hirdetés
nyito-5.jpg

8 magyar falu a bakancslistádra: az Alföld legszebb kertjét és a legérdekesebb középkori templomot is felfedezheted

Kastélyt, csónakos kopjafát, tufába vájt lakásokat és művésztelepet, mosolygó szentet is láthatsz, hozzá pedig csodás környezetben élvezheted a vidék nyugalmát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 09.


hirdetés

Az országot járva érdemes letérni a főutakról és csavarogni egyet a kisebb településekre is. A falvak a csend és nyugalom mellett sokféle izgalmas látnivalót rejtenek, így a pihenés mellett felfedezheted a múltat, eljuthatsz hírességek lakóhelyére, vagy megismerhetsz még ma is rejtélyes szokásokat.

Tarts velünk, nézz szét néhány kihagyhatatlan magyar faluban.

1. Cégénydányád

A Cégénydányádon álló Kölcsey-Kende Kastély kertje különleges fákat és virágokat rejt. A kiállításon egy 19. századi szakácskönyvet is átlapozhatsz, és kiderül az is, hogy mire való a sötétszoba.

A Szamos partján fekvő Cégénydányád és környéke ősidők óta lakott volt, monostoráról pedig már 1180-ben írtak. A helyet híressé a Kölcsey és a Kende család tette, hiszen ez az ő birtokuk volt. A Kende-kúriát 1833-ban építtette Kende Zsigmond, klasszicista stílusban, a mai alakját végül a későbbi bővítésekkel nyerte el. A homlokzatán látható verset Kölcsey Ferenc írta, kifejezetten ide. A kastély 1958 óta műemlék.

A leromlott állagú kastélyt a Hortobágyi Nemzeti Park 2003-ban vásárolta meg, és 2015-ben teljesen felújítva nyitották meg, benne pedig egy múzeumot hoztak létre. Az állandó kiállításon a nemesi életet, a gasztronómiát, a környező vidék természeti értékeit mutatják be. Van benne a Kölcsey és a Kende család történetét bemutató rész, sőt a belépőt Kölcsey fogadja, és még szelfizni is lehet vele.

A gasztronómiai kiállításon a nemesi és a paraszti konyhával is megismerkedhetünk, konyhai berendezéseket, bútorokat, edényeket láthatunk. Ráadásnak pedig egy 1867-ből származó szakácskönyvbe is belelapozhatunk a technika segítségével.

A kiállítás egyik izgalmas tere a sötétszoba, ami valami különlegességet rejt.

A 100 holdas parkot Kende Zsigmond báró hozta létre, aki maga is lelkes növénygyűjtő volt. A kertnek különleges az állatvilága is. A kastélyt körülölelő parkot az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik. A páratlan értékű növény- és állatvilág megóvása miatt kapott védettséget a hely 1959-ben.

A látnivalókról és programokról bővebben ITT olvashatsz

2. Csaroda

Csarodán áll az egyik legszebb középkori templomunk, a mosolygó szentek temploma. Az épület restaurálásakor bukkantak elő a különös falfestmények.

Meghatóan kedves, mosolygós arcok, békességet sugalló alakok, nagyon is emberi ábrázolások – ők a „mosolygó szentek”. Ez a 13. században épült különleges középkori templomunk a keleti országrészben várja a hívőket és a látogatókat. A késő román stílusban készült épülethez egy körerkélyes, zsindelyes torony is tartozik, a fa harangláb a templom mellett áll.

A csarodai templom a Középkori templomok útjának egyik leghíresebb állomása. A karcsú tornyú épület pedig a Bereg egyik jelképévé vált.

A bizánci freskón többek között Péter, Pál, és János apostolok, Szent Anna és Mária, ölében a kis Jézussal, valamint az orvosszentek, Kozma és Damján láthatók. Az arcukon lévő rejtélyes kis mosolyról kapták a „mosolygó szentek” nevet.

A falakon található mintákról, a szőttesekről, a templom történetéről még többet ITT olvashatsz.

3. Egerszalók

Egerszalóki barlanglakások: egy letűnt kor elevenedik meg, és még a kívánságod is teljesül. A bátrak legyőzhetik Burgonyát, az érdeklődők 3D-s moziban nézhetik meg a múltat, a Sáfránykertben pedig hasznos dolgokat lehet megismerni.

A tufába vájt lakóhelyek – valószínűleg – a 17-18. századtól kezdve készültek itt. Volt köztük lakás, istálló, és pince is. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt itt, mára 18 maradt meg épségben. A lakásokat még a 20. században is lakták.

A megmaradt barlanglakásokban most múzeum működik, ahol – a 2. világháborút megelőző időszakot megidézve - korhűen berendezett bútorokkal, eszközökkel mutatják meg a valaha itt élt emberek hétköznapjait.

Egy 3D-s moziban a terület földtörténetét mutatják be a magyar kötődésű dinóktól napjainkig. Gyakran tartanak előadásokat, koncerteket, ilyenkor kemencében sült finomságokat is kínálnak.

A házakba betérve érdemes óvatosan szétnézni, hiszen az egyikben ül Róza néni, és fogadja a vendégeket. A fejkendős asszonyságról azt tartják, hogy a fülébe súgott kívánságot teljesíti.

A tufába vájt lakások történetéről, az itt élők életéről még több érdekességet ITT találsz.

4. Noszvaj

A Bükk egy csodás részén, Noszvajon az elhagyott barlanglakásokból művésztelepet hoztak létre. A szegények helyét a gazdag fantáziájú, kreatív elmék vették birtokba, és egy romantikus, különös hangulatú helyet varázsoltak belőle. Ez lett a Pocem.

A 19. század óta lakták ezeket a barlanglakásokat, melyek még a múlt század második feléig otthonok voltak. Az üressé vált helyet 1997-ben a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület vette birtokba, és a Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították, átalakították úgy, hogy ma már egy romantikus, érdekes hellyé vált a korábban elkoszosodott, sokszor sötét tér. A belső terek megváltoztatásával egy izgalmas alkotóhely jött létre.

A táborban sokféle művész megfordult már, dolgozott itt szobrász, zenész, festő, iparművész, kézművesek is, és ők mind hozzátettek valamit a térhez.

A hely egyik különlegessége az akusztikus terem, egy különös fülkékkel teli tér, melyekben egészen furcsa élményben lehet része az embernek. A terem szabályosan „zeng”, ha megfelelő hangot adnak ki benne, így speciális hanghatásokat lehet létrehozni és persze élvezni is az éneklés, „morgás”, a különféle magasságú hangok rezgését.

A Pocem-ról, programjaikról, a különösen zengő teremről, vagy a művészeti sokszínűségről ITT olvashatsz.

5. Palóznak

A Balaton-felvidéki hagyományos falusi hangulat sok pihenni vágyót vonz. A régi épületek mellett a borok és a rendezvények is igen népszerűek.

A Veszprém megyei Palóznakot először egy 970-es évekből származó adománylevélben említik. A hangulatos településén manapság pár százan élnek, de óvják, védik régi faluképüket.

A Bakony lábánál fekvő falu borászattal és turizmussal foglalkozik. A hegynek köszönhetően klímája védett, enyhe az időjárása. A gyümölcsök közül a barackok, a füge és a szőlő mellett a mandula az egyik jellemző, és a vidék élővilága is igen gazdag.

A hely fő vonzereje a hagyományos falusi hangulat, a szép környezet, a csend és nyugalom. A régi épületek közül az Árpád-kori katolikus templom gótikus részletei, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély is érdekes látnivalót kínál.

A helyiek különféle rendezvényekkel is készülnek, ezekről és a falu érdekességeiről bővebben ITT olvashatsz

6. Szatmárcseke

Rejtélyes csónakos fejfák között áll Kölcsey síremléke a szatmárcsekei temetőben. A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering.

Különös hely a szokatlan csónakos fejfákkal teli temető, melyet 1973-ban műemlékké nyilvánították. Még ma is kerülnek új fejfák a temetőbe, ahol Kölcsey síremléke is áll.

A legrégebbi fejfa 1820-ból való, azt a szentendrei Skanzenben őrzik. A szatmárcsekei temetőben a legrégebbi fejfák az 1880-as években készültek.

A rejtélyes múltú temetőbe még napjainkban is temetnek, és a hely nemzeti zarándokhely is.

A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering. Az egyik szerint a település régen halászfalu volt, innen eredt a csónak forma. A fákat régen kettévágták, az egyik részéből készült a koporsó, a másikból a fejfa.

A fejfák formáját is sokféle módon magyarázták: hátulról csónakot, oldalról fejkendős nénit, elfektetve pedig egy csónakban fekvő embert láttak bele. Bár még mindig vizsgálják a fejfák múltját, pontos magyarázatot eddig nem találtak kialakulásukra.

A temető másik nevezetessége, a legmagasabb helyre épített, oszlopos csarnokban álló Kölcsey Ferenc síremlék, mely egy feliratos, címeres urnát vesz körül. Petőfi 1847-ben látogatott el a faluba, és ekkor kereste fel Kölcsey sírját. Megemlékezésében azt írta, hogy még csak fejfa sem jelezte, hol nyugszik a költő. De mint írta: „nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve”.

A Kölcsey síremlékről, a kopjafék készítéséről és történetéről sok érdekességet ITT találsz.

7. Vácrátót

13 000 növényfajt bemutató Vácrátóti Botanikus Kertben a növényeket kedvelők egyben felfedezők is lehetnek. Magyarország legkülönlegesebb botanikus kertjében minden hónapban más-más helyre kalauzolnak el.

Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Ezzel a vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje és egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye.

A kert története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.

Vácrátót igazi családi kikapcsolódás, hétvégenként pedig programokat is szerveznek.

A különleges növényekről, a kert megható történetéről bővebben ITT olvashatsz

8. Vérteskozma

Vérteskozma, a meseszép zsákfalu élő skanzenként működik. A szinte kihalt település mára új életre kelt, az üdülőfalu meseszép fehér házsora, a csend és béke vonzza a kirándulókat, turistákat.

Az egyutcás kis település nevezetessége a 19. századi, hófehér német parasztházak sora, melyekhez szépen ápolt kertek is tartoznak. Elsősorban a pihenni vágyók keresik fel a falut, ami ma természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik.

A környék, a Vértes sokféle utat, élményt kínál. A látványos, hófehér dolomittömbökkel teli déli oldalon szubmediterrán a klíma, az északi felén azonban inkább alhavasi. Változatos domborzata, klímája miatt sok ritkaság él meg. Ősszel pedig még szebb a látvány, mert az itt elterjedt cserszömörce ezer színben pompázik. A környék állatvilága Európa-hírű.

A környékről, a faluról bővebbem ITT olvashatsz


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito-1.jpg

Ősvilági Pompeii: a világon egyedülálló ősmaradvány-lelőhely Ipolytarnócon

Sehol máshol nem látható ősfát, több ezer ősállat lábnyomát, egy esőerdő növényeinek lenyomatát is megismerheted a 17 millió éves kövek között.
Szöveg és fotó: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Létezik Magyarországon egy olyan hely, ahol 17 millió évnyit utazhatunk vissza az időben. Megtapasztalhatjuk, milyen lehetett a tenger mélyében az élet, és mi történt egy nagy vulkánkitörés után. A különleges hely

kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány-lelőhelye, ezért is lett Ipolytarnóc védett terület, és ezért nevezik manapság „ősvilági Pompeii”-nek.

A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy a maradványai épen átvészeljék az évmilliókat.

A vulkáni kitörés nyomán a riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok beszivárogtak az alatta lévő rétegekbe és így megőrizték a terület állat- és növényvilágát. A vulkáni anyag kormeghatározása alapján

a leletek mintegy 17 millió évesek.

A Budapestről 140 km-re található földtani örökséget 1944-ben védetté nyilvánították. A vulkán miatt elpusztult és a hamunak köszönhetően máig fennmaradt leletek között fák, levéllenyomatok, cápafogak, ősállatok lábnyomai ismerhetők meg.

A kiemelkedő természeti értéket 1995-ben Európa Diplomával tüntették ki,

majd 2000-ben felvették az UNESCO Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe is. A területet a Bükki Nemzeti Park igazgatósága kezeli.

A terület tudományos vizsgálatát 1836-ban kezdték el. Az 510 hektáros területen sokféle izgalmas dolgot fedezhetünk fel. A geoturizmus kedvelt helyszínén többek között láthatóak az ősmaradványok, megismerhetjük a vulkánkitörés körülményeit és következményeit, tanösvényen járhatjuk be az erdőt, láthatunk mocsárciprust, de kiülhetünk piknikezni, és a gyerekekkel játszani is.

Cápafogas homokkő

3 millió éve, a Paratethys partszegélyi övezetében halmozódott fel az a homokkő, amely a geológiai tanösvény elején látható, benne pedig

cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeritehenek, krokodilok csontjait tartalmazó „cápafogas réteg” tanulmányozható.

A feltárások során eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki.

A helyeik régen - az alakjuk miatt - megkövült madárnyelveknek nevezték el a cápafogakat. Egyik mondájuk szerint amikor a nagy varázsló kővé dermesztette a hatalmas fát, az énekes madarak ijedten felrebbentek róla, szerte-szét repültek, és riadtan adták a világ tudtára a szörnyű eseményt. A varázsló, hogy elhallgattassa őket, kővé változtatta nyelvüket, amely kiesett a csőrükből és szétszóródott a környéken. Ezek után a tájon sokáig halotti csend honolt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
eszter5-másolata.jpg

Járd körbe a világot, aludj ingyen mások kanapéján – hódít a couchsurfing

Beszélgetés egy nyitott és kalandvágyó anyukával, aki a „kanapészörf” szerelmese.
Dobó Maitz Petra cikke - szmo.hu
2019. szeptember 05.



Amikor ezt a cikket írni kezdem, eszembe ötlik egy körülbelül tíz évvel ezelőtti történet, amikor egy cseh fickó aludt a kanapénkon. Nekem már gőzöm nincs, ki volt ő, valaki ismert valakit, aki ismerte őt és tudta, hogy útban Csehországból Dél-Európába, majd Magyarországon szeretne eltölteni egy éjszakát és erre pont jó a mi otthonunk.

Így is lett, a fickó beállított hozzánk - ha jól emlékszem - egy vasárnap este, hozott egy üveg Becherovkát, majd bedőlt az ágyba. Másnap reggel megreggelizett nálunk, még szendvicset is csomagoltam neki, majd továbbhajtott.

És tényleg, már el is felejtettem az életem ezen intermezzóját, amikor beszélgetni kezdek Szigetvári Eszterrel, egy miskolci édesanyával a couchsurfingről.

Mi is az a couchsurfing?

Szó szerinti fordításban kanapészörf. Cseppet sem újkeletű dolog, már évek óta létezik egy a facebookhoz és a társkeresőkhöz picit hasonlító közösségi oldal, ahol jelenleg 14 millió tag van beregisztrálva. Ez a couchsurfing.com, ahol lehetőséged van ajánlatot tenni és az ajánlatok közül válogatni. Ingyen szállást biztosítasz azok számára, akik pont a te országodba, a te településedre igyekeznek és te is válogathatsz az ajánlatok között, ha utaznál.

Mikor volt az első alkalom, hogy éltél ezzen az igazán kalandosnak hangzó szállás-módszerrel?

Kettő éve a kislányommal beutaztuk Dél-kelet Ázsiát. Voltunk Indonéziában, Malajziában, Vietnamban és az esetek többségében couchsurfing partnernél szálltunk meg. Zömmel gyermekes családokat választottunk szállásadónak, hiszen mi is ketten voltunk: egy édesanya és egy akkor nyolcéves kislány.

Elképesztő élmény lehetett ez mindkettőtöknek...

Ráadásul nagyon sokrétű élményforgatag. Volt, hogy muszlim családnál laktunk, volt, hogy hindu családnál - a lányom valószínűleg többet tanult történelemből, földrajzból és akár vallási, gasztronómiai érdekességekből, mint amit valaha az iskolában megtanult volna.

Ilyenkor együtt is nyaralnak a családok?

Nem feltétlenül. Van olyan család, amely szívesen megmutatja az otthonát, együtt kirándulunk, együtt megyünk várost nézni, múzeumokba vagy hegyet mászni, de van olyan is, hogy ténylegesen csak megérkezünk este, alszunk, reggel megyünk tovább. Nekem is volt olyan vendégem, akivel moziba mentem, vagy közösen főztünk vacsorát, de volt olyan is, aki ezt nem igényelte, vagy épp én nem értem rá vele jobban foglalkozni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
poszony_nemeth-16-1.jpg

Itt koronázták a magyar királyokat évszázadokig – Pozsony megér egy hétvégi kiruccanást

A város bővelkedik történelmi látnivalókban, és modern hídjáról pazar kilátást nyújt.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2019. szeptember 03.



Egy hétvégére érdemes átruccanni Szlovákia fővárosába, Pozsonyba is, mert a város sok érdekességet kínál, no meg persze a jó fajta sört és a knédlit sem szabad kihagyni.

A város mára Szlovákia kulturális, kereskedelmi és ipari központjává vált.

Pozsony a hagyományos koronázóváros volt a török hódoltságtól kezdődően. Miksa 1563. szeptember 8-án történt koronázásától kezdve, V. Ferdinánd koronázásáig a Habsburg-házból származó 12 uralkodót és 7 királynét koronáztak meg a Szent Márton székesegyházban.

Elhelyezkedése miatt is mindig fontos szerepet töltött be. A Duna partján, Ausztria és Magyarország határainak közelében, a Kis-Kárpátok előterében fekszik.

Öt híd ível át a folyón,

ezeket is érdemes megnézni. A legnyugatibb és egyben a leghosszabb a Lafranconi híd, amely a D2-es autópálya hídja. Tőle keletre az óvárosban található a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja, Pozsony egyik jelképe, és tetejéről pazar a kilátás a városra és a Dunára. A folyón lejjebb az Öreg híd következik, amelynek elődjét legelső állandó hídként Ferenc József hídra keresztelték. A sorban a kecses Apollo híd következik, mint legifjabb átkelője a városnak. A legkeletibb a Kikötői híd, amelynek alsó szintjén vasút, míg felül a D1-es autópálya vezet.

Egy rövid látogatás során kihagyhatatlan a város felett már messziről jól látható,

négy saroktornyos vár, melyben a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma található.

A vár rajza látható a Szlovákiában vert euróérméken is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
IMG_3096-1.jpeg

Bejutottunk az ország második legnagyobb gázerőművébe, és nagyon aprónak éreztük magunkat

Az Erőművek éjszakáján megnéztük a Dunamenti Erőmű gázturbináját, irányítótermét, és azt is megtudtuk, hogyan lesz a tevéből kacsa.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. október 12.



Nem csak a múzeumoknak van már éjszakájuk. idén először 42 erőmű is nyílt kapukkal várta a látogatókat október 11-én délután 2 és este 10 között. Mi Százhalombattán az ország második legnagyobb gáztüzelésű erőművében jártunk, és olyan helyekre is bejutottunk, ami normál esetben csak az ott dolgozók kiváltsága. Megmutatjuk, milyen érdekességeket rejt a Dunamenti Erőmű.

Erőművek éjszakája

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) idén megszervezte az első Erőművek éjszakáját. Az eseményre október 11-én került sor, amelynek során országszerte 42 helyszín: erőművek, fűtőművek és tematikus látogatóközpontok várták a látogatókat.

A kezdeményezés fontos célja, hogy a látogatók - megismerve az energiatermelés folyamatait - tudatosabb és takarékosabb energia-fogyasztókká váljanak.

Amikor Százhalombatta közelébe értünk, már a város széléről is láttuk a három óriási ikonikus kéményt. Igazán durva hatást viszont akkor tettek, amikor a közvetlen közelükbe értünk. Engem mindig is lenyűgöztek ezek a monumentális ipari épületek. Az óriási kémények égbe nyúló lábánál állva az ember nagyon aprónak érzi magát.

A kémények magassága 201 méter, így tulajdonképpen kétszer magasabbak az Országháznál.

A három nagy kémény nem csak az erőmű, hanem Százhalombatta legfontosabb jelképe is, holott - mint megtudtuk - ezeket a monstrumokat már nem is használják.

Az Erőművek éjszakáján az erőmű dolgozói pogácsával, süteménnyel, üdítővel fogadták a látogatókat. Sőt, még fényképpel és apró ajándékokkal is kedveskedtek. A munkavédelmi sisakok kiosztása után az erőmű szakértői vezettek körbe minket a területen, és minden kérdésünkre készségesen válaszoltak.

Előadásukból megtudtuk, hogy a százhalombattai Dunamenti Erőmű fő tevékenysége a villamosenergia-termelés, emellett villamos- és gázkereskedelmi engedéllyel is rendelkezik.

A lassan hetven éve elkezdett központi iparosítás óta az erőműben a termelés sokat változott. Az olaj helyett régóta gázzal állítják elő az elektromos áramot, újabban pedig megújuló energiaforrásokat is használnak.

Éves termelése akkora (1 160 000 megawatt), hogy ennyi energiával egy Tesla S modell 160 ezerszer tudná megkerülni a Földet.

Van olyan nap is, amikor a Dunamenti 70 millió forintnyi földgázt is eltüzel, hogy abból villamosenergiát állítson elő.

A vezetett séta során elsétáltunk a tekergőző sárga és fémszínű csövekből álló gázfogadó állomáshoz.

Megnéztünk egy romantikus, repkénnyel befuttatott, alacsony épületet is. Mérete elveszik az erőmű gigászai mellett, de megtudtuk, hogy stratégiai szerepe igen fontos egy esetleges “black start” esetén.

Mi az a black start?

Eddig bele sem gondoltunk, de az erőművek üzemeltetéséhez is szükség van áramra. Előfordul azonban, hogy valami miatt az erőmű sem jut áramhoz (Na ez a szó szoros értelmében vett "erőművek éjszakája"). Ekkor van szükség a black startra, azaz fekete kezdésre, vagyis áramot termelni áram nélkül. Ez az egész országban csak néhány üzemben lehetséges, köztük a százhalombattai erőműben.

A repkénnyel befuttatott épület rejti az erőmű dízelgenerátorát, ami egy esetleges

"black start” esetén nem csak a Dunamenti erőművet, hanem akár Paksot is újraindíthatja.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!