hirdetés
Lyuk-Logó-001.jpg

A Fekete Lyuk a szabad alkotás és szórakozás sötét bölcsője volt a nyócker peremén

Volt idő, amikor a független kultúra, mindenekelőtt a fősodortól eltérő zene európai középpontja Budapesten volt. A korszellem, az európai politikai és ideológiai 'egyensúly' bomladozása hozta létre 1988-ban a Fekete Lyukat.
szöveg:Göbölyös N. László - fotók: Keserű Ágnes, Fortepan.hu - szmo.hu
2019. július 12.


hirdetés

<

Már az döbbenet volt, hogy a koncertek este 11 körül kezdődtek - korábban este 10-re kiürült a város -, és hajnalban mindenki úgy ment haza, ahogy tudott a „nyócker” pereméről. És akkor nem is szóltunk a pincelejárat előtt, majd odalent tolongó „tanulmányfejekről”, akik nem bevett szabályok szerint néztek ki, hanem úgy, ahogy akartak.

Dübörögtek a zenék és a közönség is – a féktelenül pogózók bodicsekjeitől jó nagyokat lehetett repülni –, a barátkozások, a test közeli ismerkedések, az ital- (és a joint) kínálás egyetlen vezérelve a spontánság volt. A termek feketeségét pompásan oldották a pillanat szülte graffitik és helyzetversek.

Mindezeken épp úgy nem volt szabad meglepődni, mint a fellépő zenekarok nevein: a már ismert Vágtázó Halottkémek és a Sziámi mellett a Trottel, a Leukémia, a Kretens, a Rés, az Auróra, a Kézi Chopin, a Kispál és a Borz…

De koncertezett itt a NoMeansNo kanadai vadpunk-trió – lehet, hogy akkor kezdődtek a hallásproblémáim –, az amerikai Fugazi, sőt, az Easy Rider főcímzenéjének, a Born To Be Wild-nak szerzője, Mars Bonfire is…

A 30. évfordulóra tavaly év végén nyílt meg és nemrég zárult a Kiscelli Múzeumban a Fekete Lyuk: A pokol tornáca című kiállítás. E nevet ragasztotta rá az akkori Magyar Televízió, amely A hét című műsorban riportot szentelt neki. Érdekes módon ugyancsak Óbudáról indult a Fekete Lyuk első éveinek egyik meghatározó zenekara, a magyar dark irányzat legkiemelkedőbb képviselője, az F.O. System, amelynek névötletét egy graffiti adta. Az alapítókkal, Jerabek Csabával és Mátyás Attilával beszélgettünk ezekről a „fekete” örökségekről.

-Óbuda nagyon meghatározó volt számunkra – mondja Csaba. – A 70-es és 80-as években épült fel az új lakótelep, köztük a Faluház is, nagyrészt többgyerekes családok költöztek ide. És amikor bejutott Magyarországra az underground és a punk, szinte minden tizenéves hangszert ragadott. Mintha egy nagy úttörőtábor lett volna az egész környék.

-Mi Szaszával (Szendrey Zsolt) Delhusa Gjon mellett megtanultuk, hogy milyen a profi zenélés. De már a gimnázium óta játszottam, punkot, new wave-et – emlékezik Matyi.

-A zenekarok itt aszerint alakultak, hogy ki milyen baráti körhöz tartozott, és így a srácok bandáról bandára vándoroltak. Az F.O. System is úgy alakult ki 1986 nyarán, hogy kértem Matyit: segítsen egy zenei témát fejleszteni – folytatja Csaba. – Szaszával együtt jártunk általános iskolába, mind egy 300 méteres körzetben laktunk. Nem voltak akkor még zászlóra felírt céljaink, a dolgok menet közben fejlődtek.

Az F.O.System számára az első másfél év útkereséssel telt el, és bár elkészítették három szám demo-felvételét, hogy legalább valami nyom maradjon utánuk, 1988 elejére kialakult a „klasszikus” trió, amelyben Matyi énekelt és gitározott, Csaba volt a basszeros, és Miklós Péter a dobos. Péter révén nagyon sok impulzust kaptak az angolszász undergroundból, (a New Model Army-tól – akik előtt fel is léptek később - a Sisters of Mercy-től, Missiontől), és ezt a „dark” vonalat tették magukévá, Magyarországon elsőként. Matyi ráadásul éppen katona volt, élete „beborult” időszakát élte, ezért is tetszett meg neki. Ezáltal zenészként, szövegíróként is megtalálta a maga útját, és a közönségnek is bejött.

- Az F.O.Systemről nem mondhatod, hogy valamelyik külföldi zenekarnak a kopírozása, mert nagyon széles volt az inspiráció a kedvenceinktől, sok mindent, amit hallottunk, átformáltunk a saját képünkre, ízlésünkre. Így alakult ki a sajátos hangzásunk - magyarázza Csaba.

Éppen csak kikristályosodott az F.O.System zenéje, amikor felkérést kaptak a VIII. kerületi Lyuk nevű pinceklubban, amelyet akkor még Balkan FuTourist együttes köre vezetett. Néhány hónap múlva azonban a Vörösmarty Művelődési Ház visszavette tőlük, és akkor született meg a Fekete Lyuk a legendás népművelő-klubvezető, a tavaly novemberben elhunyt Nagy Gyula vezetésével.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
tronokharca.jpg

Meglepő részleteket árult el a következő Trónok harca-sorozatról George R. R. Martin

A címről, a karakterekről és Westerosról is mondott néhány dolgot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



Újabb információk derültek ki a már bejelentett Trónok harca előzménysorozatához, ráadásul maga George. R. R. Martin árult el fontos, ám elég meglepő részleteket a tartalomról.

Azt már eddig is tudtuk, hogy

az új széria a Trónok harca világában fog játszódni, de sokkal korábban, 5000 évvel A tűz és a jég dalának eseményei előtt.

Most a sikeres regények írója az Entertainment Weeklynek mesélt el pár újabb dolgot.

Kiderült például, hogy

1. Westeros nem hét, hanem 100 kisebb királyságra tagolódik majd

Ezt Martin azzal magyarázza, hogy ha visszamegyünk az időben, korábban 9, azelőtt pedig 12 királyság volt, sokkal régebben pedig 100 kis, jelentéktelen királyságok is léteztek. Ez alapján

Westeros még kaotikusabb, veszélyesebb és szabályozatlanabb lesz, mint a Trónok harcában.

2. A Trónok harcából megismert családok közül a Starkokat láthatjuk majd a sorozatban

Az író szerint ők voltak a rajongók kedvenc családja, ezért muszáj, hogy szerepeljenek az előzménysorozatban is.

A Lannisterek ugyan nem jelennek majd meg, de az otthonuk, a Caster-hegy viszont ott lesz, ahol egy másik család, a Casterek laknak majd.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
1-15.jpg

"Nem a robbanás a borzalom, hanem az utóhatás" – interjú Craig Mazinnel, a Csernobil sorozat kreátorával

A hatalmas sikerű HBO-széria írója és executive producere elárulja, mely történetek valódiak a sorozatban, miért harapott rá a témára, és miért érvényes metafora ma Csernobil.
Fordította: Szajki-Vörös Adél, fotók: HBO - szmo.hu
2019. július 11.



– Honnan jött az ötlet, hogy a Csernobil lesz a következő munkája?

– Öt évvel ezelőtt olvastam egy cikket. Egy újabb szigetelő réteg létrehozásáról szólt, amit a csernobili erőmű fölé terveztek. Úgy láttam, hogy akárcsak mindenki más, tudom, hogy Csernobilban robbanás történt, de a legtöbb ember nem tudja, miért. Akárcsak jómagam. Ez meg is lepett, így elkezdtem olvasni Csernobilról. Két tény azonnal szembeötlött. Az első az volt, hogy a robbanás éjszakáján biztonsági tesztet hajtottak végre.

Craig Mazin

Az jutott eszembe, micsoda irónia: épp egy biztonsági teszt robbant fel egy atomreaktort. A másik szembeötlő tény az volt, hogy a tűz eloltásáért, az eltakarításért és az okok megállapításáért felelős ember két évvel a robbanás napja után öngyilkos lett. Minél többet olvastam, annál több történetet fedeztem fel.

Csaknem feldolgozhatatlan mennyiségű sokkoló, brutálisan árulkodó és inspiráló történet halmozódott fel előttem. Drámai gazdagságú anyagban kellett rendet tennem, hogy elmesélhessem a történetet, amely az ember legjobb és legrosszabb oldaláról árulkodik.

– Minden történetet el tudott mesélni?

– Nem. Számos alkalommal szinte hihetetlen volt, ami a valóságban történt. Ha ezt fikcióként írtam volna meg, az emberek azonnal jelezték volna, hogy ez nem valószerű, mert olyan mértékű és sokkoló volt a tagadás – különösen a robbanás éjszakáján, amit az első epizód mutatott be.

Egyszerűen muszáj volt olykor kevésbé agresszívan igaznak ábrázolnom a dolgokat.

Viszont sok történet igaz: az orvosoké, akik Pripjatyban dolgoztak aznap éjjel, a munkásoké az erőműnél, akik azt hitték, az épületet támadás érte. Igaz az arctalan férfiak története is, akik a radioaktív grafittal fedett tetőre mennek, és legalább egy életre való sugárterhelést kapnak kilencven másodperc alatt. A tűzoltók történetét és a tűzoltók egyik feleségének történetét is elmondtuk: Ignatyenko Ludmilla gyönyörű szavakkal beszélt férje haláláról. A tudós Valerij Legaszovot pedig végigkövetjük az útján.

– Az első részben megmutatta a robbantást, majd később a következményeit. Nagy volt a kísértés, hogy egy katasztrófafilm-típusú sztorit meséljen el, amely a robbanásban csúcsosodik ki?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
orban-radu.png

Orbán Viktort egy román színész játssza majd a Merkelről szóló filmben

A történet a 2015-ös menekültválságra fókuszál ugyan, de felbukkan benne például Lázár János is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 11.



Angela Merkelről készül film a 2015-ös menekültválságra fókuszálva, és felbukkan benne Orbán Viktor karaktere is. A magyar miniszterelnököt egy román színész, Radu Banzaru játssza majd, írja a Romania Insider a Hollywood Reporterre hivatkozva.

A filmet Stephan Wagner rendezi, a cselekménye alapjául Robin Alexander 2017-ben megjelent könyve, a Die Getriebenen szolgál.

A történet 2015 júliusában kezdődik, akkor, amikor a német kancellár hatalmának csúcsán volt. Közben azonban szír menekültek ezrei keltek útra - a helyzet kezelésére Merkel olyan döntéseket kényszerült meghozni, amik gyakorlatilag a pályafutása mélypontját eredményezték. Külföldi politikussal és belpolitikai riválisaival is szembe kellett néznie.

Merkel szerepét Imogen Kogge német színésznőre osztották, bár, ha összevetjük kettejük portréját, elég nyilvánvaló, hogy nagyjából akkora köztük a hasonlóság, mint Orbán Viktor és az őt megformáló Radu Banzaru között.

A film adatlapja szerint egyébként más magyar politikai szereplők is felbukkannak a vásznon: így Lázár János, akit Bács Zsolt alakít, és Czukor József, akit pedig László I. Kish játszik.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
1-22.jpg

Amikor a Vasember összecsinálta magát Chaplintől - Robert Downey Jr. 40 éve a filmvásznon

Hollywood kegyeltjének és a Marvel-rajongók kedvencének múltjában sok a sötét folt. Drogozott, börtönben volt, és nem a nulláról kezdte újra, hanem mínuszból.
Szajki-Vörös Adél, fotó: Instagram - @robertdowneyjr - szmo.hu
2019. július 13.



Hollywood egyik legsokszínűbb színészének az élete is meglehetősen színes.

Akár a személyisége: szenvedélyes, hatalmas szívű, szeretetre vágyó, féktelenül jó a humora. Downey egy kalandor, aki mégis biztonságra vágyik. Négy évtizede van a szakmában, és folyamatosan képes a megújulásra. Összegyűjtöttük a legérdekesebb tényeket vele kapcsolatban.

Magyar gyökerek, művész szülők, drogfüggő apa

Downey művészcsaládba született 1965-ben: édesapja, Robert Downey Sr. rendező, édesanyja pedig Elsie Downey színésznő. Apja egyébként egynegyed részben magyar zsidó. Robert és testvére, Allyson Downey is a film és az előadóművészetek világába merült el már egészen korán. Downey színészként 5 évesen mutatkozott be filmen, az apja által írt és rendezett Pound című filmben, és láthatóan nagyon fesztelenül mozgott a kamera előtt:

A szülők azonban 1978-ban elváltak, az apa a New York-i székhelyről Kaliforniába költözött, Robert pedig vele tartott. Apjától azonban sajnos nemcsak a film iránti szerelmét kapta ajándékba, hanem a drogok iránti vonzalmát is: az idősebb Downey korán megismertette a kábítószerekkel Robertet, akinek innen indult évtizedeken át tartó kálváriája a függőséggel.

Chaplin halálra rémítette

A nyolcvanas-kilencvenes években gyorsan ívelt felfelé Robert Downey Jr. karrierje, egyre komolyabb filmekben játszott. 1992-ben játszotta el élete addigi legfontosabb szerepét, ami után az egész világ megismerte. A Chaplin című filmben elképesztően átlényegült, ezért az alakításáért BAFTA-díjat nyert, sőt, Oscarra is jelölték.

Később bevallotta, hogy felkészülése során minden Chaplin-filmet megnézett, és amikor megkérdezték tőle, mit érzett a némafilmes ikon munkásságával kapcsolatban, ezt felelte: "Összecsináltam magam a félelemtől." Chaplin lánya, Geraldine Chaplin a saját nagyanyját játszotta a filmben, és később beismerte, hogy amikor először látta kosztümben-sminkben Downey-t, olyan kísérteties volt a hasonlóság édesapjával, hogy jó ideig megszólalni sem tudott a döbbenettől.

Magaslatok, mélységek

A kilencvenes évek szakmailag igazi diadalmenet volt a számára: játszott Robert Altman filmjében (Rövidre vágva), dolgozott Oliver Stone-nal (Született gyilkosok), és szerepelt izgalmas kosztümös filmekben is (Változások kora, III. Richárd). Az új évtized - és évezred - pedig ismét komoly kihívást hozott a számára: a Wonder boys - Pokoli hétvége című filmben Michael Douglas volt a partnere.

Kulcsszerepet kapott az Ally McBeal című sorozatban is - ez a kétezres évek női sorozatainak kultikussá vált elődje volt. Csakhogy Downey eközben nem volt boldog, sőt, igazából nagyon rosszul érezte magát, és ez hamarosan az egész világ tudomására jutott.

Drogfüggősége és az ebből adódó deviáns viselkedése 1996 és 2001 között csúcsosodott ki igazán. Több alkalommal is letartóztatták, gyakori vendég volt a rehabon, bipoláris zavarát pszichiáter kezelte, sőt, számos alkalommal került börtönbe.

1997-ben kirúgták az Ally McBealből. Ebből az időszakból való az az Elton John-dal, aminek egészen megindító lett a videoklipje, az "I Want Love", azaz "Szeretetet akarok" című számhoz a színész adta az arcát (érdekessége, hogy egy beállításban, vágás nélkül vették fel). Mintha egy önvallomás lett volna, a dalszövegben ugyanis a szerző felfedi, milyen felelőtlen, elveszett embernek érzi magát.

Downey-t azonban keményebb fából faragták annál, minthogy narancssárga rabszerkóban elvesztegesse a tehetségét. 2003-ban börtönt, alkohol- és drogproblémákat a háta mögött hagyva tisztán, józanul állt neki, hogy újraépítse a karrierjét.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x