hirdetés
scifi.png

8 sci-fi, ami pontosan megjósolta a jövőt

Gondoltad volna, hogy már évtizedekkel ezelőtt megálmodták a tabletet, a vezető nélküli autót és a mobiltelefont is?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. december 12.


hirdetés

A sci-fik írói már a műfaj kialakulásától kezdve gyakran nyújtottak bepillantást a jövő technológiáiba. Elég, ha csak Nemo kapitány hipermodern tengeralattjáróját nézzük Jules Verne regényeiből, vagy az H.G. Wells által leírt űrhajót az 1897-ben megjelent a Világok harcából, de számos másik példát lehetne említeni a mozgóképek megjelenése előttről is.

Utána pedig még átélhetőbbek lettek a jóslatok, hiszen már nem csak elképzelhettük, de a saját szemünkkel láthattuk is őket. Mivel rengeteg film ábrázolt fiktív technológiákat az idők során, ez a lista természetesen távolról sem teljes. Inkább olyan alkotások szerepelnek benne, amelyek legkorábban megjelenítettek egy adott technológiát, ami ma már mindannyiunk számára hétköznapi valóság.laser-11646_960_720

Íme tehát nyolc film, ami bámulatosan pontos előrejelzést adott a jövőről. A a kiadás időpontját figyelembe véve állítottuk őket sorrendbe, a legrégebbitől a legújabbig.

1. Metropolis (1927)

hirdetés

Technológia: android

Nem, a rendező Fritz Lang korszakalkotó filmje nem a Google nyílt forráskódú operációs rendszerét mutatja be. Viszont ez a legkorábbi filmes ábrázolása egy olyan robotnak, ami úgy néz ki, mint egy ember. A filmben egy őrült tudós, Rotwang hoz létre egy robotot egy másik karakter Maria képére, hogy leverjék a munkáslázadást.

Bár a mai androidok nem hasonlítanak úgy az emberekre, mint Rotwang teremtménye, azért rengeteg meglehetősen valósághű humanoid robot van. A realisztikusabb androidok titka talán abban rejlett, hogy Rotwang Tesla tekercset és fordított pentagramot használt. Ráadásként a sci-fi rajongóknak, a robot a Metropolisban úgy néz ki, mintha a Star Wars szereplőjének, C3PO-nak és az Űrgolyhók Dot Matrix-ának keresztezése lenne.

2. Nő a Holdon (1929)

Technológia: űrutazás

Bár a francia rendező, Georges Méliés híres, Utazás a Holdba című filmje több, mint 20 évvel megelőzte a Nő a Holdon-t, maga az űrutazás Fritz Lang filmjében sokkal valósághűbb. Míg az Utazás a Holdba karakterei egy ágyút használtak, hogy elindítsák űrhajójukat, a Nő a Holdon meglehetősen pontosan ábrázolja egy többlépcsős rakéta elindítását.

Másrészt, a film ábrázolása néhány szempontból elég messze volt a valóságtól, például a rakéta vízről való elindításával kapcsolatban. Mégis, A nő a Holdon meglepően hitelesen jeleníti meg a későbbi utazásokat az űrbe, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a film a szovjet Szputnyik-1 szonda fellövése előtt 28 évvel készült.

3. 2001: Űrodüsszeia (1968)

Technológia: tablet számítógép

Stanley Kubrick korszakalkotó sci-fi-jében bemutatott eszközét ma valószínűleg sokan használják a mindennapokban: ez nem más, mint a tablet. Amellett, hogy a filmben szereplő eszköz összetéveszthetetlen hasonlóságot mutat a mai kéziszámítógépekkel, Kubrick filmje megközelítőleg meg is jósolta azt az időszakot, mikor ezek az eszközök feltűntek. Az Apple iPad 2010-ben debütált, 9 évvel a 2001: Űrodüsszeia-ban megjósolt időszak után.

A Samsung az Apple-lel folytatott szabadalmi vita során azzal a panasszal állt elő, hogy a tábla PC-kkel külsőre szinte teljesen megegyező készülékek szerepeltek a 2001: Űrodüsszeia című filmben. Szerencsére – amennyire tudjuk – még senki nem tudta lemásolni Kubrick által megjelenített gyilkos mesterséges intelligenciáját.

4. Star Trek 3 - Spock nyomában

Technológia: mobiltelefon

Ha jövőbeli technológiák előrejelzéséről van szó, egyértelmű, hogy a Star Trek franchise túlszárnyalt minden más sci-fit együttvéve. Jó néhány jelenleg létező eszköz meglétét előrevetítette a franchise, mint például a videohívást, 3D nyomtatót, vagy a számítógépes beszédfelismerést. Azonban talán a legismertebb Star Trek technológia amely később valósággá vált, a kézi kommunikációs eszköz.

Érdekes, hogy az első két Star Trek moziban a karakterek a csuklójukra helyezett beszélőt használták, így talán az okos órákat is bele kellene venni a fenti felsorolásba. Martin Cooper, az első mobiltelefon feltalálója elmondta, hogy a Star Trekben látott kézi kommunikációs eszköz inspirálta. Míg Cooper első mobiltelefonja tégla alakú volt, a későbbi nyitható kivitelt is közvetlenül a sorozat ihlethette.

5. Rövidzárlat (1986)

Technológia: katonai robot

Bár az ebben a filmben egy villámcsapás következtében öntudatra ébredő robot nem szilárd tudományos alapra támaszkodik, a hadsereg érdeklődése a robotok iránt valós. A filmben Johnny 5 egy kísérleti prototípus, amelyet a kormány dolgozott ki katonai felhasználásra. Ma a robotok katonai felhasználása felderítésre és támadásra már jól megalapozott.

A legismertebb katonai robotok pilóta nélküli repülőket irányíthatnak az amerikai és más hadseregeknél szerte a világon. Vannak azonban olyan katonai robotok is, amelyeknek olyan kötött pályás kialakítása van, mint Johnny 5-nek. Remélhetőleg ezek sosem ébrednek öntudatukra.

6. Vissza a jövőbe 2. (1989)

Technológia: okosszemüveg

Az egyik legismertebb időutazásos film nem meglepő módon több futurisztikus technológiát is megjelenített. Miközben még mindig várjuk a légdeszkát, a szintén itt megjósolt az okos szemüveg (amit Marty McFly gyerekei használnak a filmben) már létezik. Ez egy fejre szerelt virtuális valóság-eszköz, mint az Oculus Rift, vagy még inkább a Google Glass.

7. Az emlékmás (1990)

Technológia: vezető nélküli autó

A sci-fi író Philip K. Dick rövid sztorija alapján készült kasszasiker, Arnold Schwarzenegger főszereplésével tele van mindenféle futurisztikus ketyerével, beleértve azt a technológiát, amelyet jelenleg a Google fejleszt: a vezető nélküli autó. A Google önvezérlésű autó projektje szerencsére nem tartalmazza a hátborzongató robotvezérlőt, ami úgy néz ki, mint Andy Griffith és Hello Doody utódja. A önvezérlésű autók valószínűleg jobban hasonlítanak majd az Én, a robotban látottakra, azonban először mégiscsak ebben a filmben mutatták be, és egy napon valószínűleg széles körben használt technológia lesz majd.

8. Különvélemény (2002)

Technológia: gesztus alapú irányítás

Ismét egy Philip K. Dick novella volt az alapanyaga egy olyan filmnek, ami több olyan fiktív technológiát ábrázolt, amelyek azóta valósággá váltak. Ilyen például az arcfelismerő szoftver, a személyre szabott reklámot és a megjósolható bűncselekmények. Na jó, talán az utolsó nem... Egyelőre! Ugyanakkor a film megjósolta a gesztus- és mozgásalapú felhasználói felületet, jóval az érintőképernyő és mozgásérzékelő előtt. Ez látható a videó jelentében, amiben John Anderton – Tom Cruise – a képeket a számítógépen mozgással irányítja.

Meg kell jegyezni, hogy a Különvélemény lenyűgözően előrelátó jóslatai nem csak találgatások arról, hogy ez majd a jövőben is, érintés nélkül így fog működni. Steven Spielberg rendező elmondta, hogy mint annak idején Kubrick a 2001: Űrodüsszeia-ban, ő is konzultált rengeteg tervezővel, reklámszakemberrel, futuristákkal, hogy elképzelje, hogy fog kinézni a világ a jövőben.

via CheatSheet

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
beka-rtl.jpg

Álarcos énekes: óriási meglepetésre nem Oszvald Marika volt a Béka

Senki nem gondolt a valódi énekesre. Még Lang Györgyi sem ismerte fel, ki rejtőzik az álarc mögött.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 25.


hirdetés

A Béka lepleződött le az Álarcos énekes mai adásában, de nem akármilyen körülmények között. A komplett zsűri azt hitte, hogy Oszvald Marika operetténekes rejtőzik az álarc mögött.

Nagyot néztek, amikor levette a maszkot, mert valójában Falusi Mariann volt a Béka, de erre valamiért senki nem gondolt. Még azt is mondták, milyen jó, hogy ilyen dalokat is bevállal...

A legviccesebb az volt, hogy Lang Györgyi, akivel a Pa-dö-dőben évtizedekig együtt lépett fel, szintén nem rá tippelt...

Leleplezve! Ő volt a Béka álarc alatt | 8. adás

Kattints még több Álarcos Énekes tartalomért!

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
gyertya-gyasz.jpg

Koronavírusban elhunyt Kelemen Csaba színész, az egri színház tagja

65 éves volt. Játszott a Szomszédokban és a Kisvárosban is.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

65 éves korában elhunyt Kelemen Csaba színművész - tudatta az egri Gárdonyi Géza Színház.

Kelemen Csaba 31 évig volt a színház tagja, 1989-től játszott Egerben. Előtte a budapesti Radnóti Miklós Színháznál dolgozott.

Évtizedeken át játszotta Dobó István szerepét az Egri Csillagok című musical-ben, illetve feltűnt olyan televíziós sorozatokban is, mint a Szomszédok, vagy a Kisváros.

Az egerhirek.hu úgy tudja, a színművész súlyos alapbetegségekkel küzdött. Halála előtt koronavírus szövődmények miatt szállították kórházba, de az életét már nem tudták megmenteni.

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
borat2-cimkep.jpg

90 perces kampányfilm Trump és az emberi hülyeség ellen a Borat 2

2020 olyan rossz, hogy még Boratnak is vissza kellett térnie.
Szerző: Polák Zsóka, fotók: Amazon Studios - szmo.hu
2020. október 25.


hirdetés

Ha valamit, annyit biztosan megköszönhetünk Donald Trumpnak és ennek a borzasztó évnek, hogy újra előcsalogatták Boratot. Sacha Baron Cohen ugyanis 2006-ban egyáltalán nem beszélt folytatásról az akkor szinte azonnal kultstátuszba robbanó Borat esetében, azt követően is más - hasonlóan polgárpukkasztó - projektjeivel foglalkozott. A jelenlegi valóság mellett azonban már a komikus sem tudott szó nélkül elmenni. A kazah nép nagy fehér gyermeke 2006-ban a maga prosztóságában szállította az agyzsibbasztást és a társadalomkritikát, és bár még „csak” 15 éve volt, nagyot fordult azóta az is, mit érdemes parodizálni. Cohen egy interjúban elmondta:

2005-ben még elég volt feltárni az emberekben megbújó előítéleteket, 2020-ban azonban már semmit nem kell felfedni a büszke rasszisták és antiszemiták idején, így más megközelítést kellett választania a Borat újabb kalandjaihoz: a görbe tükör mellett elsősorban nevettetni kell.

Miután az első részben Borat Margaret Sagdiyev leszerepelt és lejáratta Kazahsztánt a világ előtt, változatos módon kínozzák meg a férfit, majd több mint egy évtizedre a Gulágra küldik. Időközben azonban akad egy új küldetés: az ország vezetője nagyon szeretné Kazahsztánt ott látni a világ vezető országai között, a megoldást pedig abban látja, hogy lekenyerezzék a világ leghatalmasabb emberét, akinek kizárólag nagy vezetők vannak a barátai között: Donald Trumpot.

Erre a legjobb mód a kazahok szerint, ha elküldik neki ajándékként az ország kulturális miniszterét, és mellékállásban pornósztárját, Johnnyt, a majmot. A kényes feladatot nem másra bízzák, mint Boratra, aki meg is indul ismét Yankeelandbe, hogy már a küldetés első lépésénél elbukjon. A majom nem érkezik meg, ellenben lánya, Tutar igen, és ha már majmot nem vihetnek Trumpnak, legalább Mike Pence-nek vigyenek egy hamvas tinédzserlányt.

hirdetés

Borat 2. - előzetes #1

Megérkezett a #Borat2 (Borat Subsequent Moviefilm: Delivery of Prodigious Bribe To American Regime For Make Benefit Once Glorious Nation of Kazakhstan) első ...

Bár az első részhez képest meglepően koherens története van a filmnek, a lényeg még mindig az, hogy Borat végigtrollkodja Amerikát. Ugyan érezhető a filmen, hogy kicsit kapkodva készítették – már a koronavírus-járványt is gúnyolják benne -, azért bőven volt lehetősége Cohennek beszivárognia különböző rendezvényekre. Egy másik interjúban kifejtette, hogy az egyik szélsőjobbos eseményről, ahol sikerült fellógnia a színpadra, és elénekelnie az 'Obamának adják be a Vuhan-vírust' – refrénű dalt, majdnem otthagyta a fogát, de mondjuk nem is annyira meglepő tény ez, ha fegyverrajongó szélsőségeseket hergel az ember. Mert aki neadjisten ne ismerné Cohent és a módszereit:

nem megrendezett jeleneteket látunk, hanem valódi felvételeket valódi hús-vér emberekkel, még ha ezt sokszor nagyon nehéz is elhinni.

Ilyen ugyanis a világon nincsen – mondhatnánk, aztán közben mégis - mutatja meg Cohen. A Rudy Giuliani-epizód például – amely a legnagyobb botrányt kavarta a filmben látott jelenetek közül - egészen hihetetlen, Cohen remek érzékkel választotta ki, ki az, aki biztosan nem hazudtolja meg önmagát a pofátlanság és a trumpi bullshit-okádás terén sem.

A Borat 2-ben ugyanis a szemünk előtt elevenednek meg azok a sztereotip karakterek, akiket mind ismerünk, képernyőn láthatjuk civilek szájából kijönni azokat a tipikus mondatokat, amelyek a kommentszekciókban gyakran láthatunk. A rasszisták, a nőgyűlölők, az antiszemiták, a konteóhívők, vagy hogy a legújabbat is megemlítsük: a vírustagadók. Ebből a szempontból azonban a Borat 2 kicsit egyoldalú: Cohen a 2018-ban megjelent sorozatában, a Who is America?-ban ezt sokkal kifinomultabban csinálta, ott ugyanis jobboldalból és baloldalból egyaránt hülyét csinált.

Az elnökválasztás hajrájában persze egyértelmű céllal készítette, a Borat ugyanis egy nem is olyan burkolt kampányfilm Trump ellen.

Mindez a szokásos gusztustalan-prosztó humorba csavarva, a szokásos felbukkanó random pöcsmennyiségról sem kell lemondanunk, kedvenc kazahunk humora ugyanis mit sem változott. Nagy bravúr, hogy Cohen méltó partnere lett a teljesen ismeretlen bolgár színésznő, Maria Bakalova, aki egyrészt remekül improvizál, jól kapta el a borati vonalat, ráadásul az "erőltessük bele a folytatásba a főhős gyerekét is" - vonal sem érződik erőltetettnek a filmben.

Borat nem is térhetett volna vissza jobbkor, mint most. A jelenlegi helyzet és a közhangulat nagyon gyakran tényleg annyira abszurd, hogy sokszor már-már várjuk, hogy a jól ismert bajszos fazon feltűnjön valahol, és primitívkedjen egy kicsit. Nem elhanyagolható az sem, hogy szokás szerint fárasztóan vicces, szóval legalább kilencven percre kikapcsol abból a valóságból, amelyet tulajdonképpen kigúnyol. Egy második rész esetében pedig lehetetlen elmenni az összehasonlítgatás mellett: ugyan az első részt messze nem szárnyalja túl,

nem is fakult meg sem a bajsza, sem a fénye Boratnak, aki most is találóan és viccesen, ám egy kicsit egyoldalúan fest körképet az emberi hülyeség határtalanságáról.

A Borat második része október 23-tól elérhető az Amazon Prime kínálatában.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
borat.jpg

Végre rájöttek a kazahok, hogy Borat a legjobb ingyenreklám az országuknak

Eleinte megpróbáltak elhatárolódni a figurától, most már tőle vették az új turisztikai szlogent is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

"Very nice!", vagyis magyarul "Nagyon szép!" - ez lett Kazahsztán új szlogenje az országról készült turisztikai imázsfilmben, írja a The Guardian. A két szó 14 éve összeforrt a közép-ázsiai országgal, bár eleinte nem pont úgy, ahogy a kazahok szerették volna.

A rövid mondatot a 2006-ban bemutatott Borat című filmben hajtogatta szinte mindenre a szexista, rasszista, zsidó- és nőgyűlölő kitalált kazah riporter, Borat Sagdiyev. Kazahsztán éppen ezért eleinte amennyire csak lehetett, megpróbált elszakadni a népét leginkább bugris vidéki tahóknak beállító áldokumentumfilmtől és címszereplőjétől.

A turizmusért felelős hivatalnokok azonban idővel belátták, hogy akár előnyükre is fordíthatják a Sacha Baron Cohen által megformált bajszos karakter egyik mondatát. Meglátásaik szerint a "Very nice!" röviden és frappánsan összefoglalja, hogy milyen csodálatos is Kazasztán a valóságban, ennél jobb szlogent ki sem lehet találni egy, az ország értékeit bemutató kampányfilmhez.

A már el is készült imázsfilmben a turistákat láthatjuk szelfibotokkal fotózkodni az ország különböző pontjain, néhányan erjesztett lótejet isznak, mások pedig az építészeti csodákat bámulják. És persze minden jelenet végén kivétel nélkül hallható és látható is a Borattól kölcsönzött immár nemzeti szlogen.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!