A férfifaló díva, Jászai Mari
„Sosem volt méltó társam a színpadon. Az életben sem.” – Jászai Mari egykori szavai ezek, a magyar színjátszás nagyasszonyáé. Már a kortárs kritikák is elragadtatással szóltak mesterien megformált Gertrudisáról, Évájáról vagy épp Antigonéjéről, ugyanakkor az sem volt titok, hogy szenvedélyesen gyűjtötte a férfiskalpokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2013. február 24.


„Sosem volt méltó társam a színpadon. Az életben sem” – Jászai Mari egykori szavai ezek, a magyar színjátszás nagyasszonyáé. Már a kortárs kritikák is elragadtatással szóltak mesterien megformált Gertrudisáról, Évájáról vagy épp Antigonéjéről, ugyanakkor az sem volt titok, hogy szenvedélyesen gyűjtötte a férfiskalpokat.

Dömötör Nikolett cikke

Jászai Mari emlékiratait olvasni még ma is izgalmas. Először a színésznő halála után, 1927-ben tették közzé ezeket, noha a feljegyzések eredetileg nem azzal a céllal készültek, hogy a publikum elé tárják őket. Jászai a halála előtti néhány hónapban azonban – úgy tűnik – meggondolta magát, ekkoriban kezdte ugyanis Lehel Istvánnal szortírozni a híres Pepita Füzet lapjait: mi menjen a nyomdába és mi maradjon inkább titok.

Szerelmi viszonyairól persze nem csak az tudhatott egyet s mást, aki forgatta ezeket az írásokat. Ma is élő hírnevére természetesen nem hódításainak köszönhetően tett szert, de tény, hogy Jászai híres volt nagy étvágyáról, már ami a férfiakat illeti. Olykor viharos kapcsolataiba ugyanakkor nem csupán a fizikai vágyak, hanem a lélek szomjúsága, a valódi, méltó társra találás igénye hajszolta. „Csakhogy, hosszabb-rövidebb időközökben – mint az Amazonok, megint hadjáratra késztetett a vér, hogy hímet hozzak haza magamnak – megint elölről kezdődött az undor, a szemrehányás és bűnhődés.”

Férjnél csak egyszer volt, akkor is csupán két évig. Kassai Vidorhoz, a komikushoz állítólag azért ment hozzá, mert úgy hírlett, ő társulatának legműveltebb művésze. Előtte és utána volt, vélt vagy valós kapcsolatai izgalmas pletykáknak adtak táptalajt. Viszonya volt például Feszty Árpáddal, ami a férfi házassága miatt bomlott fel. Jóval romantikusabb színezetet kap azonban a Reviczky Gyulával és Szomory Dezsővel való kapcsolata.

Reviczkyt szokás a magyar irodalomtörténet (egyik) legszerencsétlenebb költőjeként emlegetni. A jelzőt nem véletlenül kapta, már egészen ifjúkorától kezdve számos szerencsétlenség kísérte életútján – kiderült például, hogy zabigyerek, s mivel apja a halála előtt „elfelejtette” törvényes fiaként elismerni, a tekintélyes nemesi örökségből egy fillért sem látott. Eredeti neve Balek Gyula volt (nomen est omen?). Egy félresikerült szerelem elől menekült Pestre, ahol – vesztére? – találkozott Jászai Marival.

„Égess el! Kéjes tűzhalálra vágyom.

Szerelmed máglyáján adjam ki lelkem.

Hadd égjen a pogány, ki a halálon

Tul sem hisz másban, csak a szerelemben.”

Reviczky Gyula

Reviczky ekkor már közkedvelt költő volt, de újságba is írt irodalmi cikkeket, kritikákat. Jászaival együtt fordították Ibsent, de ekkor már kezdett elhatalmasodni rajta a tüdőbaj, ami az ő korában egyet jelentett a halálos ítélettel. Jászai Mari volt az ő utolsó nagy szerelme, az, aki megszépítette egy haldokló, a krisztusi kort épp csak elhagyó fiatalember hátralévő néhány hónapját. Ráadásul a színésznő a végső hetekben, kvázi a halálos ágyán szakított vele… S hogy kiért hagyta el Jászai Reviczkyt? Szomory Dezső miatt, aki akkoriban még félig kamasz volt.

Jászai akár anyja lehetett volna a fiúnak, viszonyuk nem igazán kapott pozitív visszhangot a korabeli közéletben. A Szomory „művésznevet” is állítólag Jászaitól kapta az író, eredetileg Weisz Mórnak hívták (pesti zsidó kispolgári családból származott). 1890-ben a katonai szolgálat elől – amitől rettegett – Párizsba „emigrált”, ahol majd’ húsz éven át élt. Elutazása a színésznővel való kapcsolatának végét is jelentette.

Szomory Dezső

Mikor esett utoljára szerelembe Jászai Mari? A feljegyzések szerint úgy 1908 tájékán, egy gyógyfürdő-szanatóriumban. Rajec városában ismerkedett meg a nála majdnem harminc évvel fiatalabb orvossal, Plesch Jánossal. A doktor harmincesztendős korára már jól menő magánpraxissal dicsekedhetett, az év nagy részében nyugat-európai magánklinikákon dolgozott. Később korának egyik legjobban menő belgyógyásza lett, ő kezelte például Albert Einsteint, de jó barátságban volt Bernard Shaw-val, Marlene Dietrich-hel, Toscaninivel és számos híresebbnél híresebb művésszel, közéleti személyiséggel.

Az ifjú orvost Jászai vezette be a társaságba – rajta keresztül ismerkedett meg például Görgey Artúrral is. A fiatal doktor és az idősödő színésznő kései kapcsolata váratlan volt, mint egy villámcsapás, és legalább olyan váratlanul és viharosan ért véget. Többen úgy tartják, Jászai összes románca közül ez volt a leginkább kiteljesedett, legmélyebb szerelem. A színésznő maga így írt erről saját szavaival: „Egy mesébe illő pályafutásnak Te tetted fel a koronáját, János! Te, és egy koszorú lett életem jutalma. Hosszú szenvedésemért Téged adott jutalmul az Isten, pályám iránti forró szerelmemért arany babérkoszorút a hazám. Mind a kettő egyforma csoda!”

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x