hirdetés
fra_limnologia06.jpg

„A borotva élén táncolunk” – dr. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus a klímaválságról

A Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója szerint jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, és visszafogni magunkat.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. október 19.


hirdetés

Nap mint nap egyre többet és egyre többfélét hallunk a klímaválságról, és már azt sem tudjuk, hol áll a fejünk. Mi káros, mi pusztul, hol és mennyire, mi az, ami feltétlenül szükséges a Föld és az emberiség túléléséhez – ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatójával.

- A klímaválság azért nehéz téma, mert sokszor egymásnak ellentmondóak az okokról, a veszélyekről szóló híradások, vélemények.

- Nagyon nehéz jó előrejelzéseket tenni. Ha kiirtok egy bizonyos fajt, például egy csúcsragadozót, senki nem tudja, hogy ott pontosan mi fog történni. Azt tudjuk, hogy amikor korábban kiirtottunk ilyen típusú fajokat, száz esetből hányszor mi történt. Az ökológusoknak már van egy rendkívül gazdag, jól dokumentált tapasztalata, ezekből próbálunk levonni következtetéseket, de a természet soha nem pontosan ugyanúgy működik. Ha például megjelenik egy új ragadozó hal a Balatonban, tudom, hogy ez mit okozott Afrikában, Dél-Amerikában, és ezek alapján lehetséges forgatókönyvekről tudok beszélni.

Minél bonyolultabb a rendszer, annál nehezebb az előrejelzés, és a tudósok egyre többet vitatkoznak egymással, ezért nemigen tudnak kifelé egységesen fellépni.

Ezért nehéz tanácsot adni a döntéshozóknak, politikusoknak, befektetőknek.

-Itt voltak például az erdőtüzek, Amazóniában, Szibériában, és szóltak a vészharangok, hogy „elpusztul a Föld tüdeje”.

- Egyfelől fel lehet tenni azt a kérdést, hogy mennyi oxigént szolgáltat a trópusi őserdő, a mérsékelt égövi tajga, mennyit az óceánok planktonikus algái. De ez nem versenyfutás, nem kell őket sorba rakni, a maga módján mindegyik nagyon fontos. Ha véletlenül az derül ki, hogy az őserdő csak „bronzérmes”, az nem azt jelenti, hogy irtsuk ki. Már így is elképesztően sok kárt okoztunk a természetben, nagyon a borotva élén táncolunk. Jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, visszafogni magunkat. Rengeteg esettanulmány azt mutatja, hogy ha valami nagy kárt okozunk, az előbb-utóbb visszajön a nyakunkba, de nem rögtön, hanem 10-20, vagy esetleg még több év múlva. Miközben a politikusok és a befektetők 4-5 évben gondolkodnak: leirtom, kiszipolyozom, profitot szedek ki belőle, aztán utánam az özönvíz. És sokszor szó szerint az jön.

Például amikor a Kárpátokban az erdőket kiirtják, aztán egy év múlva jön az árvíz, mert az erdők nem tudják megtartani a vizet, a tudósokat kárhoztatják, hogy miért nem szóltak…

A trópusi erdőnek az oxigéntermelés mellett fontos szerepe, hogy jelentősen hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához, olyan kiterjedésű, hogy beleszól a globális légköri folyamatokba, a napsugárzás elnyelésébe, a csapadékviszonyokba. Ha mindezeket összeadjuk, azt kell mondanunk: ne bolygassunk meg egy ilyen bonyolult rendszert csak azért, hogy a marháknak több legelője legyen. Ez olyan, mint amikor egy négyéves gyereket odaültetünk a számítógép elé, hogy nyúljon bele, kivehet belőle egy csavart…

- Ami a biodiverzitást illeti: sokféle élőlény, egész fajok pusztulásáról hallunk. De tudjuk-e azt, hogy melyek azok a fajok, amelyeknek fennmaradása feltétlenül szükséges az ökológiai egyensúlyhoz?

-Vegyük azt a példát, hogy valahol él százféle lepke. Evolúciós szempontból ez luxusnak tűnik. Ha minden rendben van, lehet, hogy tényleg nincs valóban fontos ökológiai szerepük. De ha megváltozik a hőmérséklet, a csapadékviszonyok, az új körülmények között más lepkék fogják magukat jól érezni, és akkor kell, hogy a domináns faj mellett rendelkezésre álljon az a másik 99, amelyek közül valamelyik átveszi a feladatát.

Tehát a diverzitás biztosítás a változásokkal szemben: a túlélés kulcsa.

Ha egy ökológiai rendszernek nagy a diverzitása, akkor tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha csak egyféle méh van, amely beporozza a virágokat, és az kipusztul, akkor senki nem végzi el helyette a beporzást. Ha van ötven ritka faj, akkor az egyikből új domináns válhat, nem tudhatjuk előre, hogy melyik, de a rendszer ugyanolyan jól működik tovább. Ezért fontos, hogy fenntartsuk a sokféleséget és ezért veszélyesek a hatalmas monokultúrák, amikor genetikailag azonos kukoricát vagy búzát termelnek. Ezek addig jók, amíg az a géntípus nem lesz érzékeny egy vírusra, egy élősködőre, vagy a hőmérséklet-változásra, mert akkor minden borul.

- Nemrégiben olvastam a témában egy cikket, amelyben úgy beszélnek a vetésforgóról, mintha az egy új találmány lenne, holott több mint ezer éve alkalmazzák…

- Sőt, a természet maga is sokszor így működik. Ha egy préri tízévente leég, nem tragédia, mert bizonyos ritka növények ekkor kapnak esélyt, hogy szaporodjanak. Olyan, mintha tízévente kapnánk egy vérátömlesztést, és aztán éljük tovább az életünket. Ha a préri 100 évig nem égne le, teljesen tönkremenne. Korallzátonyok algabevonatával kapcsolatban is kimutattak ilyen vetésforgót: egy karibi területen tíz algafaj él, egy gyakori és kilenc ritka. Valahányszor visszamegyünk, az arány mindig ugyanaz, de a gyakori mindig más.

-A 2000-es években számos nagy világjárványt vizionáltak – madárinfluenza, H1N1 – ezek aztán nem következtek be. Ráadásul ezek hitelességét erősen rontotta, hogy az Egészségügyi Világszervezet egyik jelentéséről kiderült: a szerző érdekelt volt egy nagy gyógyszerkonszernnél. Nem járhatunk-e ezekkel úgy, mint a farkast kiáltó pásztorfiú?

- Valóban nő az esélye egy globális járvány kitörésének. Egyrészt azért, mert a klímaváltozással egyes kórokozók más közegben érzik jól magukat – ha melegszik a klíma, egy trópusi, szubtrópusi rovar könnyebben eljön északra és hozhat magával járványt – másrészt az emberi populáció egyre sűrűbben él.

Harmadrészt pedig ne felejtsük el, hogy a kiolvadó jégsapka alól előkerülnek már kihaltnak tekintett kórokozók – lépfene és társai.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ketoldalas-orvosi-tapasz.jpg

Akár 5 másodperc alatt begyógyítja a nyílt sebeket az orvosi csodatapasz

Akár életmentő segédeszköz is lehet az amerikai kutatók által kifejlesztett kétoldalas tapasz, amit komoly műtéteknél és orvosi vizsgálatoknál is alkalmazhatnak a jövőben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 02.



Rendkívül hasznos segédeszközt fejlesztettek ki amerikai kutatók a sebek extra gyors begyógyítására. A Massachusetts-i Technológiai Intézet tudósai

egy olyan kétoldalas sebtapaszt alkottak meg, amely pillanatok alatt, akár 5 másodpercen belül összehúzhatja a bőrt nyílt sebek esetén.

Dr. Xuanhe Zhao mérnök, a tapasz egyik létrehozója elmondta, hogy ma a világon évente 230 millió komoly műtétet végeznek el, amelyeknél szükséges, hogy minél gyorsabban lezárják a nyílt sebeket, de akár a beavatkozások után is felszakadhatnak ezen, ami szivárgással, fájdalommal, felületi elváltozásokkal és fertőzésekkel járhat. Munkatársaival együtt azért alkották meg ezt a csodatapaszt, hogy minél gyorsabban újraegyesülhessenek a bőr kötőszövetei, vagyis rekordidő alatt begyógyulhasson a nyílt seb.

A szakember szerint

a tapasz az olyan érzékeny területeken, mint a tüdő vagy a légcső is működik, akár 5 másodperc alatt összehúzza a szöveteket.

A kutatócsapat tapasztalatai szerint ez hatásosabb és gyorsabb is, mint a műtét közben használt ragasztók, amelyeket az 1970-es évektől kezdve használnak az orvosok a szövetek összeillesztésére.

A tudósok egyébként a pókoktól lesték el az ötletet. Ezek az állatok ragasztószerű anyagot bocsátanak ki, amikor zsákmányra vadásznak, mert ezzel nedves körülmények között könnyebben megkaparinthatják áldozatukat. Ebben a ragacsos gélben lévő poliszacharidok (cukormolekulákból álló vegyületek) azonnal felszívják a vizet a rovaron, az így keletkezett száraz folthoz pedig hozzá tud ragadni a pók.

A kutatók ezt a folyamatot utánozták le poliaktrilsavval, amelyet a pelenkákban is alkalmaznak. Ebben olyan vegyszerek vannak, amelyek erős kötéseket tudnak képezni - ez segíti elő a szövetek összeillesztését.

A kétoldalas tapaszt az orvosok nemcsak sebek gyors gyógyítására, de a testbe beültethető orvosi eszközöket is lehet vele rögzíteni a szövetekhez, akár a szívben is.

A kutatócsapat patkányokon és sertéseken már sikeresen tesztelték a segédeszközt. Szerintük rendkívül hasznos, sőt akár életmentő is lehet a komoly műtétek utáni komplikációk elkerülésében, például a gyomorműtét utáni szivárgások megelőzéséhez, ami vérmérgezéshez és más halálos szövődményekhez vezethet.

Forrás: Daily Mail, fotó: Massachusetts Institute of Technology


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
extra_large-1572357840-cover-image.jpg

Több millió gyerek életébe kerül, ha tovább korlátozzák a génmódosított aranyrizs forgalmazását

Bár a génmódosított növényekről nagy vita van, az aranyrizs kapcsán úgy tűnik, a tiltásnak súlyosabbak lennének a következményei, mint az engedélyezésnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 31.



A GMO-k ellenzői szerint jelenleg még felmérhetetlen, mit okozhat a növények és az állatok DNS-ének megváltoztatása. Ugyanakkor sok tudós azt állítja: a génmódosított élelmiszerek segíthetnének a világ nagy részén pusztító alultápláltság megszüntetésében.

A fehér rizs sok fejlődő országban alapélelmiszer, csakhogy hiányzik belőle számos mikrotápanyag.

Emiatt a főként rizst fogyasztó, öt éven aluli gyerekek közül minden harmadik A-vitamin-hiányban szenved. Ez vakságot okozhat, és gyengíti az immunrendszert. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint minden évben közel 500 ezer gyerek veszti el a látását, és a gyerekek fele alig egy évvel azután, hogy megvakul, meg is hal.

Úgy tűnt, hogy 2000-ben megtalálták a megoldást, amikor Peter Beyer és Ingo Potrykus sejtbiológusok közzétették alkotásuk, az aranyrizs részleteit. A fehér rizs génmódosított változata bétakarotint termel, amelyet a test az A-vitamin feldolgozására használ. Azóta 20 év telt el, de a globális korlátozások miatt a génmódosított rizs éppen azokhoz nem jutott el, akiknek megmenthetné az életét.

Ed Regis tudományos újságíró most megjelent könyvében leírja az aranyrizs történetét.

Szerinte a kudarcért elsősorban a 2003-as cartagenai biobiztonsági jegyzőkönyv okoható. Az elfogadása után ugyanis olyan korlátozásokat hoztak, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné tették az aranyrizs fejlesztését, tesztelését és forgalmazását, annak ellenére, hogy semmi bizonyíték nem volt a káros hatásaira.

Ed Regis meggyőződése, hogy ezek a megszorítások a felelősek több millió gyermek megvakulásáért és haláláért – írja az Iflscience.

A tendencia azonban megfordulni látszik. Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, és Új-Zéland már jóváhagyta az aranyrizst, és ez kikövezheti az utat számos fejlődő ország előtt, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Banglades például november 15-én dönt az élelmiszer engedélyezéséről.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
elektromoauto.jpeg

Áttörés? 10 perc alatt feltölthető akkumulátort fejlesztettek ki elektromos autóhoz

Ezt 2500 töltési cikluson át fenn tudják tartani, ami egyenlő mintegy 800 millió kilométer megtételével.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 31.



Tíz perc alatt feltölthető lítiumion-akkumulátort fejlesztettek ki elektromos kocsik számára a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói, akik a Joule című tudományos folyóiratban mutatták be fejlesztésük eredményét.

"Bemutattuk, hogy lehetséges tíz perc alatt egy elektromos autó feltöltése, amely utána 360-480 kilométer megtételére képes" - közölte Wang Chao-Yang vegyészprofesszor, az egyetem elektromechanikai központjának igazgatója.

"Ezt 2500 töltési cikluson át fenn tudjuk tartani, ami egyenlő mintegy 800 millió kilométer megtételével" - tette hozzá.

"A gyors töltés a kulcsa annak, hogy széles körűen elterjedhessenek az elektromos autók" - mutatott rá Wang.

A lítiumion-akkumulátor élettartama azonban gyengül, ha gyorsan töltik fel 10 Celsius-fok alatt, mert ahelyett, hogy a lítiumionok egyenletesen tapadnának a szénalapú anódhoz, a lítium tüskeszerűen lerakódik az anód felszínén. Ez a lítiumbevonat csökkenti a cella kapacitását és üzemzavart okozhat. Magasabb hőmérsékleten való töltése hatékonyabb lenne, de a magas hőmérséklet hosszú távon szintén rontja a cella kapacitását.

Wang és kutatócsoportja rájött arra, hogy nem alakulnak ki ilyen lítiumtüskék, és nem csökken a cellakapacitás, ha az akkumulátort felmelegítik 60 Celsius-fokra tíz percig, majd lehűtik a környezet hőmérsékletére - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

Az akkumulátort elvileg ugyan tilos lenne 60 Celsius-fokra fűteni, mivel ez veszélyt jelent az anyagokra, drasztikusan csökkenti az akkumulátor élettartamát, de a gyors visszahűtéssel ez megelőzhető. Ezt a kocsikba tervezett hűtőrendszerrel érik el, de a 60 és a 23 Celsius-fok közötti nagy különbség is segíti a hűtés felgyorsítását - közölte Wang.

Idén a Svéd Tudományos Akadémia a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért ítélte oda a kémia Nobel-díjat John Goodenough amerikai, Stanley Whittingham brit és Josino Akira japán tudósoknak.

A könnyű, újratölthető és tartós lítiumion-akkumulátorokat napjainkban a mobiltelefonoktól a laptopokon át az elektromos autókig használják. Világszerte ezekkel működnek a hordozható elektronikai eszközök, amelyeket a kommunikációhoz, a munkához, a tanuláshoz vagy például a zenehallgatáshoz használnak. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energia-függés csökkenését.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
secretary-338561_1920-1000x664.jpg

Microsoft: a négynapos munkahét jó, mert növeli a produktivitást

A Microsoft japán részlege ki is próbáltatta dolgozóival a rövidebb munkahetet. Fontos, hogy a meetingek idejét is 30 percben maximalizálták.
MTI - szmo.hu
2019. november 04.



A Microsoftnál azzal kísérleteznek, hogyan tehetnék produktívabbá a cég termelését, éppen ezért a tokiói részlegükben elvégeztek egy kísérletet:

2019 augusztusában minden péntek szabadnap volt, az irodák zárva voltak.

Emellett a meetingek idejét 30 percben maximalizálták - írja a BBC - és a személyes találkozók alternatívájaként az online megbeszélést ajánlották. Mindezzel azt tesztelték, miként hat a négynapos munkahét a dolgozók hatékonyságára, milyen arányban áll egymással a munkaidő hossza és a produktivitás.

A kísérlet nem várt sikereket hozott, amellett, hogy a résztvevők 92 százaléka sokkal boldogabbnak érezte magát a négynapos munkahéten,

hiába dolgoztak kevesebb munkaórát a japánok, 40 százalékkal nőtt a termelékenységük a kísérleti hónap alatt.

A termelékenység javulása mellett azonban más pozitív eredményt is hozott a kísérlet: mivel egy napig zárva voltak az irodák, 23 százalékkal csökkent a vállalat energiafelhasználása, ráadásul 59 százalékkal kevesebb iratot nyomtattak ki.

Japán azért volt különösen érdekes terepe a kísérletnek, mert az országban egyáltalán nem számít kirívónak a nyolcvan órás munkahét sem. Az Alibaba nevű cégnél például heti hat nap dolgoznak az alkalmazottak reggel kilenctől este kilencig.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!