hirdetés
800px-Medieval_Bologna.jpg

Felhőkarcolók már a középkorban is léteztek

Ezek a középkori városok kísértetiesen hasonlítanak egy modern metropoliszra.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. január 02.


hirdetés

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a fenti kép Manhattant ábrázolja, vagy akár egy futurisztikus metropoliszt. A látszat azonban csal. A rajzon az itáliai Bologna 12. századi rekonstrukcióját láthatod, megannyi középkori "felhőkarcolóval."

A toronyházak egyáltalán nem a modern kor találmányai. Itália és az Arab-félsziget néhány városa több száz évvel megelőzte a mai metropoliszokat.

Bologna tornyai

Egy-egy ilyen torony megépítése a korabeli technikával 3-10 évig is eltartott. Az Arab-félszigeten főleg lakóházként funkcionáltak, Itáliában azonban a mai napig kérdéses fő funkciójuk.

Itáliában a méret volt a lényeg

Egyes vélemények szerint támadási és védekezési célokra használták őket az invesztitúra-háborúk idején. Sokkal valószínűbb magyarázat azonban, hogy a tehetős családok egymással rivalizáltak az égbe nyúló tornyokkal. Már ekkor is a méret volt a lényeg:

minél magasabb tornyot épített egy család, annál menőbbnek számított.

Bolognában közel 180 torony volt a 12-13. században. Később, a 13. században sokat közülük lebontottak, néhány pedig egyszerűen magától összeomlott. Akadnak azonban olyanok is, amik máig állnak, átvészelve tüzvészeket, villámcsapásokat, háborúkat és városrendezéseket.

A megmaradt tornyok közül a két legkiemelkedőbb a 97 méteres Asinelli-torony, és 48 méter magas Garisenda-torony, amelyek Bologna szimbólumaivá is váltak.

Az Asinelli- és Garisenda-torony Bolognában

Megmaradt tornyai ellenére Bologna mára elvesztette a “felhőkarcolóváros” látképét. Egy olasz kisvárosban azonban még ma is találkozhatsz a középkori metropolisz-hatással.

San Gimignano 13 tornyának sikerült túlélnie a történelem viharait.

Ma is impozáns látványt nyújt, de fénykorában 72 darab 70 méteres magasságot elérő tornyával New Yorkhoz és Dubaihaz hasonló látképe lehetett.

San Gimignano látképe

A gazdag nemes vagy polgári családok itt is hatalmuk és gazdagságuk szimbólumaként emelték a mind nagyobb és nagyobb kőből épült tornyokat, amelyek lakásként, de nemritkán erődként is funkcionáltak.

San Gimignano

A sivatag Manhattanje

A legrégebbi “felhőkarcolóváros" a mai Jemen területén található Shibam. A város a semmi közepén fekszik és több mint 500 sokemeletes lakóház meredezik benne, ezért a sivatag Manhattanjének is nevezik.

A házak 5 és 11 emelet magasak, és nagyjából 30 méteresek. Többségük rom, de mintegy 7000 ember a mai napig itt lakik. A toronyházak ablaktalan földszintjén gabonát tárolnak. A második emeleti fő szobát a férfiak használhatják, a nők által szobái általában 3. vagy a 4. emeleten vannak. A felsőbb szinteket pedig védelmi és kényelmi szempontok miatt hidak kötik össze a szomszédos épületekkel.

Shibam látképe

Shibam városát i.e. 3. században alapították, a mostani házak azonban csak a 16.század folyamán épültek fel egy pusztító árviz után. A házakat az évszázadok során többször újjá kellett építeni. Fából készült belső támasztószerkezetük olyan régi, hogy a természetes bomlás miatt 10-15 évenként széles körű renoválást igényelnek.

Shibam

A fentiekből is jól látszik, hogy a mai metropoliszok csak utánzatai a középkori felhőkarcolóvárosoknak. És ha már méretfitogtatásról van szó, még ezeket is megelőzték az egyiptomi piramisok, a mezopotámiai zigguratok, és az alexandriai világítótorony.

.

Forrás: Wikipédia, Érdekes Világ


KÖVESS MINKET:




hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x