hirdetés

A felmelegedés miatt eltűnhetnek a síparadicsomok és nálunk is csökkenhet a Duna vízhozama

A gleccserek pusztulását mély környezeti szorongással és gyásszal élik meg a helyiek - derül ki a Másfélfok összefoglalójából.
Másfélfok, Címlapkép: Kalen Emsley, Unsplash - szmo.hu
2020. november 10.


hirdetés

A hegyvidéki hótakaró drámai léptékben fogyatkozik az egész bolygón

- írja a Másfélfok legújabb cikkében.

A hegyeket évszakosan vagy állandóan borító hótakaró a hegyvidéki környezet kulcsfontosságú része: fontos szerepet játszik az ökoszisztémák működésében, táplálja a gleccsereket, befolyásolja a lejtős tömegmozgásokat (pl. földcsuszamlások) és árvizeket, valamint világos felszíne visszaveri a beérkező napsugárzást (ezzel csökkentve a felszín felmelegedését) és hőszigeteli az alatta fekvő talajt, illetve a permafrosztot. Ugyanakkor az éghajlatváltozás módosítja mind a hótakaró kialakulását befolyásoló környezeti tényezőket (ilyen például a szilárd csapadék gyakorisága), mind pedig az olvadásért felelős tényezőket (pl. léghőmérséklet, napsugárzás).

Ezért régóta tudjuk, hogy a hótakaró – különösen a hegyvidéki régiók alacsony és közepes magasságú területein – rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) krioszféráról és óceánokról szóló tematikus jelentése szerint az alacsony hegyvidéki területeket borító hótakaró az egész bolygón csökkenő tendenciát mutat. A 20. század közepe óta mind az átlagos hóvastagság, mind pedig a felhalmozódott hótömeg egyre kevesebb.

hirdetés

A hóborítás időtartama évtizedenként átlagosan 5, de vannak olyan hegyvidéki régiók, ahol 10 nappal rövidült.

Habár a magashegyi területeken a hótakaró jelentős változása eddig nem tapasztalható, ismereteink elég korlátozottak ebből a zónából. Ezeken az igen nehezen megközelíthető helyeken nagyon ritkák a helyszíni mérések (ezen kutatások egyike a magyar Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció), így állapotukról csak a folytonos (nagyfelbontású) műholdas megfigyelések kezdetétől vannak adataink – ezek az adatsorok viszont még sokszor nem elég hosszúak a megbízható elemzésekhez.

A hótakaró fogyása az alacsony hegyvidéki területeken nagyrészt annak tudható be, hogy szilárd csapadék helyett egyre gyakrabban eső hullik, továbbá, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet miatt egyre nagyobb mértékű az olvadás. Emellett számos kutatás azt is vizsgálja, hogy a légkörből leülepedő, különösen a sötét színű (így az olvadást elősegítő) korom és egyéb ásványi részecskék milyen hatással vannak a hótakaróra. Egyes tanulmányok szerint az ázsiai és dél-amerikai magashegységekben az emberi tevékenységekből és a biomassza égéséből származó korom hozzájárult a helyi hótakaró zsugorodásához. Mi várható mindezek fényében a jövőben?

Az éghajlati modellek számításai alapján az alacsony hegyvidéki területeken számos régióban, például az Alpokban, Észak-Amerika nyugati részén, a Himalájában és a szubtrópusi Andokban a hó vastagsága/tömege várhatóan átlagosan 25%-kal fog csökkenni a közeljövőben (2031–2050) a közelmúlt (1986–2005) átlagához képest, függetlenül attól, hogy melyik éghajlati forgatókönyv mentén haladunk.

(A 25% egy átlagszám, ez az érték valószínűleg 10 és 40% között alakul az IPCC szerint.) Ha pedig az éghajlatváltozás tovább fokozódik, a pesszimista forgatókönyv (RCP8.5) szerint akár 90%-os csökkenés várható a század végére (2081–2100), míg az optimista forgatókönyv (RCP2.6) szerint akár 40%-os.

A jelenlegi kibocsátási trendek alapján az emberiség a pesszimista forgatókönyv mentén halad, tehát azt kockáztatjuk, hogy a század végére szinte teljes egészében eltűnhet a hótakaró az alacsony hegyvidéki területekről.

Az egyre rövidülő hószezon, a szilárd csapadék helyett egyre gyakoribb téli esők, valamint az egyre zsugorodó hótakaró, gleccserek és permafroszt együttese Damoklész kardjaként lebeg a síturizmus felett.

A század végére a pesszimista (a valósághoz jelenleg legközelebb álló) forgatókönyv szerint az Alpokban, a Pireneusokban, Skandináviában, Észak-Amerikában és Japánban a jelenlegi üzemeltetési gyakorlat mellett a sípályák túlnyomó többsége – néhány magashegyi és magas földrajzi szélességen fekvő síterep kivételével – többé nem lesz fenntartható.

A hótakaró eltűnésével a hólesiklás mellett más havas sportoknak, mint például a sífutás, jégmászás, szánkózás és motoros szánozás is búcsút inthetünk. A nyári gleccsersízés (még inkább) luxussá válik: az elmúlt években számos gleccseren üzemelő síterep a kedvezőtlen hóviszonyok és a túl magas üzemeltetési költségek miatt kénytelen volt beszüntetni nyári működését.

Sőt, egyre nehezebb lesz hóbiztos helyszínt találni a téli olimpiai játékokhoz is. Az optimista éghajlati forgatókönyv szerint a század közepére a korábbi téli olimpiák 21 helyszíne közül 13 helyen lesz megfelelő fokú a hóbiztosság, míg a pesszimista forgatókönyv szerint már csak 10 helyen. A század végére ezek a számok 12-re (optimista) és 8-ra (pesszimista) csökkennek. Ráadásul az előrejelzések szerint még azokban a városokban is nőni fognak a mesterséges hógyártás és hófelhalmozás költségei, amelyek elég hidegek a síversenyek megrendezéséhez, ez volt a helyzet 2014-ben az oroszországi Szocsiban és 2010-ben a kanadai Vancouverben.

A hegyi hótakaró zsugorodása és a gleccserek visszahúzódása nem csak a havas sportokra van kedvezőtlen hatással.

Az olvadó hó- és jégtömegek a felszín destabilizálódásához vezetnek, aminek következtében gyakrabban fordulnak elő földcsuszamlások, kőhullás, kőpergés, ami a túrázók és a hegymászók biztonságát is fenyegeti, ahogy arról több cikk is beszámol, többek között Svájcból, Új-Zélandról és a Mont Blanc-ról.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
antibody.jpg

Rájöttek, miért védettebbek a gyerekek a koronavírussal szemben

A sorozatos megfázások termelhetik ki szervezetükben az antitesteket.
Fotó: Orissapost - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A közel egy éve tartó járvány egyik rejtélye, hogy miért kapja el a felnőtteknél kevesebb gyerek a koronavírust, és ha mégis elkapják, miért kisebb az esély arra, hogy komolyabban megbetegszenek.

Erre kerestek választ a londoni Francis Crick Institute kutatói.

Kiderült, hogy azoknak a megfázásoknak az egyötödét, amelyek a gyerekeket érik, a koronavírus-család egyik tagja okozza, és ezek kialakítják bennük azokat az antitesteket, amelyek a SARS-CoV-2-t is képesek blokkolni.

Az intézet retrovirális immunológiai laboratóriumának csapata George Kassiotis vezetésével arra a következtetésre jutott, hogy átlagosan a felnőtteknek csak 5% rendelkezik ezekkel az antitestekkel, míg a gyerekeknek 43%-a.

A kutatásról a Science-ben számoltak be.

hirdetés

Kassiotis doktor és kollégái minderre úgy jöttek rá, hogy márciusban elkezdtek kifejleszteni egy nagyon érzékeny tesztet. 300 felnőtt és 48 gyerek koronavírus-járvány előtt vett vérmintáját hasonlították össze 170 olyan emberével, akiket a koronavírus fertőzött meg.

A tudósok azt feltételezték, hogy a járvány előtt vett mintákban nem találnak olyan antitesteket, amelyek megtámadják az új koronavírust, ezeket akarták kontroll-anyagnak használni a teszthez.

Ehhez képest számos gyerek és néhány felnőtt vérében olyan antitestek voltak, amelyek megakadályozták az új koronavírust abban, hogy behatoljon a sejtekbe, méghozzá úgy, hogy belekapaszkodtak a koronavírusból kinövő tüskébe.

Bár az új koronavírus tüskéjének csúcsa egyedülálló, az alapja ugyanolyan, mint a korábbiaké. A laboratóriumi tesztek során kiderült, hogy az antitestek ezt használták ki.

A Harvard kutatói ugyancsak kifejlesztettek egy érzékeny tesztet, a VirScant, amely képes kiszűrni azokat az antitesteket, amelyek hatékonyak az új koronavírussal szemben. Ők is ráakadtak arra az antitestre, amelyet Kassiotisék tanulmányoztak.

Dr. Elledge és munkatársai 190 ember járvány előtti vérmintáját vizsgálták meg, és sokuknál megtalálták a tüske alapját megcélozó antitesteket.

Arra jutottak, hogy ezek olyan korábbi megfázások nyomán alakultak ki, amiket a koronavírusok családjához tartozó vírusok okoztak.

Csakhogy – hívja fel a figyelmet az amerikai professzor – amíg a felnőttek évente legfeljebb egyszer-kétszer fáznak meg, a gyerekek akár tucatszor is. Így aztán valóságos koronavírus antianyag-áradatot kapnak, ami szinte állandóan jelen van a szervezetükben. Valószínűleg ez okozza, hogy kisebb eséllyel fertőződnek meg, vagy ha mégis elkapják a vírust, akkor gyakran tünetmentesek.

Egy tipikus vírusfertőzés esetén az immunrendszer antitesteket küld a vírus ellen. Amikor a fertőzést elfojtják, az antitestek száma csökken, mivel már nincsen rájuk szükség. De a testben megmaradnak az úgynevezett memória-sejtek, hogy gyorsan megindulhasson az antianyag-termelés, ha a vírus újra támadna.

Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy az emberek többségét miért nem védik meg ezeket a memória-sejtek? Elledge professzor azt feltételezi, hogy a régebbi fertőzések emléke elhalványul a szervezetben.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
verteszt.jpg

50 ráktípust kimutat már évekkel a betegség kialakulása előtt egy új vérteszt

A Galleri hatalmas áttörés lehet a rák gyógyításában, de még évekig várni kell, mire bevezethetik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Igazi áttörést jelenthet a daganatos betegségek gyógyításában a Galleri vérvizsgálat, ami a rák 50 típusát képes kimutatni évekkel a tünetek megjelenése előtt, írja a Mirror. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) már vizsgálja a lehetőségét, hogy sikeres tesztek esetén a világon elsőként vezessék be a módszert.

A Galleri vértesztet a következő években 165 ezer emberen végzik el. Az eljárás során azonosítják azokat a molekuláris változásokat, melyek a későbbiekben jelentkező daganatos elváltozásokhoz vezetnek, és egyelőre szinte lehetetlen a korai felismerésük.

A módszer segítségével korán beazonosítható daganatos megbetegedések közé tartoznak a fejen, a nyakon, a petefészekben, a hasnyálmirigyben és a nyelőcsőben kialakuló rákos elváltozások, valamint a vérrák néhány típusa.

Ha bebizonyosodik, hogy már a tünetmentes embereknél is segíthet a daganatos betegségek megelőzésében a teszt, az NHS kezdeményezni fogja a rutinszerű használatát. Ez annál is inkább sürgető lehet a briteknek, mivel a nagyobb európai országokat figyelembe véve az egyik legrosszabbul teljesítenek a rákos megbetegedések korai felismerésében.

hirdetés

A hamarosan induló kísérlet során 140 ezer 50 és 79 év közötti tünetmentes ember vérét vizsgálják három éven keresztül, évi egy alkalommal. Akinél pozitív eredményt mutat a Grail egészségügyi cég fejlesztése, azonnal az NHS-hez utalják be további kivizsgálásokra.

A nagyobb csoporton kívül egy 25 ezer fős mintán is elvégzik a vizsgálatot, akiket lehetséges rákos tüneteik miatt választanak ki a tesztcsoportba. A Galleri segítségével ugyanis lényegesen felgyorsulhat a diagnosztikai folyamat, így végül hamarabb elkezdődhet a gyógykezelés is, ha valakiről kiderül, hogy valóban daganatos betegségben szenved.

A tanulmány eredményét várhatóan 2023-ban publikálják. Ha az eredmények biztatóak lesznek, az utána következő két évben további egymillió ember bevonásával bővítik a vizsgáltak körét.

Egyes szakértők szerint azonban a speciális vérvizsgálat több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy olyan jóindulatú daganatoknál is jelezni fog, amik egyébként nem lettek volna veszélyesek, de mégis szükségtelen műtétekhez, szélsőséges esetekben pedig akár korai halálhoz is vezethet.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orgedes-visszafordithato.jpg

Részben visszafordítható az öregedés egy új kutatás szerint

A hiperbár oxigénterápia az egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát.
MTI, A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint.

A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és után, valamint egy kis idővel a kezeléssorozat befejezése után.

A tudósok a vérben lévő különböző immunsejteket vizsgálták, és összehasonlították az eredményeket. Azt figyelték meg, hogy hiperbár, vagyis túlnyomásos kamrában eltöltött idő miként hat az öregedéssel és annak betegségeivel kapcsolatos két fő folyamatra: a telomerek hosszára (minden kromoszóma mindkét végén elhelyezkedő védőrégiók) és az öreg és rosszul működő sejtek felhalmozódására a szervezetben.

Az Aging című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a vérben megtalálható immunsejtekre figyeltek, és megállapították, hogy a telomerek akár 38 százalékkal is hosszabbá váltak a kezeléstől, miközben akár 37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek jelenléte.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelések két fő szempontból valójában megfordították az öregedés folyamatát: a telomerek 20-38 százalékkal hosszabbak lettek, noha elméletileg rövidülniük kellett volna az idő előrehaladtával, és sejttípustól függően jelentősen, 11-37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek százalékos aránya a teljes sejtpopulációban.

hirdetés

A kutatást Sáj Efrati professzor, a TAU orvosi és neurológiai karának professzora, egyben a Samír kórház hiperbár orvosi központjának alapító-igazgatója, valamint Amir Hadanny, a központ kutatási igazgató-orvosa vezette.

Efrati hangsúlyozta, hogy míg korábban elsősorban fejsérülteknél, agyvérzésen átesett betegeknél figyelték a hiperbar oxigénkamra hatását, ezúttal egészséges idős emberek voltak az alanyok, s náluk kutatták, hogy az ilyen kezelések képesek-e lelassítani, leállítani vagy akár megfordítani a normális öregedési folyamatot a sejtek szintjén.

Jelenleg elsősorban a telomer rövidülését tekintik az öregedés biológiai alapjának, ezt próbálják hosszabbítani gyógyszerekkel, életmód-változtatással és intenzív testmozgással. A Tel-Aviv-i kutatók bebizonyították, hogy hasonló hatást lehet elérni HBOT terápiával is, az öregedés visszafordítható legalábbis az alapvető sejtmolekuláris szinten.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
snapshot-9.jpg

400 ezren nézték, ahogy egy Kuki nevű digitális lány legyőz egy digitális fiút

A szurkolók döntöttek, hogy melyikük a jobb mesterséges intelligencia. A Facebook versenyzője végül csúnyán alulmaradt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 25.


hirdetés

A Pandorabots és a Facebook már régóta rivalizálnak a mesterséges intelligenciák terén. Most a Twitch videójáték-közvetítő weboldalon csaptak össze chatbotjaik.

A Bot Battle néven folyó küzdelmet három héten keresztül streamingben követhették a „szurkolók”, akik szavazhattak, hogy melyik cég avatárja állta jobban a sarat a folyamatos interakcióban.

A Pandorabot színeit képviselő kék neonfrizurában pompázó Mitsuki, vagy népszerűbb nevén Kuki elsöprő győzelmet aratott a erősen Mark Zuckerbergre emlékeztető Facebook-versenyző, Blenderbot felett.

A virtuális lány a szavazatok 78 %-át gyűjtötte be – írta a Vice

A mérkőzés során, amelyet a három hét alatt több mint 400 ezren követtek, a chatbotok mindenféléről beszélgettek az amerikai választásoktól kezdve a Pac-Man játékig. Még tréfálkozni is megpróbáltak. Mindez azért is érdekes, mert éjjel-nappal folyó beszélgetésük teljesen emberi beavatkozás nélkül folyt.

hirdetés

Voltak persze olyan pillanatok, amikor csak bámulták egymást és nem szóltak egy szót sem, és az is előfordult, hogy párbeszédük kimerült kölcsönös udvariaskodásokban. De megtörtént, hogy összevesztek: amikor például Blenderbot nem tudott kikeveredni a „viszlátokból”, Kuki azt vágta partnere fejéhez, hogy „olyan vagy, mint Nagy-Britannia és a Brexit: egyfolytában azt mondod, hogy távozol, de sosem teszed meg.”

VIDEÓ: íme a nagy összecsapás

Bár voltak az élő közvetítés során meglepő pillanatok is, például amikor Blenderbot hirtelen az anyja iránti őrült szeretetéről kezdett beszélni, az összecsapás bebizonyította, hogy jelentős előrelépés történt a beszélgető mesterséges intelligenciák terén.

Az eredményeket látva már azon is gondolkodnak, hogyan lehet felhasználni ezeket az avatárokat a klinikai pszichológiában.

Mint Kuki alkotója, Steve Worswick elmondta: a céljuk további kihívókkal megmérkőztetni Kukit, nemcsak chatbotokkal, hanem emberekkel is. Ugyanakkor a Pandorabot elnök-vezérigazgatója Lauren Kunze azt is elárulta, hogy Kuki avatarja kapott kellemetlen, nőgyűlölő üzeneteket és szexuális ajánlatokat is.

Jellemző, hogy amikor tavaly kísérletképpen Kukit nem egy lányként jelenítették meg, a zaklató jellegű hozzászólások 20%-kal csökkentek. Kunze szerint jó lenne, ha az emberek túllépnének ezeken a dolgokat, és arra figyelnének, hogy miként bővülnek a mesterséges intelligenciák lehetőségei az avatar-technológiában.

„Miért használunk egyáltalán avatart? Hiszünk abban, hogy ha emberszerű AI-t alkotunk, amely képes emberi szintű beszélgetésre, kell, hogy legyen felismerhető arca, amely értelmet és érzelmet tükröz, mert az emberi kommunikációnak számos más eleme is van a szavakon túl”

– mondta az igazgatónő.

A Kukihoz hasonló digitális influencerek egyre népszerűbbek lesznek a közösségi médiában is. Az olyan események, mint a Bot Battle, segítik ezt a kulturális váltást, minden furcsa interakciójával együtt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!