hirdetés
f4-horz.jpg

6 szerencsétlen feltaláló, aki belehalt a saját találmányába

Annyira hittek abban, amit csináltak, hogy magukkal nem törődtek.
Karácsony Szilvia - szmo.hu
2015. március 28.


hirdetés

Némelyik találmány csodálatos, némelyik inkább ártalmas. Ezekben a feltalálókban azonban egy dolog biztosan közös: annyira hittek abban, amit csináltak, hogy a végsőkig elmentek, a felfedezéseik vagy találmányaik pedig felőrölték őket. Persze a lehetséges veszélyekkel sem voltak tisztában, és azt sem láthatták előre, hogy az egészségük hogyan mehet rá a kutatói munkára.

1. Alexander Bogdanov (1873-1928) - az örök fiatalság kutatója

1alexanderbogdanov

Alexander Bogdanov polihisztor volt, politikusként és íróként is szerencsét próbált, de a tanári, a közgazdász és a filozófusi pályán is megfordult, mielőtt az orvostudományba mélyedt. Eredetileg az örök fiatalság titkát szerette volna megfejteni, így kezdett el saját magán vérátömlesztést végezni. Azt tapasztalta, hogy ereje megújult, teste szinte megfiatalodott.

hirdetés

Napjainkban sok millió ember életét menti meg a vérátömlesztés, ám Bogdanov pont ebbe halt bele. A 12. vérátömlesztés során ugyanis TBC-vel és maláriával fertőzött beteg ember vérét kapta, akinek a vércsoportja sem egyezett az övével. (Az ilyen sikertelen vérátömlesztések miatt fordult a téma felé Karl Landsteiner, így jutott el a vércsoportokkal kapcsolatos felfedezésig, amiért Nobel-díjat kapott.)

2. Franz Reichelt (1879 – 1912) - a repülő szabó

2franzreichelt_800x818

A szabómester bajba jutott pilótákon akart segíteni szabadidejében. Egy ejtőernyő kifejlesztésén dolgozott. Számos kísérletet végzett bábukkal, ezek azonban többnyire sikertelenek voltak. Engedélyt kért, hogy a találmányát az Eiffel-toronyról leugorva próbálhassa ki. A helyszínen megjelent újságírók miatt úgy döntött, ő maga teszteli az ejtőernyő prototípusát, az előzetesen megbeszélt bábu helyett.

A kísérlete ezúttal sem sikerült, lezuhant, és a korabeli források szerint a talajba csapódva mintegy 15 cm mély krátert hagyott maga után. Állítólag már zuhanás közben szívinfarktust kapott. Ezután sokáig "Repülő Szabó" néven emlegették. Ezen a megrázó filmfelvételen látni, hogy Reichelt sokáig habozott ugrás előtt a közel 60 méteres magasságban.

Franz Reichelt ugrása az Eiffel-toronyról - FIGYELEM! Csak erős idegzetűeknek!

3. Thomas Andrews Jr. (1873 – 1912) - a Titanic konstruktőre

3thomasandrews

A férfi a Harland és Wolff hajógyár rajzoló és tervezőrészlegének ügyvezetője, a cég vezérigazgatója volt Írországban. Neve onnan lehet ismerős, hogy ő irányította a White Star Line hajótársaság több hajójának tervezését, így a két leghíresebbnek, az Olympicnek és a Titanicnak is ő volt a konstruktőre. Ő is a hajón volt, amikor a Titanic első útján, 1912. április 14-én jéghegynek ütközött, majd elsüllyedt. Andrews nem szállt mentőcsónakba, ugyanis képtelen volt elhagyni a hajóját.

3titanic

A Titanic

4. Marie Curie (1867 - 1934) - a dupla Nobel-díjas

4mariecurie_600x899

Fizikus volt, ő volt az első Nobel-díjas nő, a Sorbonne első női professzora és az első tudós, aki két Nobel-díjban is részesült. Férjével, Pierre Curie-vel közösen kezdték tanulmányozni a radioaktivitást. Marie Curie fedezte fel a rádiumot és a polóniumot, amelyek erősen radioaktív kémiai elemek. Kísérletezett a radon gázzal is.

Mivel abban az időben még nem tudtak a radioaktív sugárzás veszélyes hatásairól, a Curie házaspárnak fogalma sem volt arról, milyen árat követelt kutatói munkájuk. Végül a radioaktív sugárzás vezetett halálához, ugyanis az ennek következtében kialakuló csontvelő-elégtelenség okozta halálát. Ez a betegség a vérben valamennyi alakos elem (vérlemezke, vörösvérsejt, fehérvérsejt) hiányával, elégtelen vérképzéssel jár. Megfelelő kezelés nélkül a beteg belehal.

5. Otto Lilienthal (1848 - 1896) - akinek a repülés lett a végzete

5ottolilienthal

Német repülőgép-mérnök, feltaláló, pilóta. Mindig csodálta a madarak repülését, ezért kezdett siklórepülőket tervezni és készíteni. Lilienthalt tartják a sárkányrepülés egyik úttörőjének. Az utolsó repülése 1896-ban volt Berlinben. Minden jól indult, ám egy hirtelen széllökés miatt a gépe 17 méterről a földbe csapódott. Sajnos a zuhanás miatt eltört a gerince, és nagy szenvedések közepette egy nap múlva meghalt.

6. Harry K. Daghlian Jr. és Louis Slotin - az atombomba áldozatai

daghlian

Harry K. Daghlian - Fotó: Publistorm

6louisslotin

Louis Slotin

6oskiserlet

Mindketten a II. világháború alatt az atombomba kifejlesztésén dolgoztak, ez okozta halálukat is. 1946-ban laboratóriumban kutatták, hogy milyen feltételek mellett jöhet létre a láncreakció. Két fémgömböt használtak ehhez, amik közepébe radioaktív plutóniumot töltöttek. Amikor a két félgömbbel közelítettek egymáshoz erős sugárzás jött létre. Hogy a kísérlet ne váljék túl veszélyessé, Slotin egy csavarhúzó segítségével tartotta távol egymástól a két félgömböt, ám egyszer véletlen kiesett a kezéből a szerszám. Ekkor a két félgömb összekapcsolódott és a sugárzás halálos dózisának többszöröse került a két feltaláló szervezetébe.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
panelhaz1.jpg

Negyven emeletes lett volna a Kádár-kori megapanel

Bölcsődék, mozik, sportpályák és csepelnyi lakó egyetlen panelházban. Mintha Jetsonék költöztek volna a Duna-partra.
Forrás: Tó-retró blog, Cíímkép: Budapest, III. Szőlő utcai sávház (Faluház) Fortepan/VÁTI - szmo.hu
2020. október 21.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Ha valakitől megkérdezzük, hogy melyik az ország legnagyobb, egybefüggő lakóháza, akkor sokan fejből vágják rá, hogy az Óbudai Lakótelepen, a Szőlő utcában található „Faluház” az (nevét arról kapta, hogy többen élnek benne, mint egy kis faluban). A válasz pedig helyes, hiszen 884 lakásával háromezer lakójával és 315 méteres hosszával (ezzel Európa leghosszabb épülete is) valóban ez a monstrum a legnagyobb. Kicsit ijesztő beleképzelni, hogy ha dolgok másképpen alakulnak, akkor ma a csillaghegyi Dunaparton (Kossuth Lajos üdülőpart) egy akkora panelépület magasodna, melynek az árnyékában is elférne néhány Faluház. Ez lenne a szalagház...

Egy rendkívül tehetséges magyar tervező, Zalotay Elemér 1958-ban vetette fel egy olyan épület tervét, melybe akár több budapesti kerület lakosságát is be lehetett volna költöztetni, és ez nem túlzás! A szalagházban ugyanis 20 ezer lakás lett volna és 80 ezer lakó fért volna el bennük. Ezzel a három legkisebb kerület vagy Csepel (kb 76 ezer fő) teljes lakossága egyszerre költözhetett volna be. Maga az épület pedig brutális méretű lehetett volna. A tervekben egy 40 emeletes(!) 3 kilométer hosszú betonhegy körvonalazódott, mely a faluháznál 4-szer magasabb és majd’ 10-szer hosszabb lett volna.

Az épület két oldalán egy teljes, 100 méteres erdőt és benne sportpályákat telepítettek volna. A monstrum külön földalatti HÉV-et és szárnyashajó összeköttetést érdemelt a tervekben (ekkoriban még olyan nagy újdonság volt a szárnyashajó, hogy az újságok nem is tudták helyesen leírni a nevét a beszámolóikban). De hogy nézett volna ki a szalagház belülről?

Az épületben 2 emeletenként futott volna egy közlekedő folyosó, melynek két oldalán lettek volna egy-egy lakás lakóterei. A hálószobák erre merőlegesen, a folyosó tetején kaptak volna helyet. Mivel a lakótér a tervben kétszer olyan hosszú volt, mint a hálószoba szélessége, így az egész a játéból ismert jenga torony felépítésére hasonlított volna. Ez pedig azt is jelentette, hogy a hálóknak mindkét homlokzaton lett volna ablaka. A ház belső kialakítása azonban jobban támogatta volna a közösségi életet, mint a magánszférát...

A szalagházhoz készült egyik látványrajz

hirdetés

Magyar Ifjúság, 1961.07.15.

Magyar Ifjúság, 1961.07.15.

Bár minden lakóegységben alakítottak volna ki konyhát, az épületnek lett volna egy közös üzemi konyhája, ahonnan a megrendelt ételt egy étellift repítette volna a rendeltetési helyére. Egy másik elevátorba rakhatták volna a szennyest a háziasszonyok, mely a szalagház mosodájából a tisztaruhát is elhozta volna. Ezen felül a házban tízemeletenként egy közösségi árkád futott volna végig, bölcsődéknek, boltoknak, edző- és tornatermeknek, filmszínházaknak, orvosi rendelőknek, szolgáltató és javító boltoknak adva helyet. A házban természetesen személyliftek is rendelkezésre álltak volna, melyek a 40-ikre 1 perc(!) alatt értek volna fel.

Ráadásul a ház költséghatékonynak is ígérkezett, hiszen a lakótelepi közutak elmaradása, a közművek egyszerűsödése valamint a fal és tetőfelület csökkenése folytán az egy lakásra eső ár – a számítások szerint – 30 százalékkal lett volna alacsonyabb. Akkor miért feneklett meg a kérdés? Nem azért, amit elsőre gondolnánk!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
kepatmeretezes_hu_CSP_9348-1.jpg

Így néz ki most: visszavette a természet a Lepencei Strandfürdőt!

A sok éve felújításra váró fürdő rettentően rossz állapotban van.
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

A Lepencei Strandfürdő a budapestiek és a Dunakanyarban élők által is kedvelt hely volt Visegrád mellett. Egészen 2007-ig, amikor felújításra hivatkozva bezárták. És sajnos 2008-ban sem nyitották meg újra.

(A szövevényes múltról, és a tulajdonosi jogok változásáról EBBEN a cikkben olvashattok bővebben.)

A várt felújítás aztán nem vette kezdetét, és csak találgatni lehetett, hogy mikor lesz haladás az ügyben. Egy évvel ezelőtt már újra hallani lehetett róla, hogy készül valami, hogy tervezik az újjáépítést, de sajnos ezidáig nem történt látható változás.

Mi véletlenül tévedtünk arra, egy kirándulás alkalmával, és mivel nem volt előzetes helyismeretünk, csak találgattuk, hogy melyik résznek, mi lehetett a funkciója.

hirdetés

A főépület tele van falfestésekkel, de legalább felismerhető még, ahogy a nagy úszómedence is. A büféket és a kismedencét azonban annyira benőtték már a növények, hogy alig találhatóak meg, és valószínűleg visszafordíthatatlanul tönkrementek.

A régebbi állapotról és a régi hangulatról ITT egy cikk, összehasonlítás végett.

És akkor jöjjön a mostani helyzet, képekben:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1024px-Hans_Holbein_Portait_of_King_Henry_VIII_15434-36_3_29315098975.jpg

Súlyos koponyasérülés változtathatta meg VIII. Henrik személyiségét

A betegség szerepet játszhatott két felesége kivégeztetésében is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 28.


hirdetés

Nagytermészetű, ellentmondást nem tűrő, cselekedeteiben féktelen – így él a kollektív emlékezetben VIII. Henrik angol király, akit két feleségét, Boleyn Annát és Howard Katalint is kivégeztette és inkább az angol egyház Rómától való elszakadását választotta, hogy elválhasson első feleségétől Aragóniai Katalintól. A Tudor-korszak két történésze most új oldalról közelítik meg a király szörnyeteg mivoltát – írja az IflScience

Tracy Borman és Sean Cunningham a brit nemzeti archívumban fedeztek fel egy könyvet, amely a 16. századi bűneseteket és az elkövetők büntetését tartalmazza. Ebben találták meg Boleyn Anna halálos ítéletét és a király parancsát, amely arra vonatkozott, hogy miként végezzék ki feleségét. Annát árulás, házastársi hűtlenség és vérfertőzés vádjával ítélték halálra, de a történészek többsége egyetért abban, hogy az asszony igazi bűne az volt, hogy nem szült fiú utódot Henriknek. (Az ő lánya volt viszont I.Erzsébet királynő, az angol történelem egyik legnagyobb uralkodója)

A dokumentumokból kiderül, hogy a király hideg fejjel tervezte el a Boleyn Anna elleni pert, ugyanakkor „kegyelemből” nem küldte máglyára, hanem lényegesen gyorsabb és kevesebb szenvedéssel járó lefejezést választotta számára.

Még azt is kikötötte, hogy Anna fejvétele kardcsapással és ne bárddal történjék, mert az előbbit biztosabbnak tartotta. Ezt a módszert azonban Angliában nemigen alkalmazták, ezért Franciaországból hívtak egy hóhért az ítélet végrehajtására.

A történészek szerint Henrik zsarnoki viselkedésének oka egy lovas baleset volt. 1536 január 24-én a greenwich-i palotában rendezett lovagi tornán az akkor 44 éves Henrik teljes páncélzatban leesett lováról, ráadásul a ló is rázuhant. A király két teljes órán át eszméletlen maradt, és környezetében már attól tartottak, hogy nem éli túl a szerencsétlenséget. És ez nem az első ilyen balesete volt.

hirdetés

Udvartartása szerint ezt megelőzően „bölcs volt, előrelátó és rendkívül barátságos”, és inkább barátként viselkedett velük, mint királyként. Innentől kezdve azonban megváltozott: fejgörcsök gyötörték, álmatlanságban szenvedett, nem tudott uralkodni indulatain és többször is emlékezetkiesése volt. Ez utóbbira példa, hogy évekkel később hatodik felesége, Parr Katalin és Stephen Gardiner püspök valami vallási témáról vitatkoztak, ami után Henrik minden ok nélkül a Tower börtönébe küldte feleségét. Másnap semmire sem emlékezett, és amikor felidézték neki, hogy előző nap milyen parancsot adott, dührohamot kapott.

A kutatók szerint a királyt sújtó impotencia, valamint elhízása is a koponyasérülés következményei voltak, mert ezek felboríthatták hormonháztartását, valamint az agyalapi mirigy diszfunkciója is felléphetett nála. Mindezek együtt előidézhették kóros személyiség-változását.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kocsi-1-1.jpg

Különleges leletet találtak Baranyában: egy római kori kocsisír került elő a föld alól

A kocsi egy kelta arisztokratáé lehetett, aki a római hódítás után az itt élők elitjéhez tartozott. A kocsival együtt két fogatos lovat, egy hátaslovat, és két vadászebet is eltemettek a barbár szertartás során.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 12.


hirdetés

Idén több kiemelkedően értékes római kori lelet (padkás hamvasztásos temetkezés összecsukható vasszékkel és arany legiós-gyűrűvel, valamint egy bronz szűrőkészlet) került elő Baranyában mentő feltárások során. Úgy tűnik,

a sikeres sorozat folytatódik, a közelmúltban ismét egy hasonló korszakból származó leletet sikerült találni. A Janus Pannonius Múzeum önkéntes lelőhely-felderítő programja keretében egy római kori kocsisír bukkant elő Pereked határában.

A múzeum a mentő feltárás során előkerült leletek szakszerű restaurálását megkezdte. Baranya megyében eddig csak egy kocsisír feltárás történt: az 1969-ben, Kozármislenyben előkerült lelet rekonstrukciója a Janus Pannonius Múzeum állandó régészeti kiállításában (Káptalan u. 4.) tekinthető meg.

A mostani lelet több szempontból is eltér az 50 évvel ezelőttitől: a perekedi kocsi kétkerekű, bronz díszeire jellemző az ősi triszkelion (hármas spirál) motívum, mely az indoeurópai kultúrák egyik legősibb motívuma. Hiányoznak viszont a kocsiról a kozármislenyire jellemző Bacchus-szobrok.

A kocsival együtt két fogatos lovat, egy hátaslovat, és két vadászebet is eltemettek a barbár szertartás során. A mintegy 1800 éves temetkezés során a kocsit és a lovakat, illetve kutyákat egy előre megásott téglalap alakú sírgödörbe helyezték, a kocsi kerekeit leszerelve, a kocsiszekrény két oldalára helyezve. A temetkezés fölé feltehetően sírhalmot is emeltek. A kocsi – a díszítése alapján – egy, az őslakossághoz tartozó kelta arisztokratáé lehetett, aki a római hódítást követően továbbra is az itt élő lakosság elitjéhez tartozott.

hirdetés

VIDEÓ: Római kori kocsisír Baranyában

A feltárást Kovaliczky Gergely vezette, a Janus Pannonius Múzeum részéről részt vett benne Nagy Erzsébet régész és Simon Béla technikus, illetve Kiltau Kristóf restaurátor, az önkéntes lelőhely-felderítő munkát Réger Viktor végezte. A feltárás folyamatát a Pazirik Kft. dokumentálta.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!