hirdetés

„A faültetés az életről és a halálról szól” – beszélgetés Bojár Iván Andrással, a 10 millió fa kezdeményezés elindítójával

A 10 millió fa ültetésének ötletgazdája elmondta, hogy rövid idő alatt mozgalommá terebélyesedett a kezdeményezés. Megtartották az első országos találkozót is, a magyarországi faültetés napja pedig november 9. lesz.
Szöveg:Göbölyös N. László - fotók: Pongrácz Anita - szmo.hu
2019. augusztus 28.


hirdetés

Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus egy első hallásra hihetetlen mennyiségű fával gazdagítaná Magyarországot. Annyival, mint amennyi nagyjából az ország lakossága. Erről, világunk riasztó jelenségeiről, és az egyszerű tettek fontosságáról beszélgettünk.

- Hogyan fogant meg Benned a 10 millió fa gondolata?

- Fokról fokra jutottam el ide. Az elmúlt évek, de főleg az elmúlt hónapok feszítő módon erősítettek meg bennem egy klímaválság-érzetet, amire különböző válaszokat tud adni az ember.

Temetkezhetünk búskomorságba, tehetetlenségbe, én azonban úgy gondoltam, hogy próbáljunk tenni valamit, amíg még egyáltalán tenni tudunk. Ide tartozott az is, hogy májusban az Építészfórum főszerkesztőjeként írtam egy cikket, aminek váratlanul nagy hatása lett. „Építészek, ne építsetek” volt a címe és elég nyers szembenézés volt a mai klímahelyzettel, és ezen belül az építészet, az építőipar szerepét jártam körül.

Némileg pikáns helyzet volt részemről egy ilyen cikket írni, de aztán egyre fokozódott bennem ez az érzés, hogy sok mindent félre kell tenni, ami eddig szent volt. Gondold el, hogy 30 éve foglalkozom kortárs építészettel. De egyszeriben egy másik látószögből tudtam rátekinteni erre a dologra, mint a környezetszennyezést meghatározó ágazatok egyikére és így sok mindennel le kellett számolnom.

hirdetés

- A fáknak nemcsak a természetben van létfontosságú szerepe, hanem évezredek óta spirituális üzenetük is van, Konfuciusztól az európai népi bölcsességekig. És sokan emlékeznek még John Lennon és Yoko Ono akciójára, akik facsemetét küldtek a világ államfőinek, hogy amíg elültetik, addig sem háborúznak…

- Az érzelmi rész, az azonosulás most is ugyanaz. A faültetés békés, szelíd dolog, miként a fákkal együtt élni, abban a léptékben együtt gondolkodni fizikai értelemben is, amit egy fa kiterjedése tud biztosítani, amelynek árnyékába egy nagy család vagy baráti kör le tud ülni. Ilyen gondolkodásmóddal kellene a világban működnünk, szemben a méretek bűvöletével, a teljesítmény-orientáltsággal, a folyamatos fejlődési kényszerrel. Ezzel szemben az a mértéktartás, amit egy fának a lombozata az emberi életre, mint egy keretre ráhelyez, sokkal inkább pártolandó.

- Párommal rendszeresen kijárunk energiát gyűjteni a Margitsziget ikerplatánjaihoz, akiket csak Philemón és Baucisnak nevezünk. Van-e olyan fa, ami különösen közel áll a szívedhez?

- Minden fának megvan a maga története. Nekem az egyik legkedvesebb az a diófa, amit kislányom születésekor ültettünk szentgyörgyhegyi kertünkben. Ez már most hatalmas, az ottani vulkáni talajban mindenféle csonthéjas, így a dió is nagyon szeret létezni. És van a kertünkben egy másik diófa, amely ültetés után három évig tetszhalott állapotban volt, már letettünk róla, aztán az idén tavasszal megindult, és már látszik, hogy belőle is komoly fa lesz. Csodálatos, amikor ennyire mutatja magát az élet egy fán keresztül!

- Térjünk vissza a 10 millió fához. Számítottál ilyen fogadtatásra?

- Valójában semmire nem számítottam, azon kívül, hogy kiírtam a saját oldalamra, és néhány barátomnak szóltam, hogy örülnék, ha csatlakoznának. Sosem hittem volna, hogy másfél-kétmillió emberhez fog szétszóródni ez az üzenet – 15 ezer megosztása volt! – és nagyon sok visszajelzést is kaptam.

Annak külön örülök, hogy ezzel a gondolattal egyáltalán nem vagyok egyedül, hanem jelentős tömegek gondolkodnak, éreznek hasonlóan, és ez biztató.

- És bejegyzéseidből kitűnik, hogy nemcsak on-line követőkről van szó, hanem a kezdeményezés nyomán tettre kész közösségek alakultak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
elonmusk.jpg

Elon Musk 2050-re 1 millió embert telepítene a Marsra napi 3 űrhajóval

1000 űrhajóból álló flottát szeretne építeni, a Marsra pedig egy komplett várost tervez.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 18.


hirdetés

Ugyan még el sem készült az Elon Musk tervei szerint az egész naprendszert meghódító SpaceX Starship prototípusa, a jövőlátó milliárdosnak máris konkrét elképzelései vannak arról, hogyan szeretné kolonizálni a Marsot - írja a Business Insider. Elon Musk még csütörtök este eresztett el néhány tweetet arról, hogyan épít ki 10 év alatt 1000 űrhajós flottát, amikkel aztán 2050-re összesen 1 millió embert szeretne áttelepíteni a szomszédos bolygóra.

Elon Musk elképzelései szerint az Starshipek naponta háromszor startolnának a Földről. A Tesla-vezér azt mondja, ki lehetne fizetni az utat egy összegben is, de hitelt is folyósítanának azoknak, akiknek szüksége lenne rá. Azt szeretné elérni, hogy a Mars-utazás bárki számára elérhető legyen.

Arra is van válasza Elon Musknak, hogyan fizetné vissza a hitelt egy olyan valaki, aki egyik napról a másikra 225 millió kilométerrel odébb költözik: rengeteg munka lenne a Marson.

Bár Elon Musk a tweetrohamban arra külön nem tért ki, hogy az embereken kívül mit szállítana még a Starship-flotta a vörös bolygóra, biztosan komoly rakományra is szükség lenne a milliós tömeg életben tartásához. Meg kellene oldani például, hogy elegendő mennyiségű víz, élelmiszer, építőanyagok és szerszámok jussanak el a marsi városba.

Egyelőre a Mars-utazásra egy 26 havonta 30 napra megnyíló ablak a legkedvezőbb: ekkor van a két bolygó a legközelebb egymáshoz.

A milliárdos számításai szerint az 1000 Starship 100 megatonnányi felszerelést juttatna el egy-egy ilyen periódusban a Marsra, az űrhajókra pedig alkalmanként 100 utas férne fel. Ez azt jelentené, hogy 26 havonta átlagosan 100 ezer embert költöztetne át a Marsra, így jönne ki a csütörtökön este megálmodott 1 milliós kolónia 2050-re az egyelőre lakatlan bolygón.

Elon Musk néhány hete azt ígérte, hogy pár hónapon belül próbaútra indulhat az első Starship, az év vége előtt pedig szeretné, ha űrhajósok is tesztelnék élesben a bolygóközi utazásra épített rakétát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
applikacion-riaszthatod-a-mentoket-omsz.jpg

Mostantól egy gombnyomással hívhatod a mentőket - itt az ÉletMentő a mobilalkalmazás

Az applikációban elküldheted a pontos helyedet és az előre feltöltött egészségügyi adataidat. Az app megmutatja a hozzád legközelebbi gyógyszertár, kórház, defibrillátor helyét is.
MTI - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő elnevezésű mobilapplikáció, amely gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a segítségre szorulók számára.

Az alkalmazás megkönnyíti a mentők riasztását, de az ő munkájukat is, mert a diszpécser azonnal látja az előre feltöltött egészségügyi adatokat és a bajban lévő pontos helyzetét.

Az alkalmazás elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, és megmutatja a hozzád legközelebb eső gyógyszertárt, egészségügyi ellátóhelyet is.

Az OMSZ-nek jelenleg a technológia fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, a következő öt év legfontosabb célja ezért az, hogy a technológia vívmányait használva könnyebbé tegyék a mentők munkáját - mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

hirdetés

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az alkalmazás a legkritikusabb pillanatokban nyújt segítséget.

Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a segélyhívást, hiszen egy gombnyomással hívhatók a mentők, és a bajbajutottak gyors, pontos megtalálását is segíti.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
mercedes-benz-stuttgart.jpg

Több német autógyárban már választható a négynapos munkahét – Magyarországon is ez a jövő?

Át lehetne állítani a teljes magyar gazdaságot arra, hogy csak heti négy napot dolgozzunk? Mi következne ebből? Interjú Antal Miklóssal, az MTA kutatójával.
Láng Dávid; a címkép csak illusztráció, forrás: Needpix.com - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Nemrég a sajtó nagy részéhez hasonlóan mi is beszámoltunk róla, hogy Finnország 34 éves miniszterelnöke bevezetné a négynapos munkahetet, hogy az emberek több időt tölthessenek a családjukkal.

Hamarosan aztán kiderült, nincs is szó ilyen komoly tervről, de gondolatkísérletként ettől függetlenül érdemes megvizsgálni: működőképes volna ez akár a finneknél, akár Magyarországon, vagy bárhol a világon?

Antal Miklóst, az MTA Lendület programjának kutatójával beszélgettünk.

– Populista ígéretként jól hangzik, hogy dolgozzunk kevesebbet ugyanannyi pénzért. Gazdaságilag hogy lehetne ezt sikeresen megvalósítani?

– Az elsődleges kérdés az, erről beszélünk-e egyáltalán: mi például az ugyanannyi pénzért kitételt nem tesszük hozzá. Többféle munkaidő-csökkentési modellt vizsgálunk, ezek között vannak könnyebben és nehezebben megvalósíthatók. Az a megoldás, aminél a fizetés ugyanannyi marad, az utóbbi kategóriába tartozik, nyilván főleg azért, mert a munkaadók érthető okból erősen ellenállnak. Tehát legfeljebb rájuk kényszeríteni lehetne, ami bizonyos esetekben nem kizárt, de nagy kérdés, milyen gazdasági környezetben és feltételek mellett férhet bele.

hirdetés

Ha történelmileg nézzük, a szabad szombat bevezetése egyes munkahelyeken ilyen lépés volt, más esetekben viszont fizetéscsökkentéssel is együtt járt a rövidebb munkaidő. Ilyen például azoknak a német autógyáraknak a példája, amit jelenleg kutatunk: itt az eredeti munkahét 35 órás volt, ezt csökkenthetik a dolgozók 28-ra, 20 százalékkal kevesebb bérért cserébe.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

– Még nem sokat tudok mondani, hiszen csak decemberben indult a projekt. Annyit tudunk, hogy egyelőre kevés munkavállaló választja ezt az opciót. Az okokkal és a változás lehetőségeivel kapcsolatban 1-2 év múlva már okosabbak leszünk.

– A gyárak közül, ahol ez a kísérlet zajlik, több jelen van Magyarországon is. Mekkora az esélye, hogy az itteni üzemekben is kövessék a példát?

– A kezdeményezést Németország nyugati felében vezették be először, a kezdeményező szakszervezet következő célja pedig az, hogy a keleti országrészbe is átterjedjen a lehetőség.

A folyamatban tehát nem Magyarország a második lépcső, de elképzelhető, hogy a harmadik lépcső lesz. Úgy látom, a törekvés néhány szereplő részéről mindenképp megvan rá.

Antal Miklós

– A japán Microsoftnál is zajlott egy kísérlet tavaly, ahol az jött ki, hogy hiába dolgoztak csak heti négy napot, a termelékenységük állítólag 40 százalékkal nőtt. Mi következik ebből?

– Kutatóként én semmilyen következtetést nem vonnék le, már csak azért se, mert nem világos, pontosan mit értenek 40 százalékos növekedés alatt. Egy olyan területről beszélünk, ahol a hozzáadott érték mérése nem könnyű: szektoronként más módszerek vannak erre, de szellemi munkavégzés esetén különösen nehéz lehet számszerűsíteni.

Azt persze érezhetjük, hogy egy adott napon produktívabbak voltunk, de azt aligha, hogy pont 40 százalékkal.

Viszont már kapcsolatban vagyok egy japán kollégával, aki segíteni fog nekem értelmezni ennek a kísérletnek a részleteit.

– Inkább a fizikai vagy a szellemi munkát végzők profitálhatnának a munkaidő csökkentéséből?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Hiába tudjuk, hogy a Földön nem lehet végtelen ideig növekedni – beszélgetés Hartay Mihállyal

A környezetvédelmi szakértő szerint az emberek többsége képtelen hosszú távon gondolkodni, pedig nem maradt sok időnk.
Szöveg: Göbölyös N. László; képek forrása: Flickr - szmo.hu
2020. január 18.


hirdetés

Hartay Mihály Közép-Európa egyik legnagyobb használt ruha-visszagyűjtő és feldolgozó cégénél dolgozik. A környezetvédelmi szakértővel, a Humusz Szövetség és a Magyar Természetvédő Szövetség tagjával a ruhaiparról, a csomagolásmentességről és a műanyagszennyezésről beszélgettünk.

- Van esély rá, hogy végleg megszabaduljunk a műanyagoktól?

- A műanyagok többsége kőolaj-alapú, és mivel a földben található kőolaj- és földgáz-készletek mennyisége korlátozott, az állandó kitermeléssel előbb-utóbb kimeríthetjük ezeket az ásványi kincseket.

Ugyanakkor tény, hogy alapvetően megváltoztatták az életünket, és

a modern technológiában nélkülözhetetlenné váltak. Éppen ezért a rövid életciklusú, például az egyszer használatos műanyagokat kellene mindenképpen csökkenteni, vagy az újrahasznosításukat ösztönözni.

hirdetés

- A műanyagprobléma egyik megoldásának sokan a csomagolás-mentességet tartják.

- Vannak olyan csomagolóanyagok, amelyek azonnal hulladékká válnak, élelmiszer-szennyezetten nem is hasznosíthatóak, viszont a mai higiéniai követelményekhez szükségesek. Ha például nem a tetrapack-os dobozt használjuk, hanem kannában visszük haza a tejet - ahogyan ezt néhány évtizeddel ezelőtt tettük - annak különböző káros egészségi következményei is lehetnek. A csomagolás-mentesség tehát egyben óhatatlanul visszalépést jelent a jelenleg nagyon magas higiéniai követelményekben.

- Ezek szerint a „zéró hulladék-elv” utópia?

- Ezt semmiképpen nem mondanám, de ma még nem látható, hogy miként tudnánk visszatérni arra az állapotra, ami 100 évvel ezelőtt még természetes volt, hogy az ember minden hulladékát hasznosítani tudta. Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb hulladékot hagyjunk magunk mögött, és az a hulladék újrahasznosítható legyen, vagy végképp rendezett körülmények között rakják le.

- Szinte naponta olvashatunk arról, hogy a műanyag mindenütt jelen van, a levegőben, a vizekben, a tengeri élőlényekben. És megtanultunk egy új kifejezést: mikroműanyag-szennyezés.

- Az egyik legnagyobb környezeti katasztrófával fenyegető problémát az óceánokban lévő műanyag-szennyezés jelenti. Szinte minden óceánban találhatók nagy méretű műanyag-szigetek, amelyek az egyes országok rossz hulladék-gazdálkodásából adódnak. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik legnagyobb eredménye, hogy míg 2004 előtt Magyarországon 3000 hulladéklerakó volt, és abból 2900 szigeteletlen, ma már csak 72, megfelelő ellenőrzéssel és biztonsággal működő lerakó van az egész országban. Sajnos sok helyütt a világban, főleg Ázsiában, Afrikában Dél-Amerikában, a hulladék-gazdálkodás nagyon fejletlen, és rengeteg hulladékot engednek a folyókba és a tengerekbe. Ezért felelős Európa és Észak-Amerika is, mert nagyon sok az átterhelés, azaz a legszennyezőbb ipari termelést és annak rengeteg hulladékát ezekre a kontinensekre visszük.

Például a világ összes leselejtezett hajóját közvetlenül az Indiai-óceánban bontják le, mert ott olcsóbb, és kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások. Magam is láttam ezt Mumbaiban. Ott egészen fekete színe van ott a tenger vizének.

És akkor még nem beszéltünk a térség több milliárd lakosának fogyasztásáról, ami szintén az élővizeket terheli.

A mikroműanyag egészen másképpen kerül bele a vizekbe. Bár a kutatások még kezdeti stádiumban vannak e téren, nagy valószínűséggel a műszálas ruhaneműk mosása során fellépő polimer-degradáció az oka. Ezeket a szennyvíztisztítók nem tudják kivonni, bekerülnek az élővizekbe és a visszatápláláskor sem lehet őket az ivóvízből kiszűrni. Tehát folyamatosan szaporodik a mennyiségük az általunk is elfogyasztott vizekben.

Még nem tudjuk mérni, hogy ennek milyen az egészségügyi hatása, de azt már elmondhatjuk, hogy az ásványvizekben és a természetes csapvízben is literenként 50-60 mikroszál található.

-Ez nagyon fontos dolog, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóságért sokat tehetünk öltözködésünkkel is.

- Sajnos a ruházkodásban olyan tendencia alakult ki az elmúlt évtizedekben, hogy lerövidültek egy-egy ruha hordásának ciklusai.

Korábban egy évben kétszer, tavasszal és ősszel volt divatváltás, ma 8-10 hetenként változnak a divatok, és ezzel együtt a ruhák minősége is jelentősen romlott.

Tehát egyre több textíliát és egyre több műszálat használunk, holott a textilipar az energiaipar után a második leginkább környezetterhelő iparág.

Így az alig hordott ruhák is jelentősen szennyezik a környezetet, főleg, ha bekerülnek a hulladékok közé.

- És megint odajutottunk, ahová a legtöbb fenntarthatósági problémával: egy felfokozott fogyasztói társadalomban élünk, amely a rekámáradatával, és annak társadalmi üzenetével óriási ellenszelet jelent.

- Tudomásul kell venni – ezt a humánantropológusok egyértelműen kimondják – hogy az ember nem képes hosszú távra gondolkodni. A saját életét, a gyerekeiét, esetleg még az unokáit is megtervezi, de alig van olyan ember, aki arra gondol, hogy az ükunokájának milyen lesz a sorsa. Ráadásul a társadalmi környezet, a demokratikus társadalmak működése is, amelyben 4-5 évenként választjuk újra a politikusokat, a rövid távú szemléletet erősíti. Ez meglátszik a mindennapjainkban.

Érthető, hogy az ember megpróbálja kihasználni a technológiai fejlődésből adódó lehetőségeket, de ez a környezet erőteljes kizsákmányolásához vezet. Pedig most már nagyon sürget az idő, az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) jelentései egyértelműen bizonyítják, hogy nincsenek évszázadaink a megoldás megtalálására, olyan mértékben emelkedik a széndioxid-koncentráció, és olyan mértékben használjuk ki a Földet.

Ma már alig van ember, aki ne látná be, hogy a véges Földön nem lehet végtelen módon növekedni, de cselekedeteink mégis csak rövid távú megoldásokat adnak. Számomra az egyik legpozitívabb dolog volt, hogy a 2015-ös párizsi konferencián közel 200 ország egyetértett a klímavédelem fontosságában, de aligha mondhatjuk el az elmúlt öt évről, hogy javítottunk volna a világ ökológiai helyzetén. Sőt, ellenkező folyamatok is elindultak: két világhatalomnak, az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának is olyan vezetői vannak, akik nem hisznek a klímaválságban és ez morálisan is hátráltató tényező a világpolitikában. Holott ennek a két országnak nagyon jelentős az ökológiai lábnyoma.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!