hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
ujcmm-crop
5+1 hátborzongató hely Magyarországon, ami horrorfilmben is szerepelhetne
Kísértetjárta kastély, boszorkánysziget, temető fölé épült lakótelep... Valós, de annál vérfagyasztóbb magyar helyeket mutatunk, amiket jobb elkerülni.
CreepyShake horrorportál - szmo.hu
2016. november 05.


hirdetés

Minden nemzetnek megvan a maga legendáriuma, mondavilága, a saját történetei, melyek közül nem kevés rokonítható a horror műfajával. Ha csak az Egyesült Államokra gondolunk, innen is eszünkbe juthatnak olyan klasszikus és ikonikus művek, mint például a Sziklák szeme Új-Mexikóból, a Sikoly Kaliforniából, a Ragyogás Coloradóból, A texasi láncfűrészes mészárlás Texasból, a The Amityville Horror - A rettegés háza és a Rosemary gyermeke New Yorkból, az Ideglelés Marylandből és Az ördögűző Washington D.C.-ből.

De ha délre megyünk, Latin-Amerikában ott van a Chupacabra legendája, Európában pedig a vérfagyasztó kelta mondakör, a franciák gore-ünneplő filmjei, a spanyolok metaforikus történetmesélése, vagy akár a modern orosz mesék vérfagyasztó Baba-yaga boszorkánya is tökéletes horroralapanyagnak bizonyul.

De mi a helyzet Magyarországgal? A magyar filmgyártás nemigen bővelkedik horrorfilmekben, és bár mostanában a Félvilág által magasba emelt thriller műfaja úgy tűnik, virágzani kezd, a horrorhoz még nem mertek vagy nem akartak hozzányúlni. Pedig jócskán lenne hozzá alapanyagunk, hátborzongató történetek, kegyetlen gyilkosságok, melyekből hozzáértő magyar filmes kezek között remekbe szabott alkotások készülhetnének.

A CreepyShake csapata elsőként közös erővel összeállított egy gyűjteményt olyan magyar vonatkozású témákból, melyek tökéletes horroralapanyagul szolgálhatnának.

1. Fekete-kastély, Balatonederics

1fekete_kastely2

Nekünk sem kell messzire mennünk, ha elátkozott helyet akarunk találni. Balatonederics külterületén, egy elvadult kastélypark közepén található a Fekete-kastély. A Nedeczky-család építtette a két épületből álló kastélyt, melynek falai között nem egy haláleset történt. 1912-ben egy gulyáslegény gyilkolta meg itt szerelmét, a kastély szakácsnőjét, féltékenységében. Két évvel később, 1914-ben a birtok ura, Nedeczky Jenő lett rejtélyes körülmények között öngyilkos.

1928-ban az épület új tulajdonost kapott Vág Jenő ügyvéd és felesége személyében. Az asszony azonban nem bizonyult a hűség mintaképének.

Ideköltözésük után nem sokkal az ügyvéd rajtakapta feleségét szeretőjével. Nem bírta elviselni a bánatot, és önkezével vetett véget életének. Az özvegye nem szomorkodott sokáig, szeretőjét előléptette vőlegénnyé, de őt is megcsalta, és az újdonsült vőlegény is öngyilkosságot követett el.

Egy nyugalmazott miniszteri főtanácsos vette meg ezután a birtokot, mivel azonban kettős ügynökként dolgozott, a németektől való félelmében ő is a halált választotta. A kastély azóta is üresen áll.

2. Ó-Ebergényi-kastély

vasszecsenyo-ebergenyi

A kastély Szombathelytől 13 kilométerre található, egy falu, Vasszécseny közelében.

Néhány éve egy nő fényképeket készített látogatása során a kastélyban, a képeken pedig legnagyobb megdöbbenésére egy ismeretlen, elmosódott arcot vélt felfedezni. Állítólag a kastélyban kísértetek tanyáznak, és sokan sikolyokat, suttogásokat hallottak, vagy lebegő, árnyszerű alakokat láttak a több mint 500 éves falak között.

3. Siroki vár

3sirok_siroki_var-2-l

296 méter magasan található a ma már csak romjaiban lévő Siroki vár a Mátra keleti felében. (Az eddig feltárt, várból megmaradt részeket néhány éve felújították.) A középkor óta kering egy mese arról, hogy napnyugta után egy női alak jelenik meg a romok között, és leveti magát a hegyről, majd őt követve hét szellemalak is a mélybe veti magát.

A legenda szerint Kompolti Imre lányára, Gizellára hagyta a várat. Gizella sokáig nem élte át a szerelmet, egészen addig, amíg hét vitéz nem érkezett a várba. Gizellába mindegyik egy csapásra beleszeretett, ám a lány csak egy vitéz vonzalmát viszonozta. A férfiak ezért úgy döntöttek, hogy halálig vívnak egymással a lányért, és aki legutoljára marad, azé lesz Gizella. Ám a lány nem bírta elviselni szerelme halálát, leszúrta a szeretett férfi vérét ontó vitézt, majd felment a legmagasabb bástyába, és kiugrott onnan.

4. Pozsonyi utcai lakótelep, Budapest

Pozsonyi u. 2c. Pozsonyi u. 2c.

Bizony, fővárosunkban is található egy-két creepy hely. A leginkább kísértetjártának a Pozsonyi utcai lakótelepet tartják. Sokan Szellemtelepként is nevezik, mivel a lakótelep egy része az újpesti temető fölé épült.

Az ott lakók elmondásuk szerint a beköltözésüket követően furcsa jelenségeket tapasztaltak: magától fel-le kapcsolódó villanyok és tévékészülékek, furcsa, recsegő hangok és léptek zaja.

Rejtélyes halálesetről azonban nem tudni. (A lakótelepről kicsit bővebben ITT OLVASHATTOK.)

5. A szegedi Boszorkánysziget

5boszorkany

1728. július 23-án a Tisza partján, Szegeden, ahol a mai Boszorkánysziget található, hat férfit és hat nőt égettek el máglyán, boszorkányság miatt. Az áldozatok között volt a város egykori bírája, leggazdagabb polgára, valamint az őt vádló bába. Három máglyán lelték halálukat, melyeket a város hóhéra egyszerre gyújtott meg. Magyarország legnagyobb boszorkányüldözésének emlékét ez a félsziget hordozza. (A szigetről bővebben ITT OLVASHATTOK.)

+1 Bács-Hója erdő

2bojaerdo

Az erdélyi Kolozsvár melletti Bács-Hója erdő ugyan nem a mai Magyarország területén van, de a BBC szerint az ötödik legfélelmetesebb hely a világon - így ebből az összeállításból nem hiányozhat. Ebben a félelmetes rengetegben nem megszokott a fák formája, sok az összecsavarodott, kiszáradt törzs, ennek ellenére a fák nem halnak el.

Állítólag az itt található domboldal egy ufó-leszállópálya. 1940-ből ismert az első ufóészlelés.

Akik jártak az erdőben, azt mondják, hogy furcsa energiákat éreztek, voltak, akik rosszullétre és erős fejfájásra panaszkodtak. Tudósok szerint a Bács-Hója erdő egy erős szeizmikus zóna. (Az erdőről bővebben ITT OLVASHATTOK.)

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Polconszaró Györgynek gúnyolták a meg nem értett nemest, pedig sokat köszönhetünk neki
Ő az első pottyantós wc megalkotója. Elismerés helyett ragadványnevet kapott a magyar úr, aki sokat tett a higiéniai körülményeink javulásáért.
Kovács-Tóth Noémi írása, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

Magától értetődő manapság, hogy ha ürítenünk kell, kimegyünk az illemhelyre, majd egy mozdulattal kulturáltan eltüntetjük a nyomainkat. Ugyanakkor mindössze másfél évszázada létezik egyáltalán ez a lehetőség, amit ennyire természetesnek veszünk. Mivel az élet szerves részéről van szó, nem meglepő, hogy már a Biblia is önsegítő kézikönyvként funkcionált a témában: „A táboron kívül legyen egy helyed, hogy kimehess oda. És ásód is legyen a fegyvered mellett, hogy gödröt áss vele, és ha felkelsz, betakarhasd azt, ami elment tőled.”

Kiabálj, mielőtt kihajítod az ablakon!

Már a Krisztus előtti 3. században létezett ugyan vízvezeték Egyiptomban és Mezopotámiában, ahogyan a rómaiak is ismerték az öblítés fogalmát, a helyi nemeseknél pedig az aranybili volt divatban.

Vajon hányan fohászkodhattak nap mint nap Cloacinához, a szennyvízcsatorna római istennőjéhez?

Meglepő, hogy bár a 10. századi spanyol Granadában megépült a világ első vízöblítéses téglavécéje, valamiért az emberiség megrekedt a higiéniai fejlődésben, és egészen a 19. századig nem történt különösebb előrelépés.

A földbe ásott emésztőgödör és ágytál számított általánosnak, ezen felül a középkori városfalak résein, majd az ablakon való kihajítás dívott. A 16. században létezett egy párizsi rendelet, miszerint köteles mindenki kiabálni, mielőtt az utcára önti az edénykéje tartalmát. Megelőzve egy fontos kérdést, a vécépapír feltalálása előtt botra húzott szivacs töltötte be a tisztálkodási funkciót.

Az ürülék elföldelése több szempontból is jobb ötletnek bizonyult, mint csak úgy otthagyni az utcán. Ezt a szokást egyébként elősegítette az a 17. századi európai hiedelem is, miszerint a székletből démoni lényeket és rontásokat lehet megidézni. A trágyázott termőföld jótékony hatásairól pedig hamar meggyőződtek a földművelő népek. Az áttörés egy szomorú apropónak köszönhető, hiszen a 19. századi angol kolerajárvány után terjedt el végre a tartályos vécé (WC = water closet, azaz vízszekrény).

Zsigmond király oklevele is őrzi Polconszaró György nevét

Ami a hazai toalett-történelmet illeti, vándorló nomád őseink életmódjuknál fogva nem tudtak állandó árnyékszékeket létrehozni maguknak, ezért csak leütötték a kívánt időben és helyen a szúrófegyvereiket, és abba kapaszkodva hozták létre az instant budi-életérzést. Utána legfeljebb annyival javult az életminőség, hogy a magyarok a saját otthonaik végében tették ugyanezt, csak fixen kialakított helyszínen, és a dárdákat karókra cserélve.

Magyarországon az illemhely-kultúra első fontos mérföldköve egy magyar nemesnek, Polconszaró Györgynek köszönhető.

Mielőtt még az a vád érne, hogy milyen közönséges modorban szólok a kedves olvasókhoz, tisztáznám, hogy eme ragadványnevet tartalmazó oklevelet maga Zsigmond király adta ki 1429-ben. Az említett úr tanúként szerepel benne, mint „Georgius Polczonzaro dictus”, tehát Polconszarónak nevezett György. Úgyhogy ha az uralkodó megengedhette magának ezt a stílust, akkor magam is bátorkodom szót ejteni erről a Szatmár megyei nemes úrról, akinek egyébként a kevésbé frappáns Saralyáni a becsületes családneve.

Azért változott a köznyelvben Polconszaróra, mert csúfolódó kortársai nem tudták felmérni találmánya jelentőségét és praktikumát.

Történt ugyanis, hogy Györgynek – valószínűleg némi külföldi ihlet nyomán – eszébe jutott, hogy szolgáival megépítteti a saját pottyantós vécéjét, az országban elsőként. Felvilágosodott emberünk ezt a minimál budit tuningolta fel egy olyan technikai újítással, hogy egy ülőalkalmatosságot csináltatott a lyuk fölé, hogy kényelmesebbé tegye a szükségszerű rutint. Lényegében egy fadeszkáról volt szó, amelyet középen kör alakban kivágtak, de a célnak tökéletesen megfelelt.

Az ismerősei pedig ahelyett, hogy fellelkesültek volna az egyszerű, de nagyszerű ötlettől – amellyel megkönnyítették volna a saját dolgukat is –, inkább megmosolyogták az úri hóbortját, és kigúnyolták őt. A jobb sorsra érdemes, meg nem értett feltalálóról, Polconszaró Györgyről egy jobbágyi kötelességeket rögzítő iratban, az úgynevezett urbáriumban is megemlékeztek, ezért ismerhetjük ma is ezt a tanulságos történetet. Bizony, elsőnek lenni nem mindig hálás szerep… Emlékét szobor vagy utcanév ugyan nem őrzi, de az a sok falusi tanya hátsó kertje igen, ahol máig ugyanilyen módszerrel oldják meg a latrina-kérdést.


KÖVESS MINKET:




10 tévhit, amit az emberek a szexről gondoltak a történelem során
Minek a Viagra, ha ott a verébagy?
Buzzfeed, fotók: Giphy, Wikipedia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

A régiek sok mindent - bármiféle tudományosan bebizonyított felfedezésénél - évezredekkel korábban láttak - és persze van, amit nagyon nem. A Buzzfeed összeszedte ezeket a szex-szel kapcsolatos "tényeket".

1. Az erekciót a szelek okozzák.

Egy római doktor, Galen úgy tartotta, hogy a merevedést a péniszt felfújó szellentés okozza. Ennek következtében azt gondolták, minden felfújós étel afrodiziákum.

2. A nők lecsapolják a férfiak életerejét, ha menstruáció alatt szexelnek velük.

Végül is logikus, ilyenkor egy csomó vért veszítenek. Valahonnan vissza kell szerezniük...

3. Ha egy férfi tojást vágott a feleségéhez, ezzel kívánt neki könnyű gyermekszülést.

Ezt zsidók gyakorolták Marokkóban. Biztos azt gondolták, hogy a szó elszáll, a tojás megmarad.

4. Még akkor is pokolra kerülhetsz, ha házasan szexelsz.

A tizenkettedik században egy vélekedés szerint külön kínzóhely volt fenntartva a házaspárok számára, akik egyházi ünnepnapokon és vasárnap szeretkeztek.

5. A nemesség azt gondolta, hogy még a levegőben lévő szexualitás is beszennyezi őket

Jó sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a szex mocskos dolog. Amikor például a kongói főpap útnak indult, amíg egy adott városban tartózkodott, minden házaspárnak tiltott volt a szex.

6. Ha szexeltél és utána lovagoltál, egy csomó rossz dolog történhet veled.

A szent állatot, a lovat megülő, korábban paráználkodó utas ugyanis tisztátalan. Ezért a ló lehet, hogy elkésik, eltéved, sőt, még ki is lehelheti lelkét - gondolta a tizenkettedik századi ember.

7. Meg akarod tartani az urad? Tegyél egy kis menstruációs vért az ételébe!

Jamaicában a mai napig sok férfi elkerüli a piros ételeket, mint például a paradicsomos spagettit ezen félelem miatt.

8. A maszturbáló nők melle összemehet, gyermeke pedig fogyatékos lehet.

Egy, az 1800-as évek végén írott könyv figyelmeztet annak veszélyeire, hogy jobb, ha a nők nem játszadoznak a nemzőszerveikkel.

9. Sőt, a maszturbáló nőknél megnő az öngyilkosság veszélye is.

Ez ugyanabban a könyvben olvasható. Az író nyilvánvalóan nem volt nagy rajongója az önkielégítésnek.

10. Ha verébagyat eszel, jobb lesz a szexuális életed.

Aphrodité, a szerelem és a szex görög istennője állítólag szintén nagy híve volt az afrodiziákumnak.


KÖVESS MINKET:





Kiderült, hogy egy fiatal férfi volt a böszörményi boszorkány
Arccal lefelé, összekötözött testtel temették el az Árpád-korban élt férfit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 11.


hirdetés

Egy fiatal, 25 év körüli férfi lehetett a különleges módon eltemetett hajdúböszörményi boszorkány. A csontok vizsgálata sem sérülést, sem betegséget nem mutatott ki.

A sírt Hajdúböszörményben, a Perczel Mór utcában találták meg, benne egy hasra fektetett, összekötözött testtel. A temetés módja alapján a régészek feltételezik, hogy ártónak, vagy boszorkánynak gondolták a kortársai. A különös temetési szokás oka az volt, hogy az élők így akarták biztosítani, hogy az eltemetett személy nem térhessen vissza és ne követhessen el újabb gonoszságokat.

A maradványok vizsgálata befejeződött, és Bálint Marianna régész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum munkatárs a 24.hu-nak elmondta, a

"böszörményi boszorkány" férfi volt, az Árpád-korban (XI. – XIII. század) élt és igen ifjan, 25 éves kora körül halt meg. Csontjain nem látszanak sem betegségre utaló elváltozások, sem külső behatás nyomai. Etnikumhoz nem sikerült kötni, de antropológiai jellegzetességei megegyeznek a környéken akkoriban élőkével."

Halálának oka még rejtély, mert lehetett olyan betegség, vagy gyilkosság, amelynek nem marad nyoma. A temetés módja miatt pedig lehetett valóban "boszorkány", annak ellenére, hogy férfi volt.

Őseink minden átlagtól eltérő megjelenésnek különös jelentőséget tulajdonítottak, de az is gyanús volt, ha valaki gyógynövényekhez értett. Elképzelhető, hogy a böszörményi boszorkányt is valamelyik ok miatt közösítették ki, és gondoskodtak arról, hogy ne térhessen vissza.

A Hajdúsági Múzeum beszámolója ITT olvasható.

Címlapfotó forrása: Hajdúsági Múzeum honlapja


KÖVESS MINKET:





A DNS árulja el Hasfelmetsző Jacket? A nyomok egy lengyel borbélyhoz vezetnek
Már sokszor álltak közel kriminológusok és más kutatók Hasfelmetsző Jack azonosításához. A whitechapeli gyilkosságok után 131 évvel a rejtély megoldódni látszik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

A nyomravezető egy új DNS-teszt volt, amelyet az egyik áldozat, Catherine Eddowes kendőjén és a gyilkosnak a tetthelyen hagyott ruhafoszlányán hagyott vérminta alapján készítettek el. Eszerint az 1888 augusztusa és novembere közötti rémtettek elkövetője egy 23 éves lengyel borbély, bizonyos Aaron Kosminski lehetett – írta a Daily Mail.

Az eredményről a liverpooli John Moores egyetem kutatói számoltak be a Journal of Forensic Sciences című szaklapban. Mint leírták, ez volt az első szisztematikus, molekuláris szinte elemzése a Hasfelmetsző-gyilkosságok egyetlen fennmaradt fizikai bizonyítékának.

Kosminski, testvéreivel a Greenfield Streeten lakott, alig 200 méterre attól a helytől, ahol a Hasfelmetsző harmadik áldozatát, Elisabeth Stride-ot megölte.

Catherine Eddowesszal 1888. szeptember 30-án végeztek brutálisan. A gyilkos kivágta méhét, veséjét, és arcát is megcsonkította. Ő volt aznap éjjel a második – egy órával korábban vágta át a rém Elisabeth Stride torkát.

A lány kendőjét egy Russell Edwards nevű üzletember vásárolta meg 2007-ben egy árverésen, majd néhány évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot a téma kutatóival. Kosminski, mint gyanúsított, már 2014-ben felmerült Jari Louhelainen finn kutató tanulmányában, aki maga is megvizsgálta a kendőt. Szakmai körökben azonban akkor nem fogadták el ezt a feltételezést.

Kosminskit három évvel a whitechapeli gyilkosságok után elmegyógyintézetbe zárták, állítólag azért, mert többször is késsel fenyegette testvéreit. A leavesdeni bolondokházában halt meg 1919-ben.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x