hirdetés
scifi.png

8 sci-fi, ami pontosan megjósolta a jövőt

Gondoltad volna, hogy már évtizedekkel ezelőtt megálmodták a tabletet, a vezető nélküli autót és a mobiltelefont is?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. december 12.


hirdetés

A sci-fik írói már a műfaj kialakulásától kezdve gyakran nyújtottak bepillantást a jövő technológiáiba. Elég, ha csak Nemo kapitány hipermodern tengeralattjáróját nézzük Jules Verne regényeiből, vagy az H.G. Wells által leírt űrhajót az 1897-ben megjelent a Világok harcából, de számos másik példát lehetne említeni a mozgóképek megjelenése előttről is.

Utána pedig még átélhetőbbek lettek a jóslatok, hiszen már nem csak elképzelhettük, de a saját szemünkkel láthattuk is őket. Mivel rengeteg film ábrázolt fiktív technológiákat az idők során, ez a lista természetesen távolról sem teljes. Inkább olyan alkotások szerepelnek benne, amelyek legkorábban megjelenítettek egy adott technológiát, ami ma már mindannyiunk számára hétköznapi valóság.laser-11646_960_720

Íme tehát nyolc film, ami bámulatosan pontos előrejelzést adott a jövőről. A a kiadás időpontját figyelembe véve állítottuk őket sorrendbe, a legrégebbitől a legújabbig.

1. Metropolis (1927)

hirdetés

Technológia: android

Nem, a rendező Fritz Lang korszakalkotó filmje nem a Google nyílt forráskódú operációs rendszerét mutatja be. Viszont ez a legkorábbi filmes ábrázolása egy olyan robotnak, ami úgy néz ki, mint egy ember. A filmben egy őrült tudós, Rotwang hoz létre egy robotot egy másik karakter Maria képére, hogy leverjék a munkáslázadást.

Bár a mai androidok nem hasonlítanak úgy az emberekre, mint Rotwang teremtménye, azért rengeteg meglehetősen valósághű humanoid robot van. A realisztikusabb androidok titka talán abban rejlett, hogy Rotwang Tesla tekercset és fordított pentagramot használt. Ráadásként a sci-fi rajongóknak, a robot a Metropolisban úgy néz ki, mintha a Star Wars szereplőjének, C3PO-nak és az Űrgolyhók Dot Matrix-ának keresztezése lenne.

2. Nő a Holdon (1929)

Technológia: űrutazás

Bár a francia rendező, Georges Méliés híres, Utazás a Holdba című filmje több, mint 20 évvel megelőzte a Nő a Holdon-t, maga az űrutazás Fritz Lang filmjében sokkal valósághűbb. Míg az Utazás a Holdba karakterei egy ágyút használtak, hogy elindítsák űrhajójukat, a Nő a Holdon meglehetősen pontosan ábrázolja egy többlépcsős rakéta elindítását.

Másrészt, a film ábrázolása néhány szempontból elég messze volt a valóságtól, például a rakéta vízről való elindításával kapcsolatban. Mégis, A nő a Holdon meglepően hitelesen jeleníti meg a későbbi utazásokat az űrbe, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a film a szovjet Szputnyik-1 szonda fellövése előtt 28 évvel készült.

3. 2001: Űrodüsszeia (1968)

Technológia: tablet számítógép

Stanley Kubrick korszakalkotó sci-fi-jében bemutatott eszközét ma valószínűleg sokan használják a mindennapokban: ez nem más, mint a tablet. Amellett, hogy a filmben szereplő eszköz összetéveszthetetlen hasonlóságot mutat a mai kéziszámítógépekkel, Kubrick filmje megközelítőleg meg is jósolta azt az időszakot, mikor ezek az eszközök feltűntek. Az Apple iPad 2010-ben debütált, 9 évvel a 2001: Űrodüsszeia-ban megjósolt időszak után.

A Samsung az Apple-lel folytatott szabadalmi vita során azzal a panasszal állt elő, hogy a tábla PC-kkel külsőre szinte teljesen megegyező készülékek szerepeltek a 2001: Űrodüsszeia című filmben. Szerencsére – amennyire tudjuk – még senki nem tudta lemásolni Kubrick által megjelenített gyilkos mesterséges intelligenciáját.

4. Star Trek 3 - Spock nyomában

Technológia: mobiltelefon

Ha jövőbeli technológiák előrejelzéséről van szó, egyértelmű, hogy a Star Trek franchise túlszárnyalt minden más sci-fit együttvéve. Jó néhány jelenleg létező eszköz meglétét előrevetítette a franchise, mint például a videohívást, 3D nyomtatót, vagy a számítógépes beszédfelismerést. Azonban talán a legismertebb Star Trek technológia amely később valósággá vált, a kézi kommunikációs eszköz.

Érdekes, hogy az első két Star Trek moziban a karakterek a csuklójukra helyezett beszélőt használták, így talán az okos órákat is bele kellene venni a fenti felsorolásba. Martin Cooper, az első mobiltelefon feltalálója elmondta, hogy a Star Trekben látott kézi kommunikációs eszköz inspirálta. Míg Cooper első mobiltelefonja tégla alakú volt, a későbbi nyitható kivitelt is közvetlenül a sorozat ihlethette.

5. Rövidzárlat (1986)

Technológia: katonai robot

Bár az ebben a filmben egy villámcsapás következtében öntudatra ébredő robot nem szilárd tudományos alapra támaszkodik, a hadsereg érdeklődése a robotok iránt valós. A filmben Johnny 5 egy kísérleti prototípus, amelyet a kormány dolgozott ki katonai felhasználásra. Ma a robotok katonai felhasználása felderítésre és támadásra már jól megalapozott.

A legismertebb katonai robotok pilóta nélküli repülőket irányíthatnak az amerikai és más hadseregeknél szerte a világon. Vannak azonban olyan katonai robotok is, amelyeknek olyan kötött pályás kialakítása van, mint Johnny 5-nek. Remélhetőleg ezek sosem ébrednek öntudatukra.

6. Vissza a jövőbe 2. (1989)

Technológia: okosszemüveg

Az egyik legismertebb időutazásos film nem meglepő módon több futurisztikus technológiát is megjelenített. Miközben még mindig várjuk a légdeszkát, a szintén itt megjósolt az okos szemüveg (amit Marty McFly gyerekei használnak a filmben) már létezik. Ez egy fejre szerelt virtuális valóság-eszköz, mint az Oculus Rift, vagy még inkább a Google Glass.

7. Az emlékmás (1990)

Technológia: vezető nélküli autó

A sci-fi író Philip K. Dick rövid sztorija alapján készült kasszasiker, Arnold Schwarzenegger főszereplésével tele van mindenféle futurisztikus ketyerével, beleértve azt a technológiát, amelyet jelenleg a Google fejleszt: a vezető nélküli autó. A Google önvezérlésű autó projektje szerencsére nem tartalmazza a hátborzongató robotvezérlőt, ami úgy néz ki, mint Andy Griffith és Hello Doody utódja. A önvezérlésű autók valószínűleg jobban hasonlítanak majd az Én, a robotban látottakra, azonban először mégiscsak ebben a filmben mutatták be, és egy napon valószínűleg széles körben használt technológia lesz majd.

8. Különvélemény (2002)

Technológia: gesztus alapú irányítás

Ismét egy Philip K. Dick novella volt az alapanyaga egy olyan filmnek, ami több olyan fiktív technológiát ábrázolt, amelyek azóta valósággá váltak. Ilyen például az arcfelismerő szoftver, a személyre szabott reklámot és a megjósolható bűncselekmények. Na jó, talán az utolsó nem... Egyelőre! Ugyanakkor a film megjósolta a gesztus- és mozgásalapú felhasználói felületet, jóval az érintőképernyő és mozgásérzékelő előtt. Ez látható a videó jelentében, amiben John Anderton – Tom Cruise – a képeket a számítógépen mozgással irányítja.

Meg kell jegyezni, hogy a Különvélemény lenyűgözően előrelátó jóslatai nem csak találgatások arról, hogy ez majd a jövőben is, érintés nélkül így fog működni. Steven Spielberg rendező elmondta, hogy mint annak idején Kubrick a 2001: Űrodüsszeia-ban, ő is konzultált rengeteg tervezővel, reklámszakemberrel, futuristákkal, hogy elképzelje, hogy fog kinézni a világ a jövőben.

via CheatSheet

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
richard_jewell_balladaja_kritika_screenshot_20200117120327_1_original_960x542_cover.jpg

Nemzeti hősből közellenség, avagy igazságtétel Clint Eastwood módra - Richard Jewell balladája

Ismét egy meghurcolt hőst választott főszereplőnek, ám ezúttal nem Tom Hankset csinálják ki amiatt, mert megmentett egy repülőnyi embert, hanem egy kissé együgyű, ám végletekig elhivatott biztonsági őrt, aki időben találta meg a bombát.
Szerző: Polák Zsóka, képek: 75 Year Plan Production - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Clint Eastwood a kilencvenhez közelítve sem lazsál, fáradhatatlanul rendezi tovább a filmeket. Ezekkel már nem feltétlenül akarja megváltani a világot, de tisztességes munkák általában remek alakításokkal, átélhető drámával és feszültséggel - ráadásul nagyon hasonló témákkal. A Richard Jewell is ilyen: semmi eget rengetően kiemelkedő nincs benne, mégis azonnal a hatása alá keríti az embert.

Hat évvel ezelőtt a Vanity Fair The Ballad of Richard Jewell című cikke iránt

Leonardo DiCaprio és Jonah Hill kezdett érdeklődni – az utóbbi lett volna a hős biztonsági őr, míg az előbbi az ügyvédje.

Sokáig azt pusmogták, hogy Martin Scorsese lehet a darab rendezője, ám végül mindebből nem lett semmi, pedig azért megnéznénk, hogy Scorsese mit hozott volna ki az alapanyagból. Hill és Dicaprio végül producerként maradtak a projektnél, a rendezői székbe pedig az a Clint Eastwood került, aki az utóbbi évtizedben arra specializálódott, hogy hősközpontú igaz történeteket álmodjon vászonra meghintve egy jókora adag lokálpatriotizmussal. Elég csak megnézni az utóbbi évek termését: a J. Edgar, az Amerikai mesterlövész, a Sully és A párizsi vonat is nagyon hasonló receptet követ.

hirdetés

Ezúttal az 1998-as atlantai olimpia a kiindulópont, ahol egy tömegrendezvényen a Richard Jewell nevű biztonsági őr kiszúr egy gyanús táskát. A bomba ugyan felrobban, és nagy pusztítást végez, Jewell gyors helyzetfelismerésének hála azonban sikerül minél több embert eltávolítani a közelből. Az egyszerű biztonsági őrből előbb nemzeti hős, majd közellenség lesz – az FBI-nál ugyanis egy kósza ötlet nyomán hirtelen őt gyanúsítják a bűnténnyel, a média pedig élve falja fel az újságok hasábjain. Bár a férfit később tisztázták és elfogták a valódi tettest, a meghurcolás jóformán tönkretette az életét, Eastwood pedig erre a folyamatra koncentrál.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
rsz_1rsz_kaman_albert_hazug.jpg

„Nem a robbanástól vagy a nagy sztároktól lesz igazán jó egy film” – Kámán Albert a Hazugról

A Cannes-ban bemutatott magyar rövidfilm eddig 24 díjat nyert. A rendezővel beszélgettünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Kámán Albert Hazug című rövidfilmjét tavaly májusban mutatták be Cannes-ban, a Global Short Film Awards fesztiválon.

A díjeső Los Angeles Film Awards-on kezdődött három díjjal, ahol Kámánt legjobb első filmes rendezőnek kiáltották ki, Nagyistók Editet pedig a legjobb női főszereplő címet kapta.

A fesztiválon a legjobb dráma díját is elnyerte a Hazug. Azóta pedig csak záporoznak a különböző elismerések, főleg az operatőri és a színészi munka miatt. Nem meglepő, a Hazug ugyanis egy olyan, mindennapi életből témát merítő kamaradráma, ami mindenkiben elindít valamit. Egy egész egyszerű jelenséget dolgoz fel, de nem mindennapi módon.

A 22 perces film egy labilis, párkapcsolatában rettenetesen unatkozó lány belső odüsszeiáját mutatja meg, aki unalmas, sótlan pasijával hétvégi kiruccanásra igyekszik. Eközben felemészti saját bűntudata és sötét pszichéje. A forgatókönyvben Bánkövi Dorottya segítette Kámánt, a zenét az ő édesapja, Bánkövi Gyula szerezte. A filmben egy simogatás erejéig Lukáts Andor keze is feltűnik.

- Egy interjúban azt mondtad, hogy nincs izgalmasabb kihívás a művész számára egy „őrült nőnél”? Mire gondoltál ezzel? Gondolod, így sikerül majd megértened a nőket?

hirdetés

- Nem is őrült, igazából. Inkább magányos, és szenved. Én sokkal szívesebben nézek olyan filmeket, ahol nő a főszereplő. Olyan alkotások inspiráltak, mint Lars von Trier Antikrisztusa, vagy a Polański által rendezett Iszonyat, ahol Catrine Deneuve a kiszolgáltatott nőt alakítja.

A férfi rendezők, vagy művészek a női szereplőiket gyakran elesett és elveszett emberként ábrázolják. Ez a hierarchia több filmben megmutatkozik. Egy szenvedő nőt, szerintem, sokkal jobban lehet ábrázolni, mint egy szenvedő férfit.

- Időben és vizuálisan is elég hangsúlyos jelenete a filmnek, amikor a lány marihuánát fogyaszt. Ezzel szinte kulcsmozzanattá teszed a „betépés” aktusát. A szerhasználat miatt zavarodik meg végleg Nagyistók Edit karaktere?

- A filmben természetesen nem igazi marihuána van. A forgatás során az egyik legnagyobb problémát a cigaretta megtekerése jelentette, ugyanis szinte senki nem cigizik a stábból, és két órán át szenvedtünk vele.

A fű, mint motívum a filmben a pszichedelikus, hallucinációszerű helyzetek és érzetek megteremtését szolgálja. Az álom és valóság összemosódását.

A nagyjátékfilm, amit tervezek, hasonló eszközökkel dolgozik majd.

- Mikor kezdtetek el dolgozni a filmen, milyen idős a Hazug?

- 2018 tavaszán kezdtük el a forgatókönyvön való agyalást. A film azon a nyáron forgott le. Az utómunka eltartott vagy félévig, mivel a kis stáb miatt nagyon sok munka hárult rám.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
1917_1.jpg

Ez itt maga a pokol, de mi csak koncentráljunk a lényegre – megnéztük az 1917 című filmet

Nagyon jó ez a film, csak egy kicsit túl amerikai – gondoltam, mikor kijöttem Sam Mendes új filmjéről. Aztán rájöttem, hogy a rendező brit. Viszont továbbra is ezt gondolom. Kritika.
Malinovszki András; fotók: Freeman Film - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Sam Mendes Golden Globe-díjas és Oscar-esélyes háborús filmje nagyon látványos és nagyon szerethető sztori. Megfordult a fejemben, hogy "eposznak" vagy "drámának" hívjam, végülis mindkettőben lenne valami, de nem nagyon tudom, és valamiért nem is nagyon akarom kategóiába sorolni az 1917-et. Egy igazi, klasszikus értelemben vett "jó kis háborús film", kétségtelenül néhány szokatlan megoldással.

Ezek közül spoilerveszély miatt nem áll módomban mindet felsorolni, de az mindenképpen egyedi (és egyben remek) ötlet, hogy a kamera nagyon kevés vágással végig a főhős(öke)t követi:

szinte realtime-ban tarthatunk velük a hullahegyek között, a sáros csatamezőn vagy épp a lángoló faluban - Roger Deakins zseniális kameramunkájának köszönhetően hihetetlenül élethűen.

A két főszereplő két fiatal őrvezető, akiknek egyik zászlóaljtól kell eljutniuk egy másikig egy üzenettel, miszerint a német ellenség csak látszólag vonult vissza, valójában csapdába csalták őket. Ráadásként a célállomáson szolgál egyikük bátyja, így még különösebb jelentőséget nyer a küldetés.

A fiatalok szűkös határidőt kapnak a feladat teljesítésére (konkrétan kevesebb mint egy napot), ami azonban nem tesz jót a filmnek: ugyan vannak benne szép, hosszan kidolgozott jelenetek, és tényleg nem lehet észrevenni a vágásokat (nem tudom, észrevétlen vágásért lehet-e Oscar-díjat kapni, de nem is fogjuk megtudni, mert ez azon kevés kategóriák egyike, amiben nem jelölték az alkotást), de összességében annyi minden történik a két főszereplővel (különösen az egyikükkel), amivel már lavíroznak a szenvedő, bátor katonák és a személytelen szuperhősök karaktere között.

hirdetés

Olyan gyorsan vált a film az egyébként tökéletesen megrajzolt helyszínek között, hogy néha tényleg már csak a "Level Completed - Next Level" feliratok hiányoznak.

Hogy mégsem teljesen egy háborús computer-játékban érezzük magunkat, arról többek között a film egyik kulcsjelenete, a lezuhant repülő utáni történések gondoskodnak. Meg úgy általában a nagy (olykor túlságosan nagy) érzelmekkel megrajzolt karakterek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
richly-zsolt2.jpg

Meghalt Richly Zsolt, A kockásfülű nyúl alkotója

78 éves volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Életének 79. évében elhunyt Richly Zsolt rajzfilmrendező, Balázs Béla- és Károli Gáspár-díjas, kiváló művész, címzetes egyetemi tanár

- írja az Infostart.hu.

Richly Zsolt 1941-ben született Sopronban, 1962-ben felvételt nyert a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő festő szakára, és a szakon akkor egyszeri alkalommal indított animációs osztály tagjaként szerzett diplomát 1966-ban. Diplomamunkája az Indiában c. animációs film volt, mely számos fesztiválsikert könyvelhetett el később. Diplomája megszerzése után a Pannónia Filmstúdió munkatársa lett, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, több mint 25 éven át dolgozott.

Rajzfilmrendezőként olyan kultikus sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a A kockásfülű nyúl és Kíváncsi Fáncsi kalandjai, de készített egész estés animációs filmet Kodály Zoltán Háry János című daljátékáról is.

Oktatói, alkotói tevékenységének elismeréséül Kopek Gábor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora Richly Zsoltnak 2008. november 14-én a Címzetes Egyetemi Tanár címet adományozta. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen volt óraadó tanár, illetve szabadúszó rajzfilmrendező.

hirdetés

A kockásfülű nyúl - Zenedélután (25. rész)

A kockásfülű nyúl - Zenedélután (2. évad 12. rész) The rabbit with checkered ears - Afternoon music (episode 25) Kriszta plays the guitar, but Menyus' ball goes through the window. Seen with his telescope, the rabbit with the checkered ears hurries to help.

A Kockásfülű Nyúl - Süt A Nap

Sziasztok Itt a Csatornán Minden Fajta Mese meg találhato lesz Pesze mit a Youtube nem engedélyez az nem lesz Feltoltve Remélem Mindenki meg találja a kedvenc meséjét :) #Mese #Kockásfülű #Nyúl


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!