hirdetés
aranycsapat1.jpg

8 tévhit az Aranycsapatról

Volt-e besúgó az 1954-ben ezüstérmet szerző válogatottban? Tényleg négy évig veretlenek voltunk? Miért kellett minden játékosnak „bejelentett munkát vállalnia”?
Benedek Szabolcs írása a Könyvesblogon, képek: wikipedia.org - szmo.hu
2013. november 01.


hirdetés

A 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb időszaka egybeesik a magyar futball legfényesebbnek tartott korszakával. Az Aranycsapat 1950 és 1956 között Európa-kupát, olimpiai aranyat és világbajnoki ezüstérmet szerzett.

A legenda máig él, de ahogy az a legendákkal lenni szokott, a mítosz gyakran keveredik a valósággal. A Könyvesblog Benedek Szabolcsot, a Focialista forradalom című könyv szerzőjét kérte meg, rántsa le a leplet néhány hamis (vagy félig hamis) legendáról.

1. Négyéves veretlenség

Sokan úgy tudják, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1950 májusa és 1954 júliusa (3:2-es vereség a vb-döntőn) között egyetlen mérkőzést sem veszített el. Ezt a korabeli közvélemény és maguk a futballisták is így tudták. 2000-ben azonban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége úgy döntött, hogy két 1952. májusi, az úgynevezett Moszkva-válogatott ellen megvívott találkozót hivatalos mérkőzésnek minősít. A két meccsből egyet elveszített az Aranycsapat. Úgyhogy a négyéves veretlenség ma már nem létezik.Soccer - World Cup Switzerland 54 - Final - Hungary v West Germany

2. Bozsik József 100. válogatott meccsén fejezte be

hirdetés

Százszoros válogatottként vonult vissza Bozsik József, aki 1962. április 18-án, Budapesten, Uruguay ellen öltötte fel utoljára a címeres mezt. Akkor még valóban úgy számolták, hogy ez Cucu 100. válogatott fellépése. A kiváló középpályás azonban pályára lépett a már említett 1952. májusi Moszkva elleni meccsen, úgyhogy az ezredforduló óta őt 101-szeres válogatottnak kell tekintenünk.bozsik

3. Az Aranycsapat szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv volt

Sebes Gusztáv 1949 áprilisa és 1956 júniusa között, összesen 69 alkalommal ült a magyar válogatott kispadján. Amennyiben azt mondjuk, hogy az Aranycsapat korszaka a berni döntőig tartott, a fenti megállapítás helyénvaló. Csakhogy az élet nem állt meg 1954 júliusa után, a világbajnoki ezüstérmes csapat együtt maradt (Zakariás kivételével), és újabb, másfél éves veretlenségi sorozat következett.Bukovi

Bukovi Márton, az MTK legendás trénere, aki átvette a válogatottat is

1956 elején tört meg a lendület: februárban Törökországtól, májusban Csehszlovákiától, júniusban Belgiumtól kaptunk ki. Ekkor váltotta Bukovi Márton Sebes Gusztávot. Az ő irányítása alatt a csapat öt mérkőzést zsinórban megnyert. A Puskás nevével fémjelzett tizenegy 1956. október 14-én játszott utoljára együtt (2:0-ra győzött Bécsben). Pár napra rá kitört a forradalom, amely után több játékos (a legismertebbek közül Puskás, Kocsis és Czibor) külföldre távozott, helyesebben nem tértek haza a Bp. Honvéd külföldi turnéjáról.

4. Az Aranycsapat összeállításafelallas

Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Nos, a magyar válogatott a tárgyalt időszakban négy alkalommal lépett pályára az összeállításban (háromszor 1953-ban és egyszer 1954-ben), ám egyszer se játszotta végig így a mérkőzést. A mítosz azonban a fenti névsort ismeri Aranycsapat néven, holott a korszak magyar válogatottjában olyan kiváló futballisták is pályára léptek (gyakran kezdőként), mint Börzsei, Csordás, Dalnoki, Kárpáti, Kovács, Machos, Sándor, Szojka, Tichy, Tóth M. és Tóth J., Várhidi és mások.

5. Az évszázad mérkőzése

VIDEÓ: 6:3 – a teljes meccs angol kommentátorral

A közkeletű vélekedés szerint Anglia legyőzése (6:3, London, 1953. november 25.) azért volt mérföldkő, és azért nevezik ezt a meccset az évszázad mérkőzésének, mert ez volt az első alkalom, amikor hazai pályán megverték az angolokat. Az angolok azonban már a 6:3 előtt elveszítették hazai veretlenségüket, 1949-ben, Írország ellen (0:2).

Igaz, azt a meccset Liverpoolban játszották, ám két évvel később a válogatott otthonában, a nemzeti stadionban is elúszott a veretlenség, 1951 áprilisában ugyanis a skótok győztek a Wembleyben (2:3). A magyar válogatott mindazonáltal valóban fergeteges játékkal győzte le 1953 novemberében Angliát, a meccset pedig az angol sajtó már a találkozó előtt az évszázad mérkőzéseként harangozta be.

6. Olimpiai győzelemolimpia

Puskás az 1952-es olimpiai dobogó tetején

Az Aranycsapat az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet szerzett. A korabeli szabályok szerint olimpián amatőr sportolók vehettek részt, ez természetesen a labdarúgókra is vonatkozott. Mivel az államszocializmus nem ismerte a profi futball fogalmát (a szocializmusban mindenkinek munkahellyel kellett rendelkeznie, ezért a futballistáknak is volt papíron állásuk és munkahelyük), a szocialista országok a legjobb játékosaikkal állhattak ki az olimpiai tornákon.

Ez is az egyik oka annak, hogy 1952 és 1980 között kizárólag szocialista országok szereztek az olimpián futballban aranyérmet. 1952-ben a magyar válogatott is a legerősebb összeállításában vett részt a helsinki játékokon – és verte meg a döntőben a hasonló okok miatt ugyancsak a legjobbjaival pályára lépő Jugoszláviát.olimpia2

A fentiek természetesen semmit nem vonnak le az olimpiai győzelem értékből. (A helyzet a későbbiekben úgy alakult, hogy magyar részről az úgynevezett B válogatott utazott ki olimpiai válogatottként a tornákra, és nyert 1964-ben és 1968-ban arany-, illetve 1972-ben ezüstérmet.)

7. „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”

VIDEÓ: Hofi Géza az aranycsapatról

A legenda szerint a fenti mondat Puskás szájából hangzott el. Állítólag azt követően mondta ezt, hogy a válogatott 1952 szeptemberében 4:2-re győzött Svájcban. A történetet Hofi Géza is feldolgozta híres jelenetében, miszerint a csapat addig nem kezdett el rendesen futballozni, mígnem Guszti bácsi (azaz Sebes) nem mondta Puskás kérdésére válaszul azt, hogy de, mégis van pénz.

Sebes Gusztáv azonban Hámori Tibor Puskásról írott életrajzi könyvében (Legenda és valóság, 1982) azt mondja, hogy ő ilyet se a svájci mérkőzés körül, se máskor soha nem hallott Öcsitől. Ugyanebben a kötetben Puskás úgy emlékezik, hogy mondott ehhez hasonlót, de az arra vonatkozott, hogy amennyiben profik lennének, több pénzt kapnának, ám akkor többet is várnának el tőlük.

8. Besúgó az Aranycsapatban

2004-ben, amikor kiderült Novák Dezső állambiztonsági múltja, Grosics Gyula azt a kijelentést tette, miszerint az Aranycsapatban is volt besúgó. A korabeli viszonyok, a diktatúra ismeretében nincs miért meglepődnünk azon, hogy a gyakran külföldre, Nyugatra járó futballistákat szemmel akarta tartani az állambiztonság.zaszlo

Majtényi György K-vonal című könyvéből tudjuk, hogy 1958-ban a magyar állambiztonság elkezdett érdeklődni az akkor már két éve külföldön élő Czibor Zoltán iránt, attól tartva, hogy őt esetleg nyugati titkosszolgálatok hazaküldik hírszerzési feladattal. Állítólag ekkor derült ki, hogy Czibor neve szerepel a hálózati nyilvántartásban – azaz korábban megpróbálhatták beszervezni.

A K-vonalban arról is olvashatunk, hogy Czibor balhés figura volt, egyszer egy verekedéséből rendőrségi ügy lett, és egyébként bohém életet élt. Majtényi azt is leszögezi, hogy a Czibort beszervező főhadnagy tájékoztatása szerint a kiváló balszélső nem jelentett az Aranycsapat tagjairól. Mivel tehát nem maradtak fent jelentések Czibortól, nincs is mi alapján megítélnünk cselekedeteit.mav

A MÁV Aranycsapat-vonata, Czibor Zoltán a jobb szélen

A fentiek ugyanakkor nem zárják ki, hogy más besúghatott a válogatottból, illetve annak környezetéből. A dologhoz hozzátartozik, hogy a korabeli válogatottból Czibor volt az egyetlen, aki 1956-ban részt vett a forradalomban – legalábbis mielőtt a Honvéd elindult volna külföldi útjára, fegyverrel a kezében járta a várost, és kapcsolatot tartott a Széna téri felkelőkkel. Ez is oka lehetett annak, hogy a Honvéd turnéjáról már nem tért haza.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
okmok-vulkán.jpg

Kitört egy hatalmas vulkán Alaszkában, felgyorsult a római köztársaság bukása

A Julius Caesar halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ekkortájt két kitörés is volt, a klímamodellek szerint a nyár és az ősz akár átlagosan hét Celsius-fokkal is hűvösebb lehetett még Európában is.
MTI, fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. június 23.


hirdetés

Gyorsíthatta a római köztársaság és a Ptolemaioszok egyiptomi uralmának bukását az alaszkai Okmok vulkán kitörése i. e. 43-ban egy új nemzetközi kutatás szerint.

A Julius Caesar római államférfi i. e. 44-ben történt halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ezek a tényezők vezettek végül a római köztársaság és a ptolemaioszi Egyiptom bukásához.

A történészek régóta sejtették, hogy a természeti jelenségek vulkánkitörés számlájára írhatók, de nem tudták megállapítani, hol, mikor és milyen erővel törhetett ki a tűzhányó.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői északi-sarkköri magmintákban talált tefra, vagyis vulkánok által kilövellt szilárd törmelékanyag elemzésével jutottak el oda, hogy az alaszkai Okmok vulkán i. e. 43-as, kalderát kialakító erupciója összefügghet a Mediterráneum eddig megmagyarázhatatlanul szélsőséges időjárásával.

- Lenyűgöző dolog, amikor bizonyítékot találunk arra, hogy egy tűzhányó a világ másik felén kitör, ezzel hozzájárul a római köztársaság és a hellenisztikus egyiptomi állam bukásához és a római birodalom felemelkedéséhez - mondta el a ScienceDaily.com-nak Joe McDonnell, a renói Sivatagkutató Intézet (DRI) tudósa, a kutatás vezetője.

hirdetés

A felfedezés tavaly történt a DRI jégminta-laboratóriumában, ahol McConnell és a svájci Michael Sigl egy mintában szokatlanul jó állapotban fennmaradt tefrára bukkantak. Ezután új vizsgálatokat végeztek grönlandi és oroszországi fúrások mintáin, melyeket még az 1990-es években gyűjtöttek és amerikai, dán és német intézetekben őriztek. Korábbi mérések eredményeit is figyelembe véve világosan kirajzolódott két kitörés, az egyik i. e. 45-ből, amelyik erőteljes, de rövid volt, és egy másik, sokkal hatalmasabb és elhúzódóbb esemény i. e. 43-ból, amelynek következményei több mint két további éven át nyomot hagytak a jégmintákban.

A második kitörést tovább vizsgálták a jégben talált tefra geokémiai elemzésével és megállapították, hogy a minták megegyeznek az Okmok alaszkai vulkán kitörésének apró szilánkjaival. Ez volt az elmúlt 2500 év egyik legpusztítóbb erupciója.

Ezután brit, svájci, ír, német, dán, alaszkai és connecticuti történészek és természettudósok az egész világról összegyűjtötték a különböző tudományágak bizonyítékait: többek között fák évgyűrűinek az éghajlatról tanúskodó adatait és barlangok kőzetrétegeinek mintáit.

Számítógépes szimulációval vizsgálták a vulkáni tevékenység idő- és térbeli hatásait az adott időszakban, hogy jobban megértsék, hogy befolyásolta az esemény az éghajlatot és a történelmet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
balassi-sztergom.jpg

Iszákos erőszakoló vagy nagy reneszánsz költő? Balassi Bálint ad okot bőven mindkét jelzőre

A magyar nyelvű irodalom első klasszikusa, Balassi Bálint, a XVI. század hírhedt „rocksztárja” is volt egyben. Kortársai inkább a tivornyáiról ismerték, mintsem a romantikus költeményeiről.
Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. június 30.


hirdetés

Bár Balassi Bálint (1554-1594) irodalmi érdemei elvitathatatlanok – hiszen ő volt az első tehetséges magyarul verselő költő, aki ráadásul elsőként rendezte ciklusokba a munkásságát –, de ez legfeljebb csak kicsit menti fel a többi, életét legalább ennyire meghatározó tette alól.

Az egész Felvidéket uraló főúr, Balassi János báró fiaként gyakorlatilag bármit megtehetett, és meg is tett. Családjának szerencséje volt, hiszen a törökök pont nem az ő birtokaikat foglalták el azokban a vészterhes időkben. Balassi a tipikus elkényeztetett, gazdag gyerekek életét élte Zólyom városában. Hiába a kitűnő neveltetés, csak az szórakoztatta igazán, ha ittasan embereket fosztogathatott, zaklathatott vagy éppen erőszakolhatott.

1583-ban olyan irományt rittyentett a zólyomi bírónak, miután beperelték, mert nyilvánosan ki akart rabolni és meg akart rontani egy polgárasszonyt, hogy a fal adta a másikat. Néhány idézet önmagáért beszél belőle:

„Írták azt énmagam felől, hogy én néminemű asszonyállatot szabad utában nemcsak megfertőztettem, hanem még ugyan megfosztottam volna. Erre azt felelem, hogy hazudtak tisztességemben praktikáló ároló kurvájok és beste kurvafiajok. … Írták azt is, hogy feleségek, sem gyermekek tőlünk békével nem maradhatnak, de ez eborcák bár ne többet nevezzenek, hanem csak egyet, mely asszonyembert avagy leánt igyekeztem én itt megszégyeníteni. Ha feleségek jámbor, miért féltik, ha tudják, hogy aranyat rozsda nem fog. Ha pedig nem az, miért őrzik, holott tudják, hogy az Philelphus gyűreje nélkül meg nem oltalmazhatják.”

hirdetés

Az említett hölgyet végül a szolgája mentette meg a részeg nemestől úgy, hogy ráfogta a fegyverét.

A költő élete jelentős részében rajongott valakiért, de igazi szerelmet egyedül Losonczi Anna iránt érzett, akivel egri szolgálata alatt ismerkedett meg, az ottani kapitány lányaként.

Sokéves viszonyuk szépséghibája, hogy a műveiben Júliának keresztelt asszony, egy tehetős főúr felesége volt, ráadásul szerelmüket kettévágta közben a költő érdekházassága is. És ha ez még nem lenne elég kacifántos, Balassi két duhajkodás között nem mást vett nőül 1584-ben, mint Dobó István lányát, azaz a saját unokatestvérét, Krisztinát. A kurafi úgy gondolta, vele együtt a sárospataki vár is hozományként jár, de az ottaniak kikergették onnan.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oshullo-tojas-fosszilia.jpg

Közel 10 év után derült ki, pontosan mi az a hatalmas fosszília, amit az Antarktiszon találtak

Egy focilabda méretű kőnek tűnik, de a tudósok szerint egy őshüllő hatalmas, megkövesedett tojásáról van szó.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 26.


hirdetés

Egy óriási, rejtélyes őskövületet találtak chilei kutatók még 2011-ben az Antarktiszon, de csak mostanra sikerült kideríteni, hogy pontosan mi is ez - írja a Science Alert a Nature szaklapban publikált tanulmány alapján.

A focilabda méretű fosszília egy megkövesedett lágy héjú tojás, amit még nagyjából 68 millió évvel ezelőtt rakott le egy állat. A tudósok szerint egy már kihalt tengeri hüllő tojása lehet.

A szakemberek azért nem jöttek rá sokáig, hogy a jókora ősmaradvány igazából egy tojás, mert nagyon ritka, hogy ilyen jó állapotban fennmaradjon egy lágy héjú tojás, ráadásul a mérete is átlagon felüli.

Lucas Legendre, az erről szóló tanulmány vezető kutatója azt mondta,

hirdetés

még soha nem fedeztek fel ekkora méretű lágy héjú tojást, a tudósok nem is tudták, hogy ilyen nagyra is meg tudnak nőni ezek a tojások. Ennél nagyobbat csak a már szintén kihalt elefántmadár rakott, amelyet a világ valaha élt legnagyobb madaraként tartanak számon.

Giant Egg Discovered In Antarctica Belonged To Marine Reptile

giantegg #mosasaur #reptile A large #fossil discovered in Antarctica by Chilean researchers in 2011 has been found to be a giant, soft-shell #egg from 66 mi...

Azt azonban még nem sikerült kideríteniük, hogy pontosan milyen állat rakhatta le ezt az óriási tojást. Ezt az is nehezíti, hogy a belsejében nem találtak csontvázat, amely alapján szűkíthetnék a kört.

Lapozz az óriáshüllő képéért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
titanic-hajopincer-levele-northfoto-cimkep.jpg

Előre érezhette a bajt a Titanic egyik hajópincére: nyugtalanító sorokat írt levelében a feleségének

Három nappal az óceánjáró hajó elsüllyedése előtt írt a szerelmének az akkor 30 éves férfi. A céges papírra körmölt levele most egy vagyonért kelhet el egy árverésen.
Fotó: Northfoto/BNPS - szmo.hu
2020. június 22.


hirdetés

Megérezte a Titanic átkát egyik hajópincére, akinek szívszorító levelét rövidesen elárverezik. Az akkor 30 esztendős Edward Stone a szerencsétlenül járt óceánjáró tulajdonosának, a White Star Line-nak céges papírján írt levelet feleségének, Violetnek, nem sokkal azelőtt, hogy a Titanic elhagyta az írországi Queenstown kikötőjét New York-ba tartva 1912. április 11-én.

Ebben annak a félelmének adott hangot, hogy nem ez lesz „az életét megkoronázó útja”

– idézte az Express.

Elképzelhető persze az is, hogy a hajópincér csak a várhatónál kisebb anyagi haszonra célzott, mivel a Titanic indulása előtt országos szénbányász-sztrájk volt Nagy-Britanniában, ezért sokan lemondták vagy későbbre halasztották amerikai útjukat.

Stone utalt a két nappal korábbi esetre, amikor a Titanic kis híján összeütközött a New York óceánjáróval a southamptoni kikötőben, ami meghiúsította volna végzetes útját.

hirdetés

A férfi ajándékot is ígért kedvesének, és örök szerelméről biztosította „szívbéli kicsi feleségét”. Három nappal később Stone egyike lett annak az 1522 embernek, akik a jeges Atlanti-óceánban lelték halálukat, miután a Titanic jéghegynek ütközött. Holttestét néhány nappal később megtalálták, és Kanadában, Halifax-ben temették el.

A levelet Stone egyik rokona bocsátotta árverésre néhány fotóval együtt, amelyek a házaspárról készültek. Az aukciót a dél-angliai Devizes-ben tartják.

A levél értékét 18 ezer fontra (kb. 6,8 millió forint) becsülik,

mert a Titanic fedélzetén és a White Star céges papírján írt levelek, feljegyzések iránt mindig nagy az érdeklődés. Ezek ugyanis kézzelfogható kapcsolatot jelentenek az óceánjáróval - mondta az árverés szervezője.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!