hirdetés
nyito2.jpg

7 föld alatti csoda Magyarországon

Cseppkőbarlang, föld alatti csónakázótó, második világháborús kórház, város méretű borospince is megbújik a föld alatt.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2015. február 20.


hirdetés

Magyarországon számos természetes és mesterséges föld alatti képződmény, építmény található, melyek messze földön híresek. Az itt feltörő vagy föld alá bukó vizek csodás barlangokat alakítottak ki, a különféle munkálatok során képződött pincerendszerek pedig néhol egész várost hoztak létre. A legizgalmasabbak közül válogattunk nektek.

Aggtelek_Sarkanyfej

Aggteleki barlangrendszer

A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Természetes bejárata ősidők óta nyitott, már a neolitikum embere is menedékre talált itt.

hirdetés

Az Aggteleki-karszton több bejárata is van. Teljes hosszúsága a Szlovákiában nyíló 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában nyílik. A Jósvafő községig húzódó főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A barlangban változatos színű és formájú, páratlanul szép cseppköveket láthattok.

A Baradla-barlangot fantasztikus cseppkövei tették ismertté. A csepegő vizek mésztartalma kicsapódott, így keletkeztek a változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő és álló cseppkövek, cseppkőlefolyások. A cseppkövek viszonylag „fiatalok”. A szakemberek megállapították, hogy az aggteleki szakaszon 60-120 ezer évesek, míg a jósvafői részen 100 és 67 ezer év között változik a koruk.

Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része.

Infó: anp.hu

Aggtelek_A_styx-patak_medre

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Aggtelek_Minerva_sisakja

Város a város alatt

Eger egyik nevezetességét, az egykori érseki pincerendszert a Bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett találjátok.

Mikor 1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő Fenessy György püspök nem akarta újjáépíttetni a régi gótikus palotát a várban, hanem a városban egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot a palota alatti domboldalból termelték ki, itt jött létre a hatalmas pince. A 4 kilométer hosszú pincerendszerben tárolták a borvidék borait. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömték.

2007-ben egy szavazáson a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé került.

A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetést óránként tartanak, a látogatás időtartama 45–50 perc.

Infó: varosavarosalatt.hu

varosavarosalatt3

varosavarosalatt4

Tapolcai tavasbarlang

A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben. Tíz évvel később a látogatók számára is megnyitották, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.

A tavasbarlang két úton kapja a vízutánpótlást. A Déli Bakony irányából kis mélységben hideg (10 °C-os) karsztvizek érkeznek. A Bakonyban beszivárgó elnyelődő karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen a 30 °C-nál melegebb termálvíz, ami a Kórház- és a Berger Károly-barlang forráskürtőiből tör fel.

Az összekeveredett 20 °C-ra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból tovább áramlanak a felszín alatt, majd a Malom-tó forrásaiban bukkannak elő. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást.

A tavasbarlang egyik legnevezetesebb lakója a fürge cselle, egy apró halfaj, amelyet a helyiek csetrinek hívnak. A Tapolcai-tavasbarlangot már 1942-ben védelem alá helyezték. 1982 óta fokozottan védett.

Infó: tavasbarlang.hu

tapolca1

tapolca2

Sziklakórház

A Sziklakórház (eredeti nevén a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház) a Budai Vár alatt található. A több, mint 2300 m²-es létesítményt a második világháború alatt és 1956-ban is használták. A hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel titkos objektum, „légoltalmi szükségkórház” volt. A titkosítás feloldása után néhány évvel, 2008-ban nyílt meg civil látogatók számára.

Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését. De megnézhetitek a polgári védelem eszközeit és felszereléseit is.

Infó: sziklakorhaz.eu

Bővebben korábbi cikkünkben itt olvashattok.

sziklakorhaz1

sziklakorhaz2

sziklakorhaz3

Szemlő-hegyi-barlang, Budapest

A barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja, a II. kerület Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama kb. 40 perc. A barlang járatainak hossza 2230 m, a túraútvonal 250 m.

Az 1980-as években kezdték el elemezni, hogy az itteni levegő alkalmas-e barlangterápiás kezelésekre. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül jó légzőszervi betegségek, főleg bronchitises és asztmás megbetegedések gyógyítására. Igen tiszta és pormentes a levegője. A relatív páratartalom közel 100%, a levegő portartalma pedig töredéke a kintinek. Kb. 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti levegőállapot, vagyis igen gyorsan regenerálódik. Hőmérséklete egész évben 12 °C.

A barlang Budapest egyik védett természeti értéke.

Infó: szemlo-hegyi-barlang.hu

szemlohey1

szemlohey2

szemlohey3

Csodabogyós-barlang, Balatonederics

Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén található a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák vannak benne. Egyes szakaszokon, például a Függőkert, Meseország részen sok és változatos képződményt, cseppköveket láthattok.

Méretei, látványos formái és viszonylag könnyen járható terepe miatt „tanbarlangnak" is kiváló, a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására remek lehetőséget nyújt.

Infó: csodabogyos.hu

Bővebben korábbi cikkünkben olvashattok.

csodabogyo2

csodabogyo3

Molnár János-barlang

A Molnár János-barlang a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében, a József-hegy alatt található. Ez Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere.

1982 óta fokozottan védett természeti képződmény lett, akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.

Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett, az alsó pedig a tó vízszintje alatt található. A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak vizét vezeti el. Vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja.

Az öt nagyrózsadombi barlang közül ez az egyetlen napjainkban is aktív hévizes barlang. Az itt fakadó 20-23 °C-os termálvizet a Szent Lukács Gyógyfürdő hasznosítja. Lezárt, látogatásához és a merüléshez engedély szükséges.

Bővebben korábbi cikkünkben olvashattok.

molnarjanos1

molnarjanos2

Ha te is elmennél ezekre a helyekre, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
piliscsev_harmath-9-1.jpg

Mint egy festmény, olyan a nógrádi kamillaföld

Már a virágmező is fantasztikus látvány, erre pont belefut a képbe egy őz...
Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2020. május 29.


hirdetés

Mekkora esélye van annak, hogy egy illatozó kamillamezőn egyszer csak "átrepül" egy őz. Kecsesen, és pont akkor, amikor a fotós elmerülten koncentrálva készíti a virágmezős képet.

Magyarország csodás tájakat rejt, és nem is kell messzire utazni érte. Fedezzétek fel ti is! Ehhez adunk egy kis kedvcsinálót most:

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyit-5.jpg

Festői táj, gazdag élővilág, látványos vidék: ez Tápiószentmárton és környéke, amely felfedezésre vár

Itt született Kincsem, egy mítosz szerint itt állt Attila hun király fából készült palotája, és innen került elő a híres szkíta aranyszarvas is. Egy videóban most ezt a varázslatos vidéket ismerheted meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 30.


hirdetés

Pest megye egyik szépséges vidékét talán kevesebben ismerik, ritkábban jut eszünkbe, hogy ezt a tájat is fel kéne fedezni. Pedig rengeteg gyönyörű hely, gazdag természeti látnivaló várja az idelátogatót.

Scheffer János természetfilmjében elkalauzol Tápiószentmártonra és környékére. Ráadásul a tavaszi hónapokat örökítette meg, amikor minden virágzik, ezer színben tündököl, az állatok is sokkal aktívabbak.

A számára legszebb pillanatokat mutatja meg a Hársas-völgyben, a Bereg-völgyben, a Tápió-mentén, a Nagy-Nádasban és a Homok-erdőkben.

VIDEÓ: Tápiószentmárton és környéke tavasszal

Tápiószentmárton nevéhez több különlegesség is kapcsolódik. A település az őskor óta lakott hely volt, ezt a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsítja. A település első ismert okleveles említése a 15. század derekáról származik. A területet akkor a Pányi-Gáldi család és Werbőczy István birtokolta. Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. A jó nevű család tagjai közül is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a 19. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Fia, ebecki Blaskovich Ernő mezőgazdász alapította azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
gorogorszag.jpg

Hivatalos: Görögországba is mehetnek a magyarok nyaralni június 15-től

Most 29 országból várnak utazókat, de később továbbiak is felkerülhetnek a listára.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 29.


hirdetés

Újra megindulhatnak a turisták Görögországba.

Június 15-től 29 országból fogadnak látogatókat

- ezt pénteken jelentették be Athénban. A kormány ezzel is enyhíteni szeretné a koronavírus világjárvány okozta pénzügyi károkat.

A görög turisztikai minisztérium szerint az engedélyezett országokból érkező utazók közvetlen járatokkal léphetnek be Görögországba, Athénba és Thesszalonikiba. A miniszter szerint a listát július 1-jén kiterjesztik más országokra is.

"Célunk, hogy minden turistát fogadjunk, aki legyőzte félelmét és szeretne elutazni országunkba" - mondta Harry Theoharis idegenforgalmi miniszter a tévében.

hirdetés

A bejelentett 29 ország: Albánia, Ausztrália, Ausztria, Észak-Macedónia, Bulgária, Németország, Dánia, Svájc, Észtország, Japán, Izrael, Kína, Horvátország, Ciprus, Lettország, Libanon, Új-Zéland, Litvánia, Málta, Montenegró, Norvégia, Dél-Korea, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Finnország - írta az apnews.com.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Jonathermal2.jpg

Sok termálfürdőben árcsökkenéssel indult a szezon

A legtöbb helyen kevesebb medencét lehet használni és a vendégek száma is korlátozott, ezért sokan kedvezményekkel várják a látogatókat. De nem mindenki.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 01.


hirdetés

A termálfürdők jelentős része megnyitott május folyamán, viszont a megszokotthoz képest általában kevesebb medencét használhatnak a vendégek. Nagyon sok fürdő emiatt csökkentette az árait, de a belépőárak emelésére is találni példákat.

A koronavírus-járvány alaposan keresztülhúzta a hazai termálfürdők idei terveit. A fürdők többsége 2-2,5 hónap zárva tartást követően május folyamán megnyitott, ugyanakkor az új szabályok jelentős korlátokat jelentenek a járványhelyzet előtti időszakhoz képest. Zárva maradtak a fedett fürdőegységek, valamint a legtöbb helyen a gyógyvizes medencék is. Az utóbbiakat csak azokban a fürdőkben tudták megnyitni, ahol hatósági engedéllyel rendelkeznek a gyógyvíz fertőtlenítőszeres kezeléséhez.

A termalonline.hu megvizsgálta, hogy mindez milyen hatást gyakorolt az újranyitó fürdők árazására. A jelenlegi helyzetben ugyanis az áremelés és az árcsökkentés is indokolható.

A belépőjegyárak mérséklése felé hat, hogy a legtöbb fürdőben a korábbi strandszezonokhoz képest kevesebb medencét nyitottak ki. Ugyanakkor az áremelést indokolhatta, hogy a fürdők területére a megszokott vendégszámnak csak a fele engedhető be. Ráadásul a szigorú higiéniai szabályok, a folyamatos fertőtlenítés többletköltséget jelent. Azaz egyszerre kell a forgalmuk csökkenésére és a kiadásaik emelkedésére számítani.

Ez a kettősség az egyes termálfürdők árazási gyakorlatában is látszik. Sok fürdő mérsékelte a belépők árát, de a korábbi jegyárak tartására és áremelésre is akadnak példákat.

hirdetés

Árcsökkentő termálfürdők

A belépőjegyárak csökkentése terén a Gyulai Várfürdő az éllovas, de ez indokolt is. A május 30. óta újra látogatható fürdőben ugyanis csak három szabadtéri medence áll a vendégek rendelkezésére, ami június folyamán az úszómedencével bővül. Ennek megfelelően egységes, 990 forintos jegyárat vezettek be, 6 év alatt pedig ingyenes a belépés. Ez jelentős engedmény, hiszen korábban egy felnőtt belépő 2600, a diák és nyugdíjas napijegy pedig 2200 forintba került.

Időleges akciót hirdetett a kehidakustányi Kehida Termál. Náluk maradtak az árak, viszont június 5-ig 20 százalékos kedvezményt kínálnak. Viszont sok más fürdővel ellentétben szinte mindegyik medencét beüzemelték.

Az Egri Termálfürdőben jelenleg csak négy szabadtéri medence és jó időben a csúszdák működnek, emiatt csökkentették az áraikat. A szezon előtt egy felnőtt belépő 1900 forintba került, most viszont 1500 forint. A gyermek, diák és nyugdíjas jegyek árát pedig 1600-ról 1300 forintra mérsékelték.

Hasonló döntést hozott a mezőkövesdi Zsóry Gyógyfürdő. Náluk hat szabadtéri medence érhető el és a gyógyvizes medencék egyelőre nem üzemelnek. Az előszezonban egy felnőtt belépő 2400, a nyugdíjas napijegy 2200 forintba került. Ehhez képest a strandidény áremelkedést szokott hozni, most viszont a két említett jegytípus árát 1900 és 1600 forintra csökkentették.

A kiskunmajsai Jonathermál fürdőben is még nélkülözni kell a gyógyvizes medencéket. Ezt úgy kompenzálták, hogy a délutáni jegyárak vannak érvényben. Ez egy teljes árú napijegy esetében 2600 helyett 2200 forintos, a nyugdíjas belépőknél 2200 helyett 2000 forintos árat jelent.

A Zalakarosi Fürdő már korábban meghirdette a nyári belépőárait. Igaz, akkor még nem tudták, hogy a beltéri medencéket, illetve a gyógyvizes medencéket nem tudják megnyitni. Ettől függetlenül egész széles a strandi medenceválaszték, de azért az árakat is mérsékelték. Egy felnőtt napijegy 3900 forint helyett 3700 forintba, a 3 órás jegy 2950 helyett 2800 forintba, a diák belépő pedig 2800 helyett 2650 forintba kerül.

Áremelésre is akadnak példák

A hajdúszoboszlói Hungarospa még a járványhelyzet előtt publikálta a nyári jegyárait. A strandon az előszezonban egy teljes árú belépő 2200 forintba, a diák és nyugdíjas jegy pedig 1800 forintba került volna. Júliusban és augusztusban ez 500, illetve 400 forinttal lett volna drágább. A május 29-én megnyitott fürdőben végül egységes és a fentieknél egy kicsit magasabb árat határoztak meg egészen szeptember 30-ig. A felnőtt belépő 2800, a nyugdíjas és diák jegy pedig 2300 forintba kerül. Igaz, a 15 szabadtéri medencéből 14-et lehet használni.

Akik utoljára a járványhelyzet előtt jártak az Igali Gyógyfürdőben, azok most magasabb árakkal találkozhatnak. Ez a felnőtt belépőnél 2350 helyett 2600 forintos árat, a 60 év felettieknél pedig az 1950 forintos ár helyett 2200 forintos belépőt jelent. Ugyanakkor náluk minden szabadtéri medencét megnyitottak, köztük még a gyógyvizes medencéket is. Ráadásul Igalon évek óta változatlanok voltak az árak, a 10 százalék körüli idei emelést még jóval a koronavírus érkezése előtt határozták el.

A budapesti fürdők közül a Palatinus jegyárai nem változtak a tavalyi szezonhoz képest, azaz egy teljes árú jegy hétköznap 3200, hétvégén 3600 forintba kerül. Kisebb áremelést látni a Paskál fürdőnél, ahol a hétköznapi 2800 forintos felnőtt jegyár idén 2900 forintra, a hétvégi 3000 forintos ár 3200 forintra nőtt. A Pesterzsébeten található fürdő esetében a tavalyi nyitáskor egy alapzónás teljes árú jegy hétköznap 2800, hétvégén 3000 forintba került. Ezt idén 2900, illetve 3200 forintra emelték.

Címkép illusztráció, fotós: Okolicsányi Zoltán

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!