hirdetés

A fertőző betegségeket hordozó állatoknak kedvez az, hogy az ember átalakítja a természetet

Azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az emberre is veszélyes fertőző betegségeket.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 06.


hirdetés

Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket - állapították meg brit kutatók.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered

- írja a BBC hírportálja.

"Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az emberre is veszélyes fertőző betegségeket" - mondta Rory Gibb, a University College London (UCL) munkatársa.

hirdetés

Az erdők, füves vidékek és sivatagok átalakítása városokká, peremvárosokká és mezőgazdasági területekké számos vadon élő állatot sodor a kihalás szélére.

Az olyan hosszú élettartamú állatoknak, mint az orrszarvú, speciális környezetre van szükségük a túléléshez, míg rövid életű társaiknak, például a patkányoknak és a galamboknak a legtöbb környezetben sikerül boldogulniuk, és épp ezek a "túlélők" azok, amelyek a legtöbb kórokozót hordozzák.

A szakemberek 184 korábbi tanulmány adatait elemezték: a vizsgált csaknem 7 ezer állatfajból 376 hordoz olyan kórokozókat, amelyek az embernél is előfordulnak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nover_korhaz.jpg

Ez lehet a 10 legjobban fizető munka a jövőben

A lista alapján még több IT- és egészségügyi szakemberre lesz szüksége a világnak, akiket alaposan meg is fizetnek majd.
képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Irwan - szmo.hu
2020. szeptember 16.


hirdetés

Bár a koronavírus-járvány nyomában régen látott munkanélküliség uralkodik vilgászerte, szakértők szerint a helyzet rövidesen változni fog. Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának előrejelzése szerint a jövőben elsősorban a technológiai és egészségügyi végzettségűek számíthatnak sok álláshelyre és a legmagasabb jövedelmekre, írja a Business Insider.

A lap a Munkaügyi Statisztikiai Hivatal adatai alapján összeállította a következő tíz évre várható becsléseket. A álláshelyek várható alakulásának számát összevetették az egyes állástípusok 2019-es átlagkeresetével, és a két érték átlaga alapján összegyűjtötték a következő években várhatóan legjobban fizető szakmákat. Azaz a listán könnyen megelőzheti egy-egy kevésbé jól fizető állás a busás jövedelmet ígérőket, ha előbbiben várhatóan sokkal több szakemberre lesz szükség a következő években.

A harminc kiemelt állást tartalmazó listán túlnyomórészt az egyre inkább a technológiai irányába eltolódó világ, valamint a társadalom várható elöregedése miatt, elsősorban a tech és és az egészségügyi szektor dominál.

A lista első 10 helyezettje ezek alapján a 2019-es amerikai átlagkeresettel és a következő évtizedben várható új álláshelyek számával együtt sorrendben:

hirdetés

10. Projektmenedzser és üzemeltetési szakember - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 79 800; 2019-es éves átlagkereset: 73 570 dollár (22,2 millió forint);

9. Számítástechnikai és informatikai rendszer menedzser - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 48 100; 2019-es éves átlagkereset: 146 360 dollár (44,2 millió forint);

8. Menedzsment elemzők - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 93 800; 2019-es éves átlagkereset: 85 260 dollár (25,7 millió forint);

7. Piackutató elemzők és marketing szakemberek - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 130 300; 2019-es éves átlagkereset: 63 790 dollár (19,2 millió forint);

6. Ápolók - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 110 700; 2019-es éves átlagkereset: 109 820 dollár (33,1 millió forint);

5. Orvosi és egészségügyi szolgáltatások vezetői - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 133 200; 2019-es éves átlagkereset: 100 980 dollár (30,5 millió forint);

4. Pénzügyi vezetők - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 108 100; 2019-es éves átlagkereset: 129 890 dollár (39,2 millió forint);

3. Általános és üzemeltetési menedzserek - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 143 800; 2019-es éves átlagkereset: 100 780 dollár (30,4 millió forint);

2. Regisztrált nővérek - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 221 900; 2019-es éves átlagkereset: 73 300 dollár (22,1 millió forint);

1. Szoftverfejlesztők, szoftver-minőségbiztosítási elemzők és tesztelők - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 316 000; 2019-es éves átlagkereset: 107 510 dollár (32,5 millió forint).


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
bp.jpg

Elindult az Egyensúly Intézet, Magyarország új agytrösztje

Kutatási témáik például a gazdaság kitörési pontjai, a humán tőke fejlesztése, a robotizáció, a munkaerőpiac, a levegő és vízkészlet tisztasága, a nemzeti öntudat és a közösségek szerepe és az új világrend.
Fotó: illusztráció, Kardos Ildikó - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

Az Egyensúly Intézet jövőorientált szellemi műhely, amely Magyarország számára készít, illetve tesz közkinccsé jövőképeket és szakpolitikai javaslatokat. Az agytröszt nem foglalkozik napi politikával és pártok küzdelmeivel – kizárólag az ország hosszú távú jövője érdekli. Az új agytröszt három alapítója: Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója, a Policy Solutions korábbi igazgatója, Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet korábbi igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research igazgatója. A kutatásokat Filippov Gábor történész-politológus és Bartha Dániel külpolitikai szakértő, az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) korábbi igazgatója vezetik.

Az Egyensúly Intézet állandó kutatói csapata neves szakértőkből, közgazdászokból, szociológusokból, politikatudósokból, klímaszakértőkből áll. Az agytröszt munkáját több mint egy tucat tanácsadó is segíti, többek között Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának programigazgatója, Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap korábbi igazgatója, Heal Edina, a Google Magyarország korábbi igazgatója, Urbán László, a Magyar Nemzeti Bank egyik korábbi igazgatója és Zlinszky János egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és számos más felsőoktatási intézmény oktatója.

Az új agytröszt hosszú távú trendeket, Magyarország felemelkedésének lehetőségeit vizsgálja. Kiemelt kutatási témái közt szerepelnek többek között: a magyar gazdaság lehetséges kitörési pontjai, a humán tőke fejlesztése, különös tekintettel az oktatásra, a robotizáció és az átalakuló munkaerőpiac, levegőnk és vízkészletünk tisztasága, a nemzeti öntudat és a közösségek szerepe, valamint az átalakuló világrend.

Szeptemberben jelenik meg az Egyensúly Intézet és az Osiris Kiadó közös kötete Magyarország 2030 címmel, amelyben az agytröszt a következő évtizedre vonatkozó országvízióját mutatja be.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Negyedszázaddal vetheti vissza a globális fejlődést a koronavírus Bill Gates-ék alapítványa szerint

Éves jelentésükben meglehetősen borúlátó jóslatokkal számolnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

A COVID-19 járvány egy sor, egymás hatását erősítő katasztrófát szabadított a világra, amelyek együtt évtizedekkel vetik vissza a szegénység és egyenlőtlenségek csökkentéséért tett globális erőfeszítéseket - áll Bill és Melinda Gates alapítványának éves, ún. Goalkeeper-jelentésében, amit a 444.hu szemlézett.

Egyfajta megoldást is kínálnak a problémára:

szerintük a járvány utáni gazdasági katasztrófa ellenszere az lehetne, ha a világ kormányai egymással összefogva, globálisan tudnák kezelni a gondokat.

Az elmúlt évek jelentései egyébként jellemzően elég pozitívak voltak, arról számoltak be, hogy ha nem is őrült sebességgel, de azért csökken a globális szegénység, egyre kevesebben halnak bele amúgy viszonylag könnyen elkerülhető betegségekbe, a nők és kisebbségek egyre kevésbé kiszolgáltatottak a többségnek.

Az idei jelentés szerint viszont minden mérhető adat alapján a koronavírus 25 hét alatt 25 év fejlődését tette semmissé.

hirdetés

Számításaik szerint a pandémia miatt annyi ország került egyszerre recesszióba, amennyi 1870 óta nem. Ez főleg a legszegényebb rétegre van katasztrofális hatással: mindössze néhány hét alatt 7 százalékkal nőtt az arányuk világszerte.

A járvány miatt 37 millióval több ember van világszerte, akik kevesebb, mint napi 1,90 dollárból - kevesebb, mint 600 forintból - kell, hogy megéljenek,és 68 millió ember esett a napi 3,20 dollárnál meghúzott szegénységi küszöb alá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
71269401_10157738604601079_8903073295977414656_n.jpg

„A tudomány egy vallás, amelynek az Igazság az istene” – interjú David Sloan Wilson evolúcióbiológussal

A Brain Bar amerikai előadója szerint a tudomány is profitálhat a vallásból, az emberiségnek pedig kötelessége irányítani a saját evolúcióját.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. szeptember 16.


hirdetés

Idén a vírushelyzet miatt rendhagyó módon, online rendezik meg a BrainBart, melynek egyik sztárvendége David Sloan Wilson előadását szeptember 17. csütörtökön, 15.30-tól lehet követni itt. Ennek apropóján beszélgettünk.

- Az evolúcióelmélet és a vallás finoman szólva ellentmondásos viszonyban állnak. Nagy viták zajlanak a vallási fundamentalisták és a tudósok között miatta. De ha jól értem, Ön egészen más nézőpontból közelíti meg a kérdést.

- Két fontosabb vallásdefiníció létezik. Az egyik alapja a természetfeletti személyekbe vetett hit. A másik alapja a közösség. Emile Durkheim híres vallás meghatározása így szól: „Szentségekhez kapcsolódó hitek és gyakorlatok egységes rendszere... amely egyetlen erkölcsi közösségbe olvad, amit úgy hívunk, egyház, mindazok összessége, akik követik.”

Ez a valláskoncepció tudományosan magyarázható az emberi kulturális evolúció termékeként.

A lényege a közösségi működés, a szentség fogalmára azért van szüksége az egyéneknek, hogy valami önmaguknál nagyobb részeivé váljanak. A természetfelettibe vetett hit is szerepet játszhat azokban a vallásos meggyőződésekben és gyakorlatokban, amelyeket Durkheim leírt, de nem feltétele.

hirdetés

- Beszélhetünk általánosságban vallásról? Minden vallás egyforma?

- A vallások különbözőek, és bizonyos szempontok alapján fontos figyelembe venni az eltéréseket. De vannak bennük közös vonások, nem csak egymással, hanem más, nem vallásos hitrendszerekkel és gyakorlatokkal.

Mindenkinek szüksége van értelmezési rendszerre, hogy megértse a világot, és ami végső soron meghatározza, hogyan viselkedünk. Fontos megértenünk az értelmezési rendszerek természetét, mielőtt a különbségeikről beszélünk.

Hogy megértsük a kulturális diverzitást (beleértve a vallást is, de nem kizárólag), a kulcs ugyanúgy gondolni rá, mint a biológiai diverzitásra.

Minden vallásnak megvan a történelmi eredete, és a terjedése attól függően változik, hogy mire motiválja az embereket.

Sok vallás kihalt mára. Állandóan mutálódnak és újra kombinálódnak. Különböző társadalomgazdasági szerepeket töltenek be. A vallási sokszínűség egyik fontos tengelye a konzervatívtól a progresszívig terjed, akárcsak a politikai ideológiák esetében.

A kulturális rendszerek a kulturális ökoszisztémában léteznek és fejlődnek, épp úgy, ahogy a fajok a biológiai ökoszisztémában léteznek és fejlődnek.

- A Darwin’s Catherdal (Darwin katedrálisa) című könyvében azt írja, hogy minden társadalmi szervezet profitálhat abból, ha átvesz vallásos elemeket, beleértve a tudományt is.

- Igen! Úgy szeretek fogalmazni, hogy a tudomány egy vallás, amelynek az Igazság az istene. Egy tudós közösség is tökéletesen beleillik Durkheim vallás meghatározásába.

A központi érték a tényszerű valóság megértése. Mindenféle hitek és gyakorlatok szerveződnek az igazság elérése köré.

Megkövetelik az egyéni érdekek, például a pályán való előbbre jutás alárendelését. A kihágásokra, például a szándékos adathamisításra azonnali kitagadás a válasz.

Ön szerint nem úgy hangzik ez, mint a Durkheim-féle vallásfogalom? Persze van egy nagy különbség, hogy a tudósok

gondosan kerülnek bármiféle természetfeletti magyarázatot, arra szorítkoznak, amely tapasztalati úton igazolható.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!