalmát. A friss adatok szerint naponta legalább négyezerszer haladnak rajta kerékpárral, ezzel a Nagykörút Budapest egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonalává vált.

A biciklisáv mostani meghosszabbításával még többen választhatják ezen az útvonalon autó helyett a kerékpárt, így az autóval közlekedők is jobban tudnak haladni, a nagykörút belső szakaszai pedig csendesebbé, élhetőbbé válhatnak az ott lakók, az üzletekben vásárlók és a vendéglátóhelyek számára".

hirdetés

Még több információ a Ferenc körúti bringasávról ITT


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
virag3.jpg

Így néz ki madártávlatból a virágba borult Budapest, látványos videót készített a Főkert

A legszebb helyeket mutatják meg, szuper kikapcsolódást ígér a színpompás látvány.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

Kedden egy képes beszámolóból megtudhattuk, hogy hamarosan jogszabályi tiltás lép érvénybe a glifozát nevű gyomirtó szerrel kapcsolatban Európa-szerte. Ezt a szert széles körben alkalmazták a főváros zöldfelületein is, ugyanakkor a méhekre gyakorolt negatív hatását több tanulmány is kimutatta.

Ám most egy már meglévő, de környezetbarát módszert próbálnak ki Budapesten.

Ennek lényege, hogy forró vízzel főzi meg a burkolatból kinőtt növényt, lehatol a lágyszárúak gyökérzónájáig, sterilizálja a magvakat, elpusztítja az avarban megbúvó kártevők lárváit. Hogy ez a forró víz hatékony legyen, ezért növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, amely az így szigetelt védőburok alatt 2 mp helyett 18 mp-ig marad ennyire forró, s már képes megfőzni a szöveteket. A habosított keverék a minősítése szerint biokertészetekben is használható.

Jelenleg a Városháza I. udvarának macskakövei között kinőtt gyomokon kísérletképpen próbálja ki a Főkert a módszert.

A gyomirtás mellett a virágok ültetésével is igyekeznek szebbé varázsolni a fővárost. A kertészeti cég most

hirdetés

egy látványos videót készített Budapest legszebb virágos helyeiről.

Ráadásul csupa olyan nézőpontból, ahonnan mi nem nagyon láthatjuk. Madártávlatból egészen mást mutatnak a színes virágágyások.

VIDEÓ: A virágzó Budapestért - Főkert

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!