hirdetés
florida-ocean-szemetszedes-akcio-1000x588.jpg

633 búvár szedte egyszerre a szemetet az óceánban, ezzel világrekordot döntöttek

A becslések szerint akár a másfél tonnát is elérheti az összegyűjtott hulladék mennyisége.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 17.


hirdetés

Összesen 633 búvár merült le szombaton a floridai Deerfield Beach nemzetközi halászkikötőjében, hogy minél több szemetet szedjenek össze az óceánból.

Az akciót egy helyi búvárbolt szervezte meg immár 15. alkalommal. Az önkéntesek számos helyről érkeztek, voltak akik Európából és Dél-Amerikából utaztak el idáig. A CNN beszámolója szerint a 633 fős csapat reggel 9 körül merült le az óceánba, majd két órán keresztül tisztították a vizet.

Összesen legalább 737 kiló hulladékot sikerült összegyűjteniük - a hivatalos súlyt még számolják, de becslések szerint akár az eddig lemért mennyiségnek a duplája, azaz mintegy másfél tonna is lehet -, és csak horgászdamilból 27 kilót hoztak a felszínre.

Tyler Bourgoine, a szemétszedés egyik szervezője elmondta, ezen a környéken nagyon gazdag az óceán élővilága, ezért is fontos, hogy rendszeresen megtisztítsák a vizet a rengeteg hulladéktól, amit főleg a kikötőben horgászó emberek hagynak maguk után.

"Remek időtöltés volt. Mindenki egy csapatként dolgozott, így sikerült a kikötő egy jelentős részét megtisztítanunk"

hirdetés

- mondta.

Ezzel ráadásul Guiness világrekordot is döntöttek, hiszen eddig még soha nem merültek le ennyien hasonló célból.

Az eddigi rekordot egy egyiptomi akció résztvevői tartották: 2015-ben 613-an szedték a szemetet a Vörös-tengerben.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyugdijasok.jpg

Nyugdíjak: háromszor emelik jövőre

Szokásos emelés, nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj első üteme is érkezik.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Három emelés is lesz 2021-ben a nyugdíjak tekintetében - írja a jövő évi költségvetésre hivatkozva a 24.hu.

A nyugdíjemelés jövőre 3 százalékos lesz, azaz a most 142 ezer forintos átlagos öregségi nyugdíj havi 4 ezer forinttal, 146 ezer forintra nő.

Emellett februárban érkezik a három év alatt bevezetendő 13. havi nyugdíj első heti részlete. Februárban egy átlagnyugdíjban részesülő 36,5 ezer forinttal magasabb összeget fog kapni a normál havi járandóságán (146 ezer forint) túl.

Novemberben pedig érkezik a nyugdíjprémium, aminek a számítása a gazdasági növekedés függvénye. Prémiumot csak 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén kapnak a nyugdíjasok. Jövőre ezt 4,8 százalékosra teszi a kormány, így 1,3-mal meg kell szorozni a novemberi havi nyugdíj egynegyedét, de maximum 20 ezer forintot.

E szerint egy átlagos nyugdíj negyede 36,5 ezer forint, ez túl van 20 ezer forinton, tehát ebben az esetben 1,3 X 20 000, azaz 26 ezer forintot kap egy átlagnyugdíjas novemberben a havi járandóságán felül.

hirdetés

Akinek viszont messze kisebb a nyugdíja, mint az átlag, annak a nyugdíjprémiuma novemberben 22 750 forint lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
varga-judit.jpg

Varga: megszűnik a veszélyhelyzet Magyarországon június 20-án

Az igazságügy-miniszter jelentette be, hogy a védekezés második szakaszába lépünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Ma benyújtják az Országgyűléshez a rendkívüli jogrend megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy szüntesse meg veszélyhelyzetet. A törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet megszűnik Magyarországon

- írja Facebook-oldalán Varga Judit.

Az igazságügyminiszter szerint ezzel „megint bebizonyosodott, hogy a hazai és a brüsszeli baloldal alaptalanul, politikai alapon vádolta a magyar kormányt az elmúlt hónapokban.”

Varga bejegyzésében arra is kitér, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után

„a védekezés második szakaszába lépünk, amelyben a hangsúlyt a munkahelyek megtartására, új munkahelyek teremtésére és a gazdaság újraindítására kell fektetnünk”.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-kover.jpg

Megsértette a sajtószabadságot Kövér László – mondták ki Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar házelnök jogszerűtlenül tiltott ki több sajtóorgánumot a Parlamentből határozatlan időre.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből - írja az Index, amelynek két kollégája is érintett az ügyben.

„Két kollégánk, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc 2016 április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek. Pontosan ugyanezt tették a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai”

- írja a lap.

Másnapra az újságírókat Kövér László határozatlan időre kitiltotta a Parlament épületéből és a képviselői irodaházból.

Az indoklás szerint olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad, és ezzel megsértették a házelnök 2013-as rendelkezését a parlamenti tudósítások rendjéről. A lapok munkatársai legközelebb 2016. szeptember 12-én léphettek be újra az Országház épületébe.

hirdetés

Ahogy az Index írja, a rendelkezés visszássága, hogy

- a szabályait Kövér László alkotta,

- Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,

- Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,

- a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni,

- mivel Kövér kormánypárti politikusként, a kormánypártok szavazataival lett házelnök, nemcsak jogi, de politikai garancia sincs rá, hogy a döntései nem önkényesek.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szervezet segítségével az újságírók az európai jogorvoslati szervhez fordultak, kifejette, hogy

az indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzat működtetésével Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, és az átláthatatlan döntés ellen nem élhettek jogorvoslattal.

A kormány érve ezzel szemben az volt, hogy az újságírók nem tartották be a tudósítás szabályait. Hozzátették, hogy a Parlament folyosóin olykor nemzetbiztonsági jelentőségű, titkosított iratokat is szállítanak, és aki nem megengedett helyen forgat, le tudja fotózni azokat. Ezen kívül akadályozták a parlamenti munkát (a kérdezéseikkel) és zaklatták a képviselőket is. Tartalmi kifogásként megemlítették, hogy

a sajtó munkatársai nem voltak kiegyensúlyozottak, mert ellenzéki képviselőket nem szólaltattak meg, és állítsuk szerint eleve olyan videót akartak forgatni, amelyben a képviselők nem szólalnak meg, hogy a kamera elől elfutó politikusokat rossz színben tüntethessék fel.

A bíróság azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, és

a panaszos újságíróknak adott igazat. Megállapította, hogy a kitiltásuk sértette az európai emberi jogi egyezmény 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie. A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához lehet fellebbezni.

Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza az Indexnek azt mondta, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de

a rendszerből az következik, hogy orvosolni kell a kitiltásra lehetőséget adó jogi szabályozást, és az ítélet végrehajtásának része lesz a gyakorlat megváltoztatása is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
karacsony-gergely-koltsegvetes-2021-fovaros-onkormanyzatok.jpg

Karácsony Gergely: A kormány szándékosan teszi tönkre az önkormányzatokat

A főpolgármester beszélt arról is, hogy a fővárosnak nemcsak a kiadásai nőnek, de ezzel együtt a bevételek is csökkennek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Április elején a kormány bejelentette, hogy a kiskereskedelmi szektorra és a bankokra extra adót vetnek ki a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként. Emellett pedig a gépjárműadó eddig önkormányzatokat megillető részét magához vonja. Akkor arról volt szó, hogy erre csak ebben az évben lesz szükség.

Ugyanakkor a kormány által benyújtott 2021-es költségvetésből kiderült, hogy ez nem így lesz - írja a 24.hu. A települések ugyanis lemondhatnak a gépjárműadóról. A teljes összeg jövőre is az államé lesz. "Ezzel pedig elsősorban a nagyobb városoknak – amelyek egy része ellenzéki vezetésű lett tavaly ősszel – csap oda a kormányzat" - írja a portál.

Karácsony Gergely keddi sajtótájékoztatóján kommentálta a 2021-es költségvetést.

"A járvány nyomán kialakuló társadalmi, gazdasági válságot arra használják föl, hogy a magyar közélet egyetlen hatalmi ellensúlyát, az önkormányzati szektort tönkretegyék"

- fogalmazott a főpolgármester.

hirdetés

Karácsony Gergely szerint "a gépjárműadó elvételén túl egy másik súlyos elvonás is érinti az önkormányzatokat: a szolidaritási hozzájárulásnak nevezett tételt a négyszeresére növeli a kormány".

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!