hirdetés
nyito-6.jpg

6 különös történet Vác múltjából - Ilyen volt, ilyen lett a szépséges barokk város

Mennyit változott Magyarország egyetlen háromszög alakú barokk tere? Milyen titkot rejtett a székesegyház fala? Honnan kapta a nevét a Hegyes-torony?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. szeptember 30.


hirdetés

Az ezeréves múltú barokk város, Vác rengeteg csodaszép épülettel, térrel, parkkal, látnivalóval rendelkezik. Bármerre nézünk, mindegyik hely érdekes történeteket mesél el. Tartsatok velünk egy időutazásra, és megmutatjuk, milyen volt Vácz és milyen lett Vác napjainkra.

A legismertebb helyekből válogattunk össze párat, íme:

1. Március 15. tér – Főtér

A jelenlegi Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A heti vásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig.

A hely nem csak Vác ezer éves történelmének különleges műemlék együttese, hanem Magyarország egyetlen háromszög alakú barokk tere.

A Főtér a város legismertebb közösségi tere. Már a középkorban is egyházi, gazdasági és kulturális központ volt. Épületei a XVIII. század építő püspökei nyomán nyerték el mai formájukat. A téren található a Városháza, a középkori Szent Mihály templom maradványai, a Fehérek temploma, és az egykori Aranyszarvas Fogadó is, mely ma a Váci Művészeti Gyűjtemények otthona. A Curia épülete, mely káptalanházként, majd a XVIII. században vendégfogadóként, szállóként működött. De itt áll az ország első Siketnéma Intézete, a Nagypréposti palota, az Irgalmas rendi Kórház és Kápolna. A térre a Bécsi kapun, a Hatvani kapun és a Révkapun keresztül léphettek be, melyek ma stilizált formában láthatóak.

Egykor Főtérnek, Piactérnek, Városháza térnek, Konstantin térnek, jelenleg pedig Március 15. térnek nevezik.

2. Duna-parti korzó

A Duna-parti korzót 1888-ban építették ki, melyhez Péts Sándor városi mérnök készítette el a Duna-part rendezési tervét. A védmű tetejét a Parlament helyéről elhozott öntöttvas korlátok díszítik, melyeket Feszl Frigyes tervezett. Ő tervezte többek között a Pesti Vigadó épületét is.

A város az 1970-es években feltöltötte a sóderos partszakaszt, és azóta lehet végigsétálni a hosszan elnyúló panorámás Duna-parti korzón. Ma a váci Duna-part a leghosszabb kiépített korzó, melyen végig bicikliút is vezet.

3. EMKE kávéház

A XX. században a Főtér a pihenés és a társasági élet egyik központjává vált, kávéházak és cukrászdák nyíltak, melyek közül az egyik legnevesebb az EMKE:

1908 nyarán egy zenés esttel nyílt meg a teljesen átalakított, modern EMKE-kávéház. A név arra utalt, hogy bérlője támogatta az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyesületet. A kávéház a két világháború között is előkelő hely volt, ablakait színes ólomüvegek díszítették, mennyezetén velencei kristálycsillár világított. A város jeles polgárainak kefbelt szórakozóhelye volt.

Napjainkban a Duna Presszó nevet viseli.

4. Hegyes torony

A Hegyes torony a középkori városfal legészakibb saroktornya, és a város egyetlen, török időket átélt felszíni építménye. Az idők folyamán használták uradalmi, majd járási börtönnek is. Az eredetileg pártasorral koronázott tornyot, a későbbi kúpos tető miatt nevezte el a népnyelv "Hegyes”-nek. Korábban múzeumot szerettek volna belőle kialakítani, ám jelenleg lakóépület.

5. Kőkapu

Magyarország egyetlen diadalívét Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. A legenda szerint, amikor a királynő megtudta, hogy a Diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, hintójával nem mert áthajtatni alatta, mert félt, hogy rádől az építmény, ezért inkább kiszállt és gyalog ment el mellette. Távozásakor azonban látta, hogy még mindig áll a kőkapu, így ekkor már nyugodtan haladt át alatta.

A Kőkapunak még két legendás történést tulajdonítanak: egy évvel a kapu felállítása után, azon a napon, amikor Ferenc császár Innsbruckban meghalt, a váci Kőkapu falába illesztett medalionját a mennykő leütötte.

Ugyanezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

6. Székesegyház

Magyarország első, klasszicizáló későbarokk stílusú székesegyházát a francia Isidor Canavale tervezte. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat csak 1777-ben fejezték be. Ez Magyarország harmadik legnagyobb látogatható székesegyháza az esztergomi és az egri után.

A székesegyház egyik fő érdekessége a főoltárának falára festett kép, melyet eredetileg (1770-71 közt) Maulbretsch osztrák művész készített és Szűz Mária látogatását ábrázolta. A püspöknek azonban nem tetszett, mert szerinte nem volt elég áhítat keltő a női alak, ezért két év múlva a kép nagyobbik részét befalaztatta, és Johann Schmidt kremsi festőművész alkotásával, a Krisztus keresztre feszítését ábrázoló hatalmas olaj vászonképpel eltakartatta. A 170 éven át elfedett képet végül Pétery József püspök helyreállíttatta. 1944 őszén szabadították ki a falképet a ráfalazott téglaburkolattól. Kákai Szabó György restaurálta, a Schmidt kép pedig a székesegyház oratóriumában van.

A fotók és képeslapok tulajdonosa Cservenák Péter.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
duna-menten-kirandulohely.jpg

5 szuper Duna-parti kirándulóhely idén nyárra

Akár strandolni, akár túrázni, akár csak sétálni akarsz egy nagyot, csodaszép helyeket találhatsz a Dunakanyarban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 03.



Az egyik legszebb folyóvölgy Magyarországon hosszan húzódó Dunakanyar. Szépségét a környező hegyek és dombok (a Cserhát, a Börzsöny és a Visegrádi-hegység vízpartig leérő nyúlványai), a napfényben csillogó folyó és a parton épült települések összessége adja. Nincsen olyan évszak, amikor a Dunakanyar ne volna gyönyörű.

Nyáron azért érdemes ide kirándulni, mert azt az érzetet kelti, hogy elmenekülhetünk a hőség elől az enyhülést adó vízpartra.

A Dunakanyar nem csak Szentendrét vagy Visegrádot jelenti – bár kétségtelen, hogy ez a két hely ugrik be sokaknak. Adunk néhány tippet ahhoz, hogy hova kiránduljatok a környéken, a Duna mentén.

Zebegény

Semmiféle túlzás nincsen abban, amikor festői szépségű településként említik ezt a kedvelt nyaralóhelyet. Zebegényt 1899-ben egy áradás kis híján eltüntette a föld színéről. Zebegény akkor vált egyre népszerűbbé, amikor Szőnyi István a feleségével ide költözött az 1920-as években, és feltűnt a mester alkotásain.

A település legismertebb épülete a katolikus templom, amelyet Kós Károly és Jávorszky Béla tervezett, és amely 1910-re készült el. Freskóit Körösfői-Kriesch Aladár tervei alapján tanítványai készítették Leszkovszky György tanársegéd festőművész segítségével. Másik nevezetessége egy ipartörténeti emlék, a Malom-patakon átvezető, 1846-50 között épült hétlyukú vasúti híd, a Héthíd. A harmadik pedig a sziklakápolna a Kálvária-dombra vezető lépcső mellett. Állítólag egy remete lakott itt, és a halála után, a XVIII. század közepén alakították át az üreget templommá.

A zebegényi strand is különleges, a közelben ugyanis egy kis sziget is található, és a víz is egészen sekély.

Dunabogdány

Leányfalu után találjátok Dunabogdányt. Én barátokkal jártam itt (busszal jöttünk és mentünk), egy csodálatos napot töltöttünk a településen, amibe belefért a klasszikus városnézés, a séta a Duna partján és egy kis strandolás is.

A leghíresebb látnivaló egyike a helytörténeti gyűjtemény. Érdekessége, hogy az alapanyagát az 1960-as években Antos Károlyné, Schüminchen Edit tanítónő kezdte el gyűjteni. A kiállítás bútorai azt mutatják be nektek, hogy a XIX. század végén milyen volt a parasztházak berendezése. De láthattok falvédőket – ezek az utóbbi 10 évben hihetetlenül népszerűek, és számos mémet ihlettek. A német nemzetiségi viseletről és a korabeli helyi életről is képet kaphattok.

A Szent János téren áll a Nepomuki Szent János szobor. A legenda úgy tartja, hogy a cseh király ajándékozta a budai várnak. Amikor 1526-ban a mohácsi csata után, a török betörés elől menekíteni kezdték az értékeket a várból, a Visegrádra tartó szekér Bogdányban tönkrement, így a falu lakói elásták a szobrot, majd a törökök visszavonulása után 1527-ben kiásták és felállították. Az igazság az, hogy a szobor csak a XVIII. században készült.

Tőle nem messze, a Hegyalja utcán áll a Nepomuki Szent János templom és a sváb kitelepítési emlékmű. A település főutcáján, a Kossuth Lajos úton láthatjátok Fábián-Sebestyén-kápolnát, a millenniumi emlékművet és az 1701-ben épült aprócska Szent Rókus-kápolnát. A Szent Donát-kápolnát a stációkkal pedig egy magaslaton találjátok, ha oda felgyalogoltok, az felért egy kis túrával.

Dunabogdány homokos strandja nagyon kellemes, arra viszont vigyázz, hogy a Duna gyorsan mélyül.

Lapozz a többiért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nyit.jpg

Esztergomban van a világ harmadik legnagyobb egyházmegyei múzeuma

A „Kis Vatikánnak” is emlegetett Prímási palotában látható például egy nagyon értékes kerekes úrkoporsó, vagy az a festmény, amely a mi tízezresünket is díszíti.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 02.



Esztergom nem csak a Bazilikáról és a Várról híres, hanem több igen érdekes múzeuma is van, melyet nem szabad kihagyni, ha a városba látogatsz.

Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye is itt található, a Prímási palota második emeletén.

A Keresztény Múzeum a világ harmadik legnagyobb egyházmegyei múzeuma a vatikáni és a mücheni után.

A gyűjteményben a 13.-19. század idejéből származó európai és magyar műkincseket őriznek. Vannak köztük magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák alkotások is. Ez a páratlan kollekció – szobrok, festmények, iparművészeti tárgyak és grafikák - teszi az ország harmadik legjelentősebb képtárává.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
denverek_a_pilisben_1.jpg

Egyre nehezebbé vált a helyzetük, ezért kiemelten óvják a 22 denevérfajt a Pilisi Parkerdőben

Megmaradásuk feltétele, hogy legyen az erdőben odvas, álló holtfa, valamint táplálkozó- és telelő helyeik is megmaradjanak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 26.



A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdőgazdálkodók természetvédelmi tevékenységének egyik fontos eredményéről számolt be a Pilisi Parkerdő Zrt.

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Rejtett életmódjuk miatt szinte csak alkonyatkor, vadászat közben csodálhatjuk meg ezeket a kivételes repülő emlősöket. Megmaradásuk feltétele az erdőterületen lévő odvas, álló holtfa jelenléte, valamint táplálkozó- és telelő helyeik ismerete.

Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak,

melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre, így védelmük megalapozása is nehézségekbe ütközik. E sérülékeny emlőscsoportra irányuló rendszeres adatszerzésnek és tájékoztatásnak ezért rendkívüli a fontossága.

A Pilis és a Visegrádi-hegység denevérfaunájára irányuló kutatások 2010 tavaszától a Dunazugi Denevérkutató Program keretében folynak.

A kutatómunka kiterjed a térségben előforduló összes denevérfajra, amely az állatok aktív időszakában az erdei élőhelyeken és a nászbarlangoknál végzett monitoringot jelenti. A nyugalmi időszakban a barlangokban és bányavágatokban telelő denevérek ellenőrzése, fajok és egyedek számolása történik. Ezen kívül, a Magyar Denevérgyűrűzési Központ által jóváhagyott kutatási tervek alapján néhány célfaj gyűrűzésével a kolóniák szálláshelyeit és kapcsolatrendszerét is feltárják.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x