hirdetés
nyito-Copy-1.jpg

A delejes tekintetű családfő és vérszomjas lányai: 50 évvel a Manson-család rémtettei után

Még napjainkban is hallunk olyan eseteket, amikor gyilkosságokat, öngyilkosságokat, összefüggésbe hoznak a rockzenével, és a kettő között kapocs maga a sátán. Ez az agyrém Charles Manson szektájának fél évszázaddal ezelőtt elkövetett vérengzéseinek következménye.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. augusztus 20.


hirdetés

Az ürügy erre a Beatles történetének legagresszívebb dala, az 1968-as Fehér Albumon hallható Helter Skelter.

Maga a kifejezés sokféleképpen értelmezhető. Jelenthet, zűrzavart, véletlent, sorsszerű döntést, a dolgok elsietését, pánikszerű menekülést, de egy Angliában divatos spirális csúszdát is. A szöveg viszont olyan kábítószeres utazásra utal, amelyben a fent és lent gyorsan váltakozik. De vérengzésre semmiképpen.

A Manson-féle „Helter Skelter”-ideológia szerint a végítélet egy fajok közötti háborúban jön el, amelyben a feketék megölik az összes fehér embert, kivéve egyetlen kiválasztott Családot, amely a háború idején egy feneketlen lyuk mélyén rejtőzik el. Csakhogy a feketék az évszázadok során mindig csak azt tették, amit a fehérek mondtak nekik és ezért a megszerzett világuralommal sem tudnak mit kezdeni. Így aztán elindulnak a föld alá, hogy megtalálják a „Családfőt”, és a világ királyává tegyék.

Ez a „Családfő” volt maga Charles Manson.

A szektavezér 1934. november 12-én jött a világra Cincinnatiben egy 16 éves leányanya, Kathleen Maddox gyermekeként. Az anya ezután ment férjhez egy William Manson nevű földmunkáshoz, aki nevét adta a gyermeknek, mást nem. Iszákos anyja sokszor napokra eltűnt, ezért Charlie-t inkább nagyanyja és nagynénje nevelte. Alig volt öt éves, amikor anyját és nagybátyját öt évi börtönre ítélték rablás miatt. Tízévesen visszakapta az anyját, aki két év múlva intézetbe adta. A fiú hamarosan a bűn útjára lépett, volt két fegyveres akciója is. A nevelőintézetekből 18-szor szökött meg, de mindig elkapták, végül 1954-ben feltételesen szabadult. Mindössze négy osztályt végzett el, gyakorlatilag analfabéta volt, kirendelt szociális gondozója „agresszívan antiszociálisként” jellemezte őt.

hirdetés

Manson a következő 13 évből és 9-et töltött börtönben. Amikor 1967. március 21-én kiszabadult a kaliforniai Terminal Island-beli börtönből, egy későbbi vallomása szerint elhatározta, hogy rock-zenész lesz és a Beatles ötödik tagja. Az ilyen fajta karrierre a nagy nyugati parti állam tökéletesen alkalmasnak látszott, hiszen virágzott a „Flower Power”, a hippivilág, amelynek elválaszthatatlan része volt a szabad zenélés és a kábítószeres tudattágítás egyaránt, a kommunák pedig a társadalommal szembefordulók vagy az abból kitaszítottak számára is új közösségi életformát jelentettek. Ugyanakkor mindenkinek jogában állt „csodabogárnak” lenni, külsejében, viselkedésében vagy gondolkodásában.

Manson végzetes útjában fontos szerepe volt a valláskeresésnek. Utolsó börtönbüntetése idején L. Ron Hubbard szcientológiáját tanulmányozta megszállottan, de legalább ennyire izgatta a Process Church világvége-váró szekta, amely szerint Jézus Krisztus és a Sátán békét kötnek és együtt ítélkeznek a világ felett.

Manson a börtönben egy bankrablótól tanult meg gitározni, de nem tudott belőle megélni. Ekkor ismerkedett meg egy Mary Brunner nevű 23 éves berkeley könyvtáros lánnyal, aki ideiglenesen eltartotta. Manson hamarosan azzal az ötlettel állt elő, hogy további nőket költöztessenek magukhoz. Ez lett a Család „magja”.

Még 1967 nyarán beköltöztek a San Franciscó-i Haight-Ashbury-be, a város hippi-központjába, ahol Manson mindenhonnan összeszedett, zavaros filozófiájával egyfajta „gurunak” adta ki magát. A Család egyre bővült, főleg nőkből, akik híveivé szegődtek.

Az események 1968 tavaszán gyorsultak fel, egy szerencsétlen véletlen során. Dennis Wilson, a Beach Boys dobosa felvett ugyanis két stoppos nőt, Patricia Krenwinkelt és Ella Jo Bailey-t, akik Manson gyülekezetéhez tartoztak. Wilson tehát hazavitte saját házába a két lányt, elment egy stúdiófelvételre, és mire visszatért, ott találta Mansont és további 12 nőt. A zenész megrémült az iszonyú tekintetű Mansontól, megkérdezte tőle, hogy bántani akarja-e őt, a guru azonban válasz helyett megcsókolta Dennis lábát. Wilson „hálából” bevezette Mansont a helyi zenei világba, stúdióidőt fizetett neki, hogy felvételeket készíthessen, összehozta a show-business néhány jeles személyiségével, Gregg Jacobson és Terry Melcher producerekkel, valamint Rudi Altobelli menedzserrel. Altobellinek Los Angeles egyik elit negyede, Bel-Air felett egy dombon egy zsákutcában volt egy háza, amelyet ekkoriban bérelt ki tőle az új amerikai szexbomba, Sharon Tate és férje, Roman Polanski…

Manson és lányai a westernekhez gyakran díszletként használt Spahn Ranchen rendezték be főhadiszállásukat, de időnként a Halál Völgye elhagyott farmjait is igénybe vették. Manson 1968 végén hallgatta meg először a Fehér Albumot, és valósággal megszállottja lett. Ekkor vette a fejébe, hogy a zenekar „a végtelen lelke”, amely meghirdette a végítéletet. A fajok háborújáról alkotott elméletében közrejátszott Martin Luther King 1968. április 4-i meggyilkolása is. A lyukat pedig, ahol a világmegváltó kivárja az utolsó háború végét, Manson éppen a Halál Völgyében vélte megtalálni. Lányai pedig vakon hittek neki, aki kételkedett szavaiban, vagy engedetlenséget tanúsított, annak a legkegyetlenebb büntetésekre kellett számítania.

A családba bekerült néhány férfi is, mint Tex Watson vagy Bobby Beausoleil, akik később a gyilkosságokból is alaposan kivették a részüket.

Ismét egy fatális véletlen sodorta az eseményeket a véres végkifejlet felé 1969 márciusában. Melcher megígérte Mansonnak, hogy meghallgatja a Család elkészült lemezét, amelyen az új világ eljövetelét hirdetik. Csakhogy a producer nem jelentkezett. Manson ezért felkereste a Cielo Drive 10050. számú házat, amelyről úgy tudta, hogy Melcheré. Manson és Sharon Tate ekkor találkoztak először és utoljára szemtől szembe.

A „Családfő” 1969 júniusában bejelentette: „itt az idő, hogy megmutassák a feketéknek, miként kell a Helter Skeltert végrehajtani.” Az öldöklés július 27-én kezdődött. Beausoleil, Brunner és egy másik lány, Susan Atkins foglyul ejtették Gary Hinman zenetanárt. Manson azt követelte tőle, hogy adja oda nekik örökölt 21 ezer dollárját. Beausoleil később azt vallotta, hogy csupán azt a pénzt követelték vissza, amit a Hinman által nekik szállított rossz minőségű kábítószerért fizettek. Hinman azonban nem állt kötélnek, ezért két napi fogság után halálra szurkálták, a ház falára pedig az áldozat vérével írták fel: „Politikai disznó”. (Political Pig) Biztos, ami biztos, még egy párducmancsot is festettek, a Fekete Párducok szimbólumát.

Beausoleilt augusztus 6-án letartóztatták, Hinman lopott kocsijában, és ott volt nála a gyilkos fegyver is. Két napra rá Manson kiadta a parancsot az újabb öldöklésre. Watsont bízta meg, hogy vigye Atkinst, Krenwinkelt és Linda Kasabiant a Cielo Drive 10050-hez és mészároljanak le mindenkit.

1969. augusztus 9 lett Hollywood történetének legvéresebb éjszakája. Az iszonyú mészárlás áldozatai a gyilkosok számára mind ismeretlenek voltak, nem úgy a film- és a művészvilág előtt.

A 26 éves, nyolc és fél hónapos várandós Sharon Tate brutális meggyilkolása tartósabb utóéletet biztosított neki, mint néhány éves filmes pályája. Legemlékezetesebb alakítását a Polanski rendezte Vámpírok báljában nyújtotta, amelyben férje egyben partnere is volt.

A gyilkosság idején Polanski Londonban volt. Azt ígérte, a szülésre otthon lesz, addig megkérte honfitársát, Wojciech Frykowski forgatókönyvírót és barátnőjét, Abigail Folgert, a Folger kávé-birodalom örökösét, hogy vigyázzanak feleségére a terhesség utolsó heteiben. A rendező helyett így Frykowskiék estek áldozatul a „rituális” mészárlásnak. A házban tartózkodott a sztárfodrász Jay Sebring, aki két évig Sharon Tate élettársa volt.

Az autóstop, mint végzet jelent meg a 18 éves Steven Parent sorsában: nem sokkal az események előtt felvette kocsijába a vele egykorú William Garretsont, akit Polanskiék alkalmaztak bérelt házuk gondnokaként. Parent egy különleges FM-rádiót szeretett volna eladni Garretsonnak, ezért hajtott oda a házhoz augusztus 8-án, nem sokkal éjfél előtt. Ő volt az első, akit Watson halálra szurkált.

Hogy mi történt a Cielo Drive 10050-ban, a gyilkosok későbbi vallomásaiból részletekbe menően kiderült.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!