hirdetés

„A borotva élén táncolunk” – dr. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus a klímaválságról

A Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója szerint jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, és visszafogni magunkat.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. október 19.


hirdetés

Nap mint nap egyre többet és egyre többfélét hallunk a klímaválságról, és már azt sem tudjuk, hol áll a fejünk. Mi káros, mi pusztul, hol és mennyire, mi az, ami feltétlenül szükséges a Föld és az emberiség túléléséhez – ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatójával.

- A klímaválság azért nehéz téma, mert sokszor egymásnak ellentmondóak az okokról, a veszélyekről szóló híradások, vélemények.

- Nagyon nehéz jó előrejelzéseket tenni. Ha kiirtok egy bizonyos fajt, például egy csúcsragadozót, senki nem tudja, hogy ott pontosan mi fog történni. Azt tudjuk, hogy amikor korábban kiirtottunk ilyen típusú fajokat, száz esetből hányszor mi történt. Az ökológusoknak már van egy rendkívül gazdag, jól dokumentált tapasztalata, ezekből próbálunk levonni következtetéseket, de a természet soha nem pontosan ugyanúgy működik. Ha például megjelenik egy új ragadozó hal a Balatonban, tudom, hogy ez mit okozott Afrikában, Dél-Amerikában, és ezek alapján lehetséges forgatókönyvekről tudok beszélni.

Minél bonyolultabb a rendszer, annál nehezebb az előrejelzés, és a tudósok egyre többet vitatkoznak egymással, ezért nemigen tudnak kifelé egységesen fellépni.

Ezért nehéz tanácsot adni a döntéshozóknak, politikusoknak, befektetőknek.

hirdetés

-Itt voltak például az erdőtüzek, Amazóniában, Szibériában, és szóltak a vészharangok, hogy „elpusztul a Föld tüdeje”.

- Egyfelől fel lehet tenni azt a kérdést, hogy mennyi oxigént szolgáltat a trópusi őserdő, a mérsékelt égövi tajga, mennyit az óceánok planktonikus algái. De ez nem versenyfutás, nem kell őket sorba rakni, a maga módján mindegyik nagyon fontos. Ha véletlenül az derül ki, hogy az őserdő csak „bronzérmes”, az nem azt jelenti, hogy irtsuk ki. Már így is elképesztően sok kárt okoztunk a természetben, nagyon a borotva élén táncolunk. Jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, visszafogni magunkat. Rengeteg esettanulmány azt mutatja, hogy ha valami nagy kárt okozunk, az előbb-utóbb visszajön a nyakunkba, de nem rögtön, hanem 10-20, vagy esetleg még több év múlva. Miközben a politikusok és a befektetők 4-5 évben gondolkodnak: leirtom, kiszipolyozom, profitot szedek ki belőle, aztán utánam az özönvíz. És sokszor szó szerint az jön.

Például amikor a Kárpátokban az erdőket kiirtják, aztán egy év múlva jön az árvíz, mert az erdők nem tudják megtartani a vizet, a tudósokat kárhoztatják, hogy miért nem szóltak…

A trópusi erdőnek az oxigéntermelés mellett fontos szerepe, hogy jelentősen hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához, olyan kiterjedésű, hogy beleszól a globális légköri folyamatokba, a napsugárzás elnyelésébe, a csapadékviszonyokba. Ha mindezeket összeadjuk, azt kell mondanunk: ne bolygassunk meg egy ilyen bonyolult rendszert csak azért, hogy a marháknak több legelője legyen. Ez olyan, mint amikor egy négyéves gyereket odaültetünk a számítógép elé, hogy nyúljon bele, kivehet belőle egy csavart…

- Ami a biodiverzitást illeti: sokféle élőlény, egész fajok pusztulásáról hallunk. De tudjuk-e azt, hogy melyek azok a fajok, amelyeknek fennmaradása feltétlenül szükséges az ökológiai egyensúlyhoz?

-Vegyük azt a példát, hogy valahol él százféle lepke. Evolúciós szempontból ez luxusnak tűnik. Ha minden rendben van, lehet, hogy tényleg nincs valóban fontos ökológiai szerepük. De ha megváltozik a hőmérséklet, a csapadékviszonyok, az új körülmények között más lepkék fogják magukat jól érezni, és akkor kell, hogy a domináns faj mellett rendelkezésre álljon az a másik 99, amelyek közül valamelyik átveszi a feladatát.

Tehát a diverzitás biztosítás a változásokkal szemben: a túlélés kulcsa.

Ha egy ökológiai rendszernek nagy a diverzitása, akkor tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha csak egyféle méh van, amely beporozza a virágokat, és az kipusztul, akkor senki nem végzi el helyette a beporzást. Ha van ötven ritka faj, akkor az egyikből új domináns válhat, nem tudhatjuk előre, hogy melyik, de a rendszer ugyanolyan jól működik tovább. Ezért fontos, hogy fenntartsuk a sokféleséget és ezért veszélyesek a hatalmas monokultúrák, amikor genetikailag azonos kukoricát vagy búzát termelnek. Ezek addig jók, amíg az a géntípus nem lesz érzékeny egy vírusra, egy élősködőre, vagy a hőmérséklet-változásra, mert akkor minden borul.

- Nemrégiben olvastam a témában egy cikket, amelyben úgy beszélnek a vetésforgóról, mintha az egy új találmány lenne, holott több mint ezer éve alkalmazzák…

- Sőt, a természet maga is sokszor így működik. Ha egy préri tízévente leég, nem tragédia, mert bizonyos ritka növények ekkor kapnak esélyt, hogy szaporodjanak. Olyan, mintha tízévente kapnánk egy vérátömlesztést, és aztán éljük tovább az életünket. Ha a préri 100 évig nem égne le, teljesen tönkremenne. Korallzátonyok algabevonatával kapcsolatban is kimutattak ilyen vetésforgót: egy karibi területen tíz algafaj él, egy gyakori és kilenc ritka. Valahányszor visszamegyünk, az arány mindig ugyanaz, de a gyakori mindig más.

-A 2000-es években számos nagy világjárványt vizionáltak – madárinfluenza, H1N1 – ezek aztán nem következtek be. Ráadásul ezek hitelességét erősen rontotta, hogy az Egészségügyi Világszervezet egyik jelentéséről kiderült: a szerző érdekelt volt egy nagy gyógyszerkonszernnél. Nem járhatunk-e ezekkel úgy, mint a farkast kiáltó pásztorfiú?

- Valóban nő az esélye egy globális járvány kitörésének. Egyrészt azért, mert a klímaváltozással egyes kórokozók más közegben érzik jól magukat – ha melegszik a klíma, egy trópusi, szubtrópusi rovar könnyebben eljön északra és hozhat magával járványt – másrészt az emberi populáció egyre sűrűbben él.

Harmadrészt pedig ne felejtsük el, hogy a kiolvadó jégsapka alól előkerülnek már kihaltnak tekintett kórokozók – lépfene és társai.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
realdoll-szexrobot.jpg

Jön a szexrobot, aminek változik a hangulata, és a szeretkezés előtt meg akarja ismerni a társát

A nem is olyan távoli jövő szexbabája mesterséges intelligenciával és saját személyiséggel rendelkezik, tud értelmes beszélgetést folytatni, és nemcsak a partnere kedvenc szexpózát, hanem a családtagjait is megjegyzi.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 04.


hirdetés

Hamarosan piacra dobják a RealDoll nevű cég legújabb, mesterséges intelligenciával rendelkező szexrobotjait, amelyek értelmes beszélgetést tudnak folytatni és új dolgokat is képesek tanulni.

A RealDoll nevű cég 1996 óta gyárt szexbabákat, februárban pedig már be is mutatták a Real Doll X-et, amelyek igencsak élethűre sikerült, és sok kommentelő tetszését elnyerte.

A Daily Mail újságírója személyesen is ellátogatott a céghez, hogy még több információt derítsen ki az új, mesterséges intelligenciával működő szexrobotról.

Kiderült, hogy egy RealDoll baba három hónapos munka eredménye. A platinum szilikonból készült bőr pont olyan, mint az emberi bőr, és olyan részletesen kidolgozták, hogy a ráncok is vannak rajta, alatta pedig "erek" és "csontok" is kirajzolódnak. A babák arca is rendkívül életű, a testük pedig olyan, mint a plasztikáztatott pornósztároké.

hirdetés

RealDoll X - The Ultimate Robotic RealDoll Experience

Visit https://www.realdoll.com/realdoll-x/ today to purchase. RealdollX is an AI driven robotic doll system powered by the technology developed over the past...

A RealDoll új szexrobotja azért is különleges, mert nem csak egy jól megformázott baba, hanem egy olyan mesterséges társ, amelynek saját személyisége van, tud mozogni, mosolyogni, beszélni, sőt értelmes eszmecserét is tud folytatni a "gazdájával". A hangulata és a viselkedése is változik az adott szituációtól függően.

Például ha napokig nem foglalkoznak vele, szomorú lesz, ha megdicsérik, örül és boldog, de lehet még vicces, szégyenlős, kedves, segítőkész, sőt akár féltékeny is tud lenni bizonyos helyzetben. Tud vicceket mesélni, a kedvenc hobbijairól, filmekről, zenéről, könyvekről beszélni, felismeri a "gazdája" családtagjait, barátait, és persze megjegyzi, miket szeret a társa.

A megismerkedésükkor a robot igyekszik minél több mindent megtudni az emberről, például kérdezgeti a kedvenceiről, a munkájáról, a véleményéről egy-egy témában, mintha csak randizna vele. Ezekre pedig emlékszik is, csakúgy mint azokra a dolgokra, amiket a partnerétől megtanul. Természetesen azt is, hogy a társának melyik a kedvenc szexpóza, miket szeret csinálni, és egy nap hányszor szeret szeretkezni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
remdesivir.jpg

Kiderült, mennyibe fog kerülni a koronavírus gyógyszere

A remdesivirről van szó, és nem lesz olcsó.
Fotó: U.S. Army – Jason W. Edwards - szmo.hu
2020. június 29.


hirdetés

390 dollár lesz majd egy fiola a Gilead Sciences remdesivir nevű koronavírus kezelését szolgáló gyógyszerből, de mivel öt napig kell kezelni vele a pácienseket, ezért egy kezelés 2340 dollárba kerül majd – írja a Washington Post.

A közel 120 ezer forintos fiolaár ráadásul jelenleg akcióban ennyi, mert kormányoknak adják el. Amikor már a biztosítóknak fogják árulni, akkor 520 dollárba fog kerülni, vagyis 30 százalékkal drágábban adják majd.

A gyártó a magas költséget nyilvánvalóan arra való tekintettel számolta ki, hogy ez az egészségügynek még mindig olcsóbb, hiszen sokkal többe kerül hetekig kezelni egy beteget, esetleg ha lélegeztetésre vagy más komolyabb beavatkozásra van szükség, akkor különösen.

A remdesivir egyébként nem új gyógyszer, már 10 éve kifejlesztette az amerikai Gilead Sciences vállalat az ebola lehetséges ellenszereként, csak most kiderült, hogy a koronavírus tüneteit is enyhíti és gyorsabban épültek fel a betegek a betegségből, ha ezt adták nekik.

Nem egyértelmű azonban a gyógyszer fogadtatása: a The New England Journal of Medicine című folyóirat egy tanulmánya szerint a remdesivir bár 70 százalékban hatékony, viszont komoly mellékhatásai lehetnek a vesére nézve.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Rózsaszín lett a jég az Alpokban, vészjósló dologra világít rá

Ráadásul még az sem teljesen világos, hogyan került oda az elváltozást okozó alga.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 06.


hirdetés

Érdekes jelenségre figyeltek fel az olasz Alpokban: a Presena-gleccser felületén rózsaszín árnyalatban pompázik a jég. Az ezt vizsgáló tudósok azt már megállapították, hogy egy alga miatt alakult ki az elszíneződés, azonban az még rejtély, hogyan került oda - írja a Science Alert.

A Biagio Di Mauro, az olasz nemzeti kutatótanács egyik tagja elmondta, hogy

a jelenséget az Ancylonema nordenskioeldii nevű alga okozza, amelyet már Grönlandon is megfigyeltek.

Az alga jelenléte önmagában véve nem jelent veszélyt, ugyanis kisebb mértékben megjelenése a sarkkörökön normálisnak számít. Grönlandon azonban az utóbbi években jelentősen megnőtt a számuk, amelynek oka a globális felmelegedésben keresendő. A jég ugyanis alapesetben a napfény több mint 80 százalékát képes visszaverni, ám ha az alga akadályozza ebben a képességében, kevesebb fényt ver vissza és többet nyel el, ez pedig olvadáshoz vezet.

Az olvadt, vizes környezet megfelelő táptalaja az algáknak, amelyek egyre nagyobb területet hódítanak el, nagyban hozzájárulva a gleccserek olvadásához.

hirdetés

Azt egyelőre nem tudják biztosan, hogyan kerülhetett az európai kontinens közepére a rózsaszínű alga, Di Mauro - aki korábban Svájcban, a Morteratsch-gleccseren is hasonló jelenséget figyelt meg - elmondta, hogy jelenleg azt vizsgálják, a felmelegedés mellett milyen emberi tényezők járulhatnak még hozzá az algák megjelenéséhez. Elsősorban a túrázók és a síelők hatását akarják górcső alá venni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
urballon-urturizmus.jpg

Űrballonnal szállítanának turistákat a sztratoszférába, akár már jövőre

A hőlégballonhoz hasonlító járműben 8 utas csodálhatja meg az űrből a Földet. Persze nem lesz olcsó a jegy a különleges űrutazásra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 26.


hirdetés

Az űrturizmus egyik legújabb dobása lehet az úgynevezett űrballon, amely a Föld sztratoszférájába repítené az embereket.

Egy új űrturizmussal foglalkozó cég, a Space Perspective találmánya

a hőlégballonhoz hasonlító jármű, amely természetesen zárt, a hermetizált kapszulában 8 utas és egy pilóta fér el. A nagyjából focipálya nagyságú Spaceship Neptune 30,5 kilométer magasra repülne fel az űrbe, majd a hatórás utazás végén az óceánba csobbanva térne vissza a Földre.

A cég szerint az utasok számára az egész olyan lesz, mintha repülőn utaznának, nem jár semmiféle kényelmetlenséggel.

hirdetés

Ráadásul olyan extrákat is élvezhetnek a kapszulában, mint a kellemes, "rövidujjú pólós" klíma, egy frissítő italokat kínáló bárpult, internethozzáférés, sőt még vécé is lesz.

Azt még nem fixálták le, hogy mennyibe fog kerülni egy ilyen űrutazás, de a cég vezetői 125 ezer dolláros (39,5 millió forint) jegyben gondolkodnak. Ugyanakkor azt szeretnék, ha minél több ember számára elérhetővé válna ez a lehetőség, mert szerintük most minden eddiginél fontosabb, hogy a Földet bolygóként, az emberiség és a globális bioszféra otthonaként lássuk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!