hirdetés
garai_mano_ck.jpg

A férfi, aki végigzsarolta egész Budapestet

Garai Manótól és a Korbács című hetilaptól egykor az egész főváros rettegett, de az utókor már elfelejtette a zsarolót is az újságjával együtt.
Pályi Brigitta írása az Emlékezz Budapest blogon, Címkép (illusztráció): Újságosstand. 1931./Fortepan - szmo.hu
2019. június 11.


hirdetés

Pályi Brigitta vagyok, doktorandusz hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Történészként a 20. század eleji Budapest tanulmányozása során számos értékes és érdekes részletet találtam, amelyet szeretnék mindenkivel megosztani: anekdoták, pletykák, legendák, különös, megdöbbentő tények a főváros tereiről, utcáiról, épületeiről és emberközeli történeteiről. Ezúton szeretném megismertetni és közelebb hozni a munkámat, megmutatni a város egy új, eddig ismeretlen arcát és hétköznapjait, közös múltunkat, történelmünket. Emlékezz, hát Budapest!

Senki ne keresse Garai Manó nevét az Életrajzi Lexikonban, mert nem fogja megtalálni. Garai Manó ugyanis semmilyen nagy dolgot nem vitt végbe, amellyel kiérdemelhette volna a helyét a lexikonban. Illetve nagy dolgot azt tett, csak éppen nem jót: a 20. század elején végigzsarolta gyakorlatilag egész Budapestet, ezért a főváros szinte minden lakója ismerte a nevét, és féltek tőle, mint a tűztől. Az utókor ellenben megfeledkezett erről a hírneves bűnözőről, egészen mostanáig.

Garai Manó 1906-ban tűnt fel először Budapest életében, amikor megalapította Korbács című hetilapját, amelynek állítólagos célja az volt, hogy leleplezze a fővárosban történő nagyszabású csalási ügyeket. A Korbács munkatársai azonban nem hétköznapi újságírók voltak (ha azok voltak egyáltalán). Feladatuk az volt – akár a rendes újságíróké – hogy információkat gyűjtsenek, de nem azért, hogy a valódi igazságokra fényt derítsenek hanem, hogy ezek által meg tudják zsarolni a tisztességes budapesti polgárokat. A kiszemelt áldozatokról mindenféle információt összeszedtek, majd megzsarolták, hogyha nem fizet elő a Korbács című lapra, vagy nem fizet egy bizonyos összeget, akkor az elhallgatott dolgait megszellőztetik a Korbács hasábjain.

A Korbács című hetilap címlapja (1918. november 30.) Talán Garai Manó mégis visszatért? - Forrás: antikvarium.hu

Előfizetők toborzása különös módszerekkel zsarolással

Ezt az előfizetők nem éppen átlagos toborozási módszerét Garai és társai egyáltalán nem takargatták és nem is tagadták. Az így szerzett pénzeket minden délután az Andrássy úti Lidó-kávéházban a vendégek szeme láttára osztották el maguk között, olykor még össze is vesztek rajta. Abban a hitben éltek, hogy áldozataik annyira félnek a leleplezéstől, hogy úgysem árulják be őket. Elbizakodottságukat hamar letörte az a tény, hogy pár bátor polgár mégiscsak feljelentette őket a rendőrségen, így 1908 decemberében bíróság elé kellett állniuk. Garai Manót ekkor 17 rendbeli zsarolással vádolták (4 esetben, mint tettes, 13 esetben, mint felbujtó), s 5 hónapi fogházra ítélték, de az ítélet nem lett jogerős, csak 1910 februárjában.

Garai Manó ellenben nemcsak a társaival tevékenykedett, s nemcsak előfizetőket akart szerezni, hanem a

saját zsebére is dolgozott, így magasabb rangú és befolyásos embereket is megkörnyékezett.

Már a Korbács indulása után nem sokkal dr. Neumann Miksát kereste meg, aki a Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatója volt, hogy közölje vele, hogy az ő szerkesztője egy támadásra készül a Bank ellen. Garai megegyezett az igazgatóval, hogy elhallgattatja a szerkesztőt, de ezért cserébe egy 200 Koronás számlát nyújtott be az igazgatónak, aki azt a rendőrségre vitte. Ebben az ügyben 1908 júniusában született ítélet, amely Garait 3 hónapi fogházra ítélte, de valamilyen oknál fogva ezt csak később ülte le. Majd szintén egy magánakciót követett el 1908 decemberében, amelyre az ellene és társai ellen indított per során derült fény. Ezúttal egy bárót szemelt ki magának, akitől egy tekintélyes összeget, 60.000 koronát sikerült kizsarolnia. A báró azonban szintén feljelentette.

Andrássy út a Hősök tere irányában, kb. a Párizsi Nagyáruház tetejéről. (1910) - Forrás: bpkep.fszek.hu

Porcelán-púder és egy ember halála

S a történetnek ezzel még nincs vége, mivelhogy Garai Manót még a két elmarasztaló bírósági ítélet sem tántorította el zsarolási „szenvedélyétől”. 1909 februárjában újabb feljelentés érkezett Garai Manó ellen, akit ugyan letartóztattak, de a kihallgatása után szabadon is engedtek. A feljelentést az Amerikai Porcelán-Púder Részvénytársaság igazgatója tette. Garai ugyanis egy belső embertől azt hallotta, hogy a részvénytársaság által gyártott púder nem is Amerikában, hanem a József körúton készül, s rögtön szaladt az igazgatóhoz, hogyha nem fizet neki, akkor ezt az információt közölni fogja a lapjában. Az igazgató ellenben nem ijedt meg tőle, s azonnal ment a rendőrségre.

Ennek a történetnek egy másik főszereplője is volt, akiről érdemes említést tenni. Ő volt Robicsek János, akinek szerepe az ügyben nem tisztázott, mivel először azzal vádolták, hogy ő adta az információkat, s ő kereste fel Garait, de azt is állították róla, hogy igazából Garai kereste meg őt, s Robicsek figyelmeztette az igazgatót a veszélyre. Az igazság soha nem derült ki. Ráadásul Robicsek a feljelentés után a Keleti pályaudvar előtt egy kocsiban mellbe lőtte magát, s később belehalt sérüléseibe. Garai Manó így közvetve egy ember haláláért is felelős volt.

Korabeli pesti férfiak. Talán ők is ismerték Garai Manót... André Kertész felvétele, a padon a kollégái ülnek. (1913) - Forrás: pinterest.com

A „púderes” eset után végül 1909 februárjában Garai mégiscsak bevonult a fogházba, s 1909 júliusában újra a bíróság elé állt 2 rendbeli zsarolásért és 1 rendbeli csalásért. A csalás vádja alól végül felmentették, de a zsarolások miatt először 7 hónapi fogházra ítélték. A tárgyaláson Garai ártatlannak vallotta magát, s előadta azt az elméletét, hogy ellene egy rendőrfogalmazó valóságos hajszát indított, s ő csak ennek az elszenvedője. Majd sírva könyörgött a bíróságnak, hogy engedjék ki, mert ő már nem bír ki több időt a fogházban. Erre a bíróság 4 hónapra enyhítette ugyan a büntetését, de Korbács című lapját végleg beszüntették.

Ezzel azonban még továbbra sem zárult le Garai Manó története. Miután leülte a rá kiszabott büntetéseket, 1910 tavaszán kiszabadult. Új életet viszont nem kezdett, inkább folytatta a régit – úgy tűnik, hogy a börtön sem törte meg. 1910 májusában ugyanis ismét feljelentette egy vasúttársaság, mert dr. Somlyó Béla néven próbálta őket megzsarolni új lapjával (Vasárnapi Híradó) fenyegetőzve. Ezt az ügyet azonban 200 korona pénzbírsággal megúszta.

Upor kávéház terasza. (1900-as évek eleje) - Forrás: mandadb.hu

Garai Manó, a címlapsztár

A sok zsarolási eset után a sajtó minden újabb hírrel, amely Garai Manóról szólt, újabb gúnyneveket aggatott hírneves bűnözőnkre, mint pl. „a zsarolás doktora”, „az álhírlapírók és zsarolók nagymestere”, a „zsaroló király” és a „sajtóparaziták doyenje”.

Az újságok egyébként is előszeretettel tudósítottak bármiről, amely Garai Manóval kapcsolatos.

Így arról sem feledkeztek el beszámolni, hogy 1911 márciusában Garai Manó újra a rendőrségen kötött ki, ezúttal egy magánéleti botrány főszereplőjeként. Garai miután a börtönből kiszabadult, beleszeretett egy fiatal táncosnőbe, akit teherbe is ejtett, s ezért válásra kényszerítette a feleségét, akivel nem volt közös gyermekük. Az asszony viszont nem tudta a válás valódi okát, csak 1911 márciusában, amikor a táncosnő gyermeke megszületett. Ekkor az utcán rátámadt a táncosnőre – elkezdte fojtogatni, majd revolvert fogott rá, de végül megakadályozták, hogy rálőjön. Ebben az ügyben kivételesen nem a „zsaroló király” került bíróság elé, hanem a felesége…

Utoljára 1911 augusztusában hallunk Garai Manó felől egy újabb bírósági ügy miatt, amelyben kivételesen nem zsarolással vádolták, hanem becsületsértéssel, mivel egyik volt kollégáját azzal vádolta meg, hogy az Upor-kávéházban téli kabátot lopott. Erre a kollégája feljelentette, s Garait 30 korona pénzbüntetésre ítélték.

Ezután az eset után Garai Manó, amilyen hirtelen jött, úgy el is tűnt a színről. Vagy talán nem egészen...

A történet folytatását ITT OLVASHATJÁTOK.

Hogy kinek is szól az Emlékezz Budapest blog? Mindazoknak, akik szeretik Budapestet; akik már régóta élnek benne és szeretnek nosztalgiázni, vagy akik még csak most ismerkednek vele. Szívből ajánlom mindazoknak is, akik szeretnek a múltbeli dolgokkal foglalkozni, akiknek egy kis érdekesség feldobja a napjukat, akik szeretik a pletykákat, és a rendkívüli sztorikat, vagy egyszerűen csak szeretnének többet megtudni arról a helyről, ahol élnek.

KÖVESS MINKET:





hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
3100.jpg

Ismét lesújthat Tutankhamon átka egy londoni árverés miatt?

Akár diplomáciai bonyodalmat is okozhat Nagy-Britannia és Egyiptom között az az ókori szobortöredék, amelyet a Christie’s tervez árverésre bocsátani.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 13.



Egyesek már „Tutankhamon újabb átkáról” beszélnek. Ugyanis a szóban forgó, sötét kvarcitból készült, erőt és derűt sugárzó 29 cm-es fej, amely Amon-Ré óegyiptomi isten szobrának részét képezte, a legendás ifjú fáraó általunk ismert vonásait tükrözi. Ezt a közel 3000 éves művet a világ egyik legnagyobb aukciós cége július 4-én akarja Londonban árverésre bocsátani, és az első becslések szerint vevője legalább 5 millió eurót (kb. 1,5 milliárd forintot) megad majd érte.

Csakhogy van a fejjel egy kis probléma: az egyiptomi hatóságok szerint ezt a műkincset egyszerűen ellopták.

Kairó állítja, hogy ezt kis Tutankhamon-fejet még az 1970-es években csempészték ki a Luxor melletti karnaki templomegyüttesből, ahol Amon-Ré nagy temploma is található.

Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács vezetője közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy leállítsák az árverést. Előtte mindenképpen ellenőrizni kell, hogy miként jutott a szobor jelenlegi birtokosaihoz.

Hasonlóan nyilatkozott Zahi Havasz, volt egyiptomi régészeti miniszter, a világ legelismertebb egyiptológusa is, aki elsőként hívta fel a figyelmet a különös árverésre. „Lehetetlennek tartom, hogy a Christie’s-nek birtokában legyenek olyan dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy a szobrot legálisan vásárolták meg. Éppen ezért erkölcsileg az lenne helyes, ha e műkincs visszatérne Egyiptomba.” A kairói hivatalos szervek már azt pedzegetik, hogy az Interpoltól kérnek segítséget.

A Christie’s egyelőre nem tágít: azt állítják, hogy a szobor a Resandro magángyűjtemény része, amelyben más egyiptomi és ókori római műtárgyak is vannak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x