hirdetés
10612596_10152817865308245_4222055882679570012_n.jpg

A 8 legszebb magyar aktszobor

Megtudhatjátok azt is, kik után mintázták az aktokat, amikor még nem használhattak női modellt a szobrászok.
Horváth Emese írása - szmo.hu
2015. július 18.


hirdetés

Van egy különleges terme a Magyar Nemzeti Galériának, ahol 2014 óta nem festmények, hanem márványszobrok vannak kiállítva. Ráadásul igen pikáns művek ezek, hiszen a századforduló legszebb aktszobrairól van szó.

Albrecht Zsófia művészettörténész kalauzolt minket a meztelen alkotások között, és felfedte előttünk a gyönyörű márványos testek érdekességeit: Miért hívják Ligeti Miklóst a magyar Rodin-nek? Ádám és Éva szobra miként funkcionált egykor lámpaként? Kik után mintázták az aktokat, amikor még nem használhattak női modellt a szobrászok? A Galéria tárlatvezetésén választ kaptunk ezekre a kérdésekre.

Íme a 8 legszebb és legkülönlegesebb magyar aktszobor a századfordulóról:

Csók

hirdetés

Ligeti Miklós alkotása

20141007aktszobrok

Ligeti Miklós a századforduló egyik legjelesebb magyar szobrásza volt, így rengeteg megrendelést kapott. Azonban ha nem rendelésre, hanem saját örömére készített szobrokat, szerette vegyíteni a valóságot és a fantázia világát. A Csók vagy Szerelem című kompozíciójában is egy halandó csókol meg egy mesebeli lényt. Ligetire nagy hatással voltak Rodin művei. Elnézve a sziklán fekvő sellő és a mellette ülő meztelen ifjú szerelmes csókját, érthető, hogy miért titulálják Ligetit a magyar Rodinnek. A márványszobrának témája, és a felület kontrasztos megfaragása is a nagy francia szobrászművész alkotásaira emlékeztet.

A századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója Auguste Rodin volt, akinek hatását a magyar alkotások egy részén is érzékelhetitek. A tárlaton Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd aktszobrait nézhetitek meg.

A kiállítás szobrai bemutatják a fehér márvány sokoldalúságát és az akt műfaj változatosságát is. A bemutatott időszakban egymás mellett éltek a antikizáló és a modern törekvések. Az alkotások között láthattok mitológiai és bibliai alakokat, de hétköznapi témákat is.

Reggel (Magyar Vénusz)

Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása

kisfaludi

Kisfaludy Reggel szobrának címe allegória, ám műve a korábbi gyakorlatokkal szemben nem istennőt vagy bibliai alakot ábrázol, hanem egy fatörzsön ülő és haját fésülő meztelen nőt, aki bárki lehetne. Az alkotás első, kisméretű változatát 1924-ben faragta a szobrász. Fényképe megjelent a Studio című angol lapban is. William Randolph Hearst amerikai médiamogul ekkor figyelt fel rá, és megrendelte a kisplasztika életnagyságú változatát. A Galériában ennek másodpéldányát láthatjátok. Az eredeti szobor most is Amerikában van.

Ádám és Éva

Ligeti Miklós alkotása

20141007aktszobrok2

Ligeti e különleges Ádám és Éva kompozíciót is saját kedvére készítette. Egyéni módon, gyermekként ábrázolta az első emberpárt, ezzel is hangsúlyozva ártatlanságukat. A mű kivitelezése is különleges, hiszen az alkotásban szinte játékosan keveri az iparművészetés a szobrászat elemeit. A párt márványból faragta, a hajukat eredetileg a színes antik szobrok mintájára festékkel borította, a tudás almafáját pedig bronzból öntötte. Ráadásul

a lombhoz egykor alma gyanánt vörös üveggömbök is tartoztak, amelyeket belülről villanyárammal világított meg.

A bűnre csábítást kígyó helyett ez a Luciferhez köthető fény szimbólum jelképezi. (Lucifer nevének jelentése “Fény hozó”) Az alkotás így gyönyörű elektromos asztali lámaként is funkcionálhatott.

Fekvő nő

Sződy Szilárd alkotása

szc591dy-sz-fekvc591-nc591-56-643-n

A Fekvő nőt Sződy gyönyörű csillogó carrarai márványból készítette. A szétomló hajú, arcát kezébe temető nő alakja is Rodin munkájára, a Danaidára emlékeztet. De nem csak maga a póz, hanem a gondosan lecsiszolt testfelület és az elnagyoltan vésett talapzat szándékos ellentéte is, amit Rodin Michelangelótól vett át és fejlesztett tovább. Megtudtuk azt is, hogy Sződy szobornak van egy lappangó párja, aki kevésbé szemérmes, ezzel az alkotással ellentétben nem elrejti el titokzatosan arcát, hanem távolba réved a tekintete.

Éva

Ligeti Miklós alkotása

91598

Ligeti nem csak gyermekként ábrázolta Ádámot és Évát. Sződy Fekvő nőjéhez hasonlóan Ligeti Évájánál is erős a kontraszt a szépen lecsiszolt testfelület és a durván vésett talapzat között. Éva azonban itt sem hagyományos csábító ábrázolásában jelenik meg. A művész azt a pillanatot kapta el, amikor Éva a tiltott gyümölcsbe harapás után szembesül a következményekkel, kiűzetett a paradicsomból.

Elveszett Paradicsom

Ligeti Miklós alkotása

91642

Akár az Éva későbbi párdarabja is lehetne Ligeti Ülő férfi szobra, más néven az Elveszett Paradicsom. Itt ugyanazt a bűnbánó testhelyzetet figyelhetitek meg. A földön, felhúzott térdekkel összegörnyedve ülő, minden izmát megfeszítő ifjú, a térdein görcsösen előrenyújtott karjaira hajtja fejét. A testtartás - úgy, mint Éva alakjánál - itt is az ember veszteség felett érzett fájdalmát, kétségbeesését jeleníti meg. E szobor eredetileg a szobrász műteremvillájának a kertjét díszítette. Szoborpárja ma is a száz éves Schiffer-villát díszíti.

Akt szó jelentése: német szó, jelentése: "tett", "cselekedet". A "akt" kifejezés eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé.

A középkorban a női akt megalkotásához is férfi modellt használtak.

A női modellt alkalmazása csak 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban azonban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás. Holott a franciaországi akadémiákon ekkor ez már bevett gyakorlat volt.

Ádám és Éva

Róna József alkotása

adameva

Róna is szokatlan pózban, egymással szorosan szemben állva ábrázolja a ruhátlan Ádámot és Évát, aki a csábító nő fölényességével a vonakodó férfi álla alá tolja az almát. A jelenet valószínűleg arra utál, hogy a bűntudatos Ádám torkán akadt az első harapás, és ebből alakult ki az „ádámcsutka” kifejezés.

Emese álma

Beck Ö. Fülöp alkotása

szobrok 2.preview

A Képes Krónikából ismerhetitek a magyar eredetmondát, miszerint Emesét az Árpádok totemállata, egy turul ejtette teherbe, így vált a későbbi Álmos vezér édesanyjává. Beck szobránál azonban szó sincs semmiféle, Léda és a hattyúszerű erotikus jelenetről. A címer-madár csupán statikusan, zárt szárnyakkal áll a hanyatt fekvő nő lábánál.

Képek forrása: Magyar Nemzeti Galéria, Europeana.eu

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
haromezer_enekles.jpeg

„Mi köszönjük, átvettük a díjat, ők pedig éhen halnak”

A Háromezer számozott darab című film öt nehéz sorsú fiatal kiemelkedésének szürreálisba átcsapó története, akik életük sztorijával egészen Németországig jutnak. A főszereplőkkel beszélgettünk.
Fotók: Sivák Zsófia - szmo.hu
2020. szeptember 18.


hirdetés

Gőzerővel folyik a Háromezer számozott darab című magyar mozifilm forgatása. A produkció rendezője Császi Ádám, producere Bodzsár István. A történet szerint egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást, amit meghív egy neves német színházi fesztivál.

A film a társulat szürreális utazásának története, amelyben lassan elmosódik a határ fikció, abszurd és szociografikus valóság között. A főbb szerepekben Farkas Franciska, Pápai Rómeó és Wieland Speck mellett Gerner Csaba, Oláh Edmond, Varga Norbert, Pászik Cristopher és Horváth Kristóf látható.

A Szeretlek Magyarország a forgatás helyszínén járt, ahol beszélgettünk a produkció nemzetközi szereplőjével, Wieland Speck rendezővel, aki a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panoráma szekciójának alapítója és koordinátora. Rajta kívül mesélt még a produkcióról a két magyar főszereplő, Farkas Franciska és Pápai Rómeó. De természetesen szóba került a való élettel való párhuzam és más érdekesség is.

Wieland Speck:

– Hogy találta meg önt a produkció? Vagy hogyan találtak egymásra?

hirdetés

– Amikor a készítők írtak erről a nyugati, menedzser-kurátor típusú szereplőről, Ádám a Berlin Filmfesztiválon úgy látta, hogy én ilyesmi karakter vagyok. Nem teljesen olyat, mint a filmben, de a való életben is hasonló pozíciót töltöttem be. Ezt a két dolgot kapcsolta össze a fejében, majd megkérdezett, és én rögtön igent mondtam, mert láttam az első filmjét Berlinben, és nagyon tetszett. Sok filmes alkotóval találkozom a munkám során, de amikor Ádámmal hozott össze a sors, volt bennem egy gondolat, hogy a legközelebbi filmjében nagyon szívesen segítenék neki, ha tehetném. Úgyhogy tulajdonképpen teljesen természetesen jött a dolog, hogy elvállalom a szerepet.

– Milyen típusú karakter az öné a filmben. Ha jól tudom, egy fesztiváligazgatót alakít, ami nincs nagyon távol a való életbéli karakterétől sem...

– Igen, egy színházi fesztivál szervezője vagyok a produkcióban. Hogy ki vagyok pontosan, mi a szerepem a filmen belül, azt nehéz pontosan megmondani, hiszen sok minden múlik azon, hogy a rendező mit gondol a karakteremről. Sokszor változik is egy film során, amennyiben változik a környezet. Néha kicsit viccesebb vagyok, néha kissé gonoszabb – nem tudhatom, végül pontosan mit hoz ki belőlem - illetve a szerepemből - a film végére. Eredendően egy bűnös figurát alakítok, de ki tudja, hogy egy kelet-európai művész, mint Ádám, végül mit lát bele ebbe a nyugati karakterbe. Szóval egyelőre én is kíváncsian várom, hogy milyen tónust kap a kész produkcióban az igazgató figurája.

– Mennyire ismeri az atmoszférát, amiben a történet játszódik, és mennyire a „magyar valóságot”, ami szintén elengedhetetlen a film megértéshez?

– Természetesen most már többet ismerek az itteni életből és a filmbeli fiatalok helyzetéből, mint korábban, hiszen a film miatt jöttem Magyarországra, és már itt vagyok néhány hete. Eddig annyit tudtam, amit a média hazámban bemutat az országukról, politikáról, társadalmi helyzetről. De nyilván ezek nem mondanak el túl sokat egy nemzet pontos helyzetéről, és az itteni való életről.

Egy jól működő, de kicsit homogén országot látok, ahol megvan egy bizonyos fokú harmónia és elégedettség az itt élőkben a működéssel kapcsolatban, amit már-már szokatlannak mondanék nyugati emberként.

A mi hazánkban például mi sok mindenben azt érezzük, hogy valami megvolt 30-40-50 éve, és elvesztettük azt. Míg Magyarországon - elsősorban persze Budapesten, hisz azt láttam jobban - jellemző, hogy az emberek némileg elégedettebbek azzal, amijük van.

Wieland Speck

- Mennyire ismeri azt a környezetet, amiből a filmben szereplő karakterek érkeztek?

– Ha a romák helyzetéről beszélünk, az természetesen más, mint a többségi társadalomé, amibe volt szerencsém kissé belelátni. Azért némi háttértudással érkeztem, mert Németországban is él cigány kisebbség, akik jelentősen integrálódtak a társadalomba. A német társadalomnak rengeteg mindennel szembe kellett néznie a múltjából: a több millió megölt zsidó árnyékában néha kevésbé látszik a számos más áldozat. Berlin közepén van egy Holokauszt-emlékmű, amin nem szerepelnek azok az egyéb csoportok, akiket a nácik megkínoztak és megöltek, és ezért minden kisebbség saját emlékművet akart magának. Ezért először rettentő dühös voltam, mert úgy gondoltam, egy nagy közös emlékhely kéne az áldozatoknak – homoszexuálisként én is magamnak éreztem az ügyet.

Sok minden mutatja meg nekünk, hogy a múlt sosem múlik el teljesen, egy kis darabja mindig velünk marad. Innen nézve tehát azonnal megtetszett a film megközelítése, ahogy a roma témát láthatóvá teszi.

Mert a változtatás lehetőségének első lépése, hogy láthatóvá teszed a problémát. Ugyanis, ha nem vagy eléggé látható, a többségi társadalom hajlamos nem tudomást venni rólad.

– A film sok kérdése túlmutat a magyar romák helyzetén, de összességében az egész magyar valóságon is. Ön szerint lehet ez a film sikeres a nemzetközi porondon is?

– A film egész biztosan reflektál olyan dolgokra, amik például Németországban is jelen vannak, de ugyanígy elmondható, hogy hasonlóan rezonál akár spanyol vagy francia problémákra, hiszen kisebbségek, akár roma, zsidó vagy meleg kisebbségek mindenhol élnek. Szerintem nincs olyan európai ország, ahol a filmnek ne lenne érvényes mondanivalója. Hisz a film a marginalizációról szól, és arról, hogy ez mit tud tenni egy társadalommal.

– Hogy érzi magát Budapesten, mennyit sikerült eddig látni a városból?

– Három hete vagyok itt, és mivel csak nyolc fogatási napom van, elég sok a szabadidőm. Főleg múzeumokat látogatok, kétszer voltam például a Szépművészeti Múzeumban. Rengeteg érdekes és értékes dolgot láttam, a telefonom fotómemóriája tulajdonképpen meg is telt. A színészet ilyen szempontból egy magányos munka, mert még a közvetlen munkatársaimmal, a produkcióban részt vevő színészekkel is csak keveset találkozom.

A film egyik berlini jelenetének díszlete

A cikk lapozás után folytatódik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
KAP-RETUS-MER_2840-1-scaled.jpg

„Nekünk szerencsére a közönség a felettesünk” - Kovács András Péterrel Életed értelme című estje kapcsán beszélgettünk

KAP szerint nincs félnivalójuk a politikától. A tavaszi karantén viszont a Dumaszínházat is veszélybe sodorta. Ezen kívül beszéltünk a Comedy Centralon látható estjéről.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

– A legtöbb művész vagy híresség, ha közéleti kérdésekről kérdezzük, azzal vágja ki magát, hogy ő nem politizál. Ehhez képest kimondottan üdítő volt látni a tavaszi karantén időszak egyik „slágerét”, a Karantényeket, mely a korábbi propaganda híradó paródiák folytatása. Hogy érzed, tényleg bátorság kell ahhoz ma Magyarországon, hogy valaki politizáljon?

– Akinek ezen a téren van vesztenivalója, annak igen. Ha valaki közigazgatásban, államigazgatásban dolgozik, vagy az államtól függenek a fellépései, akkor vigyáznia kell.

Nekünk szerencsére a közönség a felettesünk. Inkább az teszi nagyon nehézzé a közéleti humort, hogy mi azt hisszük, egy focimeccsen ülünk a lelátón. A valóság viszont az, hogy még a stadionba sem engednek be, a szabályokat pedig még ők maguk sem értik, akik a pályán szaladgálnak.

Nagyon nehéz úgy viccelni, hogy az ember az igazságot lássa, és ne csak sárdobálás legyen.

– Én azt tapasztalom, a közéleti humorral kapcsolatban nagy nehézség, hogy a közönség is politikai táborokra oszlik. Te nem tapasztalod, hogy van, amin csak a közönség egyik fele nevet, vagy egyes nézők akár meg is sértődnek?

hirdetés

– Dehogynem. Egyre jobban érezhető. Van nekünk egy Duma Aktuál nevű műsorunk a Dumaszínházban, amről felvételt készítünk. Fura mód a közönség nagy része azért jön, hogy jól megkapja tőlünk a kormány,

de amikor az ellenzéki malőröket kezdjük boncolgatni akkor érezhetően lefagynak.

Pedig az is a műsor része.

– Téged, titeket mennyire tépázott meg a tavaszi leállás?

– Nagyon. Egyéni szinten, ha a fellépőket nézem, volt, akinek adott esetben használt, mert tudtunk töltekezni, pihenni. Viszont szervezeti szinten már-már a Dumaszínház léte került veszélybe.

– Sokan megosztották és olvasták a posztodat, ahol arról írtál, hogy azt hitted, koronavírusos vagy, és ez elgondolkoztatott a felelősségről. Azóta sikerült változtatnod?

– Igen, létrehoztam magam és az egész család számára egy protokollt, amit gondolkodás nélkül követünk, ha bármi tünet van, mert nem hiányzik az a fajta utólagos önmarcangolás, ami akkoriban zajlott, augusztusban.

A protokoll abból áll, hogy igyekszem kéthetente tesztelni. Ha pedig gyanús tüneteket észlelek magamon, akkor lemondom a fellépéseket és értesítem a Dumaszínházat, de hála Istennek erre eddig nem került sor.

Ahogy a politikusok maszkviselése serkentőbb lehet, mint bármilyen rendelkezés, nekünk, fellépőknek is nagyon nagy a felelősségünk, mert az emberekre jobban hat, amit látnak, mint amit hallanak.

– Láttam, hogy máris feldolgoztad a vírussal kapcsolatos eseményeket a színpadon. Mennyire nehéz megtalálni azt a határt, hogy mennyire lehet ezzel poénkodni? Hiszen azért ennek a történteknek van tragikus oldala is.

– A közönség nagyon jó lakmuszpapír. Azonnal tudják és jelzik, hol a jó ízlés határa. De azt remélem, a saját szenzoraim is vannak most már annyira finomak, hogy magamtól is érzem. Ha pedig mégis túllépem ezeket a határokat, annak oka van. Véletlenül én már nem csúszok bele semmibe.

– Pénteken mutatja be a Comedy Central „Életed filmje” című estedet.

– A címéhez mérten az est vállalásai is meglehetősen nagy. Kétszer 50 percben az emberi élet egészéről beszélek a születéstől a halálig, és az egyes életszakaszok kínjairól és nyűgjeiről. 42 évesen ezeket részben átéltem, részben idősebb barátaimon látom, mi vár rám. Ez a legjobb időszak talán, a negyvenes évek, hogy az ember megpróbálja egyben látni az egészet, és megkeresni az értelmét.

Ez az első olyan estem, de talán azt is meg lehet kockáztatni, hogy egész Magyarországon az első olyan est, ahol nem minden felhőtlen kacagás és nem mindig fergeteges slussz poén a vége, hanem vannak torokszorító pillanatok is. Sőt, volt olyan néző, aki katarzis élményről számolt be.

– Még arról beszélj kicsit, hogy ha nem lesz újabb karantén, mikre készülsz a közeljövőben akár előadóként, akár íróként.

– Nem tudom, el lehet-e árulni, de talán igen: a Magyar Állami Operaház felkérésre Donizetti Az ezred lánya című operájának librettóját dolgozom át kicsit modernebb, kicsit poéndúsabb szövegre. Ezen kívül tervezem a YouTube csatornám újraindítását ismert színészek bevonásával, de ez tényleg még csak terv.

– A Karantényeknek terveztek folytatást?

– Egyelőre nem, de szilveszterkor biztos lesz szokás szerint valamilyen humoros híradó különkiadás. Persze, ha közben történik valami, netán ismét összeáll az operatív törzs, mint az LGT, egy búcsúkoncert erejéig, akkor lehet, hogy megemlékezünk róla.

A Dumaszínház estjei a Comedy Centralon

Kovács András Péter "Életed filmje" című estjével indulnak a Dumaszínház estjei a Comedy Centralon.

További műsorok:

• 09. 18.: Kovács András Péter: Életed filmje 1-2. rész (egyben leadják)

• 09. 25.: Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 1. rész

• 10. 02.: Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 2. rész

• 10. 09.: Hadházi László: Megyünk a levesbe 1. rész

• 10. 16.: Hadházi László: Megyünk a levesbe 2. rész

• 10. 23.: Dombóvári István: Szóra sem érdemes!

fotó: Georgij Merjas

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
hendrix.jpg

50 éve halt meg Jimi Hendrix: Nem játszott a Marson, de lehozta a Földre az égitesteket

A 20. századi könnyűzene utánozhatatlan újítója volt. Idézzük fel az életét!
Göbölyös N. László; címkép: Steve Banks/Wikipédia - szmo.hu
2020. szeptember 18.


hirdetés

Alig egy évvel Brian Jones, a Rolling Stones, és mindössze két héttel Alan Wilson, a Canned Heat együttes alapítója tagjának halála után újabb hihetetlen gyászhír rázta meg a rockzene világát: Londonban meghalt az amerikai csodagitáros, Jimi Hendrix. Ekkor kezdett el terjedni az a sötét legenda a „27-es klubjáról”, hiszen mindhárman éppen csak megérték ezt a kort, és ekkor döbbentek rá a rajongók, akik még a woodstock-i „béke, zene, szeretet” álmában éltek, hogy a fantasztikus élmények, a testet, lelket, agyat megindító zenék mögött egy kegyetlen életmód, az emberi önkizsákmányolásának végletes módja lapul.

Vagy valami más, gyanús történet. Furcsa módon mindhárom, személyiségében is különleges figura halála körül volt valami, ami nem stimmelt.

Máig tartják magukat azok a feltételezések, hogy Brian Jonest a saját testőre ölte meg, sokan nem hiszik, hogy a „Vak Bagolynak” nevezett amerikai blues-mester Alan Wilson depressziós rohamában öngyilkos lett, és Jimi Hendrix hirtelen távozása körül sem tiszta minden.

A hivatalos verzió szerint az álmatlanságban szenvedő gitáros-énekes-zeneszerző nagy mennyiségű altatót nem kevés vörös borral öblített le, álmában rosszul lett és megfulladt. De ma sincs válasz arra, hogy akkori élettársa, Monika Dannemann festőnő, amikor látta, hogy baj van, miért nem először a mentőket hívta, hanem barátnőjét. Zavar van a halál beállta körüli időpont körül is: egyesek szerint már halott volt, amikor a mentők kiérkeztek Notting Hill-i otthonukba, más források szerint a kórházban halt meg.

Felmerült az öngyilkosság gondolata is, erre utal, hogy Jimi utolsó éjszakáján megírta a Story of Life című hosszú versét, amely egyfajta szellemi végrendeletnek tekinthető. Ennek azonban ellentmond, hogy a zenész pályafutása új szakaszának kezdetén állt és tele volt tervekkel, félig kész, vagy éppen kiadásra váró felvételekkel,.

hirdetés

Végleg szakítani akart a „színpad vadembere” imázzsal, az elmélyültebb zene, a jazz izgatta. Köztudott, hogy az éppen a jazz és a rock fúzióját elindító Miles Davis akarta őt új zenekarába, de csak néhány próbáig jutottak. (Azok a darabok, amelyeket „közös munkájukat” akarják eladni a YouTube-on, természetesen hamisítványok, stúdiótrükkök) Az sem az öngyilkosság szándékára utal, hogy alig néhány hónapja indította be New York-ban saját, Electric Lady nevű stúdióját.

Így került a gyanúsítottak körébe Hendrix producere, Michael Jeffery, aki állítólag szorult anyagi helyzetében a maffiától kapott egy jelentős kölcsönt, de miután a zenész a saját útját akarta járni, és Jeffery nem engedhette meg magának az ezzel járó nagy anyagi veszteséget, az alvilággal tetette el láb alól.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
comedy.jpg

KAP, Hadházy, Kőhalmi és Dombi – újra pályán a nagydumás nevettetők

Comedy Club új évad szeptember 18-tól, Kovács András Péter nyitja, Dombi zárja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

„Első a club!” – hirdeti a Comedy Club új évadának promóvideója, mely egy humorra éhezett drukkercsapat szereplőit szólaltatja meg. Az új, hatodik évadban válogatott sztárgárda ölti magára a Comedy Club mezét: szeptember 18-tól péntek esténként visszatérnek a nagypályás nevettetők a Comedy Centralra.

Kovács András Péter, Hadházi László és Kőhalmi Zoltán két részben vetített önálló estjén passzolgatják egymásnak a humorlabdákat, ezt követően, október 23-án Dombóvári István egy lefordulós testcsellel tör kíméletlenül kapura, azaz zárja a standupos műsorfolyam hatodik évadát.

Security Check Required

null

Kovács András Péter a Comedy Club szeptember 18-i évadnyitója kapcsán nem kevesebbet ígér, minthogy ez lesz Életed filmje! A humorista visszatérő játékos a Comedy Club válogatottjában, ezúttal kétszer egy órában, hamisítatlan szélsőként, megállíthatatlanul száguld majd végig a pályán, edzésben tartva nemcsak magát, hanem a nézők rekeszizmait is.

hirdetés

Kőhalmi Zoltán igazi spílerként cselezi ki a tévé előtt unalomba süppedt átlagpolgár lelassult agytekervényeit, és mindazt, amit eddig a karrierünkről és a leendő hivatásunkról tudni véltünk. Új önálló estje, a Pályatévesztési tanácsadó első része szeptember 25-én debütál, a második epizódot október 2-án tekinthetik meg a Comedy Central nézői.

A sztárgárdában nem más, mint maga Tévélaci, azaz Hadházi László is mezt húz a Comedy Club színeiben, így október 9-én és október 16-án – két részben – közösen Megyünk a levesbe.

Bár október 23-án végleg a hálóba kerül a labda, és búcsúzik a Comedy Club hatodik évada, ám Dombóvári István szerint ez Szóra sem érdemes!

„Többek közt egy Dizájn Center is várható az előadásom során, amelyben a párkapcsolatok szétbomlásának egyik legfontosabb okát tárom fel. Ezekhez pedig begyűjtöttem eszközöket, amikkel meg lehet gátolni ezt a problémát” – árulta el Dombi a humorbajnokság idei szezonjának fináléjával kapcsolatban.

A Comedy Club adások sorrendje:

szeptember 18., 21:00 és 22:00 – Kovács András Péter: Életed filmje 1. és 2. rész

szeptember 25. 21:00 – Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 1. rész

október 2. 21:00 – Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 2. rész

október 9. 21:00 – Hadházi László: Megyünk a levesbe 1. rész

október 16. 21:00 – Hadházi László: Megyünk a levesbe 2. rész

október 23. 21:00 – Dombóvári István: Szóra sem érdemes!

Amikor a rajongás és az imádat odáig fajul, hogy már nemcsak úgy érzel, hanem úgy is nézel (ki), mint az ideálod!!!!

Security Check Required

null


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!