hirdetés
6 különös történet Vác múltjából - Ilyen volt, ilyen lett a szépséges barokk város
Mennyit változott Magyarország egyetlen háromszög alakú barokk tere? Milyen titkot rejtett a székesegyház fala? Honnan kapta a nevét a Hegyes-torony?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. szeptember 30.


hirdetés

Az ezeréves múltú barokk város, Vác rengeteg csodaszép épülettel, térrel, parkkal, látnivalóval rendelkezik. Bármerre nézünk, mindegyik hely érdekes történeteket mesél el. Tartsatok velünk egy időutazásra, és megmutatjuk, milyen volt Vácz és milyen lett Vác napjainkra.

A legismertebb helyekből válogattunk össze párat, íme:

1. Március 15. tér – Főtér

A jelenlegi Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. A heti vásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig.

A hely nem csak Vác ezer éves történelmének különleges műemlék együttese, hanem Magyarország egyetlen háromszög alakú barokk tere.

A Főtér a város legismertebb közösségi tere. Már a középkorban is egyházi, gazdasági és kulturális központ volt. Épületei a XVIII. század építő püspökei nyomán nyerték el mai formájukat. A téren található a Városháza, a középkori Szent Mihály templom maradványai, a Fehérek temploma, és az egykori Aranyszarvas Fogadó is, mely ma a Váci Művészeti Gyűjtemények otthona. A Curia épülete, mely káptalanházként, majd a XVIII. században vendégfogadóként, szállóként működött. De itt áll az ország első Siketnéma Intézete, a Nagypréposti palota, az Irgalmas rendi Kórház és Kápolna. A térre a Bécsi kapun, a Hatvani kapun és a Révkapun keresztül léphettek be, melyek ma stilizált formában láthatóak.

Egykor Főtérnek, Piactérnek, Városháza térnek, Konstantin térnek, jelenleg pedig Március 15. térnek nevezik.

2. Duna-parti korzó

A Duna-parti korzót 1888-ban építették ki, melyhez Péts Sándor városi mérnök készítette el a Duna-part rendezési tervét. A védmű tetejét a Parlament helyéről elhozott öntöttvas korlátok díszítik, melyeket Feszl Frigyes tervezett. Ő tervezte többek között a Pesti Vigadó épületét is.

A város az 1970-es években feltöltötte a sóderos partszakaszt, és azóta lehet végigsétálni a hosszan elnyúló panorámás Duna-parti korzón. Ma a váci Duna-part a leghosszabb kiépített korzó, melyen végig bicikliút is vezet.

3. EMKE kávéház

A XX. században a Főtér a pihenés és a társasági élet egyik központjává vált, kávéházak és cukrászdák nyíltak, melyek közül az egyik legnevesebb az EMKE:

1908 nyarán egy zenés esttel nyílt meg a teljesen átalakított, modern EMKE-kávéház. A név arra utalt, hogy bérlője támogatta az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyesületet. A kávéház a két világháború között is előkelő hely volt, ablakait színes ólomüvegek díszítették, mennyezetén velencei kristálycsillár világított. A város jeles polgárainak kefbelt szórakozóhelye volt.

Napjainkban a Duna Presszó nevet viseli.

4. Hegyes torony

A Hegyes torony a középkori városfal legészakibb saroktornya, és a város egyetlen, török időket átélt felszíni építménye. Az idők folyamán használták uradalmi, majd járási börtönnek is. Az eredetileg pártasorral koronázott tornyot, a későbbi kúpos tető miatt nevezte el a népnyelv "Hegyes”-nek. Korábban múzeumot szerettek volna belőle kialakítani, ám jelenleg lakóépület.

5. Kőkapu

Magyarország egyetlen diadalívét Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. A legenda szerint, amikor a királynő megtudta, hogy a Diadalív mindössze öt hónap alatt készült el, hintójával nem mert áthajtatni alatta, mert félt, hogy rádől az építmény, ezért inkább kiszállt és gyalog ment el mellette. Távozásakor azonban látta, hogy még mindig áll a kőkapu, így ekkor már nyugodtan haladt át alatta.

A Kőkapunak még két legendás történést tulajdonítanak: egy évvel a kapu felállítása után, azon a napon, amikor Ferenc császár Innsbruckban meghalt, a váci Kőkapu falába illesztett medalionját a mennykő leütötte.

Ugyanezen a napon történt Bécsben, hogy a Szent István templomban miséző Migazzi fejére esett az oltár nagy feszülete.

6. Székesegyház

Magyarország első, klasszicizáló későbarokk stílusú székesegyházát a francia Isidor Canavale tervezte. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat csak 1777-ben fejezték be. Ez Magyarország harmadik legnagyobb látogatható székesegyháza az esztergomi és az egri után.

A székesegyház egyik fő érdekessége a főoltárának falára festett kép, melyet eredetileg (1770-71 közt) Maulbretsch osztrák művész készített és Szűz Mária látogatását ábrázolta. A püspöknek azonban nem tetszett, mert szerinte nem volt elég áhítat keltő a női alak, ezért két év múlva a kép nagyobbik részét befalaztatta, és Johann Schmidt kremsi festőművész alkotásával, a Krisztus keresztre feszítését ábrázoló hatalmas olaj vászonképpel eltakartatta. A 170 éven át elfedett képet végül Pétery József püspök helyreállíttatta. 1944 őszén szabadították ki a falképet a ráfalazott téglaburkolattól. Kákai Szabó György restaurálta, a Schmidt kép pedig a székesegyház oratóriumában van.

A fotók és képeslapok tulajdonosa Cservenák Péter.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Magyarország egyik legkülönlegesebb strandfürdője még romosan is lenyűgöző
A Dunakanyar egyik legnépszerűbb helye volt a Lepencei strandfürdő. A hegyoldalból különleges látvány tárult a fürdőzők elé.
Fotók: Kovács Attila - szmo.hu
2019. április 23.



Különleges fotósorozat készült a múlt századunk egyik leghíresebb hazai strandjáról, a Visegrád mellett található Lepence-völgyi Lepencei Strandfürdőről.

A fotók szerzői jogvédelem alatt állnak, ezért azok közlése, megosztása kizárólag a fotós engedélyével lehetséges. A cikkben szereplő képek Kovács Attila jóváhagyásával jelennek meg.

1971-ben fúrták itt ki azt a kutat, amely több mint 1300 méter mélyről hozta fel a termálvizet. Évek múlva,

1977-ben nyílt meg a hegyoldalban Magyarország egyik legkülönlegesebb strandja. Harminc éven át sokaknak nyújtott felejthetetlen élményt az a panoráma, ami innen tárult a fürdőzők elé.

Az egykor virágzó strandélet, a ma már nosztalgikus "retró-fíling", a csodás kilátás tízezreket vonzott ide.

A létesítmény állaga az idők során annyira leromlott, hogy 2007-ben bezárták. Jelenleg a lepusztult medencék és az elhanyagolt környezet látható a Duna parti útról felnézve.

Az emblematikus hely már megjelenésében is teljesen egyedi volt. A teraszos kialakítás, az építésekor igen korszerűnek számító beton szerkezetű "kagylóhéjak" messziről is impozáns látványt nyújtottak. A strandolók pedig egyik oldalon a Dunakanyarban, másik oldalon a Visegrádi várban gyönyörködhettek.

A 39 fokos termálvíz az egyik legmélyebb hazai termálkútból érkezett

két medencébe, a harmadikban "normál" víz volt a fürdőzőknek.

Mára a medencék romosan, üresen állnak. Ahogy omladoznak a mosdók, a büfék és a gépház is. A betonívek is kopottak, a növények kezdik visszafoglalni a területet.

A többi képért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Húsvétváró: különleges tojásfát állítottak Vác belvárosában
A szervezők célja, hogy annyi tojás legyen rajta, ahány lakosa van a városnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 20.



Vác főterét ellepték a színes, mintás, húsvéti tojások. A szervezők a Március 15. téren lévő fa díszítésre hívták fel a helyieket. Azt szeretnék, ha annyi tojás díszlene az ünnepre, ahány lakosa van a városnak.

Bárki vihet tojást, iskolák, óvodák, cégek, baráti társaságok is kihelyezhetik saját díszüket.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Újra látogatható a Kovács Margit Múzeum Szentendrén, ez az ország egyik legnépszerűbb múzeuma
A kiállításban feltűnnek a művész eddig feldolgozatlan hagyatékából származó levelek és fotók, a már jól ismert darabok mellett pedig rég nem látott kerámiaművek is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 22.



A szentendrei Kovács Margit Múzeum régóta a hazai kulturális turizmus egyik ékköve: mindeddig az egyetlen olyan vidéki kiállítóhely, amely elérte a bűvös évi egymilliós látogatószámot.

Sokáig kötelező programhelyszíne volt a Magyarországra látogató állam- és kormányfőknek – az iráni sahtól az angol királynőn át a spanyol királyig sokan megcsodálták a különleges alkotásokat.

Mostanában is érkeznek a világ minden részéről a Kovács Margit Múzeumba, amely télen az épület műszaki problémái miatt kénytelen volt bezárni. A szükséges karbantartási munkálatok után megújult az állandó kiállítás is, amelynek újrarendezését a múzeum két kurátora, Eged Dalma és Szilágyi Zsófia végezte el.

A kiállításban feltűnnek a művész eddig feldolgozatlan hagyatékából származó levelek és fotók, a már jól ismert darabok mellett pedig rég nem látott kerámiaművek is.

A tárlat nagyban kiszélesíti Kovács Margit életművének bemutatását azzal, hogy a Magyarország területén található, eddig ismert, illetve újonnan azonosított köztéri munkákat is bemutatja, a volt Híradó mozitól a már szintén nem létező Úttörő Áruházig.

A mintegy 150 látható műnek több mint egyharmadát restaurálták a kiállításra, a korábban megsemmisült munkák pedig digitális paneleken láthatóak. Létrejött egy teljesen új múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, és megjelent egy reprezentatív, kétnyelvű katalógus is a tárlatról.

Az újrarendezett kiállítást Vadas József művészettörténész nyitotta meg, a CSAKUGYAN együttes közreműködésével, akik az Agyagozz velünk Margit! kezdetű nagysikerű számukat is előadták.

A múzeum a mai naptól (azaz április 12-től) várja a közönséget.

VIDEÓ: Csakugyan - Margit


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Veszélyeztetett növényfajokat mentenek a Pilisi Parkerdőben
A védett körülmények közül fokozatosan szoktatják vissza a növényeket a természetes közegükbe, így például a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte után a farkasboroszlán vagy a papucskosbor is újra esélyt kaphat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 14.



Évről-évre gyönyörködtetnek bennünket a tavasszal az erdeinkben nyíló virágok, de ritkán gondolunk arra, hogy sok faj megőrzése mögött komoly szakmai munka áll. A Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészeténél egy ilyen, az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét.

A Pilisi Parkerdő számos természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési programja között kiemelt helyet foglal el a Visegrádi Erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében elindított,

ritka vagy veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő,

úgynevezett ex situ program. Az eljárás során a gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. A köztes lépcsőfokot az erdészeti arborétumok jelenthetik, amelyek a növények számára a természetes élőhelyükhöz leginkább hasonló állapotokat biztosítják. Így elkerülhetőek a növényeket ért sokkhatások, hiszen az állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek tolerálni a mostohább körülményeket, ezért hamar elpusztulnak.

Az aktív természetvédelem, - ezen belül az ex situ növényvédelmi eljárások - jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekszik. Korábban a passzív természetvédelem elsősorban arra törekedett, hogy a veszélyeztetett területeket jogi úton védetté nyilvánítsák, és azokat a lehető legtöbb külső hatástól megóvják. A módszer nem mindig vezetett eredményre, ezért van szükség az aktív, cselekvő beavatkozásokra is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x