hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
A falak ledőltek, a hangok, a képek maradnak – a "Volt egyszer egy PECSA" kiállításon jártunk
Az Ifipark örökségének továbbvitelére volt hivatott, szűk három évtized jutott neki. Ki hitte volna, hogy egyszer egy kiállításon nosztalgiázunk a Petőfi Csarnok után?
Szöveg és fotók: Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. március 09.


hirdetés

Pedig, ne tagadjuk, sokak szemében a PECSA nemcsak hangzása miatt volt gyakran szitokszó, hiszen az Ifipark bezárása mögött politikai sandaságot sejtettek. Nem fogadta össznépi lelkesedés sem külalakját, sem belső kiképzését, voltak, akik végig rossz energiákra panaszkodtak (ezt minden bizonnyal az építésnél használt, Magyarországon a 80-as években még engedélyezett azbeszt okozhatta). Csakhogy az intézmény ereje „nem a kövekben volt” – idézte Dobó István szavait Garay Klára, a Zuglói Cserepes Kulturális Non-Profit kft. ügyvezetője, akinek vezetésével megrendezték a Volt egyszer egy PECSA kiállítást a Zuglói Civil Házban.

Az 1985-ben indult, 2016-ban lezárult történet mozaikjai elevenedtek meg fotókból, plakátokból, belépőjegyekből összeállított nagy táblákon, egy kis vitrinben egész passz-nyakbavalót is megszemlélhettünk.

Jó volt ismét együtt látni azokat, akik oly sokat tettek azért, hogy a PECSA emlékezetes kulturális találkozóhely legyen:

Fogarasi Lajost, a 2000-es évek igazgatóját elmaradhatatlan bőrmellényében, Németh Gábort, aki az ország egyik legsokoldalúbb dobosaként 17 évig vezette az intézmény hangstúdióját, Várkonyi Attilát, azaz dj Dominique-ot, a jótékonysági koncertek lelkét, a fogalommá vált fekete kendővel a fején. Ő volt az, aki mindig közösségnek tekintette a közönséget.

Feltűnt az örökmozgó „közművelődési osztályvezető” (hú, de hivatalos) Nádor Kati szőke hajkoronájával, Vaszta Paja, a magyar Queen-klub motorja, Török Ádám Húsvét-szigeteki szoborra emlékeztető alakja, sok nagyszerű buli főhőse – ő zárta az estet az Este a székelyeknél ihletett feldolgozásával – a Csillagfény diszkók sztárja, Sárközy Anita, és nem utolsósorban Janicsák István, ezúttal műsorvezetőként.

A Z’Zi Labor atyja dicsekedett el azzal, hogy ő volt az első, aki zenekarával elsőként bérelte ki a Csarnokot még 1986-ban. Felidézték a 2003-ban elhunyt alapító-igazgató Lehel Lászlót, aki 60 évesen meg tudta őrizni kamaszos lelkesedését, a fiatalok igényes szórakoztatására való törekvésében, új tehetségek felkarolásában és szó szerint vette „népművelő” hivatását.

Nádor Kati emlékeztetett arra, hogy a PECSA milyen nagyszerű fóruma volt a kortárs zenei, színházi és táncművészeti törekvéseknek, és hogy 1986-ban a ház munkatársai fiatal művészekkel és civilekkel közösen alkottak egy „időkapszulát”, amellyel a jövőnek üzentek. E hordó ma is ott van a földben, biztonságosan elkerítve és 2040-ben ismerhetik meg tartalmát az utánunk következő nemzedékek.

E kiállítás és az emlékezés persze nem lehetett más, csak egy kis töredék, hiszen mindazoknak, akik valaha megfordultak ott, megvannak a személyes PECSA-történetei.

Az őrült Hungarcarrot-fesztiválok, ahol az orosz abszurd DDT-től a többdimenziósan elszállt angol-holland Legendary Pink Dots-ig a legelképesztőbb előadókat ismerhettük meg. Itt adta elő verseit 1986-ban Allen Ginsberg Eörsi István spontán tolmácsolásában, itt mesélt humorral és megbocsátással teli lélekkel „pokolbéli víg napjairól” Faludy György Hobo, Jordán Tamás és Mensáros László társaságában. Többször is megcsodálhattuk az amerikai filmes-táncművész Jo Andrest. Jött egy német színházi társulat, amely bevonta a nézőket az előadásba, majd terrorizálta őket. 1993-ban magyar sztárzenészekkel járhattunk hódolatra Percy király, azaz Robert Plant elé, ugyanazon a nyáron nemcsak a szabadtér telt meg zsúfolásig, hanem még a kinti mező is a Jethro Tull 25. jubileumi buliján.

1998-ban jót mókáztunk a Blues Brothersen, 2003-ban gyógyító szeretetet küldtünk a Parkinson-kórral küzdő Barbara Thompsonnak, aki az akkor már halálos beteg Dick Heckstall-Smith helyét vette át a Budapestet imádó Colosseumban.

2005-ben kipróbáltuk, hogy mi a tűréshatárunk a tömény progrockban a Dream Theater koncertjén. De említhetnénk az örökifjú John Mayallt, Eric Burdont, a Hackett-fivérek Satie-estjét, a Djabe Sipi-emlékkoncertjét, a bolhapiacokat, a lemezbörzéket, nem is szólva az arcokról, az ott köttetett, egy életre vagy egy estére szóló barátságokról, szerelmekről...

Hamarosan könyv is születik a PECSÁ-ról, de a teljes szellemi örökség összegyűjtése szinte lehetetlen. A mostani kiállításra is számos egyéni emléktárgy, fotó került be, és rengetegen vagyunk, akik sok mindent megőriztünk (e sorok írója a jegyek, passzok mellett természetesen az ott készült cikkeket, interjúkat is). Véssük emlékezetünkbe Garay Klára szavait: „A helytörténet legnagyobb ellensége a lomtalanítás”. Vigyázzunk a sokszor feleslegesnek hitt apróságokra, hiszen nemcsak egy helyről, nemcsak egy korról, hanem saját történetünkről is sokat elmondanak.

Nyitókép: Fortepan


KÖVESS MINKET:




Magyarul szavalta el a Nemzeti dalt a brit nagykövet
Iain Lindsaynek nagyon tetszik Petőfi verse, ezzel emlékezik március 15-re.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 15.


hirdetés

Kedves gesztust tett Iain Lindsay budapesti brit nagykövet a március 15-i ünnep alkalmából: elszavalta a Nemzeti dalt, ráadásul magyarul! Az erről készült videót a közösségi oldalain is megosztotta.

"Nagyon szeretem a verseket, a Nemzeti dalban pedig különösen tetszik, hogy igazán hazafias! Nekünk skótoknak is van egy Petőfink, Robert Burns, de most szóljon ez a vers Petőfi Sándor tiszteletére. Én így emlékezem Veletek március 15-ére"

- fűzte hozzá a brit nagykövet.

Nagyon szeretem a verseket, a Nemzeti dalban pedig különösen tetszik, hogy igazán hazafias! Nekünk skótoknak is van egy Petőfink, Robert Burns, de most szóljon ez a vers Petőfi Sándor tiszteletére. Én így emlékezem Veletek március 15-ére. ????. I love poetry and I am fascinated at how patriotic Nemzeti Dal is. We Scots have our Petőfi, Robert Burns, so let me recite this poem in honour of Sándor Petőfi and 15 March. #mik #hungary #ikozosseg #magyarinsta #ikozosseghungary #instahun #igershungary #magyarig #ig_hungary #budapest #videoftheday #mindekozben #marcius15 #március15 #marcius15?? #nemzetiunnep #nemzetiünnep #nemzetidal #talpramagyar #magyar #petofi #pilvaker

706 Likes, 48 Comments - Lindsay Nagykövet (@ambassadorlindsay) on Instagram: "Nagyon szeretem a verseket, a Nemzeti dalban pedig különösen tetszik, hogy igazán hazafias! Nekünk..."


KÖVESS MINKET:




A Pilvaker visszatért, és megmutatta, mitől az egyik legtrendibb dolog ma Magyarországon
Több mint 12 ezer ember ünnepelte költészettel és zenével március 15-ét az Arénában. Mi is ott voltunk.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. március 16.


hirdetés

Amikor 2012-ben először rendezték meg a Red Bull Pilvakert – még élő zene nélkül, szavalóversenyként hirdetve –, maguk az ötletgazdák is aligha számíthattak rá, hogy ez lesz a következő évek egyik legnagyobb kulturális sikersztorija. A produkció évről évre vált egyre kiforrottabbá, ezzel párhuzamosan pedig rajongóinak számai is meredeken nőtt.

A dolog mondjuk abból a szempontból logikus, hogy csupa olyan zenész és rapper adta a nevét hozzá, akik saját zenekarukkal is hatalmas tömegeket mozgatnak meg.

Elég csak a Wellhellót, a Halott Pénzt és a Punnany Massifot említeni, ők simán megtöltik önálló koncertjeiken is az Arénánál alig kisebb befogadóképességű Budapest Parkot. És még legalább fél tucat szereplőt fel lehetne sorolni, akiknek szintén több ezer fős bázisuk van.

Így talán annyira nem is meglepő, hogy októberben kétórás rekordidő alatt kelt el minden jegy, annak ellenére, hogy ide több mint hatszor annyi ember fért be, mint a korábbi helyszín Erkel Színházba.

A várakozások nem csak emiatt voltak felfokozottak: azzal, hogy a tavalyi évben elmaradt a Pilvaker, a szervezők még magasabbra tették a lécet, hiszen akkori indoklásukban minden addiginál nagyobb show-t és elképesztő látványelemeket ígértek az egy év kihagyásért cserébe.

Fotó: Somay Márk

Fotó: Bertalan Ádám

"Kérjük kedves nézőinket, hogy halkítsák le mobiltelefonjaikat. De semmiképp ne kapcsolják ki, hiszen instázni is kell valamivel!"

– mondták be nem sokkal kezdés előtt, de valószínűleg ennek híján is pontosan ugyanannyi kamerás mobil lendült volna a magasba már az első másodpercekben.

Tulajdonképpen ez a pillanat mutatta meg legjobban, kik a Pilvaker legfőbb célközönsége: azok a tizen-huszonévesek, akik ma már szinte teljes életüket online élik, más csatornákon jóformán lehetetlen elérni őket és utat találni hozzájuk.

És ebből az is látszik, hogy a Pilvaker mögött állók teljesen tudatában vannak annak, hogyan kell megszólítani az említett csoportot, és milyen módszerekkel kell kommunikálni velük ahhoz, hogy teljesen magukénak érezzék a projektet. Pedig az, hogy ez a generáció Petőfi, Ady, Csokonai és Vörösmarty verseiért rajongjon, finoman szólva sem magától értetődő.

Más kontextusban aligha tudnánk elképzelni, hogy olyan fiatalok ezrei énekeljék például a "húzza a zsivány a nótádat, barna legény" sort teljes átéléssel, akik száját egy hétköznapi beszélgetés során szinte biztosan soha nem hagyta még el se a zsivány, se a nóta, se a legény szó. És ez csak egy példa.

Ódivatú nyelvezet ide vagy oda, úgy tűnik, modern zenei köntösbe ágyazva, Fluor, Sub Bass Monster, Fura Csé és a többiek rapbetéteivel kiegészítve ezek a szövegek tökéletesen alkalmasak arra, hogy több százezres – sőt, akár milliós – nézettséget generáljanak.

Fotó: Bertalan Ádám

Fotó: Bertalan Ádám

A fellépők mindegyikén látszott, hogy igazi jutalomjáték számukra ez a két óra: egyszerre tűntek felszabadultnak, ugyanakkor sokan szemlátomást izgultak is. Főleg a verseket szavaló színészekre (pl. Kautzky Armand) volt igaz ez, de ránézésre még a rendszeresen hasonló méretű közönség előtt fellépő zenészek is meg voltak illetődve kicsit.

Ami a showelemeket illeti, arra tényleg nem lehetett panasz, tökéletesen kiaknázták a helyszínben rejlő lehetőségeket.

A hatalmas LED-falakra vetített animációk mellett a Márciusi ifjak alatt pirotechnikát is bevetettek, amitől még átütőbb volt az eleve stadionrock-stílusú dal.

Buli szempontjából ez volt az este csúcspontja, de a lírai részek is emlékezetesre sikerültek: akár a Járai Márk által prezentált és világító telefonok ezreivel feldobott akusztikus blokk, akár a versmondások, illetve a ráadás előtt utolsóként elhangzó Nemzeti dal, amit hozzáírt új sorok nélkül, eredeti formájában adtak elő.

Külön szép pillanat volt, hogy nemcsak az idén 100 éve elhunyt Ady Endrét idézték meg, de megemlékeztek az egyik legnépszerűbb kortárs költőről, Kányádi Sándorról is, akit 89 éves korában tavaly veszítettünk el. Tőle a Valaki jár a fák hegyén című vers hangzott el Sub Bass Monster, Wolfie, Dipa és Meszi feldolgozásában.

Annyi biztos, hogy bőven megérte plusz egy évet várni erre a produkcióra, de jó kérdés, innen merre tudnak majd továbbfejlődni.

Az érdeklődés ugyanis adott – sőt, minden bizonnyal csak egyre tovább nő majd –, ennél nagyobb befogadóképességű zárt koncerthelyszín viszont nem nagyon van Magyarországon.

Jövőre a minimumnak a két előadás tűnik, de igény valószínűleg ennél még többre is lenne – akár egy országos turné formájában. Ami persze logisztikailag is jókora kihívás elé állítaná a szervezőket, de valószínűleg ők maguk is úgy vannak vele, hogy ez legyen a legnagyobb gondjuk az életben.


KÖVESS MINKET:




Máté Bence lenyűgöző természetfotóiból nyílt kiállítás a Bazilikánál
A világhírű természetfotós vezetett körbe minket a tárlaton, sőt kulisszatitkokat is elárult a munkájáról.
Fotók: Mervai Márk - szmo.hu
2019. március 15.


hirdetés

Megjelent Máté Bence magyar természetfotós mintegy szabadtéri kiállítása Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren. A vándortárlat - amely mintegy 600 természetfotót mutat be az elmúlt húsz év képanyagából - célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelem és a még védhető értékek fontosságára. Az alkonyat után belülről megvilágított 15 tablópáron színviláguk és tematikájuk alapján csoportosítva láthatóak a képek.

Mi is megnéztük a kiállítást, ahol a világhírű természetfotós vezetett körbe minket.

Szeretlek Magyarország

ÉLŐ: A világhírű természetfotós, Máté Bence vezet körbe minket kiállításán a Bazilika előtt, a Szent István téren.

Máté Bence több kulisszatitkot is elárult a munkájáról kollégáinknak, miközben bemutatta a képeit. Elmondta, hogy vannak olyan fotók, amikhez nem kellett különösebb előkészület, csak elővette a fényképezőgépet és kattintott, de olyanok is, amikhez többször, akár 42-szer is ki kellett mennie a helyszínre, hogy lekaphassa az állatokat.

Azt is elárulta, például, hogy

saját rekordjának számít az, hogy egyszer 54 napig tartózkodott egy lesen, hogy a megfelelő időpontokban megörökíthesse az állatokat.

Máté Bence azt is mondta, hogy ahogy kedvenc fotója, úgy kedvenc fotóalanya sincs, tehát neki mindegy, éppen milyen állatot kap lencsevégre, mert ő elsősorban "érdekes akciójeleneteket" keres a munkája során.

A természetfotós elmondta, hogy bár sokat utazik (a kiállításon nagyrészt Kenyában készült képei vannak, de akadnak Tanzániában rögzítettek is), de megesik, hogy a saját kertjében is le tud kapni egy madarat, amiből remek természetfotó születik.

És bár rengeteg helyen járt már a világon, a kedvenc helyszíne mégis a Kiskunsági Nemzeti Park, hiszen ott nőtt fel, ott került közel a természethez.

Fotósunk képei a kiállításról:

Máté Bence számtalan nemzetközi természetfotós díj mellett elsőként nyerte el az Év Ifjú Természetfotósa, majd felnőtt kategóriában a szakma Oscar-díjaként is számon tartott Az év természetfotósa (Wildlife Photographer of the Year) címet. Számos könyve jelent meg, munkásságáról háromrészes filmsorozat is készült.

A tárlat a budapesti kiállítás után országos turnéra indul: Debrecenben április 4. és 28. között, Gödöllőn május 3-tól 10-ig, Egerben június 13-tól július 7-ig, Keszthelyen július 11. és augusztus 4. között, Szegeden augusztus 8. és szeptember 8. között, Győrben szeptember 12-től október 6-ig, Miskolcon pedig október 10. és november 3. között lesz látható.


KÖVESS MINKET:





Több lesz a vér, mint bármely horrorfilmben valaha - kicsit elspoilerezték az 'Az' folytatását
Jessica Chastain kottyantotta el a véres valóságot.
Indiewire, fotó: YouTube - szmo.hu
2019. március 14.


hirdetés

Jessica Chastaint nem zavarta, hogy talán spoilerezik, amikor elment Jimmy Fallon műsorába és egy elég izgalmas részletet árult el az "Az" című horrorfilm sequeljéről, ami idén kerül a mozikba. "Volt egy jelenet a forgatáson, amiről valaki az ott dolgozók közül azt mondta nekem, hogy még soha horrorfilmben nem volt annyi vér egy jelenetben, mint abban" - mesélte a színésznő, majd hozzátette, hogy ez tényleg így lehet, mert még másnap is művért távolított el a szeméből.

Ez azért is érdekes információ, mert már az első, 2017-es "Az" is tartalmazott egy olyan jelenetet, amiben iszonyú sok vér volt: a főszereplő lány kádas hallucinálása volt ez. Talán nem nehéz kitalálni, hogy a vörös hajú Beverley felnőtt verzióját játssza majd Chaistain. Amerikában szeptemberben mutatják majd be a filmet.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x