hirdetés
SZGY.jpg

A filmtől az ötletig – Szomjas György filmnovella-kötetéről

Kultuszfilmek gyökereivel ismerkedhetünk meg a Kossuth Kiadó új könyvében.
Göbölyös N. László, Fotó: Koncz Gabriella - szmo.hu
2020. szeptember 10.


hirdetés

Régi filmbarátok még emlékeznek a Magvető Kiadó „Az ötlettől a filmig” című sorozatára, amely az 1960-as évektől számos kiváló alkotás születési folyamatát kísérte végig. Két, ma már klasszikus filmünkkel, Jancsó Miklós Szegénylegények és Kovács András Hideg napok című műveivel indult a sorozat, később megismerhettük Fábri Zoltán, Sára Sándor, Bacsó Péter és mások mozijának kulisszatitkait.

Előfordult, ha nem is túl gyakran, hogy egy-egy nagy érdeklődéssel várt filmnek a bemutatójára időzítették a forgatókönyv megjelenését, mint például a Redl ezredesét, amelyet közösen írt Szabó István és Dobai Péter. Most egy olyan könyvet tarthatunk a kezünkbe a Kossuth Kiadó jóvoltából, amelyben a 20. század utolsó felének többgenerációs kultuszfilmjeinek gyökereit ismerhetjük meg.

Szomjas György Kopaszkutya és a többi című kötete a rendező életművének legmarkánsabb játékfilmjeit idézi fel még filmnovella állapotukból. Nagy örömmel vettem a kezembe a könyvet, mert azok közé tartozom, akik egy filmet utólag is szeretnek elolvasni, szép gyűjteményem van a világ mozijából. Igaz, azoknak jelentős része vagy az elkészült film leírása, jobb esetben tartalmazzák a tervezett, de kihagyott, vagy le sem forgatott, esetleg átírt jeleneteket. Itt azonban nem erről van szó.

A filmnovellák, a Talpuk alatt fütyül a széltől A Nap utcai fiúkig megadják ugyan a későbbi film stílusát, hangulatát, sőt itt-ott – különösen a Kopaszkutyában, a Falfúróban és a Roncsfilmben – visszaköszönnek a szállóigévé vált bemondások, de a végső sztorinál sokkal fontosabb bennük a közeg, amiben játszódnak.

hirdetés

Mélyebb az egyes karakterek bemutatása, és miközben az írásban és bennünk összeáll a történet, az író-rendező munkamódszere is világossá válik, legyen az alap népi szájhagyomány, lakótelepi, kocsmai pletyka, rendőrségi tanúkihallgatás vagy bírósági jegyzőkönyv.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
KAP-RETUS-MER_2840-1-scaled.jpg

„Nekünk szerencsére a közönség a felettesünk” - Kovács András Péterrel Életed értelme című estje kapcsán beszélgettünk

KAP szerint nincs félnivalójuk a politikától. A tavaszi karantén viszont a Dumaszínházat is veszélybe sodorta. Ezen kívül beszéltünk a Comedy Centralon látható estjéről.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

– A legtöbb művész vagy híresség, ha közéleti kérdésekről kérdezzük, azzal vágja ki magát, hogy ő nem politizál. Ehhez képest kimondottan üdítő volt látni a tavaszi karantén időszak egyik „slágerét”, a Karantényeket, mely a korábbi propaganda híradó paródiák folytatása. Hogy érzed, tényleg bátorság kell ahhoz ma Magyarországon, hogy valaki politizáljon?

– Akinek ezen a téren van vesztenivalója, annak igen. Ha valaki közigazgatásban, államigazgatásban dolgozik, vagy az államtól függenek a fellépései, akkor vigyáznia kell.

Nekünk szerencsére a közönség a felettesünk. Inkább az teszi nagyon nehézzé a közéleti humort, hogy mi azt hisszük, egy focimeccsen ülünk a lelátón. A valóság viszont az, hogy még a stadionba sem engednek be, a szabályokat pedig még ők maguk sem értik, akik a pályán szaladgálnak.

Nagyon nehéz úgy viccelni, hogy az ember az igazságot lássa, és ne csak sárdobálás legyen.

– Én azt tapasztalom, a közéleti humorral kapcsolatban nagy nehézség, hogy a közönség is politikai táborokra oszlik. Te nem tapasztalod, hogy van, amin csak a közönség egyik fele nevet, vagy egyes nézők akár meg is sértődnek?

hirdetés

– Dehogynem. Egyre jobban érezhető. Van nekünk egy Duma Aktuál nevű műsorunk a Dumaszínházban, amről felvételt készítünk. Fura mód a közönség nagy része azért jön, hogy jól megkapja tőlünk a kormány,

de amikor az ellenzéki malőröket kezdjük boncolgatni akkor érezhetően lefagynak.

Pedig az is a műsor része.

– Téged, titeket mennyire tépázott meg a tavaszi leállás?

– Nagyon. Egyéni szinten, ha a fellépőket nézem, volt, akinek adott esetben használt, mert tudtunk töltekezni, pihenni. Viszont szervezeti szinten már-már a Dumaszínház léte került veszélybe.

– Sokan megosztották és olvasták a posztodat, ahol arról írtál, hogy azt hitted, koronavírusos vagy, és ez elgondolkoztatott a felelősségről. Azóta sikerült változtatnod?

– Igen, létrehoztam magam és az egész család számára egy protokollt, amit gondolkodás nélkül követünk, ha bármi tünet van, mert nem hiányzik az a fajta utólagos önmarcangolás, ami akkoriban zajlott, augusztusban.

A protokoll abból áll, hogy igyekszem kéthetente tesztelni. Ha pedig gyanús tüneteket észlelek magamon, akkor lemondom a fellépéseket és értesítem a Dumaszínházat, de hála Istennek erre eddig nem került sor.

Ahogy a politikusok maszkviselése serkentőbb lehet, mint bármilyen rendelkezés, nekünk, fellépőknek is nagyon nagy a felelősségünk, mert az emberekre jobban hat, amit látnak, mint amit hallanak.

– Láttam, hogy máris feldolgoztad a vírussal kapcsolatos eseményeket a színpadon. Mennyire nehéz megtalálni azt a határt, hogy mennyire lehet ezzel poénkodni? Hiszen azért ennek a történteknek van tragikus oldala is.

– A közönség nagyon jó lakmuszpapír. Azonnal tudják és jelzik, hol a jó ízlés határa. De azt remélem, a saját szenzoraim is vannak most már annyira finomak, hogy magamtól is érzem. Ha pedig mégis túllépem ezeket a határokat, annak oka van. Véletlenül én már nem csúszok bele semmibe.

– Pénteken mutatja be a Comedy Central „Életed filmje” című estedet.

– A címéhez mérten az est vállalásai is meglehetősen nagy. Kétszer 50 percben az emberi élet egészéről beszélek a születéstől a halálig, és az egyes életszakaszok kínjairól és nyűgjeiről. 42 évesen ezeket részben átéltem, részben idősebb barátaimon látom, mi vár rám. Ez a legjobb időszak talán, a negyvenes évek, hogy az ember megpróbálja egyben látni az egészet, és megkeresni az értelmét.

Ez az első olyan estem, de talán azt is meg lehet kockáztatni, hogy egész Magyarországon az első olyan est, ahol nem minden felhőtlen kacagás és nem mindig fergeteges slussz poén a vége, hanem vannak torokszorító pillanatok is. Sőt, volt olyan néző, aki katarzis élményről számolt be.

– Még arról beszélj kicsit, hogy ha nem lesz újabb karantén, mikre készülsz a közeljövőben akár előadóként, akár íróként.

– Nem tudom, el lehet-e árulni, de talán igen: a Magyar Állami Operaház felkérésre Donizetti Az ezred lánya című operájának librettóját dolgozom át kicsit modernebb, kicsit poéndúsabb szövegre. Ezen kívül tervezem a YouTube csatornám újraindítását ismert színészek bevonásával, de ez tényleg még csak terv.

– A Karantényeknek terveztek folytatást?

– Egyelőre nem, de szilveszterkor biztos lesz szokás szerint valamilyen humoros híradó különkiadás. Persze, ha közben történik valami, netán ismét összeáll az operatív törzs, mint az LGT, egy búcsúkoncert erejéig, akkor lehet, hogy megemlékezünk róla.

A Dumaszínház estjei a Comedy Centralon

Kovács András Péter "Életed filmje" című estjével indulnak a Dumaszínház estjei a Comedy Centralon.

További műsorok:

• 09. 18.: Kovács András Péter: Életed filmje 1-2. rész (egyben leadják)

• 09. 25.: Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 1. rész

• 10. 02.: Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 2. rész

• 10. 09.: Hadházi László: Megyünk a levesbe 1. rész

• 10. 16.: Hadházi László: Megyünk a levesbe 2. rész

• 10. 23.: Dombóvári István: Szóra sem érdemes!

fotó: Georgij Merjas

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
29595054_1756162914450967_1775482895707461082_n.jpg

„Soros György és Orbán Viktor békét kötnek” – drMáriás kiállítása az Esernyős Galériában

Fertelmesen mulatságos, de sajnos igaz
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. szeptember 14.


hirdetés

Fotók: Facebook/drMáriás

Utálatos közhely, hogy a történelem ismétli önmagát, először tragédiaként, majd komédiaként jelenik meg. Így aztán az emberiség nevetve búcsúzik tőle. Egy Karl Marx nevű, sokat idézett, de kevésbé értett 19. századi gondolkodó mondta, és aligha hitte volna, hogy a 20. században ez hányszor és hányféle alakban fog bekövetkezni. Különösen Kelet- és Közép-Európában. Nem véletlen, hogy az abszurd, a groteszk műfajának legjobb képviselői Franz Kafkától Parti Nagy Lajosig ebben a régióban születtek és alkottak, mint ahogyan drMáriás is, akinek az óbudai Esernyős Galériában megnyílt kiállítása is tökéletes lenyomata ennek a világnak, amely józan ésszel nehezen felfogható.

Soros György és Orbán Viktor békét kötnek – ez a tárlat címe, és egyik központi alkotásának is, amely van tovább is: „hogy közös erővel virágoztassák fel Magyarországot, amiért jutalmul a Paradicsomba jutnak a Nemzeti konzultáció műtermében”. E tengerikígyónyi cím a klasszikus szürrealistákat idézi, maga a festmény pedig azokat a népies falvédőket, amelyek nagyanyáink konyháját díszítették „nem adlak másnak, nekem rendelt az Isten” és hasonló feliratokkal. A két glóriás alak, akik bő harminc éve tényleg az ország felvirágoztatása érdekében találtak egymásra (legalábbis azt hittük), a szívet reptető madárkák, a színes virágok pompásan illusztrálják azt a „nemzeti szellemet”, amit le akarnak nyomni a torkunkon, holott sem a nemzetihez, sem a szellemhez semmi közük. De láthatjuk Szűz Schmidt Máriát a kisded Ungár Péterrel – csoda, hogy még nem indítottak vallásgyalázó pert a művész ellen. Aztán Szijjártó Pétert, aki űrhajón indul Jézus keresésére, no és újra a miniszterelnököt, aki az Európai Parlamentben üdvözült mosollyal megmenti Baby Yodát – mindegy, hogy kitől, a lényeg a megmentés, ellenség van rogyásig Strasbourgban és Brüsszelben, Baby Yoda pedig tetszés szerint behelyettesíthető a nyugdíjasoktól a munkanélkülieken át a migránsfélő magyarokig.

A harsány színek közül előbukkanó, képregény-szerű figurákon hatalmasakat röhöghetünk – ha már a hajdan legendás pesti politikai viccek kihaltak – csak az a röhej, hogy mindez nem vicc, mert mi megyünk házhoz azért a bizonyosért. Az Engels, a hajléktalan című képen egy hajdan szépnek hitt eszme (és a benne hívők) sanyarú sorsát látjuk. Az utolsó vacsora a járvány megállítása előtt Leonardo műtermében, amelyre talán nem mindenki figyel fel, mert viszonylag kisméretű, a középpontban természetesen újra csak Orbán Viktort mutatja, és körülötte „barátai, tisztelői” Donald Trumptól Vlagyimir Putyinig, Lévai Anikótól Mága Zoltánig. Ellentétben azonban az itáliai Mester remekművével, itt nem történik utalás arra, hogy ki fogja elárulni a „Megváltót”.

A profán tiszteletlenség mellett drMáriás a maga szellemes módján kalapot emel az elmúlt évszázad ikonikus festői és más személyiségei előtt olyan asszociációs rendszerrel, amelyek időnként már átlagon felüli műveltséget kívánnak: központi helyet kap Marilyn Monroe alakja, aki az Álmoskönyv olvasása után szeret bele Krúdy Gyulába. Matisse műhelyében Freud Picasso lelkét elemzi, Woody Allen pedig Schiele rettegő alakjaként szembesül önálló életre kelt klarinétjával. Feltűnik Ady Endre, és a „kommunizmus gyilkosainak” fura allegóriájában John Lennon, Elton John és Michael Jackson. Ezekkel a játékokkal a művész arra is ösztönöz bennünket, hogy ne felejtsük el mindazt az örökséget, amelytől a legmodernebb korban is emberek tudtunk maradnak, és bízzunk abban, hogy azok, akik most csak utalás-szerűen jelennek meg, akkor is velünk lesznek, amikor a mostani főszereplőknek tán már a nevükre sem fognak emlékezni.

drMáriás kiállítása október 9-ig látható az Esernyős Galériában.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
comedy.jpg

KAP, Hadházy, Kőhalmi és Dombi – újra pályán a nagydumás nevettetők

Comedy Club új évad szeptember 18-tól, Kovács András Péter nyitja, Dombi zárja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

„Első a club!” – hirdeti a Comedy Club új évadának promóvideója, mely egy humorra éhezett drukkercsapat szereplőit szólaltatja meg. Az új, hatodik évadban válogatott sztárgárda ölti magára a Comedy Club mezét: szeptember 18-tól péntek esténként visszatérnek a nagypályás nevettetők a Comedy Centralra.

Kovács András Péter, Hadházi László és Kőhalmi Zoltán két részben vetített önálló estjén passzolgatják egymásnak a humorlabdákat, ezt követően, október 23-án Dombóvári István egy lefordulós testcsellel tör kíméletlenül kapura, azaz zárja a standupos műsorfolyam hatodik évadát.

Security Check Required

null

Kovács András Péter a Comedy Club szeptember 18-i évadnyitója kapcsán nem kevesebbet ígér, minthogy ez lesz Életed filmje! A humorista visszatérő játékos a Comedy Club válogatottjában, ezúttal kétszer egy órában, hamisítatlan szélsőként, megállíthatatlanul száguld majd végig a pályán, edzésben tartva nemcsak magát, hanem a nézők rekeszizmait is.

hirdetés

Kőhalmi Zoltán igazi spílerként cselezi ki a tévé előtt unalomba süppedt átlagpolgár lelassult agytekervényeit, és mindazt, amit eddig a karrierünkről és a leendő hivatásunkról tudni véltünk. Új önálló estje, a Pályatévesztési tanácsadó első része szeptember 25-én debütál, a második epizódot október 2-án tekinthetik meg a Comedy Central nézői.

A sztárgárdában nem más, mint maga Tévélaci, azaz Hadházi László is mezt húz a Comedy Club színeiben, így október 9-én és október 16-án – két részben – közösen Megyünk a levesbe.

Bár október 23-án végleg a hálóba kerül a labda, és búcsúzik a Comedy Club hatodik évada, ám Dombóvári István szerint ez Szóra sem érdemes!

„Többek közt egy Dizájn Center is várható az előadásom során, amelyben a párkapcsolatok szétbomlásának egyik legfontosabb okát tárom fel. Ezekhez pedig begyűjtöttem eszközöket, amikkel meg lehet gátolni ezt a problémát” – árulta el Dombi a humorbajnokság idei szezonjának fináléjával kapcsolatban.

A Comedy Club adások sorrendje:

szeptember 18., 21:00 és 22:00 – Kovács András Péter: Életed filmje 1. és 2. rész

szeptember 25. 21:00 – Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 1. rész

október 2. 21:00 – Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 2. rész

október 9. 21:00 – Hadházi László: Megyünk a levesbe 1. rész

október 16. 21:00 – Hadházi László: Megyünk a levesbe 2. rész

október 23. 21:00 – Dombóvári István: Szóra sem érdemes!

Amikor a rajongás és az imádat odáig fajul, hogy már nemcsak úgy érzel, hanem úgy is nézel (ki), mint az ideálod!!!!

Security Check Required

null


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
119230336_967774017019649_5543155740781516168_n.jpg

Nem is japán a Japán nő, és a Libanoni emír sem libanoni

Kalandor festők nyomába szegődtünk, hogy megismerhessük a legegzotikusabb festményeket a Nemzeti Galéria Borszerdáján.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

Mindig izgalmas, amikor egy kiállításra a hivatalos nyitvatartási idő után jutunk be. Pláne, ha az esti program kiegészül egy jó kis borkóstolással. A Magyar Nemzeti Galéria Borszerdáján kalandor festők nyomába szegődtünk, hogy megismerhessük legegzotikusabb és legkülönösebb festményeiket.

Borszerda

A Magyar Nemzeti Galéria szeptemberben 5 héten át megrendezi Borszerda elnevezésű programját, ahol esti borkóstolás, élőzene, és gyönyörű panoráma mellett ismerkedhetünk meg művészettörténeti érdekességekkel.

Mikor megérkeztünk már javában zenélt a Gyárfás Family Trió, a lépcső tetején álló szobrok mozdulatait pedig igazi táncosok keltették életre. A programokra délután öt órától lehetett regisztrálni, melyek ezúttal a Delacroix-tól Vasarely-ig. Válogatás a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményéből című kiállításhoz kapcsolódtak.

A korán érkezők több előadás és tárlatvezetés közül is válogathattak. Mi a 8 órakor kezdődő “Az egzotikustól a különösig: kalandor festők nyomában a 19. századi magyar és nemzetközi gyűjteményben” című tárlatvezetésen vettünk részt, ahol Krasznai Réka művészettörténész sok érdekességet mesélt nekünk.

hirdetés

A 19. század végére az egzotikum kultusza egész Európában divattá vált. Az élet minden területén igen élénk érdeklődés fordult kelet felé nem csak a mindennapokban, hanem az ipar- és képzőművészetekben is. Ilyen egzotikumnak számított a japán kultúra, a keletiesség, de az idilli aranykort idéző antikvitás is.

Molnár József 1879-es Idill Pompeiben című festménye igazán aktuális egzotikumnak számított a maga idejében. A régészek ekkoriban tárták fel a hamu által konzervált Pompei városát. A festményen jól láthatók a Pompeire jellemző vörös falak.

Érdekesség, hogy a híres “pompei vörösről” csak később derült ki, hogy eredetileg sárga színű volt. 

A Pompei épületeit díszítő festéket a vulkánkitörés kémiai folyamatai változtattak vörös árnyalatúvá.

Miután ezeréves elszigeteltséget követően 1854-ben megnyitotta határait a világ előtt, Japán iránt is megnőtt az érdeklődés. Divatos volt japán tárgyakat, porcelánokat, legyezőket, dobozokat gyűjteni. Népszerűvé váltak a bambusszal díszített bútorok és a paravánok. A kimonó pedig nem hiányozhatott egyetlen úri hölgy ruhatárából sem, amit háziköntösként viseltek.

A Japán nő Székely Bertalan egyetlen japán témájú festménye. Valószínűleg Xantus János keleti gyűjteménye ihlette, amit a Nemzeti Múzeumban láthatott. A festményen szereplő tükörtartó állvány például bizonyíthatóan szerepelt e kiállításon. A festményen számos további japán stílusú részletet fedezhettünk fel. Ahogy azonban tárlatvezetőnk felhívta rá a figyelmet, a Japán nő című festményen egy dolog nem japán:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!