hirdetés
gyilkossag-001c.jpg

6 agyafúrt női gyilkos, aki majdnem megúszta a felelősségre vonást

Nincs olyan, hogy tökéletes gyilkosság...
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. október 26.


hirdetés

A Listverse ezúttal olyan gyilkosságokat gyűjtött össze, amiket kivétel nélkül mind nők követtek el, és olyan ügyesen, hogy volt, aki a büntetést is megúszta.

Görgess tovább a hátborzongató listához!

1. Leigh Ann Sabine

A tökéletes gyilkosságnak is lehetne nevezni a következőt. Leigh Ann nővérként dolgozott, amikor megismerkedett a kórházban a nála 10 évvel idősebb John Sabine-nel, akivel nemsokára összeházasodtak. Az esküvő után hamar kiderült, hogy a férfi érzelmei jóval erősebbek, azonban hosszú éveknek kellett eltelnie, mielőtt a nő végleg megunta szerető férjét. Ekkor viszonyt kezdett egy nála jóval fiatalabb férfival, férje azonban ezt is megbocsájtotta neki és visszafogadta. Ekkor kezdődtek az igazán nagy bajok, Leigh Ann ugyanis úgy érezte, egy percig sem bírja már tovább a házaséletet. 1997-ben aztán egy este, mikor a férje éppen aludni készült, agyonütötte egy kőbékával. A gyilkosság után Leigh Ann azt mesélte mindenkinek, hogy férje lelépett egy fiatalabb nővel.

Teltek-múltak a hónapok, és senki nem kételkedett a történetben, úgyhogy Leigh Ann elkezdte elmesélni az igazat. Mindenkinek elmondta, milyen híres lesz majd egyszer, amikor meghal, és kiderül, hogy büntetlenül megölhette férjét. Igaza lett, 2015 októberében tényleg meghalt, férje holttestét pedig pár nappal utána találták meg közel egykori házukhoz. John abban a pizsamában volt, amiben 18 évvel előtte meghalt, ráadásul a holttestet Leigh Ann egy szomszédja segítségével vitte ki a házból anno, akinek azt állította, csak egy szemléltető csontváz van benne a kórházból. Megúszta tehát azt a gyilkosságot, amiről mindenkinek beszélt, és amiért sose gyanúsították meg.

hirdetés

2. Hazelynn Stomps

Szintén majdnem tökéletes gyilkosságot követett el Hazelyn Stomps. "Szegénynek" komoly gondja akadt, amikor rengeteg tartozást halmozott fel, amiről azonban férjének fogalma sem volt. A nőnek gyorsan pénzre volt szüksége, ezért 2009-ben lelőtte férjét a farmon, ahol éltek, majd elégette a holttestét. A férjből mindössze apró darabok maradtak, javarészt szénné égett az egész teste. Az asszony szép rendet rakott a gyilkosság után, a maradványokat a szemetesbe tette, majd a helyi rendőrőrsön jelentette férje eltűnését.

Több mint 100 ember kereste öt napon át Jerry Stompsot, azonban sosem találták meg. Végül a nyomozók jártak sikerrel, akik többek között a gyilkos fegyvert is megtalálták, rajta a férj vérével. Még mindig nem terelődött a gyanú az asszonyra, azonban egy apró hazugsággal mégis elárulta magát. Miközben hamis bizonyítékokat akart előállítani, amivel azt akarta elhitetni, hogy a férje horgászás közben halt meg, véletlenül eltörte a csípőjét. Emiatt azt állította a rendőröknek, hogy megtámadták őket, a férjét elrabolták, őt pedig ledobták egy hídról, akkor törte össze magát. Később kiderült, hogy a törés korábban történt, mint az állítólagos támadás, így letartóztatták. Ez a történet is azt igazolja, hogy ha valaki hazudni kezd, annak tökéletesen végig kell mindent gondolnia, de még akkor is könnyen hibázhat.

3. A halálos szeretők

Gwendolyn Graham és Cathy Wood nővérként dolgoztak ugyanabban az otthonban Michiganben, és egyben szeretők is voltak. Graham 1987-ben ölte meg első idős áldozatát, és Wood állt őrt az ajtónál, miközben ő megfojtotta a beteget. Azt gondolták, hogy a közös gyilkosságok megerősítik a kettejük között lévő kapcsolatot. Mivel összes áldozatukat szép lassan fojtották meg, így könnyen állíthatták azt, hogy természetes halált haltak, nem látszottak rajtuk külsérelmi nyomok. Állítólag még személyes tárgyakat is eltettek emlékbe. Minden rendben ment, és senki nem gyanított semmit egészen addig, amíg egy évvel később a pár nem szakított. Ekkor ugyanis Wood úgy érezte, nem hallgathatja el a gyilkosságokat, és vallott Graham ellen.

4. Waneta Hoyt

Waneta Hoyt az 1960-as és az 1970-es években hat gyermekéből ötöt megölt, megfojtotta őket, majd azt állította, hogy hirtelen csecsemőhalálban haltak meg. Az emberek sajnálták az asszonyt azért, ami vele történt, sejtelmük sem volt arról, hogy mit tett. Csak 20 évvel később vallotta be a gyilkosságokat, amikor részt vett egy hirtelen csecsemőhalálról szóló kutatásban. Azt is elárulta, hogy azért ölte meg a piciket, mert sokat sírtak, neki pedig csöndre és nyugalomra volt szüksége.

5. Genene Jones

Genene Jones az 1980-as években nővérként dolgozott egy kórházi gyerekosztályon, és akkor érezte igazán jól magát, ha dicsérték és méltatták. Ahhoz azonban, hogy ezt elérje, tennie kellett valamit, úgyhogy Jones heparint adott be az osztályon fekvő csecsemőknek és gyerekeknek. A gyógyszer természetesen problémákat okozott a gyerekeknél, például szívbénulást, azonban Jones pontosan tudta, mit kell tennie ahhoz, hogy megmentse őket. A szülők nagyon hálásak voltak neki, a terv tehát tökéletesnek tűnt.

A baj ott kezdődött, hogy Jones terve nem mindig működött, és több gyerek is meghalt. A furcsa az, hogy hiába volt több haláleset is az ő nevéhez köthető, valahogy mégsem lett gyanús senkinek, így korábbi munkahelyéről is csak azért küldték el, mert nem volt eléggé képzett. Szerencsére egyik munkahelyén mégis feltűnt később, hogy hat gyerek éppen az ő ügyelete során halt meg. Amikor a gyerekeken tűnyomokat találtak, és olyan szer maradványait, amihez csak ő fért hozzá és a főorvos, azonnal elítélték. Valószínűleg hatvan gyerek halálát okozhatta csak azért, hogy egy kis dicséretben lehessen része.

6. Tillie Klimek

Tillie Klimek női sorozatgyilkos az 1900-as évek elején élt és gyilkolt Chicagóban. Egyesek szerint médium volt, de a valóságban egyszerűen csak elmondta az embereknek, hogy meg fogja ölni őket. Több férjét, szomszédját is megölte, és még egy kutyát is. Mindegyiket arzénnal mérgezte meg. Az áldozatainak viccelődve mesélte, hogy már csak napjaik vannak hátra, és nemsokára koporsót vesz nekik, majd megmérgezte őket. Akkor kezdett gyanússá válni, amikor már három férje meghalt, és a negyedik is beteg lett. A hatóságok gyorsan exhumáltatták korábbi férjeinek holttestét, és rájöttek a gyilkosságokra, Klimeket pedig elítélték.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
kekpotty-nasa3.jpg

Felújították a 6 milliárd kilométerről készült képet a Földről

'Nézzenek ismét arra a pontra. Az itt van. Az otthonunk. Azok mi vagyunk. Ott van mindenki, akit szeretnek, mindenki, akit ismernek, mindenki, akiről valaha hallottak, az összes emberi lény, aki létezett.'
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 14.


hirdetés

Annak idején hatalmas szenzáció volt A Halványkék pötty című fotó,amely 1990-ben készült. A Voyager–1 űrszonda által készített fotón mintegy 6 milliárd kilométerről látható a Föld, a "Pale Blue Dot" című, mára kopotassá, szemcséssé vált ikonikus fotót nemrég felújították.

A fotót a híres tudós, Carl Sagan nevéhez szokás kötni, hiszen ő volt az, aki átnyomta a NASA-n, hogy az űrszonda készítsen fotót a Földről, de nem akármikor, hanem abban a pillanatban, amikor amikor legelőnyösebb ponton tartózkodik a Naprendszer szélén.

Úgy becsülik, hogy ekkor - 1990 február 14-én - körülbelül 6 milliárd kilométerre lehetett a Földtől.

A fotó kis látószögű kamerával, kék-, zöld- és ibolyaszín szűrőkkel készült.

A Voyager készített képeket a Vénusz, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz bolygókról is, a Merkúr túlságosan közel volt a Naphoz, és a Marsról sem sikerült jó fotót készíteni a napfény hatása miatt. A NASA 60 kiválasztott fotóból mozaikot állított össze, melynek a Családi portré címet adta.

hirdetés

Lapozz a fotókért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
vasarnapi_ebed_ck.jpg

Mennyibe került egy vasárnapi ebéd a 70-es években?

Csak illúzió, hogy a Kádár-korban minden olcsóbb volt? Nézzük egy 45 évvel ezelőtti és egy mai vasárnapi ebéd árát!
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Fortepan - szmo.hu
2020. február 23.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A vasárnapi ebéd hagyománya több családban még mindig az előző rendszerben megszokott, nagyanyáink által hagyományozott módon zajlik. Ilyenkor összegyűlik a család apraja-nagyja, hogy elfogyassza közösen az aranyló húslevest, a csirkepaprikást nokedlival vagy tarhonyával, s ilyenkor nem hiányozhat a desszert sem, például sokunk kedvence, a madártej.

Talán a hatnapos munkahét miatt (is) – a fiatalok bizonyára nem tudják, de 1981 előtt szombaton is dolgoztak az emberek, sőt még iskola is volt a nebulóknak – alakult így, hogy a vasárnapi déli étkezés lett a hét ünnepi ebédje.

Fortepan/Krantz Károly

Ilyenkor vélhetően még a családfő sem dolgozott, és a háziasszonynak is volt ideje a főzésre, hogy különleges finomságokkal kápráztassa el a családot.

A korabeli kutatások szerint vasárnap még a legszegényebb családoknál is hús került az asztalra, és a három fogásos menü szinte kötelező volt.

hirdetés

A hétköznapokon, amikor többnyire a nők is dolgoztak, jóval kevesebb időt töltöttek a konyhában a vacsorakészítéssel, és a spórolás jegyében ezek szegényesebbek voltak. De térjünk vissza a vasárnapi ebédhez, hiszen cikkünk célja, hogy megnézzük, mennyibe került egy kiadós ebéd a Kádár-korban, s ma mennyit is fizetünk egy ilyen családi étkezésért.

1975-76 tájékán a magyar átlagfizetés 2800 Ft volt, ezzel szemben tavaly 237.000 Ft volt a magyar átlagfizetés, azaz manapság kb. 84-szer keresünk többet, mint 45 évvel ezelőtt. Most nem foglalkozunk azzal, hogy egy két gyermekes családban vajon mennyi lehetett a két szülő keresetéből az egy főre eső jövedelem, ugyanakkor az ebéd költségeit 4 fővel számoljuk. Így viszont megadható, hogy a családfő átlagosnak tekinthető fizetéséből mennyit vett el egy ünnepi étkezés.

A fentebb említett húsleveses családi ebédhez szükséges egy 2 kg-os bontott csirke, amelynek csontos részeiből némi leveszöldséggel és burgonyával készülhet a leves, a combokból, mellből és szárnyakból pedig egy finom csirkepaprikás tarhonyával és savanyú uborkával. A fogásokat madártej zárja, amelynek főbb összetevői a tej, tojás és a cukor.

Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A 70-es évek közepén a bontott egész csirke kilója 39-40 forintba került, ugyanezt manapság olyan 600-700 forintért kaphatjuk meg a hipermarketekben, azaz manapság 17-szer fizetünk többet érte. A zöldségek árát összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a sárga- és fehérrépa kilója 4-5 forintba került régen, manapság pedig 300 forintot kell kifizetnünk érte a kasszánál. A burgonya kilónkénti ára 5 forint körül mozgott a 70-es évek közepén, míg a hagymáért és a fokhagymáért 10 és 50 forintot kértek, ez manapság kilónként 270 Ft (burgonya), 290 Ft (hagyma) és 1400 Ft (fokhagyma) körül mozog.

A tej literje 4 forintot kóstált, egy csomag cukorért 11 forintot, egy db tojásért 2 forintot kellett fizetni, ugyanezt ma 300 forintért (tej és cukor), illetve a tojást 55 forintért kaphatjuk meg. A félkilós 4 tojással készült tarhonyát egykoron 6-7 forintért adták a közértek, manapság olyan 400 forint körül már vehetünk megfelelő minőségű terméket.

Ha összeállítjuk a kellő mennyiséget és összeadjuk a költségeket egy 4 személyes, háromfogásos menühöz, akkor nagyjából a 1976-ban körülbelül 80 forintot kellett elköltenie a háziasszonynak a boltban és a piacon ahhoz, hogy egy kiadós vasárnapi ebédet tudjon főzni csirkéből. Manapság ugyanezt olyan 3300-3500 forintból tudjuk megvalósítani, ha nem veszünk semmilyen különleges minőségű hozzávalót.

Fortepan/Urbán Tamás

Ha ezeket az összegeket összevetjük a fizetésekkel, akkor meglepetésben lesz részünk, hiszen régen csupán 35 vasárnapi ebéd jött volna ki egy átlagfizetésből, míg napjainkban akár 70-et is megfőzhetnénk.

Bár a családi emlékek úgy tartják, hogy a Kádár-korban minden olcsóbb volt, és több mindenre volt pénze az embereknek, ez nincs így az ételek esetében, hiszen egy húsos ebéd bizony dupla annyiba került a jövedelmekhez viszonyítva, mint manapság. Nem csoda, hogy vidéken mindenki háztájit tartott, hogy ne kelljen a tojásért, csirkéért, disznóhúsért és kolbászért fizetni, a városi proletároknak pedig maradt az olcsóbb konzerv, és az, hogy csak vasárnap ettek több fogásos, húsos ebédet.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a régi ízekre, kíváncsi vagy, hogy milyen kreatív recepteket lehetett konzervekből összeállítani, vess egy pillantást a Tó-retró Kádár-kori receptkártya-gyűjteményére!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
cseled_ck1.jpg

„A családfő a személyük felett is rendelkezett” – így éltek a háztartási cselédek

Az előző századfordulón az úriasszonyok életének egyik legfontosabb kérdése a cselédmizéria volt: képtelenség rendes, tiszta, erkölcsös, szorgalmas cselédet találni. De vajon, hogy nézett ki ez a kérdés a cselédek oldaláról?
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon - szmo.hu
2020. február 18.


hirdetés

A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

Kikből lett cseléd?

Elsősorban vidéki, tizen- és huszonéves lányokból, akiknek a családja rászorult a még szinte gyereklány jövedelmére. Mivel a budapesti úri középosztály életének fokmérője volt, hogy a családnak van-e egy-két cselédje, értelemszerűen a legtöbb cseléd budapesti polgárcsaládoknál dolgozott, és többségük a főváros környéki falvakból esetleg megyékből érkezett a városba.

A még házasságkötés előtt álló lányok jöttek Budapestre, átlagéletkoruk 20-25 év volt. A többségük paraszti családból származott, az első világháború után közülük sokan félárvák voltak, akiknek a keresetére szükség volt otthon, hogy édesanyjuk el tudja tartani a családot.

A hadiárvákat gondozó menhelyek pedig a 15 éves korukig náluk nevelkedett lányokat már eleve cselédsorsra igyekeztek előkészíteni. Háztartási ismeretekből kiképezték növendékeiket, és munkához is juttatták őket, sőt erre a célra egyenesen cselédszerző irodákat is létesítettek.

1909. Fortepan/Schmidt Albin

hirdetés

Sokan azért vállalták a szolgálatot, hogy a stafírungra való pénzt előteremtsék. A budapesti házicselédek havi átlag 36 pengős bére sok esetben teljes egészében megtakarítható volt.

Szállást, étkezést biztosított a munkaadó, néhol még a családtagok kiselejtezett ruháit is megkaphatták, így a cselédlány szinte a teljes havi fizetését félre tudta tenni.

Többségük a fizetését teljes egészében hazaadta, amit aztán a családja vagy felélt, vagy félretette számára stafírungra.

Az elszegődés

De vajon hogyan talált a fiatal vidéki lány munkát a számára annyira idegen, nyüzsgő és zajos nagyvárosban? A többség úgy indult el, hogy a barátnője, rokona beajánlotta őt az előző munkaadójához. Az 1920-as években a cselédek fele így talált állást. Persze

voltak olyan cégek, amelyek cselédközvetítéssel foglalkoztak, őket cupringereknek nevezték, és Budapest belvárosi kerületeiben voltak irodáik.

A cupringerek ún. kifutókat alkalmaztak, akik a pályaudvarokon lebzseltek, és keresték, megszólították a nagy batyuval érkező fiatal lányokat.

A közvetítő cég díjat kért a cselédtől és a munkaadó családtól is.

A különböző felekezetek is tartottak fenn cselédközvetítő irodákat, és akadtak olyanok is, akik újsághirdetés útján találtak munkát. Az is gyakran előfordult, hogy a cseléd nélkül maradt háziasszonyok kijártak az ún cselédbörzére, amely egy igazi emberpiac volt a pályaudvarok környékén.

1913. Fortepan/Glatz Ödön

Élet a családban

A nyüzsgő fővárosban érkező cselédek egy része megszeppent a város láttán. Ezek a fiatal lányok elszakadtak a családjuktól, bekerültek egy számukra tökéletesen ismeretlen hatalmas városba, ahol nem ismertek senkit és semmit. Legföljebb a falubéli barátnőjükkel találkozhattak a ritka kimenőik egyikén.

Attól kezdve, hogy bekerültek az úri családba, nem csak a munkaerejüket, de a szabadidejüket is eladták, és a családfő a személyük felett is rendelkezett.

Az 1876-os cselédtörvény a munkaadó házi fegyelmi jogának hatálya alá helyezte a cselédet, vagyis a a családfő akár testileg meg is fenyíthette a munkavállalót. A törvény azonban nem rögzítette a cseléd munkaidejét, ezért a cseléd munkája a család életének ritmusához alkalmazkodott.

A mindenes cseléd rendszerint reggel hatkor kelt, tisztálkodott, télen begyújtott, reggelit készített, délelőtt takarított, segédkezett az ebéd elkészítésénél, terített, mosogatott, ruhát stoppolt, segített a mosásban, uzsonnát, vacsorát készített, és többségük este 11, éjfél körül esett ágyba. Vagyis az átlagos munkaidejük 15-17 óra volt. Budapesten heti egy vasárnap délutáni kimenő járt a cselédnek.

A lányok ezt a pár óra szabadidőt általában az ún. cselédkorzón töltötték (Baross tér), ahol ismerőseikkel, falubelijeikkel találkoztak, és lehetőség nyílt arra is, hogy férfiakkal (katonákkal, iparos és boltoslegényekkel) ismerkedjenek. De voltak, akik moziba, színházba vagy szórakozóhelyekre jártak.

1922. Fortepan/Jankovszky György

A házi cselédek értelemszerűen a családdal laktak egy fedél alatt. A dualizmus éveiben külön cselédszobát leginkább csak a nagypolgári családok tudtak biztosítani számukra,a többség a konyhában lakott egy kihúzható kis cselédágyon.

Később már a pesti polgári lakásokat úgy építették, hogy külön helyet kapott benne egy szűk, gyakran sötét vagy tűzfalra néző cselédszoba is nagyon szerény berendezéssel.

A munkaadók nem tekintették családtagnak a cselédet, és gyakran igen rosszul bántak velük. Voltak helyek, ahol még a keresztnevüket is elvették, és csak Marinak szólították a fiatal lányt, hogy ne kelljen megjegyezni a pár havonta váltakozó cselédek nevét.

A cseléd erkölcsei

A cselédek nagy része csak pár hónapig szolgált, aztán hazament a szülőfalujába, és élte tovább a paraszti életet. A szolgálatból azonban annyit profitált, hogy megismert egy úribb életet, megtanulta a középosztály ételeit elkészíteni, szépen teríteni, és ezáltal nőtt az ázsiója a falusi házassági piacon.

Akadtak azonban, akik nem voltak olyan szerencsések, hogy kalandok nélkül ússzák meg a fővárosi kiruccanást.Egyes úri családok a serdülő fiuk igényeit kielégítendő csinos cselédet vettek fel, és hallgatólagosan eltűrték az úrfi és a lány viszonyát. Azt remélték, hogy a romlatlan falusi lány nem hordoz nemi betegséget, és olcsóbb mint egy prostituált...

Ha a cselédlány megesett, ritkán, de előfordult, hogy az úri nagypapa fizette a tartásdíjat.Ha a lányt szigorúbb erkölcsök szerint nevelték, nem látott más kiutat, mint az öngyilkosságot: lúgot vagy gyufát ivott.

A két világháború között a női öngyilkosok negyede a cselédek közül került ki, és a 1930-as években évente átlag 400-450 cseléd kísérelt meg öngyilkosságot. Szomorú tény az is, hogy a fővárosi prostituáltak tekintélyes része egykori cselédlányok közül került ki.

1932. Fortepan/SChermann Ákos, Schermann Szilárd felvétele

Amelyik cselédlány mégis megszülte a gyermekét, jobb esetben hazaadta a szüleinek, rokonainak gondozásra, vagy vidékre béranyához. Ő pedig beállt szoptatós dajkának úri családokhoz.

Míg ő az úri csecsemőt szoptatta, a saját gyerekét vidéken hígított tehéntejjel vagy tejbe áztatott kenyérbéllel táplálták. A szerencsétlen alul táplált, rosszul gondozott cselédektől származó csecsemők negyede egyéves kora előtt meghalt.

Úgy tűnik tehát, hogy a "cselédmizéria" a cselédek oldaláról sem volt könnyű.

(Nagymamáim emlékére, akik 1930-40-es években még tizenévesen álltak cselédnek, és nagyobb gond nélkül megúszták a fővárosi kalandot.)

Forrás: Gyáni Gábor: család, háztartás és a városi cselédség

Az Emelt töri érettségi blogon nem csak az írásbeli, hanem a szóbeli érettségihez is találsz segítséget.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Imre_Greguss_Panna_Czinka_1910.jpg

A világ első cigányprímása sokoldalú édesanya volt

Czinka Panna pipázva, férfiruhában játszott, és fiaiból is remek zenészeket faragott. Férje mellett is szívesen kovácsinaskodott.
Szerző: Kovács-Tóth Noémi, kép: Greguss Imre/Wikipedia - szmo.hu
2020. február 18.


hirdetés

Ha valaki azt olvassa, hogy cigányprímás, mindenkinek beugrik egy kép, de biztosan nem egy gyönyörű, kétgyermekes asszonyról, amilyen Czinka Panna volt. A kivételes képességű leány 1711-ben született Sajógömörön, az egykori vármegye egyik legősibb településén, amely ma Szlovákia területén található. Tehetsége igen korán utat tört magának:

már kilencévesen a csodájára jártak a helyiek, és több földesúr is felajánlotta, hogy fizeti a zenei tanulmányait.

A szokásokat követve Panna kiskorú tinédzserként ment férjhez egy nagybőgőshöz, akinek kovácsműhelye is volt. Férjével és annak testvéreivel alapította meg az első híres magyar cigányzenekart, mindössze tizenhét évesen. Csáky bíborostól kapott egy világhírű Amati hegedűt, amely élete végéig elkísérte őt. Az akkoriban szokatlan, de rögtön elismert cigánybanda két hegedűsből, egy cimbalmosból és egy bőgősből állt. Pannának nem esett le a gyűrű az ujjáról, ha be kellett segítenie inasként a műhelyben, miközben vitte a háztartást és nevelte két fiát is. A prímásasszony – akinek apja is zenész volt – gyermekeiből is kiváló hegedűsöket faragott, bár ilyen genetikai előzménnyel az lett volna kisebb csoda, ha botfülű utódokat hoz világra. Később a büszke anya már csak a fiaival együtt lépett fel.

Czinka Panna hamar hozzászokott az előkelő gálákhoz, amelyekre meghívták, és általános mosoly tárgya volt, hogy játéka közben is folyton pipázott.

Nem tudni, pontosan mi váltotta ki a hegedűsből azt a pálfordulást, miszerint eleinte káprázatos ruhakölteményekben lépett fel, majd fekete férfiruhában húzta csodaszép szólamait. Az első hagyományos magyar cigányzenekar egyre híresebb és keresettebb lett: lassacskán nem csak a környező falvakban, hanem jóval messzebbről is kaptak meghívást.

hirdetés
Verset is ihletett

„Cinka Panna hegedűje,

Hegedűje -

Mintha csak a sátán maga

Hegedűlne:

Bűbájol a ringatója,

Bolondít a keserűje.”

(Endrődi Sándor, 1897)

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!