hirdetés
A Duna jégpáncélja: áldás és átok
Az aranykorban a Duna szinte minden évben befagyott, sokaknak gazdagságot, de a legtöbb embernek jeges rémületet hozva.
Forrás: Budapest romantikája blog, címkép: Fortepan/Schmidt Albin - szmo.hu
2019. január 05.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

A legenda szerint Mátyást a Duna jegén állva választották királlyá, a koronát háromszor dobva fel az égre. Ez a jelenet ma már elképzelhetetlennek tűnik, de a folyó szabályozása előtt szinte minden évben vastag jégpáncél képződött Pest és Buda között. Bár talán a koronázáshoz hasonló horderejű események már nem történtek ebben az időszakban, de a fagyott folyam egyszerre jelentett komoly segítséget és halálos fenyegetést a városban élő emberek számára.

A hidak előtti időkben

Mivel az 1800-as évek első felében, és az azt megelőző időszakban a dunai átkelés még szinte megoldhatatlan feladatnak tűnt, így a két város még eléggé elszigetelt volt egymástól. Bár ladikosok jártak a két part között és ponton-, valamint repülőhidak is léteztek, ám az igazi megoldást jelentő átkelőhajózás és Lánchíd még elméletben sem léteztek. Ilyen körülmények között a városlakók reménykedve várták a tél leghidegebb időszakát és azt, hogy a Dunán megfelelő vastagságú jég képződjön. Ilyenkor előkerültek a szalmabálák, melyeket a folyó jegére terítettek, majd vízzel locsolták azt, hogy a lehető legvastagabbra hizlalhassák.

Budapest, II. és II. kerület. A zajló Dunán feltorlódott jég. Újlaki rakpart a Margitsziget felől nézve, jobbra az Újlaki templom. 1905. Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór cége

Meglepő módon ez a primitív, rétegzős módszer igen jól működött, és még a komolyabb rakományt cipelő, nehezebb járműveknek is természetes hidat alkotott a két part között. Ebben az időszakban igyekeztek is a lehető legtöbben átjutni a túlpartra és a szállítások tetemes részét is ilyenkorra időzítették. A dolognak csupán egyetlen szépséghibája volt, hogy a megfelelően hideg időszak csupán egy, legfeljebb két hónapig tartott, így a jég-szalma híd is mindössze rövid időre szolgálta az átkelést a folyón. Nagyjából ugyanez a helyzet sújtotta a jegeseket is, bár ők találékony módszereikkel képesek voltak a jeget hosszabb időre is eltárolni.

A Duna és az élelmiszer tartósítás

Az 1800-as évek közepére mind nagyobb igény mutatkozott az élelmiszerek megfelelő tartósítására, mivel a korábbi módszerek (sózás, zsírban tárolás, vizes rongyokkal hűtés), mind kevésbé feleltek meg az igényeknek. Ekkoriban jelentek meg a jegesek, akik szekereiken hatalmas jégtáblákat szállítva járták Pest és Buda utcáit és jó pénz fejében metszettek le darabokat a tömbről. Az üzleti modellel azonban eleinte éppen az volt a bökkenő, hogy akkor tudták az embereket jéggel kiszolgálni, amikor – nagy hideg lévén – a szabadban is lehetett tartósítani az ételeket.

Forrás: Fortepan/Schermann Ákos

A pesti alsó rakpart, háttérben a Lánchíd és a Királyi Palota, 1940. márciusi árvíz. Fortepan/Vass Károly

Ám a magyar ember élelmes, így hamar találtak megoldást e kínzó problémára is. Egy idő után rájöttek, hogy ha egy elegendően mély gödröt faforgáccsal bélelnek és a jégtömbök köré szalmát tekernek, akkor az a meleg napokig is eltartható és olyankor igen jó haszonnal adható el. Ezzel a városlakók már a melegebb hónapokban is lakásukban használhatták hűtésre a dunai jeget. Ám a folyó befagyása nem csak jó dolgokat jelentett a két városnak, hanem a legnagyobb katasztrófáit is ennek „köszönhette”.

Folyószabályozás a jégdugók ellen

A Duna szabályozásának végrehajtásáig a tavaszi olvadás idején gyakoriak voltak az árvizek Pesten és Budán. A folyó medrének természetes alakja, a széles, de sekély formájával, rengeteg zátonyával és apró szigetével, kiváló lehetőséget biztosított a jégdugók kialakulásának. Ilyenkor általában a Csepel sziget északi végében, ahol kiszélesedve lelassult és sekélyebbé vált a víz, az egyszerűen a meder aljáig lefagyott. Ez a természetes akadály pedig egy darabig feltorlasztotta a mögötte hömpölygő jeges folyamot.

A Rózsa piac (a mai Duna utca és Váci utca kereszteződésénél kialakított tér. Az Erzsébet-híd építésekor, a városrendezés során megszűnt). Klette Károly és Schwindt Károly rajza, Johann Hürlimann aquatintája). Fotók: A reformkori Buda-Pest (Enciklopédia Kiadó, 1995.)

Amikor a víz átcsapott a jégdugón vagy átszakította azt, akkor hatalmas jégtáblái súlyával könnyedén roppantotta össze a két város védelmére emelt gátakat. A legnagyobb katasztrófát az 1838-as, jeges árvíz jelentette, amikor Pest nagy része romba dőlt és olyan gyorsan árasztotta el a folyó a város, hogy a Nemzeti Színházban sokan az emeleti páholyokban rekedtek, mert még menekülni sem maradt idejük (erről bővebben itt és itt olvashattok).

Ez a szörnyűség végül ráébresztette a városvezetést, hogy valamit kezdeni kell a Dunával és elkészült a folyó szabályozásának a terve. Ennek értelmében – többek között – a már említett, csepeli szakaszon megváltoztatták a folyó medrét. A korábban 1 kilométer széles folyamot a Kopaszi gát felépítésével 300 méteresre szűkítették (létre hozva a Lágymányosi tavat), így a jégdugók többé már nem tudtak kialakulni ezen a részen. Bár ezzel a jeges árvizek lehetőségének elejét vették, egyúttal azonban szinte teljesen megszüntették a dunai jégpáncélt is, jéghidakkal és a rakparton álló jegeskocsikkal együtt...

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:




hirdetés
13-14 éves korukban elkezdtek szexuális életet élni a honfoglaló magyarok
Őseink számára a szerelmeskedés egyáltalán nem számított tabunak: a világ legtermészetesebb dolgának tartották, a gyerekek gyakorlatilag belenőttek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: László Gyula rajza - szmo.hu
2019. március 27.



A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

A meztelen test látványa természetes

Köztudott, hogy a honfoglaló magyarok jurtákban vagy félig földbe ásott házakban éltek. A fekvőhelyük 2-2,5 méter hosszú és ugyanilyen széles ágy volt, ezen aludt a férj, a feleség valamint a kicsi gyerekek 6-8 éves korukig. Éjjelre az ágyat függönnyel választották el a jurta többi részétől, ahol a család többi tagja és a szolgák aludtak. Így tehát

a legintimebb kapcsolat is hallótávolságon belül zajlott. A gyerekek egészen kicsi koruktól kezdve megszokták, hogy a szüleik és más felnőttek a fülük hallatára szeretkeznek, olykor látták is őket.

Így aztán a világ legtermészetesebb dolgának tartották, és semmi szükség nem volt arra, hogy serdülő korukban bárki is felvilágosítsa őket.

Hasonlóképpen természetes volt a meztelen emberi test látványa is. A honfoglalók rendszeresen tisztálkodtak,

gyakran használták a feltehetően magyar találmánynak számító bőrből készült, összecsukható, könnyen szállítható fürdőkádjukat.

Valószínű tehát, hogy a fürdő révén a gyerekek megszokták a meztelenséget, és már kisgyermekként is ismerős volt számukra a másik nem testének látványa.

Ha kíváncsi vagy, milyen volt a szex ezer éve, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Ezek voltak Adolf Hitler utolsó szavai - magánpilótája a naplójában fedte fel a titkot
Hans Baur beszélt a náci vezérrel percekkel annak öngyilkossága előtt.
Daily Mail - szmo.hu
2019. április 03.



Hans Baur altábornagy (alsó kép) évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította. A Sasfészekben - Hitler magánrezidenciáján - többször is együtt ebédelt és vacsorázott vele, saját bevallása szerint is baráti kapcsolatban voltak.

Baur ott volt a náci vezér utolsó napján is, 1945. április 30-án, abban a berlini, föld alatti bunkerben, ahol Hitler a vezérkar néhány tisztjével együtt meghúzta magát. A pilóta naplója, amely élettörténetét és Hitler utolsó heteit örökíti meg, egyszer, 1956-ban már megjelent, de most újra kiadták, Hitler pilótája voltam címmel.

Öngyilkosságának napján a náci vezér őszintén elbeszélgetett Baurral. Tudta, hogy nincs tovább, úgy érezte, tábornokai elárulták őt, az oroszok pedig mindenképp megkeresik, és elgázosítják a bunkerben. Tisztában volt vele, hogy Berlin elestével az ő utolsó órája is ütött.

Baur ugyan felajánlotta neki, hogy egy magángépen szökjön el Japánba vagy Argentínába, de Hitler azt mondta, szembe kell néznie a következményekkel, nem menekül. Utolsó szavai pilótájához és barátjához állítólag ezek voltak: "Ma befejezem. Tudom, hogy holnap már milliók fogják átkozni a nevemet."

Röviddel ezután feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkos lett. Baur a háború után tíz évig volt egy szovjet börtönben, állítása szerint sokszor megkínozták, hogy kiszedjék belőle Hitler titkait. Egyébként végig azt állította, semmit nem tudott a nácik bűneiről, mert "ő csak egy pilóta volt, nem politikus." Baur 1993-ban halt meg, 96 éves korában.

DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - - #rohrbachroland #hansbaur #lufthansa #lufthansapilot #lufthansavintage #rohrbachroVIIIroland

259 Likes, 3 Comments - Lufthansa Vintage (@lufthansavintage) on Instagram: "DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - -..."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Mátyás király tizenéves lányokkal jegyezte el magát
Első felesége csupán 14 éves volt, amikor belehalt a szülésbe.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. április 03.



Az elrendezett házasságok teljesen természetesek voltak az elmúlt századokban. Illetve azt is jól tudjuk, hogy jóval fiatalabb korban keltek egybe a párok. Ritkán gondolunk bele azonban úgy igazán, hogy a fiatal tulajdonképpen gyereket jelentett. Mátyás király első menyasszonya csupán 10 éves volt, amikor elígérték.

Mátyás király fiatalkori eszményesített dombormű-képmása a milánói Castello Sforzesco múzeumában

Az elrendezett házasság nem valamiféle kegyetlen önkény volt a szülők részéről. Praktikus okai voltak: a tehetősebb réteg a házasságot eszköznek tekintette, ami által szövetségesekre tehettek szert, és gondoskodhattak családjuk hatalmának és vagyonának fenntartásáról, növeléséről.

Az átlagéletkor akkoriban jóval alacsonyabb volt mint manapság. Egy 30 éves nő már öregasszonynak számított. Így tulajdonképpen nem is meglepő, hogy jóval fiatalabban házasodtak. Ha pedig belegondolunk, hogy mi tizenéves fejjel mennyire voltunk érettek, és milyen döntéseket hoztunk, nem is meglepő hogy az akkori tinik helyett is a bölcs öreg harmincas szüleik döntöttek. Nem volt ez másképp Hunyadi Mátyás esetében sem.

Mátyást 12 éves sem volt, amikor 1445-ben eltervezték házasságát a szintén gyermek Cillei Erzsébettel.

A rekorder

A fiatalkori eljegyzések tekintetében II. Lajos királyunk a magyar csúcstartó, ő ugyanis még meg sem született, amikor eljegyezték Habsburg Máriával.

Természetesen szó sem volt szerelemről. A Cillei-család hatalmas vagyonának Erzsébet volt az egyetlen örököse. Hunyadi János és Brankovics György szerb fejedelem közti békeszerződés értelmében Brankovics hozzájárult, hogy a kis Mátyás eljegyezze unokáját.

A kor szokásaihoz híven a 10 éves kislány a Hunyadi-családhoz költözött. Az eljegyzésre 3 évvel később került sor. Az esküvő azonban elmaradt. Alig három hónapos jegyesség után a 13 éves Erzsébet 1455 év végén elhunyt.

Mátyás második menyasszonya sem volt sokkal idősebb. Podjebrád Katalin 11 éves volt, amikor 1461 májusában Magyarországra hozták. Az eljegyzésről Vitéz János váradi püspök és Podjebrád György cseh király egyeztek meg. Mátyásnak ebben az esetben sem volt sok beleszólása, ugyanis a szerződéskötés pillanatában fogoly volt Podjebrád György udvarában.

Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra

Miután a Hunyadi-család kifizette a tetemes váltságdíjat, Mátyás hű maradt az egyezséghez, és a családja javaslata ellenére is feleségül vette az akkor 13 éves kislányt, aki hamarosan teherbe is esett.

Itt akkor álljunk is meg egy pillanatra, és mindenki gondolkozzon el azon, hogy milyen szerelmi élete volt 13 évesen. Nekem nagyjából semmilyen, és jobban lekötötte az érdeklődésemet a barbizás, mint a házasság.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Megoldódott a rejtély, hogyan maradtak meg tökéletesen az agyaghadsereg fegyverei
A föld összetétele lehetett az oka, hogy a fegyverek páratlan minőségben maradtak meg.
MTI, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 05.



Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.

A legkorábbi rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a terrakotta hadsereg bronzfegyverein inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást - állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

"Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára - amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot"

- idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinaszita (Kr.e. 259-210) alapítójával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel - köztük 40 ezer nyílheggyel - ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x