hirdetés
nyito-6.jpg

6 különös történet Vác múltjából - Ilyen volt, ilyen lett a szépséges barokk város

Mennyit változott Magyarország egyetlen háromszög alakú barokk tere? Milyen titkot rejtett a székesegyház fala? Honnan kapta a nevét a Hegyes-torony?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. szeptember 30.


hirdetés

Az ezeréves múltú barokk város, Vác rengeteg csodaszép épülettel, térrel, parkkal, látnivalóval rendelkezik. Bármerre nézünk, mindegyik hely érdekes történeteket mesél el. Tartsatok velünk egy időutazásra, és megmutatjuk, milyen volt Vácz és milyen lett Vác napjainkra.

A legismertebb helyekből válogattunk össze párat, íme:

1. Március 15. tér – Főtér

A jelenlegi Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A heti vásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig.

A hely nem csak Vác ezer éves történelmének különleges műemlék együttese, hanem Magyarország egyetlen háromszög alakú barokk tere.

hirdetés

A Főtér a város legismertebb közösségi tere. Már a középkorban is egyházi, gazdasági és kulturális központ volt. Épületei a XVIII. század építő püspökei nyomán nyerték el mai formájukat. A téren található a Városháza, a középkori Szent Mihály templom maradványai, a Fehérek temploma, és az egykori Aranyszarvas Fogadó is, mely ma a Váci Művészeti Gyűjtemények otthona. A Curia épülete, mely káptalanházként, majd a XVIII. században vendégfogadóként, szállóként működött. De itt áll az ország első Siketnéma Intézete, a Nagypréposti palota, az Irgalmas rendi Kórház és Kápolna. A térre a Bécsi kapun, a Hatvani kapun és a Révkapun keresztül léphettek be, melyek ma stilizált formában láthatóak.

Egykor Főtérnek, Piactérnek, Városháza térnek, Konstantin térnek, jelenleg pedig Március 15. térnek nevezik.

2. Duna-parti korzó

A Duna-parti korzót 1888-ban építették ki, melyhez Péts Sándor városi mérnök készítette el a Duna-part rendezési tervét. A védmű tetejét a Parlament helyéről elhozott öntöttvas korlátok díszítik, melyeket Feszl Frigyes tervezett. Ő tervezte többek között a Pesti Vigadó épületét is.

A város az 1970-es években feltöltötte a sóderos partszakaszt, és azóta lehet végigsétálni a hosszan elnyúló panorámás Duna-parti korzón. Ma a váci Duna-part a leghosszabb kiépített korzó, melyen végig bicikliút is vezet.

3. EMKE kávéház

A XX. században a Főtér a pihenés és a társasági élet egyik központjává vált, kávéházak és cukrászdák nyíltak, melyek közül az egyik legnevesebb az EMKE:

1908 nyarán egy zenés esttel nyílt meg a teljesen átalakított, modern EMKE-kávéház. A név arra utalt, hogy bérlője támogatta az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyesületet. A kávéház a két világháború között is előkelő hely volt, ablakait színes ólomüvegek díszítették, mennyezetén velencei kristálycsillár világított. A város jeles polgárainak kefbelt szórakozóhelye volt.

Napjainkban a Duna Presszó nevet viseli.

4. Hegyes torony

A Hegyes torony a középkori városfal legészakibb saroktornya, és a város egyetlen, török időket átélt felszíni építménye. Az idők folyamán használták uradalmi, majd járási börtönnek is. Az eredetileg pártasorral koronázott tornyot, a későbbi kúpos tető miatt nevezte el a népnyelv "Hegyes”-nek. Korábban múzeumot szerettek volna belőle kialakítani, ám jelenleg lakóépület.

5. Kőkapu

Magyarország egyetlen diadalívét Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. A legenda szerint, amikor a királynő megtudta, hogy a Diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, hintójával nem mert áthajtatni alatta, mert félt, hogy rádől az építmény, ezért inkább kiszállt és gyalog ment el mellette. Távozásakor azonban látta, hogy még mindig áll a kőkapu, így ekkor már nyugodtan haladt át alatta.

A Kőkapunak még két legendás történést tulajdonítanak: egy évvel a kapu felállítása után, azon a napon, amikor Ferenc császár Innsbruckban meghalt, a váci Kőkapu falába illesztett medalionját a mennykő leütötte.

Ugyanezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

6. Székesegyház

Magyarország első, klasszicizáló későbarokk stílusú székesegyházát a francia Isidor Canavale tervezte. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat csak 1777-ben fejezték be. Ez Magyarország harmadik legnagyobb látogatható székesegyháza az esztergomi és az egri után.

A székesegyház egyik fő érdekessége a főoltárának falára festett kép, melyet eredetileg (1770-71 közt) Maulbretsch osztrák művész készített és Szűz Mária látogatását ábrázolta. A püspöknek azonban nem tetszett, mert szerinte nem volt elég áhítat keltő a női alak, ezért két év múlva a kép nagyobbik részét befalaztatta, és Johann Schmidt kremsi festőművész alkotásával, a Krisztus keresztre feszítését ábrázoló hatalmas olaj vászonképpel eltakartatta. A 170 éven át elfedett képet végül Pétery József püspök helyreállíttatta. 1944 őszén szabadították ki a falképet a ráfalazott téglaburkolattól. Kákai Szabó György restaurálta, a Schmidt kép pedig a székesegyház oratóriumában van.

A fotók és képeslapok tulajdonosa Cservenák Péter.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Miért rejtőznek háborítatlan területek, érintetlen erdőségek a Pilisi Parkerdőben?

Többféle feladatuk van ezeknek a területeknek, melyek fontos környezetvédelmi feladatot is ellátnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 07.


hirdetés

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót:

őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?

A fenntartható erdőgazdálkodás célja a klímaváltozás hatásainak kitett erdei életközösség egyensúlyának fenntartása. Ebben a szakmai feladatban komoly szerepe van a faanyagtermelést nem szolgáló területeknek.

Ezeknek a területeknek a fenntartása a természetvédelem és az erdőgazdálkodás integrációjának egyik fontos eszköze.

„Az erdő ökoszisztémája egy rendkívül összetett, interaktív rendszer, amelyben minden mindennel összefügg. Egyszerre kell teljes ökológiai rendszerben, valamint faegyedek szintjén gondolkodnunk és cselekednünk. A fenntartható erdőgazdálkodás nézőpontjából a hatékony környezetvédelem elsősorban ezt a holisztikus, ugyanakkor az egyes részekre, egyedekre is külön-külön figyelő szemléletet jelenti. Mindez igaz a faanyagtermelést nem szolgáló erdőterületek kezelésére is. Ilyen erdőket az elmúlt évtizedekben folyamatos munkával jelöltünk ki és jelenleg a Pilisi Parkerdő területének már több mint 13%-át faanyagtermelést nem szolgáló területként kezeljük” – mutatott rá Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
apatkutito-1.jpg

Megújult a Visegrádi-hegység egyik népszerű kirándulóhelye, az Apátkúti-tó

Három szuper erdei útvonalon is megközelíthető, érdemes mindegyiket végigjárni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 15.


hirdetés

A felújított Apátkúti-tavat érdemes felkeresni egy nyár eleji túra keretében. A tóhoz Pilisszentlászló felől három túraútvonal is vezet.

Kék, piros és zöld jelzésen – három túraajánló az Apátkúti-tóhoz

Ha a falu központjából a piros jelzésen indulunk, először a Szent László-völgyön, majd az Apátkúti-völgyön haladunk keresztül. A végig pirossal jelzett útvonal érinti az Alpár- és a Kaán-forrást, az Apátkúti vadászházat, a Telgárthy-rétet és a Bertényi Miklós Füvészkertet. Tovább haladva a Magda-forrás következik, majd az út bal oldalán az Ördögmalom-vízesés tűnik fel, amit az Apátkúti-tó követ. Innen már nincs messze Visegrád, ahova még mindig a piros jelzésen sétálva érhetünk el. Aki ezen a túraútvonalon szeretné megközelíteni a tavat, annak tanácsos vízhatlan bakancsot vagy túracipőt viselnie, mivel az út szinte végig az Apátkúti-patak völgyén halad.

Ha másik lehetőséget választanánk, akkor Pilisszentlászlóról a kék-piros együttes jelzésen induljunk el. A Pap-rét után alig egy kilométerrel ágazik el a két jelzés: a kék élesen balra fordul, ezen kell továbbmenni. (Egyben ez az Országos Kéktúra útvonala is a Visegrádi-hegységben.) Bő két kilométer után érjük el a Vízverési-rétet, ahol a Madas László, a Pilisi Parkerdő alapító igazgatója tiszteletére emelt emlékkő látható. Innen az Erdőanya Tanösvényen ereszkedünk le a páratlan szépségű Erdőanyai-rétre, aztán egy jelzetlen erdészeti úton egészen az Ördögmalom-vízesésig. Az Apátkúti-tó, majd Visegrád ettől a ponttól az előző túraleírásban ismertetettek szerint érhető el.

A tavat úgy is megközelíthetjük, ha Pilisszentlászlóról a zöld jelzésen indulunk el. Ez egy idő után a Spartacus-ösvényen, egy keskeny, kanyargós, de rendkívül látványos, izgalmas, meredek hegyoldalban vezető és csodálatos kilátópontokat magában foglaló útszakaszon folytatódik. Ezen kell haladni egészen a zöld kereszttel jelölt elágazásig, amelyen aztán a Bertényi Miklós Füvészkertet, onnan pedig rövid, kellemes sétával az Apátkúti-tavat érjük el.

hirdetés

Népszerű kirándulóhely újult meg a Visegrádi-hegységben

Befejeződött a Visegrádi-hegység egyik leglátogatottabb kirándulóhelyén, az Apátkúti-völgyben lévő tó felújítása. Az 1983-ban létesített völgyzárógátas Apátkúti-tó tisztítása azért vált szükségessé, mert megindult benne az eutrofizáció, vagyis a feltöltődés folyamata. A tavaly ősztől idén májusig tartó munkálatok során

a tavat megtisztították az iszaptól, megjavították a rajta található zsilipet, majd feltöltötték. A közelben a túrázók védelme és a közlekedés biztonsága érdekében korlát is épült egy veszélyes útszakaszon.

Az Apátkúti-patak vízgyűjtő területén – ahol a tó is található – a patak jelentős mennyiségű hordalékot vitt a vízbe, aminek nagy része lerakódott a tóban. A patakon árvizek is levonulnak, amelyek szintén az iszap felgyülemlését okozzák. A mederből kikotort iszap mennyisége meghaladta a 3000 m3-t.

Emellett a turisztikai infrastruktúrát is korszerűsítették. Az Apátkúti-völgyben a patakba becsatlakozó Magda-forrásnál 35 méteres szakaszon védőkorlát épült az aszfaltúton. Ezen a részen az út szintjénél mintegy 4-6 méterrel lejjebb, egy szakadékban folyik az Apátkúti-patak, az ide épített korlát ezt a balesetveszélyes szakaszt teszi biztonságosabbá. Ráadásul igen sok kiránduló is megfordul erre, hiszen a közelben található Telgárthy-rét népszerű túracélpont, illetve a Pilis Bike kijelölt kerékpárpáros úthálózat ugyancsak erre vezet. A védőkorlátot a Pilisi Parkerdő a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve, tájképi szempontokat is figyelembe véve alakította ki.

Az Apátkúti-tó rekonstrukciója természetvédelmi és közjóléti szempontból egyaránt fontos volt.

Az eredetileg a hordalék felfogására létesített tó mára főként közjóléti feladatokat lát el, napjainkra a Visegrádi-hegység egyik népszerű kirándulóhelyévé vált. Fenntartása, rendezése komoly természetvédelmi jelentőségű, a benne élő kétéltű állatok miatt is halaszthatatlanná vált. Az ilyen vizes élőhelyek, tavak időszakos jellegének javítása azért szükséges, mert a párzási időben még peterakásra alkalmas vízállások egy része nyár elejére teljesen kiszáradt. Fontos szerepük van továbbá a vízvisszatartásban, ennélfogva pedig a klímavédelemben.

Fotók: Pilisi Parkerdő

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
latvanyos-videon-hogyan-zoldult-ki-a-dunakanyar-1000x568.jpg

Látványos videón nézheted meg, hogyan zöldült ki a Dunakanyar

Ami a természetnek 2 hónapig tartott, azt 15 másodpercbe sűrítették bele.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 11.


hirdetés

Lenyűgöző felvételt készített az Időkép a Dunakanyarról. Ezen azt láthatod felgyorsítva, hogyan köszöntött be a tavasz a Dunakanyarban.

"Ami a természetnek 2 hónapig tartott, mi most 15 másodpercbe sűrítettük bele"

- írja az Időkép.

Látványos videó a Dunakanyar kizöldüléséről:

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
ram-szakadek-pilisi-parkerdo.jpg

Balesetveszélyesek a Visegrádi-hegység szurdokvölgyei, ne menj most oda kirándulni!

A Visegrádi-hegység és a Pilis területén szerdán átvonuló vihar szabályos özönvizet okozott a szurdokvölgyekben, ahol most kifejezetten veszélyes, nehéz, körülményes a túrázás.
Fotók: Pilisi Parkerdő - szmo.hu
2020. június 19.


hirdetés

Nagy mennyiségű csapadék zúdult le a Visegrádi-hegységben szerdán, ezért a Pilis Parkerdő azt tanácsolja a túrázóknak, lehetőség szerint most ne keressék fel a hegység területén található szurdokvölgyeket a megáradt vízfolyások okozta balesetveszély miatt - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. pénteken.

A klímaváltozás az erdők vízháztartására is hatással van: a csapadékeloszlás szélsőségessé vált, rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű csapadék hullik, amit a talaj nem képes azonnal befogadni, így a lezúduló víz amellett, hogy eróziót okoz, kárt tesz az ilyen extrém időjárási körülményeknek ellenállni képtelen erdei infrastruktúrában.

A Visegrádi-hegység és a Pilis területén szerdán átvonuló vihar szabályos özönvizet okozott a szurdokvölgyekben, ahol a sziklafalak között futó túraösvényekre a nagy mennyiségű hordalék mellett kidőlt fák, nagyobb kövek zuhantak. Megáradtak a patakok, vízfolyások, a túraösvények csúszóssá, nehezen járhatóvá váltak a szurdokvölgyekben, ahol emiatt most kifejezetten veszélyes, nehéz, körülményes a túrázás.

Bár az erdőben mindenki saját felelősségre tartózkodhat, nagyobb esők idején kirándulni a balesetveszély miatt nem ajánlott a parkerdő területén található Rám-szakadékban és a Dera-szurdokban sem.

A Pilisi Parkerdő arra kéri a túrázókat, ezekben a napokban ne látogassák, lehetőség szerint kerüljék el a meredek szakaszokat, az olyan túraútvonalakat, mint például a Spartacus-ösvény, vagy a pilismaróti Hirsch-oromhoz vezető ösvény.

hirdetés

A Pilisi Parkerdő területén több páratlan szépségű, a kirándulók által kedvelt, gyakran látogatott szurdokvölgy található. A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépségének köszönhetően méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek: a látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt. Ugyancsak népszerű a pilisszentkereszti, festői Dera-szurdok.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!