hirdetés
IMG_9960.jpg

7,5 milliárd embernek már nincs hová mennie – Nagy Balázs a klímaváltozásról és a túlélési esélyeinkről

Túléljük-e a klímakatasztrófát? Ezt a kérdést járta körül a MEMO Science & Innovation sorozatának legutóbbi előadásában.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 23.


hirdetés

"Azt nem tudom, hogy túléljük-e a klímakatasztrófát, azt viszont igen, hogy jelenleg 7,5 milliárdan élünk a Földön" - kezdte előadását Nagy Balázs klímakutató, a Földgömb magazin főszerkesztője. Szerinte a növekvő népességnek óriási jelentősége van a jövő szempontjából.

A klíma ugyanis folyamatosan változik. De egyáltalán nem mindegy, hogy az emberiségnek milyen lehetőségei vannak az alkalmazkodásra.

"Mária Terézia korában 750 millióan voltunk. Marco Polo korában, 750 éve 350 millióan éltek a bolygón. És mindegyik időszakban más volt a klíma. Mária Terézia korában volt a kisjégkorszak, évezredek óta ekkor volt a leghidegebb. Marco Polo korában volt a középkori meleg. Minden klímaváltozás nagy stresszt jelent. Erre általában elmozdulással reagált a népesség."

"350 millió ember el tudott mozdulni, 750 millió is, de 7,5 milliárd már nem nagyon tud. 30 év múlva pedig több mint 9 milliárdan leszünk."

Nagy Balázs szerint ennyi emberből lesznek, akik túlélik a klímakatasztrófát, de hogy milyen körülmények között, az már egy másik kérdés.

Arra, hogy a klímaváltozás nem valami újkeletű dolog, sok példa elhangzott az előadásban. A Magas Tátra régi térképein például nagy fehér foltokat találunk. Ezek jeges területek, ezek a térképek ugyanis a kisjégkorszak végén készültek. Ma teljesen más ott a táj, a szikál színe, a növényzet.

Vagy ott vannak az osztrák jégbarlangok, amiket úgy hirdetnek, hogy 20 ezer éves jeget találni odabenn. Nagy Balázsék megvizsgálták, és arra jutottak, hogy nincs ott 400 évnél idősebb jég. Mind a kisjégkorszakból származik.

A kutató mutatott egy 1903-ban készült fotót is, ahol nagykalapos, sokszoknyás asszonyok ereszkednek le a Bihar hegység jeges barlangjaiba. A 60-as, 70-es években hiába próbált ide bárki is lejutni, akkor ugyanis megnőtt a jég mennyisége egy lehűlési fázis miatt, amit a kénszennyezés okozhatott. Ma viszont már újra odamehet bárki, ahol 1903-ban a hölgy állt, mert olvad a jég.

A klíma tehát folyamatosan változik, a mostani változások azonban a Föld egyes részein nagyon gyorsak és erőteljesek.

Az persze egyáltalán nem mindegy, hol vizsgálódunk. Állandóan a bolygó egészének átalakulásáról beszélünk, miközben a valóság sokkal összetettebb.

A Föld apró puzzle darabokból áll. Vannak olyan területek, amelyek nagyon stabilak, alig változnak. És vannak olyan területek, ahol rendkívül gyorsak a változások.

Dr. Nagy Balázs

A Namíb sivatagban például évmilliók óta ugyanolyanok a körülmények. A Skandináv hegyvidéken viszont egész más a helyzet.

Ezt egy olyan fotóval illusztrálta, amin rénszarvasok hűsöltek a jégen. "Zuzmót ennének, de ahhoz le kellene menniük a jégről, amihez azonban nincs kedvük. Láthatóan nem érzik jól magukat." Ezután egy virágzó mezőről készített kép következett, ahol 170 éve még gleccser volt.

A jégolvadás egy nyilvánvaló változás.

"Néhány napja volt az októberi telihold, amit a vadászok holdjának is neveznek. Az északi tájakon ez a prémvadászszezon kezdete, de az is megváltozott. Később jön a hideg, hamarabb jön a meleg."

De Nagy Balázs közelebbi példákat is hozott. Például azt, hogy 150 év alatt Budapest térségében a Dunán drámaian lecsökkent a jegesedés mértéke. És gyorsan változik a Duna-delta is, vagyis a folyó Fekete-tengeri torkolata. Ott az átlagos tengerszint feletti magassága most 52 centiméter. Ükapáink kora óta, vagyis 140 év alatt 20-25 centit nőtt a tengerszint ezen a területen.

"A következő 80 évben viszont a mai modellek 50-60 centi emelkedést jósolnak. Mi lesz ezekkel a területekkel? Tragikus lesz a változás."

A kutató szerint Magyarországon arra kell felkészülni, hogy a szélsőségek fokozódnak. A magas vízszintek és a nagyon alacsony vízszintek egyre szélsőségesebbekké válnak. Így egyformán foglalkozni kell majd az aszállyal és az áradásokkal is. Meg kell oldanunk, hogy megőrizzük a vizet akkorra, amikorra szükség lesz rá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ketoldalas-orvosi-tapasz.jpg

Akár 5 másodperc alatt begyógyítja a nyílt sebeket az orvosi csodatapasz

Akár életmentő segédeszköz is lehet az amerikai kutatók által kifejlesztett kétoldalas tapasz, amit komoly műtéteknél és orvosi vizsgálatoknál is alkalmazhatnak a jövőben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 02.



Rendkívül hasznos segédeszközt fejlesztettek ki amerikai kutatók a sebek extra gyors begyógyítására. A Massachusetts-i Technológiai Intézet tudósai

egy olyan kétoldalas sebtapaszt alkottak meg, amely pillanatok alatt, akár 5 másodpercen belül összehúzhatja a bőrt nyílt sebek esetén.

Dr. Xuanhe Zhao mérnök, a tapasz egyik létrehozója elmondta, hogy ma a világon évente 230 millió komoly műtétet végeznek el, amelyeknél szükséges, hogy minél gyorsabban lezárják a nyílt sebeket, de akár a beavatkozások után is felszakadhatnak ezen, ami szivárgással, fájdalommal, felületi elváltozásokkal és fertőzésekkel járhat. Munkatársaival együtt azért alkották meg ezt a csodatapaszt, hogy minél gyorsabban újraegyesülhessenek a bőr kötőszövetei, vagyis rekordidő alatt begyógyulhasson a nyílt seb.

A szakember szerint

a tapasz az olyan érzékeny területeken, mint a tüdő vagy a légcső is működik, akár 5 másodperc alatt összehúzza a szöveteket.

A kutatócsapat tapasztalatai szerint ez hatásosabb és gyorsabb is, mint a műtét közben használt ragasztók, amelyeket az 1970-es évektől kezdve használnak az orvosok a szövetek összeillesztésére.

A tudósok egyébként a pókoktól lesték el az ötletet. Ezek az állatok ragasztószerű anyagot bocsátanak ki, amikor zsákmányra vadásznak, mert ezzel nedves körülmények között könnyebben megkaparinthatják áldozatukat. Ebben a ragacsos gélben lévő poliszacharidok (cukormolekulákból álló vegyületek) azonnal felszívják a vizet a rovaron, az így keletkezett száraz folthoz pedig hozzá tud ragadni a pók.

A kutatók ezt a folyamatot utánozták le poliaktrilsavval, amelyet a pelenkákban is alkalmaznak. Ebben olyan vegyszerek vannak, amelyek erős kötéseket tudnak képezni - ez segíti elő a szövetek összeillesztését.

A kétoldalas tapaszt az orvosok nemcsak sebek gyors gyógyítására, de a testbe beültethető orvosi eszközöket is lehet vele rögzíteni a szövetekhez, akár a szívben is.

A kutatócsapat patkányokon és sertéseken már sikeresen tesztelték a segédeszközt. Szerintük rendkívül hasznos, sőt akár életmentő is lehet a komoly műtétek utáni komplikációk elkerülésében, például a gyomorműtét utáni szivárgások megelőzéséhez, ami vérmérgezéshez és más halálos szövődményekhez vezethet.

Forrás: Daily Mail, fotó: Massachusetts Institute of Technology


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
extra_large-1572357840-cover-image.jpg

Több millió gyerek életébe kerül, ha tovább korlátozzák a génmódosított aranyrizs forgalmazását

Bár a génmódosított növényekről nagy vita van, az aranyrizs kapcsán úgy tűnik, a tiltásnak súlyosabbak lennének a következményei, mint az engedélyezésnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 31.



A GMO-k ellenzői szerint jelenleg még felmérhetetlen, mit okozhat a növények és az állatok DNS-ének megváltoztatása. Ugyanakkor sok tudós azt állítja: a génmódosított élelmiszerek segíthetnének a világ nagy részén pusztító alultápláltság megszüntetésében.

A fehér rizs sok fejlődő országban alapélelmiszer, csakhogy hiányzik belőle számos mikrotápanyag.

Emiatt a főként rizst fogyasztó, öt éven aluli gyerekek közül minden harmadik A-vitamin-hiányban szenved. Ez vakságot okozhat, és gyengíti az immunrendszert. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint minden évben közel 500 ezer gyerek veszti el a látását, és a gyerekek fele alig egy évvel azután, hogy megvakul, meg is hal.

Úgy tűnt, hogy 2000-ben megtalálták a megoldást, amikor Peter Beyer és Ingo Potrykus sejtbiológusok közzétették alkotásuk, az aranyrizs részleteit. A fehér rizs génmódosított változata bétakarotint termel, amelyet a test az A-vitamin feldolgozására használ. Azóta 20 év telt el, de a globális korlátozások miatt a génmódosított rizs éppen azokhoz nem jutott el, akiknek megmenthetné az életét.

Ed Regis tudományos újságíró most megjelent könyvében leírja az aranyrizs történetét.

Szerinte a kudarcért elsősorban a 2003-as cartagenai biobiztonsági jegyzőkönyv okoható. Az elfogadása után ugyanis olyan korlátozásokat hoztak, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné tették az aranyrizs fejlesztését, tesztelését és forgalmazását, annak ellenére, hogy semmi bizonyíték nem volt a káros hatásaira.

Ed Regis meggyőződése, hogy ezek a megszorítások a felelősek több millió gyermek megvakulásáért és haláláért – írja az Iflscience.

A tendencia azonban megfordulni látszik. Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, és Új-Zéland már jóváhagyta az aranyrizst, és ez kikövezheti az utat számos fejlődő ország előtt, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Banglades például november 15-én dönt az élelmiszer engedélyezéséről.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
elektromoauto.jpeg

Áttörés? 10 perc alatt feltölthető akkumulátort fejlesztettek ki elektromos autóhoz

Ezt 2500 töltési cikluson át fenn tudják tartani, ami egyenlő mintegy 800 millió kilométer megtételével.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 31.



Tíz perc alatt feltölthető lítiumion-akkumulátort fejlesztettek ki elektromos kocsik számára a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói, akik a Joule című tudományos folyóiratban mutatták be fejlesztésük eredményét.

"Bemutattuk, hogy lehetséges tíz perc alatt egy elektromos autó feltöltése, amely utána 360-480 kilométer megtételére képes" - közölte Wang Chao-Yang vegyészprofesszor, az egyetem elektromechanikai központjának igazgatója.

"Ezt 2500 töltési cikluson át fenn tudjuk tartani, ami egyenlő mintegy 800 millió kilométer megtételével" - tette hozzá.

"A gyors töltés a kulcsa annak, hogy széles körűen elterjedhessenek az elektromos autók" - mutatott rá Wang.

A lítiumion-akkumulátor élettartama azonban gyengül, ha gyorsan töltik fel 10 Celsius-fok alatt, mert ahelyett, hogy a lítiumionok egyenletesen tapadnának a szénalapú anódhoz, a lítium tüskeszerűen lerakódik az anód felszínén. Ez a lítiumbevonat csökkenti a cella kapacitását és üzemzavart okozhat. Magasabb hőmérsékleten való töltése hatékonyabb lenne, de a magas hőmérséklet hosszú távon szintén rontja a cella kapacitását.

Wang és kutatócsoportja rájött arra, hogy nem alakulnak ki ilyen lítiumtüskék, és nem csökken a cellakapacitás, ha az akkumulátort felmelegítik 60 Celsius-fokra tíz percig, majd lehűtik a környezet hőmérsékletére - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

Az akkumulátort elvileg ugyan tilos lenne 60 Celsius-fokra fűteni, mivel ez veszélyt jelent az anyagokra, drasztikusan csökkenti az akkumulátor élettartamát, de a gyors visszahűtéssel ez megelőzhető. Ezt a kocsikba tervezett hűtőrendszerrel érik el, de a 60 és a 23 Celsius-fok közötti nagy különbség is segíti a hűtés felgyorsítását - közölte Wang.

Idén a Svéd Tudományos Akadémia a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért ítélte oda a kémia Nobel-díjat John Goodenough amerikai, Stanley Whittingham brit és Josino Akira japán tudósoknak.

A könnyű, újratölthető és tartós lítiumion-akkumulátorokat napjainkban a mobiltelefonoktól a laptopokon át az elektromos autókig használják. Világszerte ezekkel működnek a hordozható elektronikai eszközök, amelyeket a kommunikációhoz, a munkához, a tanuláshoz vagy például a zenehallgatáshoz használnak. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energia-függés csökkenését.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
secretary-338561_1920-1000x664.jpg

Microsoft: a négynapos munkahét jó, mert növeli a produktivitást

A Microsoft japán részlege ki is próbáltatta dolgozóival a rövidebb munkahetet. Fontos, hogy a meetingek idejét is 30 percben maximalizálták.
MTI - szmo.hu
2019. november 04.



A Microsoftnál azzal kísérleteznek, hogyan tehetnék produktívabbá a cég termelését, éppen ezért a tokiói részlegükben elvégeztek egy kísérletet:

2019 augusztusában minden péntek szabadnap volt, az irodák zárva voltak.

Emellett a meetingek idejét 30 percben maximalizálták - írja a BBC - és a személyes találkozók alternatívájaként az online megbeszélést ajánlották. Mindezzel azt tesztelték, miként hat a négynapos munkahét a dolgozók hatékonyságára, milyen arányban áll egymással a munkaidő hossza és a produktivitás.

A kísérlet nem várt sikereket hozott, amellett, hogy a résztvevők 92 százaléka sokkal boldogabbnak érezte magát a négynapos munkahéten,

hiába dolgoztak kevesebb munkaórát a japánok, 40 százalékkal nőtt a termelékenységük a kísérleti hónap alatt.

A termelékenység javulása mellett azonban más pozitív eredményt is hozott a kísérlet: mivel egy napig zárva voltak az irodák, 23 százalékkal csökkent a vállalat energiafelhasználása, ráadásul 59 százalékkal kevesebb iratot nyomtattak ki.

Japán azért volt különösen érdekes terepe a kísérletnek, mert az országban egyáltalán nem számít kirívónak a nyolcvan órás munkahét sem. Az Alibaba nevű cégnél például heti hat nap dolgoznak az alkalmazottak reggel kilenctől este kilencig.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!