hirdetés

7,5 milliárd embernek már nincs hová mennie – Nagy Balázs a klímaváltozásról és a túlélési esélyeinkről

Túléljük-e a klímakatasztrófát? Ezt a kérdést járta körül a MEMO Science & Innovation sorozatának legutóbbi előadásában.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 23.


hirdetés

"Azt nem tudom, hogy túléljük-e a klímakatasztrófát, azt viszont igen, hogy jelenleg 7,5 milliárdan élünk a Földön" - kezdte előadását Nagy Balázs klímakutató, a Földgömb magazin főszerkesztője. Szerinte a növekvő népességnek óriási jelentősége van a jövő szempontjából.

A klíma ugyanis folyamatosan változik. De egyáltalán nem mindegy, hogy az emberiségnek milyen lehetőségei vannak az alkalmazkodásra.

"Mária Terézia korában 750 millióan voltunk. Marco Polo korában, 750 éve 350 millióan éltek a bolygón. És mindegyik időszakban más volt a klíma. Mária Terézia korában volt a kisjégkorszak, évezredek óta ekkor volt a leghidegebb. Marco Polo korában volt a középkori meleg. Minden klímaváltozás nagy stresszt jelent. Erre általában elmozdulással reagált a népesség."

"350 millió ember el tudott mozdulni, 750 millió is, de 7,5 milliárd már nem nagyon tud. 30 év múlva pedig több mint 9 milliárdan leszünk."

Nagy Balázs szerint ennyi emberből lesznek, akik túlélik a klímakatasztrófát, de hogy milyen körülmények között, az már egy másik kérdés.

hirdetés

Arra, hogy a klímaváltozás nem valami újkeletű dolog, sok példa elhangzott az előadásban. A Magas Tátra régi térképein például nagy fehér foltokat találunk. Ezek jeges területek, ezek a térképek ugyanis a kisjégkorszak végén készültek. Ma teljesen más ott a táj, a szikál színe, a növényzet.

Vagy ott vannak az osztrák jégbarlangok, amiket úgy hirdetnek, hogy 20 ezer éves jeget találni odabenn. Nagy Balázsék megvizsgálták, és arra jutottak, hogy nincs ott 400 évnél idősebb jég. Mind a kisjégkorszakból származik.

A kutató mutatott egy 1903-ban készült fotót is, ahol nagykalapos, sokszoknyás asszonyok ereszkednek le a Bihar hegység jeges barlangjaiba. A 60-as, 70-es években hiába próbált ide bárki is lejutni, akkor ugyanis megnőtt a jég mennyisége egy lehűlési fázis miatt, amit a kénszennyezés okozhatott. Ma viszont már újra odamehet bárki, ahol 1903-ban a hölgy állt, mert olvad a jég.

A klíma tehát folyamatosan változik, a mostani változások azonban a Föld egyes részein nagyon gyorsak és erőteljesek.

Az persze egyáltalán nem mindegy, hol vizsgálódunk. Állandóan a bolygó egészének átalakulásáról beszélünk, miközben a valóság sokkal összetettebb.

A Föld apró puzzle darabokból áll. Vannak olyan területek, amelyek nagyon stabilak, alig változnak. És vannak olyan területek, ahol rendkívül gyorsak a változások.

Dr. Nagy Balázs

A Namíb sivatagban például évmilliók óta ugyanolyanok a körülmények. A Skandináv hegyvidéken viszont egész más a helyzet.

Ezt egy olyan fotóval illusztrálta, amin rénszarvasok hűsöltek a jégen. "Zuzmót ennének, de ahhoz le kellene menniük a jégről, amihez azonban nincs kedvük. Láthatóan nem érzik jól magukat." Ezután egy virágzó mezőről készített kép következett, ahol 170 éve még gleccser volt.

A jégolvadás egy nyilvánvaló változás.

"Néhány napja volt az októberi telihold, amit a vadászok holdjának is neveznek. Az északi tájakon ez a prémvadászszezon kezdete, de az is megváltozott. Később jön a hideg, hamarabb jön a meleg."

De Nagy Balázs közelebbi példákat is hozott. Például azt, hogy 150 év alatt Budapest térségében a Dunán drámaian lecsökkent a jegesedés mértéke. És gyorsan változik a Duna-delta is, vagyis a folyó Fekete-tengeri torkolata. Ott az átlagos tengerszint feletti magassága most 52 centiméter. Ükapáink kora óta, vagyis 140 év alatt 20-25 centit nőtt a tengerszint ezen a területen.

"A következő 80 évben viszont a mai modellek 50-60 centi emelkedést jósolnak. Mi lesz ezekkel a területekkel? Tragikus lesz a változás."

A kutató szerint Magyarországon arra kell felkészülni, hogy a szélsőségek fokozódnak. A magas vízszintek és a nagyon alacsony vízszintek egyre szélsőségesebbekké válnak. Így egyformán foglalkozni kell majd az aszállyal és az áradásokkal is. Meg kell oldanunk, hogy megőrizzük a vizet akkorra, amikorra szükség lesz rá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szexrobot-1000x511.png

Ájuldoznak a kommentelők, mennyire élethű az új AI-vel rendelkező szexrobot

A három szexrobot önmagát promózta a videóban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 27.


hirdetés

A RealDoll nevű cég 1996 óta gyárt szexbabákat, nyilván a technológia és a szaktudásuk fejlődése révén egyre realisztikusabb darabokat voltak képesek gyártani. 2020-ra eljutottak arra a szintre, amelyet eddig legfeljebb sci-fikben láttunk: létrehozták a mesterséges intelligenciával rendelkező szexrobotot. A cég múlt héten mutatta be Youtube-on a Real Doll X-et, a videó alatti kommentelők pedig nem győzték egymást túllicitálva bepötyögni a kommentszekcióba, hogy mennyire élethűek a szexrobotok.

A videóban három szexrobot, Nova, Harmony és Zolana beszélnek robothangjukon:

"Mesterséges intelligencia által vezérelt robotbabák vagyunk, és az a célunk, hogy a tökéletes társaddá váljunk."

- narrálják a látottakat, egyben bemutatják, hogy képesek beszélni is, miközben ismertetik az újdonságokat: el vannak látva például olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy többféle arckifejezést felvehessenek, attól függően, hogy tulajdonosuk mit óhajt tőlük.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Itt a világmentő műanyag, ami lebomlik és újrahasznosítható

A speciális fólia 'ereje' használatkor változatlan. Viszont 3 hónap múlva már nem is műanyagról van szó, hanem a természetben előforduló baktériumok és gombák számára emészthető tápanyagról.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. február 25.


hirdetés

Már eddig is ismertük az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, sőt, hallottunk már a lebomló műanyagról is. Ám eddig ismeretlen volt az a fólia, amellyel gyakorlatilag nem tudunk hibázni, ha fontos számunkra a környezetünk.

A legújabb német fejlesztésnek köszönhetően megszületett az újrahasznosítható fólia, amely egyúttal biológiailag valóban lebomló. Olyannyira, hogy még szabad szemmel nem látható mikroműanyag sem marad hátra szétszóródva.

Bizonyos idő után ugyanis átalakul olyan anyaggá, amely a természetben lévő baktériumok számára tápanyagként szolgál, így a műanyag fólia után nem marad hátra más csak víz és szén-dioxid. Ráadásul a speciális tulajdonságai ellenére ugyanolyan erős a fólia, mint “hagyományos” társai.

A részletekről a különleges csomagolóanyagot kifejlesztő Manupackaging magyarországi ügyvezetőjével beszéltünk.

"A legjobb és legpraktikusabb a csomagolóanyagok esetében egyértelműen az, ha csökkentjük a felhasználásukat és gondoskodunk azok újrahasznosításáról, újrafelhasználásáról" - magyarázza a Manupackaging Magyarország ügyvezetője.

hirdetés

A németországi anyavállalat 50 éve foglalkozik csomagolóanyagokkal, a világ egyik legnagyobb gyártójának számít, jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal. Arató Gábor szerint "előfordulhat olyan eset, amikor valamiért mégsem kerül újrahasznosításra a csomagolóanyag. Ilyenkor lehet fontos, hogy az adott műanyag valóban, azaz molekuláiban is lebomló legyen. Erre eddig nem volt példa" - mondja a szakember rögtön hozzátéve azt is, hogy sok technológiával és megoldással kapcsolatban téves meghatározások és fogalmak keringenek. Így aztán nehéz is tisztán látni azt, hogy valójában mi a legjobb a környezetünk számára.

Valóban könnyű zavarba esni, ha a nagykereskedelmet, a logisztikát és az ipart kiszolgáló, környezetet kímélő csomagolóanyagot keresünk. Ugyan van, amire azt mondják, hogy lebomlik, ám ezzel szemben a helyzet az, hogy csak szabad szemmel nem látható, apró darabokra hullik szét, amelyek ugyanúgy hosszú éveken, akár évszázadokon keresztül megmaradnak a környezetben szétszóródva.

Létezik komposztálhatónak mondott műanyag is, amellyel kapcsolatban könnyen azt hihetnénk, hogy a földre hullva csak idő kérdése, hogy az enyészetté váljon. Lebomlik, ez igaz, de ehhez speciális körülmények - UV fény és hőmérséklet - szükséges, ezek nélkül pedig csupán ugyanolyan hétköznapi szemét, mint bármelyik másik. Továbbá a korábban már ismert lebomló fóliákkal az volt a probléma, ha véletlenül újrahasznosítás láncába került, akkor a lebomló tulajdonsága miatt tönkretette az amúgy visszagyűjtött, nem lebomló fólia alapanyag-tulajdonságát is.

"Ezért izgalmas a Manunature strech-fólia, amely teljes mértékben újrahasznosítható, ám ha mégis hulladékként végzi, akkor legkevesebb 3, legfeljebb 24 hónap alatt biológiailag lebomlik. Ezzel a két tulajdonsággal korábban egyetlen csomagolóanyag sem bírt"

- magyarázza Arató Gábor. Hozzátéve, hogy a speciális fólia “ereje” változatlan, azaz ugyanúgy alkalmas több tonnányi áru egyben tartására a raklapokon. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a valódi megoldást az újrahasznosítás jelenti. “Elsődleges célunk a visszaforgatás, azonban ha a hulladék gondatlan kezelése miatt a természetbe kerülnének a csomagolóanyagok, biztosítanunk kell, hogy ott ne okozzon károkat”.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Hannah_Critchlow.jpg

Befolyásolja az agyműködés a jövőnket? - evolúció-biológus, agykutató és sci-fi író is van a 2020-as Brain Bar fellépői között

Hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten Brain Bar fesztivált, ahol évről évre az emberiség jövőjének legfontosabb kérdéseit boncolgatják.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A hit vagy a tudomány a túlélés kulcsa? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal?

Az ehhez hasonló nyomasztó kérdésekre próbálnak választ adni a 2020-as Brain Bar most bejelentett fellépői.

A hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki szerint

az emberi faj sikerének fontos része a vallásos hit, mely közös kulturális alapot teremt a túléléshez.

Létezik-e szabad akarat? Dr. Hannah Critchlow (lásd a címfotón) fiatal agykutató a neuronok rendszerét vizsgálva jutott arra, hogy az emberi sors nem is olyan kiszámíthatatlan. Vajon hányadrészét teszi ki végzetünknek a biológiai felépítésünk, és hogyan befolyásolja az agyműködés a jövőnket?

hirdetés

A történelem során nem csak a sci-fi műfaj merített ihletet a tudományos felfedezésekből és az új találmányokból.

Nemegyszer maguk a tudományos-fantasztikus szerzők formálták egy-egy technológia alakulását.

Eliot Peper népszerű amerikai sci-fi író egyenesen Kaliforniából látogat hazánkba, hogy bemutassa a Brain Bar közönségének, miként képes az irodalom megjósolni a jövőt.

Jentetics Kinga a PublishDrive alapítójaként új életet lehel a könyvkiadásba. Szakdolgozatát szerette volna digitálisan is megjelentetni, de olyan akadályokba ütközött, hogy saját vállalkozást kellett létrehoznia a megoldás érdekében. Most egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, e-bookokat forgalmazó cég élén áll. Előadásában elárulja, hogyan lehet megreformálni a legősibb iparágakat.

A magyar-kanadai Tom Szaky célja az ember által termelt szemét radikális csökkentése, de nem éri be ennyivel: vállalkozása, a TerraCycle kifejezetten hulladékból állít elő új termékeket.

Üzenete, hogy a szemétre ne feleslegként, hanem lehetőségként tekintsenek az emberek.

Szerinte az újrahasznosítást üzleti alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a nagyobb cégek is belemenjenek a játékba, ezzel megmentve a bolygót.

Jegyek és tovább infomációk a BarinBar honlapján

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
surena-irani-robot.jpg

Fúrni, írni és szelfizni is tud egy újabb emberszerű robot, aminek remek egyensúlyérzéke is van

A Surena IV nevű modellt úgy tervezték, hogy tudjon reagálni a környezetére, így például az ember mozdulatait is le tudja másolni, és egyenetlen talajon is tud menni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Egyre több olyan robotot terveznek manapság, amelyek egyre inkább hasonlítanak az emberekre külsőre és "belsőre" is, azaz már olyan képességekkel is rendelkeznek, amelyekre mi képesek vagyunk.

A Teheráni Egyetemen évek óta fejlesztenek humanoid robotokat. Az elsőt még egy évtizede mutatták be, annak a Surena nevet adták, azóta pedig már három újabb verzióját is megalkották.

Most leplezték le a legújabb fejlesztésüket, a Surena IV-et, ami sokkal többet tud már, mint elődei.

A járás, a beszéd és a tárgyak megfogása és megtartása már gyerekjáték számára. Tud például villanyfúróval fúrni, utánozni egy ember mozdulatait, sőt mivel igazi 21. századi robot, még szelfizik is!

A modellnek kiváló az egyensúlyérzéke is, ezt is bizonyította abban a videóban, amit nemrég tettek közzé róla a YouTube-on.

hirdetés

A robotot egy 50 fős kutatócsapat hozta létre négy év alatt. A vezető kutató elmondta, hogy elsősorban arra törekedtek, hogy Surena minél szorosabb kapcsolatot alakíthasson ki a környezetével.

Jobb kézügyességgel és jobb helyzetfelismerő képességgel látták el, a talpán található erőérzékelők pedig abban segítik, hogy az egyenetlen felületeken is tudjon lépkedni. Fürgébb is lett az elődeinél, hiszen míg azok csak 0,3 km/h-val tudtak menni, addig a Surena IV már 0,7 km/-s sebességgel gyalogol.

A kutatócsoportot vezető professzor minél több nemzetközi konferenciára és kereskedelmi kiállításra szeretné elvinni a robotot, hogy megismerje a világ. Reményeik szerint a Surenát jövőben minél több területen hasznosíthatják majd.

Forrás: IEEE Spectrum

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!