hirdetés
scifi.png

8 sci-fi, ami pontosan megjósolta a jövőt

Gondoltad volna, hogy már évtizedekkel ezelőtt megálmodták a tabletet, a vezető nélküli autót és a mobiltelefont is?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. december 12.


hirdetés

A sci-fik írói már a műfaj kialakulásától kezdve gyakran nyújtottak bepillantást a jövő technológiáiba. Elég, ha csak Nemo kapitány hipermodern tengeralattjáróját nézzük Jules Verne regényeiből, vagy az H.G. Wells által leírt űrhajót az 1897-ben megjelent a Világok harcából, de számos másik példát lehetne említeni a mozgóképek megjelenése előttről is.

Utána pedig még átélhetőbbek lettek a jóslatok, hiszen már nem csak elképzelhettük, de a saját szemünkkel láthattuk is őket. Mivel rengeteg film ábrázolt fiktív technológiákat az idők során, ez a lista természetesen távolról sem teljes. Inkább olyan alkotások szerepelnek benne, amelyek legkorábban megjelenítettek egy adott technológiát, ami ma már mindannyiunk számára hétköznapi valóság.laser-11646_960_720

Íme tehát nyolc film, ami bámulatosan pontos előrejelzést adott a jövőről. A a kiadás időpontját figyelembe véve állítottuk őket sorrendbe, a legrégebbitől a legújabbig.

1. Metropolis (1927)

hirdetés

Technológia: android

Nem, a rendező Fritz Lang korszakalkotó filmje nem a Google nyílt forráskódú operációs rendszerét mutatja be. Viszont ez a legkorábbi filmes ábrázolása egy olyan robotnak, ami úgy néz ki, mint egy ember. A filmben egy őrült tudós, Rotwang hoz létre egy robotot egy másik karakter Maria képére, hogy leverjék a munkáslázadást.

Bár a mai androidok nem hasonlítanak úgy az emberekre, mint Rotwang teremtménye, azért rengeteg meglehetősen valósághű humanoid robot van. A realisztikusabb androidok titka talán abban rejlett, hogy Rotwang Tesla tekercset és fordított pentagramot használt. Ráadásként a sci-fi rajongóknak, a robot a Metropolisban úgy néz ki, mintha a Star Wars szereplőjének, C3PO-nak és az Űrgolyhók Dot Matrix-ának keresztezése lenne.

2. Nő a Holdon (1929)

Technológia: űrutazás

Bár a francia rendező, Georges Méliés híres, Utazás a Holdba című filmje több, mint 20 évvel megelőzte a Nő a Holdon-t, maga az űrutazás Fritz Lang filmjében sokkal valósághűbb. Míg az Utazás a Holdba karakterei egy ágyút használtak, hogy elindítsák űrhajójukat, a Nő a Holdon meglehetősen pontosan ábrázolja egy többlépcsős rakéta elindítását.

Másrészt, a film ábrázolása néhány szempontból elég messze volt a valóságtól, például a rakéta vízről való elindításával kapcsolatban. Mégis, A nő a Holdon meglepően hitelesen jeleníti meg a későbbi utazásokat az űrbe, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a film a szovjet Szputnyik-1 szonda fellövése előtt 28 évvel készült.

3. 2001: Űrodüsszeia (1968)

Technológia: tablet számítógép

Stanley Kubrick korszakalkotó sci-fi-jében bemutatott eszközét ma valószínűleg sokan használják a mindennapokban: ez nem más, mint a tablet. Amellett, hogy a filmben szereplő eszköz összetéveszthetetlen hasonlóságot mutat a mai kéziszámítógépekkel, Kubrick filmje megközelítőleg meg is jósolta azt az időszakot, mikor ezek az eszközök feltűntek. Az Apple iPad 2010-ben debütált, 9 évvel a 2001: Űrodüsszeia-ban megjósolt időszak után.

A Samsung az Apple-lel folytatott szabadalmi vita során azzal a panasszal állt elő, hogy a tábla PC-kkel külsőre szinte teljesen megegyező készülékek szerepeltek a 2001: Űrodüsszeia című filmben. Szerencsére – amennyire tudjuk – még senki nem tudta lemásolni Kubrick által megjelenített gyilkos mesterséges intelligenciáját.

4. Star Trek 3 - Spock nyomában

Technológia: mobiltelefon

Ha jövőbeli technológiák előrejelzéséről van szó, egyértelmű, hogy a Star Trek franchise túlszárnyalt minden más sci-fit együttvéve. Jó néhány jelenleg létező eszköz meglétét előrevetítette a franchise, mint például a videohívást, 3D nyomtatót, vagy a számítógépes beszédfelismerést. Azonban talán a legismertebb Star Trek technológia amely később valósággá vált, a kézi kommunikációs eszköz.

Érdekes, hogy az első két Star Trek moziban a karakterek a csuklójukra helyezett beszélőt használták, így talán az okos órákat is bele kellene venni a fenti felsorolásba. Martin Cooper, az első mobiltelefon feltalálója elmondta, hogy a Star Trekben látott kézi kommunikációs eszköz inspirálta. Míg Cooper első mobiltelefonja tégla alakú volt, a későbbi nyitható kivitelt is közvetlenül a sorozat ihlethette.

5. Rövidzárlat (1986)

Technológia: katonai robot

Bár az ebben a filmben egy villámcsapás következtében öntudatra ébredő robot nem szilárd tudományos alapra támaszkodik, a hadsereg érdeklődése a robotok iránt valós. A filmben Johnny 5 egy kísérleti prototípus, amelyet a kormány dolgozott ki katonai felhasználásra. Ma a robotok katonai felhasználása felderítésre és támadásra már jól megalapozott.

A legismertebb katonai robotok pilóta nélküli repülőket irányíthatnak az amerikai és más hadseregeknél szerte a világon. Vannak azonban olyan katonai robotok is, amelyeknek olyan kötött pályás kialakítása van, mint Johnny 5-nek. Remélhetőleg ezek sosem ébrednek öntudatukra.

6. Vissza a jövőbe 2. (1989)

Technológia: okosszemüveg

Az egyik legismertebb időutazásos film nem meglepő módon több futurisztikus technológiát is megjelenített. Miközben még mindig várjuk a légdeszkát, a szintén itt megjósolt az okos szemüveg (amit Marty McFly gyerekei használnak a filmben) már létezik. Ez egy fejre szerelt virtuális valóság-eszköz, mint az Oculus Rift, vagy még inkább a Google Glass.

7. Az emlékmás (1990)

Technológia: vezető nélküli autó

A sci-fi író Philip K. Dick rövid sztorija alapján készült kasszasiker, Arnold Schwarzenegger főszereplésével tele van mindenféle futurisztikus ketyerével, beleértve azt a technológiát, amelyet jelenleg a Google fejleszt: a vezető nélküli autó. A Google önvezérlésű autó projektje szerencsére nem tartalmazza a hátborzongató robotvezérlőt, ami úgy néz ki, mint Andy Griffith és Hello Doody utódja. A önvezérlésű autók valószínűleg jobban hasonlítanak majd az Én, a robotban látottakra, azonban először mégiscsak ebben a filmben mutatták be, és egy napon valószínűleg széles körben használt technológia lesz majd.

8. Különvélemény (2002)

Technológia: gesztus alapú irányítás

Ismét egy Philip K. Dick novella volt az alapanyaga egy olyan filmnek, ami több olyan fiktív technológiát ábrázolt, amelyek azóta valósággá váltak. Ilyen például az arcfelismerő szoftver, a személyre szabott reklámot és a megjósolható bűncselekmények. Na jó, talán az utolsó nem... Egyelőre! Ugyanakkor a film megjósolta a gesztus- és mozgásalapú felhasználói felületet, jóval az érintőképernyő és mozgásérzékelő előtt. Ez látható a videó jelentében, amiben John Anderton – Tom Cruise – a képeket a számítógépen mozgással irányítja.

Meg kell jegyezni, hogy a Különvélemény lenyűgözően előrelátó jóslatai nem csak találgatások arról, hogy ez majd a jövőben is, érintés nélkül így fog működni. Steven Spielberg rendező elmondta, hogy mint annak idején Kubrick a 2001: Űrodüsszeia-ban, ő is konzultált rengeteg tervezővel, reklámszakemberrel, futuristákkal, hogy elképzelje, hogy fog kinézni a világ a jövőben.

via CheatSheet

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karantendalok.jpg

A legjobb dalok, amiket a koronavírus-járvány és a karantén ihletett

Többek között Majka, Deniz, Kovács András Péter, a Hősök, Apa Zenél és FankaDeli is készített ilyen számot, vagy épp átírta egy korábbi szerzeményét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 27.


hirdetés

Bár közönség előtt koncertezni valószínűleg még jó ideig nem lehet, a zenészek így is igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a járvány okozta veszélyhelyzetből.

A YouTube-ra az utóbbi 1-2 hétben egyre nagyobb számban kerülnek fel az olyan klipek, amelyek már kimondottan a koronavírus miatt születtek, és a kialakult helyzetre reagálnak.

Íme egy válogatás a teljesség igénye nélkül:

Giacomo Puccini-Éger László: VÍRUSIRTÁS! - #Karanténária

EnterTrain - Távolról Szeresd

hirdetés

Majka - Party a karanténban (otthonmaradtunk verzió)

DENIZ - Itthon maradok

Maradok. Itthon. (zenés karanténsláger Kovács András Péter előadásában)

Lévai x Burai - KORONA VÍRUS (OFFICIAL KARANTÉN VIDEO)

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1-14.jpg

Amikor már hozzászoktál, hogy a családod életét kockáztatod - megérkezett az Ozark 3. évadja

Jason Bateman sorozata most nagyon betalál a mi életünkbe is.
Szajki-Vörös Adél, fotó: YouTube - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

Van egy pont, amiben nagyon tudunk azonosulni a remek Ozark sorozat főhőseivel, méghozzá a folyamatos kockázatvállalással. Nagyban mindig ezt tesszük az életünkkel, ha valami nagyobbat lépünk, kicsiben pedig most, ebben a pillanatban tesszük ezt minden olyan döntésünkkel, ami valamilyen módon érinti a koronavírus témáját. Nagyon röhögtem egy mémen, amit egyik nap egy ismerősöm osztott meg a Facebookon és gyorsan rájöttem, hogy milyen igaza van: mindig azt nézi mostanában a filmeken, miért áll mindenki olyan közel egymáshoz.

És tényleg: valahogy furcsa volt azt nézni, hogy ebben a világban, amit még az Ozark ábrázol - pedig frissen készült el a harmadik évad - mindenki szabadon jár-kel, ami persze nem igaz, mert egyből egy olyan big bang jelenettel indul az évad, hogy kiráz tőle minket a hideg -, de legalábbis bárki lazán végiggurul a bevásárlókocsijával egy szupermarketben.

Mi már egy másik világból nézzük ezeket a tartalmakat, és reméljük, hogy visszatérhetünk ugyanoda, ugyanabba a felhőtlenségbe, amiről akkor nem is tudtuk, mennyire felhőtlen.

Félelem nélkül belépni egy üzletbe? Ma már sokunknak régmúltnak tűnik egy hasonló, egykor a normalitáshoz tartozó érzés.

Belekezdtem a harmadik évadba, és végig az járt a fejemben, vajon mennyi különbség van aközött, hogy valaki pénzt ad most azért a drogmaffiának, hogy életben maradjon, vagy ha valahol a vidéki Magyarországon csicska. Persze sok, a körülmények mások, de a kiszolgáltatottság, a folyamatos veszélyérzet ugyanaz. Azért is tudtunk egyből azonosulni Marty Bryde (Jason Bateman) és Wendy Bryde (Laura Linney) és családjuk történetével 2017-ben - már aki azóta nézi, ha nem, érdemes elkezdeni, mert berántós -, mert a kisember rossz erőknek való kitettségével a legtöbben együtt tudunk érezni. Persze azért a sztori ennél sokkal bonyolultabb, és a karakterek sem ilyen fekete-fehérek.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
main.jpg

A Berg/Walhberg páros ezúttal eléggé mellélőtt - megnéztük a Spenser az igazság nyomában-t

Néha menő zene szól, közben könnyed verekedések, máskor meg Spenser bosszulja meg a besározott kollégájának halálát. De valahogy az egész nem áll össze egy szerves egésszé, még csak azt sem tudjuk, hova kategorizáljuk a filmet. Kritika.
B.M. képek: YouTube - szmo.hu
2020. március 27.


hirdetés

Ezekben a nehéz időkben a mozirajongó, ha új filmre vágyik, mit tehet mást, mint megnéz valami régi klasszikust, pótol valami régebbi filmet, amit kihagyott az évek folyamán vagy a nagy streaming-szolgáltatók felé fordul. Március 6-án megérkezett a Netflix filmtárába Peter Berg új filmje Mark Wahlberg főszereplésével, a Spenser az igazság nyomában.

Nem ez a Netflix-akció lesz az első közös Berg/Wahlberg projekt. Ez immáron az ötödik közös filmjük, A túlélő, a Mélytengeri pokol, A hazafiak napja és a 22 mérföld után. Ez utóbbi sokaknak nem tetszett, én kedveltem, mert egy kemény akciófilm, és hasonlót vártam a Spenser az igazság nyomában-tól is.

Nagy sajnálatomra nem a szokásos Berg-filmet kaptuk, vagyis pontosabban: a teljesen szokásos Berg-filmet nézzük. Semmi extra, iparos munka, semmi jellegzetes, az elején próbál valami hangulatot vinni a moziba a rendező, de

aztán valahogy elfárad a film.

Unalmas, kitalálható és a vége előtt erősen leül. Mintha a készítők is unták volna a dolgot. Alapból nem hosszú a film, de egy 20 percnyi kényelmesen kimaradhatott volna belőle.

hirdetés

Egy nyomozós akció-vígjáték-buddy-cop movie a Spenser. Legalábbis az próbál lenni, de valahogy nem működik.

Pedig minden alapanyag ott van. Stabil akciórendező, klasszikus főhős, híresebb side-kick-ek, csavaros(nak ható) történet és a nyomozás.

De nem sikerül egyiket sem kihasználni. Mark Wahlberg még néha próbálkozik, de hasonlóan Peter Berghez, valahogy mintha unná az ugyanolyan szerepeket. Pedig Wahlberg tud színészkedni, ráadásul tősgyökeres bostoni, ezért nem értem, hogy az akcentusa miért hat bénán a filmben.

Mellékszereplők terén a Netflix nem spórolt, bár néhány nagyobb névnek talán benne van a szerződésében, hogy akkor kap stand-up-különkiadást a streamingóriás felületén, ha szerepel egyéb produkciókban is. Ilyen Iliza Shlesinger, akit az egyik legtehetségesebb stand-uposok között tartok számon, vagy Marc Maron, kiváló humorista is. De itt

van még Alan Arkin, a klasszikus mentor szerepében – kisujjból hozza a szerepet,

vagy Winston Duke, aki a side-kick karakterét játssza – szerethetően. Duke remek színész, ezt bizonyította már a Fekete Párduc egyik közönségkedvenc szereplőjeként (ő játszotta M’Baku-t), vagy a Mi című horror egyik főbb szerepében is, de sajnos itt teljesen háttérbe szorul.

Nem tudok elmenni Post Malone szerepeltetése mellett: a tetovált arcú rappernek viszonylag nagy szerepe van, elég sok szöveggel,

de nem lehet komolyan venni.

Hiába állítják be kemény bűnözőnek, csak egy filctollal összefirkált arcú csirkefogónak tűnik, és teljesen hiteltelen a szerepben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
beremenyi.png

„Azóta is részeg vagyok a szabadságtól!” – interjú Bereményi Gézával

Az íróval új regénye kapcsán beszélgettünk írásról, nevekről, felnőttekről és a megszabadulás mámorító érzéséről.
Gubán Mária - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

Bár vesztegzár alatt a szabadság csak távoli emlékeinkből rémlik, temérdek időnk szabadult fel, amit olvasással is tölthetünk. Bereményi Géza egy élő legenda, aki lassan hat évtizede folyamatosan szabad. A szabadság persze sosem csakúgy megtörténik az emberrel. Olykor harcolni kell érte felnőttekkel, mostohaapákkal, rendszerekkel és önmagunkkal is. Vagy csak hagyni, hogy a dolgok történjenek körülöttünk. Az író új regénye, a Magyar Copperfield február 20-án jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. Memoár egy kisgyermek felszabadulásáról.

- A memoárt, mint műfajt főleg az idősebb korhoz kötik. Viszont te többnyire mindig a saját főszereplőd voltál, például a Megáll az időben is. Soha nem vonzott a fikció, mint műfaj?

- Dehogyisnem. De azoknál is mindig észrevettem, hogy önéletrajzi elemeket szövök bele. De az is lehet, hogy mindenki így van a kreatív írással.

- Miről szól a Magyar Copperfield?

- A könyv az első emlékképemtől egészen az érettségiig tart, 18 évet ölel fel, és a szabadulásról szól. Meg akartam szabadulni. Nekem az volt abban az időben a rögeszmém. És valószínűleg azóta is. Aztán végre a magam embere lehettem. És azóta is folyamatosan részeg vagyok a szabadságtól. Ahogy beszélünk róla, most is egy kicsit megmámorosodtam. Ezért választottam a címet is. Copperfield egy hasonló sorsú fiú volt, Dickens regényének a hőse, aki korán elveszítette az apját és gonosz mostohaapja rabságába került, majd saját magát szabadította fel úgy, hogy elment egy távoli rokonhoz.

hirdetés

- Nehéz megírni a valóságot?

- El kell érni oda, hogy csak úgy kiszakadjon az emberből, és folyjon. Ragaszkodtam hozzá, hogy csak valóban megtörtént eseményeket írjak le, és ne is szépítsek, ne másítsak meg semmit. Nehéz elkezdeni, bele kell jönni.

Először a közepét írtam - az valamikor tizenhét éves koromban játszódik, és utána kezdtem bele az elejébe. Elhatároztam, hogy meg kell találnom az első emlékképemet. Eszembe jutott a bilire szoktatás kínos ideje, de hirtelen rájöttem, hogy még kicsit visszább tudok ásni a múltban. És aztán megtaláltam. És ezzel kezdődik a könyv. Fekszem hanyatt egy asztalon. Valaki fölém hajol, hosszú haja van, ami csiklandozza a hasamat. Ő volt az első ember, akit észrevettem, és meg tudtam magamtól különböztetni. Így már ketten lettünk a világban, és így találtam meg önmagamat.

- De ezek a paradicsomi állapotok nem tartottak sokáig.

- Jött életem első hat éve, amikor a nagyszüleim vigyáztak rám, és édesanyám csak egy látogató volt - szinte ismeretlen és rosszkedvű teremtés, nagyon fiatal. Az első hat évemet egy piacon töltöttem - a teleki téri piacon, ott voltak standosok a nagyszüleim. Aztán értem jött az anyám egy idegen férfival, és bekerültem a társadalomba. Kimosdattak, szép ruhába öltöztettek, és aztán egyre inkább éleződött a harchelyzet köztem és a mostohaapám között. Tizenöt éves koromban szabadultam meg tőlük. Egy vidéki kollégiumba szöktem, Pápára - és azóta boldog vagyok. Másoknak a kollégiumi idők azok, amikre nem szívesen emlékeznek vissza, nekem a szabadság évei voltak. Nagyon boldog voltam ott, onnantól kezdve szárnyakat kaptam.

- A Magyar Copperfield azonban nem pusztán életrajzi regény, bemutatja az 50-60-as évek Magyarországát is.

- Úgy gondoltam, a saját történetem nem elég egy könyvre - be kell mutatnom azt a korszakot, amiben éltem, ahogy egy gyerek látja maga körül, és ahogy egyre jobban megismeri azt.

Magyarországnak egy nagyon speciális korszakában születtem, a második világháború utáni évben. A felnőttek körül lebzseltem. Főleg velük társalogtam, őket faggattam, tőlük tudtam meg mindent. Viszont egy politikailag olyan szorító világban éltünk akkor, hogy nagyon látszott rajtuk a korszak lelke. Rajtuk keresztül fedeztem fel az országot, ahol éltem akkor. Rajtuk látszott igazán a korszakok színének változása. A rendszerek egymásutánisága, a folyamatos átalakulás.

- Ki volt a legmeghatározóbb felnőtt?

A nagyapám borotválkozás közben, öt-hat ülésben mesélt nekem a háborúról vasárnaponként. Igazából önmagának foglalta össze a történteket, de én is jelen voltam. Ravasz kereskedő volt, aki mindenki előtt leplezte a valóságot. De nekem elmondhatott mindent. Nem gondolta, hogy megjegyzem majd. Később a tanáraimat figyeltem. Például a Cukor utcai Apáczaiban. Láttam, hogyan temették magukba 56-ot.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!