hirdetés
nyito-2.jpg

A 4. század különös világa bukkant elő Pécsen - A Cella Septichora a világörökségi listára is felkerült

Ilyen nagyszámú és változatos arculatú ókeresztény emlék az európai provinciákban máshol nem került elő: egyedülálló nyolcszögű sírkamra, gyönyörű freskók és sok tárgyi emlék is.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. szeptember 10.


hirdetés

Pécs számos érdekes látnivalóval kényezteti látogatóit, ám a belváros közelében, a székesegyház mellett egy igazi világszenzáció is megbújik. A bejárata nem is sejteti, micsoda kincseket rejtett évszázadokon át a föld.

Pécs egyik különlegessége a város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény 4. századi sírépítményei. A leletek megmutatják, hogy milyen volt a Római Birodalom korakeresztény temetkezési építészete és művészete.

A műemlékegyüttes kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy megidézik az első évezred elejének keresztény halotti kultuszát, és a hozzá kapcsolódó, akkoriban kialakuló új vallás hiedelemvilágát és ábrázolásformáját.

Ilyen nagyszámú és változatos arculatú ókeresztény emlék az európai provinciákban máshol nem került elő.

A bibliai és más vallási tárgyú jelenetekkel, ókeresztény szimbólumokkal készült falfestményeket a késő római ókeresztény művészet kiemelkedő alkotásaiként említik.

A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára 2000-ben.

Fontosságát mutatja az is, hogy 2004-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérmét bocsátott ki Pécsi ókeresztény sírkamrák körirattal.

A pécsi székesegyház mellett található temetkezési hely első sírkamráját a 18. század elején találták meg

a mai Nagy Lajos Gimnázium udvarán, de erről csak feljegyzések tanúskodnak. Az első ma is látható lelet, a Péter-Pál sírkamra 1782-ben bukkant elő, majd 2000-ben kezdődött meg az – alaprajza miatt – egyedülálló nyolcszögű sírkamra feltárása. A több mint kétszáz év alatt 16 sírkamrát, több száz sírt és több ezer római tárgyat találtak a régészek. A falfestés is nagy érték, hiszen

a falakon látható figurális és ornamentális falfestés a római katakombák festészetéhez hasonlóak.

A római kori település, Sopianae története a 2. századig nyúlik vissza. A hely már akkor igen kedvező volt a letelepedéshez, mind fekvése, mind éghajlata miatt. Az első település még kicsi volt, ez fejlődött tovább várossá a 3. században. A városban lakók a 4. században már sok sírépítményt - kápolnát, sírkamrát, épített sírokat – emeltek, jellemzően a településen kívül, de azokhoz közel.

Sopianae a 4. században élte virágkorát,

miután Valeria tartomány polgári közigazgatási központja lett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
pecs_kiefer-17-1.jpg

Festői nyárvégi csodák Pécs környékéről

Mikor a nap már narancsban izzik, mikor a kék már feketébe hajlik, mikor a fák levélszélei rozsdásodni kezdenek - akkor tudjuk, hogy lassan közelít az ősz.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2019. augusztus 25.



Kicsit csendesebb, kicsit sötétebb, kicsit aranylóbb lesz minden, ahogy a nyár készülődik, hogy átadja helyét az ősznek. Még meleg van, de már másképp... Még színes minden, de már máshogy... Kicsit fájó, hogy megint elröppent ez a pár hónap, és kicsit várakozós, hogy kezdődik valami új.

Lapozz a többi képért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyito2.jpg

Különleges orgonája, harangja és története van Pécs ikonikus székesegyházának

Itt található Janus Pannonius síremléke, egyik tornyában egy kilátó, a sokat megélt föld alatti titkos alagút, híres magyar művészek alkotásai, de kiváló borok és kávék is kóstolhatók.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 20.



Pécs ikonikus épülete - a magasra nyúló négy tornyával, a színes kivilágítással, a különleges belső terével, az újdonságaival, és az érdekes, sokszor kalandos, viharos múltjával – a Székesegyház.

Kihagyhatatlan látnivaló a Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház – amit Dóm, Bazilika és Vártemplom néven is gyakran emlegetnek. A Pécsi egyházmegye katedrálisának múltja a 11. századig nyúlik vissza. Mára a megújuló épület és a hozzá kapcsolódó többi látnivaló változatos programot, élményt kínál a látogatónak: az orgonazenétől a kilátóig, a borkóstolástól a kávézásig, a kincsektől a kőtárig.

A többször felépített Bazilika története

A székesegyház alapítását Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja, de az altemplom alapjai már a 4. században álltak. Az egyházmegyét Szent István király 1009-ben alapította, és már akkor állt itt egy székesegyház.

A második székesegyházat Orseolo Péter magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati felén és

itt koronázták meg Salamon királyt.

1064-ben Géza és Salamon a háborúskodás befejezéseként itt ülte meg együtt a húsvéti ünnepeket, ám aznap éjjel egy tűzvész elpusztította a templomot és palotát.

A harmadik székesegyházat a 11. század végén kezdeték építeni Szent Mór püspöksége idején és 1180 körül készült el. A tatárok a dómot felgyújtották, majd a muszlim nádor is feldúlta Pécset, ekkor semmisült meg az épület tetőzete. A 14. században újjáépült és ekkor került hozzá több kápolna is. Az építkezés a 15. században is folyt, ekkor kerültek bele a gótikus emelek, a nagy ablakok, és boltozatok, több oltár is ekkor készült.

A 15. század végén a reneszánsz kultúra egyik fellegvára lett Pécset.

A törökök a 16. században az épület egyik részét dzsámiként használták, a többi részében élelmiszert és hadianyagot tároltak.

A 17. században egy villámcsapásban egy tornya megsérült, amit Ahmed aga felújíttatott, ekkor kerültek rá a török feliratok. Zrínyi ágyúzásai szintén súlyos károkat okoztak a tetőzetben. Közben a törökök több domborművet és festményt is megrongáltak, a felszabadító seregek pedig kifosztották a székesegyházat, elvitték az órákat is.

A pusztítás nem ért véget, a 18. század elején a kurucok majd a rácok is rongálták. A század első felében kijavították a sérüléseket, új bejáratot is nyitottak, majd új berendezést is kapott a székesegyház.

A főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762-ben már álltak a kanonoki stallumok.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:




hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x