"A felkelés Franciaország kapui előtt áll" – a sárgamellényesek elfoglalnák az elnöki palotát is
Egy online petícióból, néhány videóból és egy Facebook-oldalból indult el a francia sárgamellényesek (Gilets Jaunes) mozgalma. Ma megállíthatatlannak tűnnek.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2018. december 06.


A nemzeti egység megvalósulását hirdette 2018-ra Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. Ezzel szemben Párizs urai sápadtak, és reszketni méltóztatnak.

Vannak, akik már „új 68-asokról” beszélnek, talán a mozgalom spontaneitása, hirtelen kiszélesedése, és nem utolsó sorban több erőszakba, törés-zúzásba torkolló akciója miatt. Egy nagy eredményt máris elértek: először Edouard Philippe kormányfő jelentette be, hogy féléves moratóriumot hirdetnek az üzemanyagok tervezett adóemelésére, – ez volt a tiltakozást kiváltó legfőbb ok – valamint az áramszolgáltatás árának növelésére, majd, miután ezzel láthatóan nem tudták lecsillapítani a kedélyeket, 24 órával később, szerdán este maga az államfő közölte, hogy mindkét tervet leveszik a napirendről. Egyelőre azonban nem úgy tűnik, hogy ezzel kifogták a szelet a sárgamellényesek vitorlájából, mert nemhogy lefújták volna a szombatra tervezett nagy országos tüntetés-sorozatot, hanem már az egyik rendőr-szakszervezet is csatlakozott a mozgalomhoz, a rossz munkakörülmények miatt.

A sárgamellényesek mozgalma azért is nehezen megfogható, mert, bár vannak frontembereik, de mindenki által elfogadott vezérük egyelőre nincs, miként követeléseik is szerteágazóak.

Az üzemanyag-adó mellett tiltakoznak az autósztráda-díjak, az autósokat kedvezőtlenül érintő új műszaki ellenőrzések miatt, de szót emelnek a nyugdíjemelés ügyében, támadják az oktatási rendszert és a fogyasztói árak folyamatos emelkedését is. Vannak persze ellentmondásaik is: általános adócsökkentést követelnek, ugyanakkor a közszolgáltatások színvonalának emelését is.

Mindennek ellenére egy novemberi közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 69%-a biztosította rokonszenvéről a sárgamellényeseket, ezen belül legnagyobb arányban a 35 éven felüliek (71%), de a legfiatalabbaknál is 65% volt a tetszési index. Érdekes tendenciát mutatott a mozgalom pozitív megítélésében a szakmai, illetve a társadalmi megoszlás: az alkalmazottak és a munkások között 77%, a nyugdíjasok között 72%, míg a vezető beosztásúak és magasan kvalifikált értelmiségiek között csak 52% mutatott irántuk szimpátiát. Politikailag sem könnyű őket hová tenni, mert támogatóik között szinte azonos arányban vannak jobboldali és baloldali szavazók.

Erik Neveu szociológus szerint a mozgalom azokat szólította meg, akiknek elegük van abból, hogy hülyének nézik őket.

„Azt mondták nekik, hogy költözzenek vidékre, vásároljanak dízelautót, most pedig káros szennyezőnek nevezik őket”. Dabi arra is felhívta a figyelmet, hogy a mozgalom abból a haragból táplálkozik, amelyet az ellenzék nem tudott becsatornázni.

Emmanuel Todd történész szerint a mozgalom a perifériára szorult, a globalizáció miatt elszegényedett rétegek és a nagyvárosi elit közötti, egyre növekvő szakadék lenyomata. Az azonban a szakértőket is megdöbbentette, hogy egy ilyen alulról jövő, spontán kezdeményezés ekkorára tudta kinőni magát.

Mindehhez hozzájárul Emmanuel Macron egyre fokozódó népszerűtlensége. Már a nyár végi közvélemény-kutatásokban is alig tudhatta maga mögött a franciák egyharmadát, egy december 1-i felmérés szerint már alig 18% tekinti őt alkalmasnak a köztársasági elnökségre.

Kudarcot vallott az az ígérete, hogy túllép a hagyományos „jobboldali-baloldali” politizáláson, munkatörvénykönyv-reformtervét pedig több mint 65% utasította el. Ráadásul a kormányzati kommunikáció is gyenge, így alig egy év alatt szertefoszlott a „Macron szupersztár”-imázs, már egyre kevesebben látják benne Franciaország Luke Skywalkerét, aki legyőzte a „Darth Vadernek” titulált elődöt, François Hollande-ot.

A „Mozgásban a Köztársaság” (République en Marche), amely felváltani volt hivatott a megunt hagyományos pártokat, élén a fiatal elnökkel, jelenleg behúzott kézifékkel próbál kormányozni.

A szombatra tervezett megmozdulások – a IV. felvonás (Acte IV) - előtt növekszik a félelem Franciaországban a várható erőszakos cselekmények miatt. Az Élysée-palota szerdán este külön közleményt adott ki erről. Múlt szombaton összesen 263-an sebesültek meg az összecsapásokban, köztük 81-en a rendfenntartó erőkből. A helyzetet vélhetően súlyosbítja, hogy általános mozgósítást hirdettek a középiskoláknál is, tiltakozásul az oktatási reform ellen. A sárgamellényesekhez csatlakozó diákok tiltakozása a hét eleje óta tart.

A sárgamellényesek egyik szóvivője, Éric Drouet kamionsofőr - aki szerdán a BFM online tévé vitaműsorának vendége volt, - nem kertelt: kijelentette, hogy szombaton, ha már úgyis az utcára vonulnak Párizsban, elfoglalják az Élysée-t.

Nem úgy tűnt, hogy viccelne, de azt sem lehetett érezni, hogy tisztában van-e szavai súlyával. A vitában részt vevő Marléne Schiappa esélyegyenlőségi miniszter mindazonáltal emlékeztette Drouet-t, hogy az olyan vandál cselekedetek, mint egy prefektúra felgyújtása, vagy a Diadalív megrongálása a Köztársaság elleni támadásnak minősülnek. Az Élysée pedig a szóvivő szerint is a Köztársaság szimbóluma.

Nem kevésbé hangzanak fenyegetően egy másik szóvivő, Benjamin Cauchy szavai, aki bejelentette: követelik, hogy pénteken délután Macron elnök fogadja őket. "A felkelés Franciaország kapui előtt áll, és nem akarjuk, hogy a hét végén halálos áldozatok is legyenek." - mondta.


KÖVESS MINKET:



Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x