hirdetés

„A borotva élén táncolunk” – dr. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus a klímaválságról

A Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója szerint jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, és visszafogni magunkat.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. október 19.


hirdetés

Nap mint nap egyre többet és egyre többfélét hallunk a klímaválságról, és már azt sem tudjuk, hol áll a fejünk. Mi káros, mi pusztul, hol és mennyire, mi az, ami feltétlenül szükséges a Föld és az emberiség túléléséhez – ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Jordán Ferenccel, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatójával.

- A klímaválság azért nehéz téma, mert sokszor egymásnak ellentmondóak az okokról, a veszélyekről szóló híradások, vélemények.

- Nagyon nehéz jó előrejelzéseket tenni. Ha kiirtok egy bizonyos fajt, például egy csúcsragadozót, senki nem tudja, hogy ott pontosan mi fog történni. Azt tudjuk, hogy amikor korábban kiirtottunk ilyen típusú fajokat, száz esetből hányszor mi történt. Az ökológusoknak már van egy rendkívül gazdag, jól dokumentált tapasztalata, ezekből próbálunk levonni következtetéseket, de a természet soha nem pontosan ugyanúgy működik. Ha például megjelenik egy új ragadozó hal a Balatonban, tudom, hogy ez mit okozott Afrikában, Dél-Amerikában, és ezek alapján lehetséges forgatókönyvekről tudok beszélni.

Minél bonyolultabb a rendszer, annál nehezebb az előrejelzés, és a tudósok egyre többet vitatkoznak egymással, ezért nemigen tudnak kifelé egységesen fellépni.

Ezért nehéz tanácsot adni a döntéshozóknak, politikusoknak, befektetőknek.

hirdetés

-Itt voltak például az erdőtüzek, Amazóniában, Szibériában, és szóltak a vészharangok, hogy „elpusztul a Föld tüdeje”.

- Egyfelől fel lehet tenni azt a kérdést, hogy mennyi oxigént szolgáltat a trópusi őserdő, a mérsékelt égövi tajga, mennyit az óceánok planktonikus algái. De ez nem versenyfutás, nem kell őket sorba rakni, a maga módján mindegyik nagyon fontos. Ha véletlenül az derül ki, hogy az őserdő csak „bronzérmes”, az nem azt jelenti, hogy irtsuk ki. Már így is elképesztően sok kárt okoztunk a természetben, nagyon a borotva élén táncolunk. Jó lenne egy kicsit tükörbe nézni, visszafogni magunkat. Rengeteg esettanulmány azt mutatja, hogy ha valami nagy kárt okozunk, az előbb-utóbb visszajön a nyakunkba, de nem rögtön, hanem 10-20, vagy esetleg még több év múlva. Miközben a politikusok és a befektetők 4-5 évben gondolkodnak: leirtom, kiszipolyozom, profitot szedek ki belőle, aztán utánam az özönvíz. És sokszor szó szerint az jön.

Például amikor a Kárpátokban az erdőket kiirtják, aztán egy év múlva jön az árvíz, mert az erdők nem tudják megtartani a vizet, a tudósokat kárhoztatják, hogy miért nem szóltak…

A trópusi erdőnek az oxigéntermelés mellett fontos szerepe, hogy jelentősen hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához, olyan kiterjedésű, hogy beleszól a globális légköri folyamatokba, a napsugárzás elnyelésébe, a csapadékviszonyokba. Ha mindezeket összeadjuk, azt kell mondanunk: ne bolygassunk meg egy ilyen bonyolult rendszert csak azért, hogy a marháknak több legelője legyen. Ez olyan, mint amikor egy négyéves gyereket odaültetünk a számítógép elé, hogy nyúljon bele, kivehet belőle egy csavart…

- Ami a biodiverzitást illeti: sokféle élőlény, egész fajok pusztulásáról hallunk. De tudjuk-e azt, hogy melyek azok a fajok, amelyeknek fennmaradása feltétlenül szükséges az ökológiai egyensúlyhoz?

-Vegyük azt a példát, hogy valahol él százféle lepke. Evolúciós szempontból ez luxusnak tűnik. Ha minden rendben van, lehet, hogy tényleg nincs valóban fontos ökológiai szerepük. De ha megváltozik a hőmérséklet, a csapadékviszonyok, az új körülmények között más lepkék fogják magukat jól érezni, és akkor kell, hogy a domináns faj mellett rendelkezésre álljon az a másik 99, amelyek közül valamelyik átveszi a feladatát.

Tehát a diverzitás biztosítás a változásokkal szemben: a túlélés kulcsa.

Ha egy ökológiai rendszernek nagy a diverzitása, akkor tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha csak egyféle méh van, amely beporozza a virágokat, és az kipusztul, akkor senki nem végzi el helyette a beporzást. Ha van ötven ritka faj, akkor az egyikből új domináns válhat, nem tudhatjuk előre, hogy melyik, de a rendszer ugyanolyan jól működik tovább. Ezért fontos, hogy fenntartsuk a sokféleséget és ezért veszélyesek a hatalmas monokultúrák, amikor genetikailag azonos kukoricát vagy búzát termelnek. Ezek addig jók, amíg az a géntípus nem lesz érzékeny egy vírusra, egy élősködőre, vagy a hőmérséklet-változásra, mert akkor minden borul.

- Nemrégiben olvastam a témában egy cikket, amelyben úgy beszélnek a vetésforgóról, mintha az egy új találmány lenne, holott több mint ezer éve alkalmazzák…

- Sőt, a természet maga is sokszor így működik. Ha egy préri tízévente leég, nem tragédia, mert bizonyos ritka növények ekkor kapnak esélyt, hogy szaporodjanak. Olyan, mintha tízévente kapnánk egy vérátömlesztést, és aztán éljük tovább az életünket. Ha a préri 100 évig nem égne le, teljesen tönkremenne. Korallzátonyok algabevonatával kapcsolatban is kimutattak ilyen vetésforgót: egy karibi területen tíz algafaj él, egy gyakori és kilenc ritka. Valahányszor visszamegyünk, az arány mindig ugyanaz, de a gyakori mindig más.

-A 2000-es években számos nagy világjárványt vizionáltak – madárinfluenza, H1N1 – ezek aztán nem következtek be. Ráadásul ezek hitelességét erősen rontotta, hogy az Egészségügyi Világszervezet egyik jelentéséről kiderült: a szerző érdekelt volt egy nagy gyógyszerkonszernnél. Nem járhatunk-e ezekkel úgy, mint a farkast kiáltó pásztorfiú?

- Valóban nő az esélye egy globális járvány kitörésének. Egyrészt azért, mert a klímaváltozással egyes kórokozók más közegben érzik jól magukat – ha melegszik a klíma, egy trópusi, szubtrópusi rovar könnyebben eljön északra és hozhat magával járványt – másrészt az emberi populáció egyre sűrűbben él.

Harmadrészt pedig ne felejtsük el, hogy a kiolvadó jégsapka alól előkerülnek már kihaltnak tekintett kórokozók – lépfene és társai.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
applikacion-riaszthatod-a-mentoket-omsz.jpg

Mostantól egy gombnyomással hívhatod a mentőket - itt az ÉletMentő a mobilalkalmazás

Az applikációban elküldheted a pontos helyedet és az előre feltöltött egészségügyi adataidat. Az app megmutatja a hozzád legközelebbi gyógyszertár, kórház, defibrillátor helyét is.
MTI - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő elnevezésű mobilapplikáció, amely gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a segítségre szorulók számára.

Az alkalmazás megkönnyíti a mentők riasztását, de az ő munkájukat is, mert a diszpécser azonnal látja az előre feltöltött egészségügyi adatokat és a bajban lévő pontos helyzetét.

Az alkalmazás elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, és megmutatja a hozzád legközelebb eső gyógyszertárt, egészségügyi ellátóhelyet is.

Az OMSZ-nek jelenleg a technológia fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, a következő öt év legfontosabb célja ezért az, hogy a technológia vívmányait használva könnyebbé tegyék a mentők munkáját - mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

hirdetés

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az alkalmazás a legkritikusabb pillanatokban nyújt segítséget.

Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a segélyhívást, hiszen egy gombnyomással hívhatók a mentők, és a bajbajutottak gyors, pontos megtalálását is segíti.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szoftver.jpg

Előre jelzi a halál valószínűségét az új magyar szoftver

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikáján kifejlesztett programmal az orvosok előre láthatják, milyen kezelésekre, beavatkozásokra lehet majd szükség egy betegnél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Előre jelzi a halál valószínűségét a Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikájának új szoftvere a szívelégtelen betegeknél.

A mesterséges intelligencia segítségével működő program egy kockázatbecslést végez, hogy mekkora a beteg túlélési esélye

a pacemaker beültetés után. A programba a beteg egészségügyi adatait veszik fel a testsúlytól a vércukor szintjéig, és például az EKG-adatokat is beviszik a rendszerbe. Ezek alapján számolja ki a szoftver, hogy mikor jelentkezhet a rizikós időszak.

Az orvosok így láthatják, mikor kell újra beavatkozni. A fejlesztést a klinika munkatársai készítették. A programmal több ezer életet is megmenthetnek - mondja Dr. Merkely Béla.

Az újdonságot a klinikán fejlesztette ki munkatársaival dr. Tokodi Márton, aki elmondta, hogy a korábbi betegek adatai alapján, és a megszerzett tudásra alapozva készítették el a szoftvert.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Százmilliók élete kerülhet veszélybe, ha elolvad a hatalmas Thwaites-gleccser

Ez az Antarktisz időzített klímabombája: évente 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. És ez nagyon rossz hír.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Eddig alig 50 ember járt a Dél-sark nyugati részének e kietlen vidékén, jóval kevesebben, mint amennyien valaha a világűrben jártak. Az elmúlt és a következő legalább kétszer ennyien érkeznek, hogy megvizsgálják a bolygó egyik legveszélyesebb jégképződményét, a Thwaites-gleccsert, hogy vajon megmenthető-e még.

A műholdas becslések szerint zsugorodása visszafordíthatatlan, de a helyszíni megfigyelések elengedhetetlenek néhány kulcskérdés megválaszolásához: milyen mértékben járul hozzá a jég visszahúzódása a tengerszint emeléséhez és ez mikor következik be?

A gleccser a 90-es évek elején kezdett el olvadni, de a jégveszteség csaknem megkétszereződött az utolsó 20 évben. Jelenleg évi 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. Ha végleg összeomlik, képes a tengerek szintjén 65 cm-rel emelni. Hogy érzékeltessük a veszélyt: a tengerek általános szintje az egész 20. században 19 centiméterrel nőtt – emlékeztet a New Scientist.

A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy ennek a gleccsernek  a feltételezések szerint alapvető szerepe van az Antarktisz nyugati felén lévő teljes jégpáncél megtartásában. Ha tehát a Thwaites olvadása tovább gyorsulna és összeomlana, annak következményei iszonyatosak lennének. Egy ilyen nagy jégösszeomlás már akár 3,3 méterrel is megemelné néhány száz év alatt a tengerek szintjét. Márpedig ebben az esetben olyan nagyvárosok kerülnének végveszélybe, mint New York, Miami, London, Hága, Hongkong, Sanghaj, Kalkutta, Dakka vagy Rio de Janeiro.

A gleccser sokáig rejtély volt a kutatók számára. Ez volt 1940-ben az Antarktisz partvidékének utolsó részletesen feltérképezett szakasza. Csak az 1950-es évek végén jelentek itt meg először tudósok, de ezután csak három évtizeddel később érkeztek kutatóhajók.

hirdetés

2004-ben sikerült végre a jégbe behatoló radarokkal ellátott repülőgépekkel fogalmat kapni arról, hogy milyen vastag is itt a jég, amely alapvető annak felmérésére, hogy miként reagál a klímaváltozásra. 2018-ban kezdődött el az 50 millió dolláros költségvetésű öt éves brit-amerikai kezdeményezés, az International Thwaites Glacier Collaboration, amelynek irányítója Joanne Johnson, a British Antarctic Survey (BAS) kutatócsoport munkatársa.

Az ENSZ klímatudományi bizottsága szerint a tengerek 2100-ig 26 cm-1,1 méterig emelkedhetnek, attól függően, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe. Ez elég széles skála, mint ahogyan azt sem tudjuk, hogy a Thwaites összeomlásához évtizedek vagy évszázadok kellenek.

A kormányok számára létfontosságú egy világosabb időkeretet megállapítani a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban ahhoz, hogy tudják: hogyan és mikorra tervezzék meg az alacsonyan fekvő partok védelmét. Ugyancsak csökkenteni kell a bizonytalanságot a grönlandi jégtakaró állapotával kapcsolatban.

Eric Rignot, az irvine-i University of California kutatója a közelmúltban jégradarokkal fedezett fel egy lyukat a Thwaites közepén, amely kb. 14 milliárd tonna jeget tartalmaz. Legújabb, még nem publikált munkájában azt mutatja ki, hogy hasonló üregek vannak az Antarktisz többi visszahúzódóban lévő gleccserében is, és ezek feltehetően az utóbbi idők jégveszteségével függnek össze.

Igazában azonban a helyszínen lehet megérteni a Thwaites drámai változásait. Úgy tűnik, hogy a gleccser vége, ahol a jég elhagyja a szárazföldet és úszó jégzátonnyá változik, alulról olvad a klímaváltozás okozta melegebb tengervíztől. A 3-4 Celsius-fokos víz elég meleg ahhoz, hogy gyorsan olvassza a jeget, ha behatol a gleccser alá.

Erre a tengeralatti olvadásra és a víz hőmérsékletének változásaira keres bizonyítékot Karen Heywood, az East England egyetem kutatója, aki a következő hónapokban tíz elefánt-, illetve Weddel-fókával végez kísérletet. Az állatokra a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérő eszközöket köt.

A fókák azért alkalmasak erre, mert különböző mélységekben keresik a táplálékukat a felszíntől a tengerfenékig. Heywood eszköztárához tartoznak azokat a vízalatti siklóhajók, amelyekkel már tavaly megfigyelte, hogy milyen meglepő irányokba mennek az áramlatok a gleccser alatt. 2021-ben újabb 7 siklót telepít, amellyel mérheti az örvényeket is. Mikrofonokat is felszerelnek ezekre, mert hátha elárulnak valamit a repedő jég hangjai. Már a kezdeti mérésekkel is közelebb jutottak a valós adatokhoz, amelyekkel pontosabban lehet modellezni a Thwaites jövőjét.

A gleccserek alatti kőzetek tulajdonságairól is többet kellene tudniuk a kutatóknak, mert annak keménységétől, szárazságától vagy nedvességétől is nagy mértékben függ a gleccser csúszása. A kőzetek és a gleccser közötti súrlódást szeizmikus hullámokat előidéző robbantásokkal vizsgálják.

A gleccser jövőjével kapcsolatos több nagy kérdésre az a zóna ad választ, ahol a jég, leválva a földről, jégzátonyként eljut az Amundsen-tengerig. E választóvonal évente 1-2 kilométerrel húzódik hátrébb. A gleccser ugyanis egy edény formájú sziklamedencében ül, a jég eleje pedig a medence peremén.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy ha a választóvonal jóval hátrébb húzódik, a jég pozíciója a lefelé vezető lejtőn bizonytalanná válik, és ez felgyorsítja a jégveszteséget. Vannak, akik azt mondák: ez a visszafordíthatatlan folyamat máris elkezdődött, mások szerint azonban ezt még korai megállapítani.

A víz felmelegedése már korábban is szerepet játszott a gleccser történetben. Egy 2019 októberi oregoni tanácskozáson az Amundsen-tengerből származó olyan fosszíliákat tartalmazó üledékeket mutattak be, amely arra utalnak, hogy a jégzátony alatt a gleccser végéhez áramló melegebb víz annak visszahúzódásához vezetett 10 ezer évvel ezelőtt. Azóta, egészen a múlt századig nem sok minden változott.

Az ilyen kutatások segítik Helene Seroussi, a NASA kaliforniai laboratóriumának munkatársát, aki számítógépes modelleken kísérli meg a múltbeli változásokat újraalkotni, hogy láthassuk, mi fog történni a Thwaitesszel. Seroussi azonban maga is úgy véli, hogy a kulcs az óceán és a jég közötti interakció megfigyelése, amelynek nyomán lehetséges mesterséges intelligencia segítségével megjósolni a Thwaites sorsát.

A fenyegető előrejelzések miatt érthető, hogy a gleccser visszahúzódásának lassítására a geoengineering módszerein gondolkodnak a szakértők. Egy 2018-as cikkben három lehetőségről  esett szó.

Az egyik, hogy kivonják, vagy megfagyasztják a vizet a gleccser alján, hogy lassítsák a csúszását. A másik javaslat egy 300 méter magas sziget építése volt, hogy megtámassza a gleccert, harmadik egy 100 méter magas perem, ami megakadályozná az olvadást okozó melegebb víz beáramlását. Bár a cikk szerzője szerint nem lenne egyelőre bölcs dolog ilyen beavatkozásokba kezdeni a Thwaitesen, ennek nyomán újabb ötletek születtek.

Például Anders Levermann, a potsdami klímakutató intézetből nemrégiben azt javasolta, hogy pumpáljanak nagy mennyiségű tengervizet a nyugat-antarktiszi jégtakaróra, amely meg fog fagyni, és megállítja annak az összeomlást. David Vaughan, a BAS munkatársa szerint azonban mindeddig nem született olyan javaslat, amely ne vinné csődbe a világgazdaságot és nem termelné még több szén-dioxidot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
white-house-4699633_960_720.jpg

Még Donald Trump sem rejtőzhet el a mobiltelefonos nyomkövetés elől

A világ legjobban védett emberének követéséhez csak annyi kellett, hogy az egyik titkosszolgálati ügynök a mobilján engedélyezze egy applikációnak, hogy felhasználja a helyadatait.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. január 25.


hirdetés

Mint arról korábban a Szeretlek Magyarország is beszámolt, a New York Times Privacy Projectjének birtokába jutott egy olyan adatbázis, amely 2016-17-ben 12 millió amerikai okostelefon-tulajdonos több mint 50 millió helyváltoztatási adatát rögzítette. Ezek az adatok úgy keletkeznek, hogy egy hétköznapi applikációnak megengedjük, hogy hozzáférjen a helyváltoztatási adatainkhoz. Ez lehet egy időjárásjelentő app, a Facebook, a Waze, vagy bármi más.

Az egyik ilyen adatokat tartalmazó adatbázis alapján, nyilvánosan hozzáférhető információk segítségével a New York Times újságírói még a világ legvédettebb emberét, Donald Trump-ot is követni tudták.

Mindezt azért tették közzé, hogy felhívják a figyelmet a veszélyre.

A helyadatokat követő applikációt az elnök közvetlen kíséretének egyik tagja használta a mobilján. A telefon először reggel 7:10-kor jelzett Trump Palm Beach-i klubjának kertjéből. Az elnök aznap reggel egy órán át volt a Mar-a-Lagóban. Onnan a nyomkövető jele 9:24-kor egy golfklub pályájára vezette az újságírókat, ahol az amerikai elnök Abe Sinzo japán kormányfővel golfozott. A követett mobil egészen 13:12-ig ott maradt, majd átvitték a West Palm Beach-i Trump International Golf Clubba, ahol az elnök a világ vezető politikusait látta vendégül egy magánjellegű ebéden. Délután 5:08-ra a nyomok már ismét Mar-a-Lagóba vezettek, ide várták aznap este Abét munkavacsorára.

A telefon tulajdonosát nem volt nehéz beazonosítani. Legalább tucatnyi pinget hagyott maga után az elnököt védő titkosszolgálat területi irodája közelében, és olyan eseményeken, amelyeken magas rangú tisztségviselők vettek részt. A Privacy Project újságírói így azt feltételezték, hogy a szolgálat egyik ügynökéről van szó.

hirdetés

Miután otthonát is be tudták azonosítani, csak össze kellett kötni a címet egy névvel a lakcímnyilvántartás segítségével, és máris tudták, pontosan ki az az ügynök, akit követtek.

A applikáció adatai nemcsak a munkájáról, hanem a magánéletéről is számos részletet elárultak.

Az újságírók beazonosították a titkosszolgálat egy másik ügynökét is, aki napközben leggyakrabban a Fehér Ház nyugati szárnyában tartózkodott, ahol az elnöki iroda is található. Kiderült róla az is, hogy követte Donald Trampot beiktatása másnapján a nemzeti katedrálisba tartott istentiszteletre.

A szolgálat nem volt hajlandó kommentárt fűzni e New Yors Times cikkéhez.

Az elnök biztonsági embereinek lekövetése csak a jéghegy csúcsa. A Privacy Project ugyanezzel a módszerrel szinte valamennyi nagyobb washingtoni kormányhivatalba „bejutott”, horogra akadt többek között egy ismert szenátor nemzetbiztonsági tanácsadója, de a pingek elvezettek a Kongresszusba és a Legfelsőbb Bírósághoz, a Pentagonba, és az FBI főhadiszállására is. És bár magánmobilokat általában nem engednek be sem a CIA, sem a Nemzetbiztonsági Ügynökség épületeibe, a parkolókban az ott dolgozók már bekapcsolhatják a készülékeiket, és a jeleik elvezették az újságírókat az otthonukig.

A lap hangsúlyozza, hogy munkatársai úgy tudtak gyakorlatilag bárhová behatolni ezekkel a helymeghatározó adatokkal, hogy nem kaptak speciális kiképzést, és sokkal korlátozottabb technikai eszközeik voltak, mint például egy állami titkosszolgálatnak.

A védelmi erőknél, a biztonsági és titkosszolgálatoknál alapvető követelmény lenne, hogy az ott dolgozók mozgása rejtve maradjon. A megszerzett adatokat ugyanis felhasználhatja akár egy ellenséges titkosszolgálat is hírszerzéshez, zsaroláshoz, beszervezéshez, vagy egyéb célokra.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!