hirdetés
depi-1.jpg

'A depresszió azt is megakadályozta, hogy elhagyjam a házat' - mentális betegséggel élő nő vallott a mindennapjairól

Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 21.


hirdetés

"A depresszió nem csak egy érzés. Amikor először megtanultam ennek az állapotnak a részleteit, gyakran összekapcsoltam az üresség érzésével, a pesszimizmussal és azzal, amit csak úgy tudok leírni, mint egy állandó, unalmas szívfájdalmat. De a kezelés megkezdése után megtanultam, ez sokkal több. Még akkor is, ha egy szenvedő személy mindent megtesz azért, hogy túljusson rajta, az az élete hátralévő részében foglalkoznia kell az állapotával" - meséli a nő, aki elárulta, hogy néha napokig nincs kedve enni, mosni, vagy tisztálkodni, annyira kedvetlen.

Néha olyan jól van, hogy már azt hiszi meggyógyult, de egy-egy újabb mélypont emlékezteti arra, hogy csak egy jobb periódusban volt éppen.

"A rendetlen lakás nem annak a jele, hogy lusta vagyok - ez annak a jele, hogy szenvedek. Ezek a tünetek" - mondja.

"Mások egy rendetlen, lusta embert láthatnak. De számomra ez az érzelmi egészségemet tükrözi, és emlékeztet arra, hogy gondoskodnom kell magamról. Mert a depresszió nem olyasmi, ami egyszer csak eltűnik. Nem vagyok hajlandó engedni neki. Ugyanakkor szükségem van egy olyan helyre, ahol elengedhetem magam, anélkül, hogy mások elítélnének - írja a fiatal lány esszéjében.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
zacher-gabor-mti-mohai-balazs-kokain-toxikologus.jpg

Zacher Gábor: „Nem kevesen használnak kokaint a szexhez”

És szerinte van egy réteg, amelyik egy partiban képes akár 100 ezer forintnyi kokaint felszippantani. A magyarországi fogyasztásról beszélt egy interjúban az ismert toxikológus.
Fotó: MTI/Mohai Balázs - szmo.hu
2019. augusztus 18.



A magyar kokainfogyasztási szokásokról beszélt egy interjúban Zacher Gábor toxikológus.

A Növekedés című lapnak elmondta, hogy

nem feltétlenül az elit drogja a kokain, jelen van a menedzserek életében is, ugyanúgy, ahogyan a szegényebb társadalmi rétegek körében a "biofű".

Arról is beszélt, hogy van egy olyan réteg, amelyik megengedheti magának, hogy egy partiban akár százezer forintnyi kokaint is felszippantson.

A beszélhetés során arról is volt szó, hogy a drog okozta akut túladagolások talán nem annyira gyakoriak,

de arról semmiféle adat nincsen, hogy a kokain okozta szívinfarktus mennyi áldozatot szed, illetve hányan esnek át ilyen eseményen.

"Az a kérdés, hogy egy ilyen szituációban a sürgősségin vagy a kardiológián elhangzik-e a mágikus kérdés: az elmúlt tíz-tizenkét órában fogyasztott-e kokaint?" - mondta a lapnak Zacher Gábor.

Azt is mondta: "A kokain esetében stimuláns drogról van szó s most ne arra gondoljunk, hogy minden kokainfogyasztó életveszélyes állapotba kerül. Itt is vannak mennyiségek, amelyek persze megterhelik – megpörgetik, felspannolják – a szervezetet, de közben eufórikus állapotot és boldogságérzést is előidéznek. Jellemző még a szapora szívverés, a megemelkedett vérnyomás, romlik a látás és megváltozik a hallás minősége is. Mindez persze átcsaphat egyfajta pszichózisba, agresszivitásba is.

Arról már nem is beszélve, hogy nem kevesen használnak kokaint a szexhez".

A függőségről azt mondta a lapnak a szakember:

"Abban semmi rossz nincsen, ha az ember egy jó vacsora után megiszik egy fröcssöt vagy egy sört.

Viszont, ha az ember esténként hazamegy, pattint egy üveg rozét, amitől olyan kellemesen elálmosodik a tévé előtt, majd reggel úgy ébred, hogy egy picit izzad, rossz a gyomra, reszket a keze, a lehelete meg olyan, mint Shrek-é

és mindezt egy felessel – ami lehet egy harmincezer forintos viszki is – „oldja meg”, akkor baj van, akkor már függőségről beszélhetünk."

A függő számára a kokainná sem a jóérzés a legfontosabb, hanem hogy a fogyasztónak "működjön a rendszere".


KÖVESS MINKET:



hirdetés
emily-ratajkowski-modell-insta-celeb-szoros-honalj.jpg

Emily Ratajkowski a szőrös hónaljával valami fontosat üzent a nőknek

Hatalmas sikert aratott a bejegyzéssel Instagramon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Emily Ratajkowski Instagramon olyan fotót tett közzé, amelyen jól látható, hogy szőrös a hónalja.

A gyönyörű és sikeres modell egy fontos ügyre próbálta felhívni ezzel a követői figyelmét.

A bejegyzés és a mondanivaló tarolt: eddig több mint 2 millió lájkot kapott.

Azt írta:

"Adjuk meg a nőknek a lehetőséget, hogy azok legyenek, akik csak lenni akarnak, és olyan sokszínűek, amilyenek csak akarnak lenni. Írtam egy cikket a Harpers Bazaar-ba arról, milyen fontos a nők választáshoz való joga; hogy eldönthessék, mit vesznek fel, mit posztolnak, és azt is, hogy szőrtelenítenek-e vagy sem. Hölgyek, csináljátok a dolgaitokat a kedvetek szerint, lányok, amit csak akartok".

Nem ez az első eset, hogy a modell kiáll valamilyen ügy mellett. Mi is megírtuk: májusban a meztelen fotójával üzent a szigorú alabamai abortusz-törvénnyel kapcsolatban.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Emily Ratajkowski (@emrata) által megosztott bejegyzés,


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyar_tanulas_ck3.jpg

Szülői dilemma: kell-e tanulni a gyerekkel nyáron?

Nyár. Vidámság. Szabadság. Öröm. Lustálkodás. Semmittevés. Pihenés. De idővel beindul a suli-para. Mi van a tanulással? A gyakorlással? Lemarad, aki kihagyja?
R. Fonyó Barbara írása a Mom With Five blogon, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2019. augusztus 18.



A Mom With Five blog sokkal több egy ötgyerekes édesanya egyszerű naplójánál, egy valóságos családi magazin. R. Fonyó Barbara végzettségét tekintve történész-egyiptológus, de az egyetem elvégzése után – némi kitérőtől eltekintve – külpolitikai újságíróként dolgozott a Magyar Távirati Irodánál. 2002 óta háztartásbeliként, főállású anyaként éli a mindennapjait öt gyerek (4 fiú és egy lány) édesanyjaként.

Barbara posztjai középpontjában a család áll, a gyerekei, a velük átélt élmények, a gyereknevelés során szerzett tapasztalatok, kudarcok. Írásaiban azt szeretné megmutatni, hogy gyerekekkel élni nem mindig rózsaszín, habos-babos tündérmese, néha kifejezetten nehéz, de ennek ellenére minden pillanatáért megéri csinálni, küzdeni, erőn felül teljesíteni.

Már megint egy olyan téma, egy olyan kérdés, amely minden évben újra és újra felüti fejét. És megint egy olyan téma, egy olyan kérdés, amelyre igen egyszerű, rövid és tömör, na meg igen határozott válaszom van. Nem.

Nem kell tanulni, nem kell gyakorolni. (Lehetni persze lehet, de én személy szerint ebben az esetben még a lehetőségnek sem adnék lehetőséget.) Mi legalábbis eddig soha nem tettük. És ezen az álláspontomon nem is szándékozom változtatni a jövőben sem.

Honnan ez a karakán vélemény? Honnan ez a magabiztosság? Négy iskolás gyerek (akik közül egyik sem ma kezdte az első osztályt) és kilenc – a sok gyerek okán többszörösen -, sikerrel befejezett tanév a magyar közoktatás olykor mélyfekete bugyraiban. Ennyi talán elég magyarázatképpen.

És ha hiszed, ha nem, ezen idő alatt még egyszer sem volt olyan, hogy gyakoroltunk volna nyáron.

És ami még fontosabb: ez még egyszer sem látszott meg a gyerekeim év közbeni iskolai teljesítményén.

Minden más – kis- és nagykamaszság, lustaság, hagyjállógvaatanulással-attitűd – persze igen, de a nyári két és fél hónap tökéletes kikapcs még soha.

Vagyis nem mondok igazat. Mert igenis meglátszik (nagyon is!), hogy mennyire hagyom őket gyerekeknek lenni a vakációjuk alatt, mennyi szabadságot hagyok nekik, mennyire engedem őket végre felszabadulni a tanévet úgy általában és folyamatosan, na meg állandóan jellemző nyomás alól. Csak épp ellenkező előjellel, mint ahogy azt én szülőként elképzeltem (rém)álmaimban. Hovatovább ezzel a hozzáállásommal önkéntelenül is felvértez(t)em a gyerekeimet egy olyan tapasztalattal, tudással, amelyet későbbi életükben nagyon is jól tudnak majd hasznosítani. De erről még később.

Kezdjük inkább azzal, hogy hogyan jutottam el idáig!

Most írhatnám azt, ahogy a legtöbb gyerekneveléssel kapcsolatos posztban kifejtettem már, hogy a jelenlegi állapotig sok mindent kipróbáltam, hosszú volt az út a hozzánk leginkább/legjobban illeszkedő megoldásig, de itt ez nem lenne igaz. Ugyanis ebben az esetben nem voltak különböző stációk; a véleményem Nagyfiú első nyári szünete óta nem változott.

Ezzel mondjuk önmagamat is alaposan megleptem, mert nem vagyok az a szülő, aki azonnal rátalál az igaz útra, általában kőkemény küzdéseken, próbálkozásokon át jutok el a számunkra legélhetőbb változatig, hogy aztán persze azonnal újratervezhessem az egészet, mert időközben eltelt az idő – jól van na, lassú víz is partot mos, de néha sikerül időn belül teljesítenem a kihívást és még élvezni is tudjuk a gyümölcsét még ha nem is feltétlenül annál a gyereknél, akire az egészet kitaláltam, de a következőknél biztosan… még szerencse, hogy öt gyerekünk van(!) -, s a gyerekeim már egy másik élethelyzetben vannak.

Jaj, de nagyon is szeretek szülő lenni! Na, de akkor hogyan tudtam ebben az esetben ezt a kérdést ennyire egyszerűen letudni, rövidre zárni? Több dolog is közrejátszott ebben.

Egyrészt benne volt az, hogy még élénken él(t) az emlékeimben az a kép, amikor a szülői ház előtt kacskaringozó, árnyat adó hatalmas szőlőlugas alatt a csendes nyári délutánokat olvasónaplók készítésével töltöttem, libákat rajzoltam a vonalas füzetembe vagy éppenséggel ringatozó nádat, ahelyett, hogy libákat kergettem volna a gát tövében és én ringattam volna a nádszálakat annak okán, hogy kacsales közben megpróbáltam volna közéjük furakodni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
pixabay-glutenmentes-kenyer.jpg

Kutya nehéz műanyag- és csomagolásmentesen élniük a gluténérzékenyeknek

Tudod, mivel jár a gluténmentes élet és a szigorú diéta? Szerzőnknek egy gluténérzékeny ismerőse mesélte el, miért bonyolultabb számukra a mindennapi étkezés és a vásárlás, és miért lehetetlen szinte teljesen elkerülni a műanyag csomagolásokat.
SzÉ - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Mi is belevágtunk a műanyagmentes júliusba, a tapasztalatokról az egyik kollégánk írt. A "plastic free july" akció lényege az volt, hogy egy hónapra száműzzük a műanyagból készült, illetve egyszer használatos, eldobható termékeket.

„Nálam az élelmiszereknél megfeneklett a műanyagmentes július, már ott elbuktam” – mondta az egyik gluténérzékeny ismerősöm. „Rájöttem, hogy nem tudok teljesen műanyagmentesen, sem csomagolásmentesen vásárolni.”

Amikor arról érdeklődtem, miért nem, elmondta, hogy neki minden olyan alapanyagot, mint amilyen a liszt, a sütőpor, a száraztészta, a kókuszreszelék, az élesztő, a kukoricadara vagy a rizs, csomagolva kell megvennie, hogy biztosan tiszta, mentes termék legyen. Ezek egy része (például egyes kenyér vagy süti készítésére alkalmas gluténmentes lisztkeverékek) ráadásul műanyagzacskóba van töltve, így kerül a boltokba. Ezért azt sem tudja megtenni, hogy legalább a műanyag csomagolást minden alkalommal elkerülje.

A gluténérzékenyek nem ehetnek bárhol bármit.

A cöliákia (gluténérzékenység, lisztérzékenység) genetikailag meghatározott autoimmun betegség, amelyet elsősorban a vékonybél-nyálkahártya károsodása, és ebből adódó felszívódási zavar jellemez. A betegséget bármely életkorban diagnosztizálhatják. A nyálkahártya-elváltozás az alfa-gliadin (glutén) hatására alakul ki, amely a búzában, az árpában és a rozsban található.

Miért ekkora probléma egy-egy vásárlás? Azért, mert

a gluténérzékenyek szervezetét gyakorlatilag megbetegíti és tönkreteszi, ha gluténtartalmú ételt esznek.

Tehát nem fordulhat elő, hogy csak egy falat búzaliszttel készült kenyeret bekapnak, vagy csak egy kis rozsliszttel sütött muffint fogyasztanak, mert ha nem is azonnal, de a szervezetük reagál erre, például puffadással, hasmenéssel, rossz közérzettel.

A coeliakia nem gyógyítható, de a szigorú, élethosszig tartó gluténmentes étrenddel a nyálkahártya-károsodás és a tünetek is megszűnnek. Gluténmentes étrendben tilos enni búzát, árpát, rozst, ezek hibridjeit, illetve az ezeket akár nyomokban is tartalmazó ételeket, élelmiszereket. A cöliákiások csak a speciális, számukra előállított gluténmentes termékeket fogyaszthatják (a mentességet piktogrammal, szöveggel jelölik) másrészt csak olyan élelmiszert, amely sem a gyártás, sem a tárolás, sem a csomagolás, sem a forgalmazás során nem szennyeződött gluténtartamú élelmiszerrel. Vagyis: sehol nem került bele (például a csomagolóüzem levegőjéből) egy fél gramm árpaliszt sem.

„Nekem otthon is nagy szigort kell ám tartani” - magyarázta az ismerősöm. - „Máshol, külön polcon, külön szekrényben, külön edényben kell tartanom mindent. A fűszereket, a liszteket, meg a diót, amit megbízható helyről kapok. Saját edényben főzök, saját deszkám és sodrófám van a tésztához, saját fakanalam, amit csak én használok és csak gluténmentes kaják készítéséhez.”

Sok alapanyagot online szereznek be a gluténérzékenyek. Például azért, mert így olcsóbban vehetik meg vagy azért, mert a településükön nincsen megfelelő diétás szaküzlet. Nyilvánvaló, hogy a webshopokból lehetetlen csomagolásmentesen kiszállítani a rendelést.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x