hirdetés
aranycsapat1.jpg

8 tévhit az Aranycsapatról

Volt-e besúgó az 1954-ben ezüstérmet szerző válogatottban? Tényleg négy évig veretlenek voltunk? Miért kellett minden játékosnak „bejelentett munkát vállalnia”?
Benedek Szabolcs írása a Könyvesblogon, képek: wikipedia.org - szmo.hu
2013. november 01.


hirdetés

A 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb időszaka egybeesik a magyar futball legfényesebbnek tartott korszakával. Az Aranycsapat 1950 és 1956 között Európa-kupát, olimpiai aranyat és világbajnoki ezüstérmet szerzett.

A legenda máig él, de ahogy az a legendákkal lenni szokott, a mítosz gyakran keveredik a valósággal. A Könyvesblog Benedek Szabolcsot, a Focialista forradalom című könyv szerzőjét kérte meg, rántsa le a leplet néhány hamis (vagy félig hamis) legendáról.

1. Négyéves veretlenség

Sokan úgy tudják, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1950 májusa és 1954 júliusa (3:2-es vereség a vb-döntőn) között egyetlen mérkőzést sem veszített el. Ezt a korabeli közvélemény és maguk a futballisták is így tudták. 2000-ben azonban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége úgy döntött, hogy két 1952. májusi, az úgynevezett Moszkva-válogatott ellen megvívott találkozót hivatalos mérkőzésnek minősít. A két meccsből egyet elveszített az Aranycsapat. Úgyhogy a négyéves veretlenség ma már nem létezik.

Soccer - World Cup Switzerland 54 - Final - Hungary v West Germany

2. Bozsik József 100. válogatott meccsén fejezte be

Százszoros válogatottként vonult vissza Bozsik József, aki 1962. április 18-án, Budapesten, Uruguay ellen öltötte fel utoljára a címeres mezt. Akkor még valóban úgy számolták, hogy ez Cucu 100. válogatott fellépése. A kiváló középpályás azonban pályára lépett a már említett 1952. májusi Moszkva elleni meccsen, úgyhogy az ezredforduló óta őt 101-szeres válogatottnak kell tekintenünk.

bozsik

3. Az Aranycsapat szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv volt

Sebes Gusztáv 1949 áprilisa és 1956 júniusa között, összesen 69 alkalommal ült a magyar válogatott kispadján. Amennyiben azt mondjuk, hogy az Aranycsapat korszaka a berni döntőig tartott, a fenti megállapítás helyénvaló. Csakhogy az élet nem állt meg 1954 júliusa után, a világbajnoki ezüstérmes csapat együtt maradt (Zakariás kivételével), és újabb, másfél éves veretlenségi sorozat következett.

Bukovi

Bukovi Márton, az MTK legendás trénere, aki átvette a válogatottat is

1956 elején tört meg a lendület: februárban Törökországtól, májusban Csehszlovákiától, júniusban Belgiumtól kaptunk ki. Ekkor váltotta Bukovi Márton Sebes Gusztávot. Az ő irányítása alatt a csapat öt mérkőzést zsinórban megnyert. A Puskás nevével fémjelzett tizenegy 1956. október 14-én játszott utoljára együtt (2:0-ra győzött Bécsben). Pár napra rá kitört a forradalom, amely után több játékos (a legismertebbek közül Puskás, Kocsis és Czibor) külföldre távozott, helyesebben nem tértek haza a Bp. Honvéd külföldi turnéjáról.

4. Az Aranycsapat összeállítása

felallas

Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Nos, a magyar válogatott a tárgyalt időszakban négy alkalommal lépett pályára az összeállításban (háromszor 1953-ban és egyszer 1954-ben), ám egyszer se játszotta végig így a mérkőzést. A mítosz azonban a fenti névsort ismeri Aranycsapat néven, holott a korszak magyar válogatottjában olyan kiváló futballisták is pályára léptek (gyakran kezdőként), mint Börzsei, Csordás, Dalnoki, Kárpáti, Kovács, Machos, Sándor, Szojka, Tichy, Tóth M. és Tóth J., Várhidi és mások.

5. Az évszázad mérkőzése

VIDEÓ: 6:3 – a teljes meccs angol kommentátorral

A közkeletű vélekedés szerint Anglia legyőzése (6:3, London, 1953. november 25.) azért volt mérföldkő, és azért nevezik ezt a meccset az évszázad mérkőzésének, mert ez volt az első alkalom, amikor hazai pályán megverték az angolokat. Az angolok azonban már a 6:3 előtt elveszítették hazai veretlenségüket, 1949-ben, Írország ellen (0:2).

Igaz, azt a meccset Liverpoolban játszották, ám két évvel később a válogatott otthonában, a nemzeti stadionban is elúszott a veretlenség, 1951 áprilisában ugyanis a skótok győztek a Wembleyben (2:3). A magyar válogatott mindazonáltal valóban fergeteges játékkal győzte le 1953 novemberében Angliát, a meccset pedig az angol sajtó már a találkozó előtt az évszázad mérkőzéseként harangozta be.

6. Olimpiai győzelem

olimpia

Puskás az 1952-es olimpiai dobogó tetején

Az Aranycsapat az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet szerzett. A korabeli szabályok szerint olimpián amatőr sportolók vehettek részt, ez természetesen a labdarúgókra is vonatkozott. Mivel az államszocializmus nem ismerte a profi futball fogalmát (a szocializmusban mindenkinek munkahellyel kellett rendelkeznie, ezért a futballistáknak is volt papíron állásuk és munkahelyük), a szocialista országok a legjobb játékosaikkal állhattak ki az olimpiai tornákon.

Ez is az egyik oka annak, hogy 1952 és 1980 között kizárólag szocialista országok szereztek az olimpián futballban aranyérmet. 1952-ben a magyar válogatott is a legerősebb összeállításában vett részt a helsinki játékokon – és verte meg a döntőben a hasonló okok miatt ugyancsak a legjobbjaival pályára lépő Jugoszláviát.

olimpia2

A fentiek természetesen semmit nem vonnak le az olimpiai győzelem értékből. (A helyzet a későbbiekben úgy alakult, hogy magyar részről az úgynevezett B válogatott utazott ki olimpiai válogatottként a tornákra, és nyert 1964-ben és 1968-ban arany-, illetve 1972-ben ezüstérmet.)

7. „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”

VIDEÓ: Hofi Géza az aranycsapatról

A legenda szerint a fenti mondat Puskás szájából hangzott el. Állítólag azt követően mondta ezt, hogy a válogatott 1952 szeptemberében 4:2-re győzött Svájcban. A történetet Hofi Géza is feldolgozta híres jelenetében, miszerint a csapat addig nem kezdett el rendesen futballozni, mígnem Guszti bácsi (azaz Sebes) nem mondta Puskás kérdésére válaszul azt, hogy de, mégis van pénz.

Sebes Gusztáv azonban Hámori Tibor Puskásról írott életrajzi könyvében (Legenda és valóság, 1982) azt mondja, hogy ő ilyet se a svájci mérkőzés körül, se máskor soha nem hallott Öcsitől. Ugyanebben a kötetben Puskás úgy emlékezik, hogy mondott ehhez hasonlót, de az arra vonatkozott, hogy amennyiben profik lennének, több pénzt kapnának, ám akkor többet is várnának el tőlük.

8. Besúgó az Aranycsapatban

2004-ben, amikor kiderült Novák Dezső állambiztonsági múltja, Grosics Gyula azt a kijelentést tette, miszerint az Aranycsapatban is volt besúgó. A korabeli viszonyok, a diktatúra ismeretében nincs miért meglepődnünk azon, hogy a gyakran külföldre, Nyugatra járó futballistákat szemmel akarta tartani az állambiztonság.

zaszlo

Majtényi György K-vonal című könyvéből tudjuk, hogy 1958-ban a magyar állambiztonság elkezdett érdeklődni az akkor már két éve külföldön élő Czibor Zoltán iránt, attól tartva, hogy őt esetleg nyugati titkosszolgálatok hazaküldik hírszerzési feladattal. Állítólag ekkor derült ki, hogy Czibor neve szerepel a hálózati nyilvántartásban – azaz korábban megpróbálhatták beszervezni.

A K-vonalban arról is olvashatunk, hogy Czibor balhés figura volt, egyszer egy verekedéséből rendőrségi ügy lett, és egyébként bohém életet élt. Majtényi azt is leszögezi, hogy a Czibort beszervező főhadnagy tájékoztatása szerint a kiváló balszélső nem jelentett az Aranycsapat tagjairól. Mivel tehát nem maradtak fent jelentések Czibortól, nincs is mi alapján megítélnünk cselekedeteit.

mav

A MÁV Aranycsapat-vonata, Czibor Zoltán a jobb szélen

A fentiek ugyanakkor nem zárják ki, hogy más besúghatott a válogatottból, illetve annak környezetéből. A dologhoz hozzátartozik, hogy a korabeli válogatottból Czibor volt az egyetlen, aki 1956-ban részt vett a forradalomban – legalábbis mielőtt a Honvéd elindult volna külföldi útjára, fegyverrel a kezében járta a várost, és kapcsolatot tartott a Széna téri felkelőkkel. Ez is oka lehetett annak, hogy a Honvéd turnéjáról már nem tért haza.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x